A Midnight Clear (1992) ☆

Éjfélre kitisztul

(Keith Gordon)

amerikai dráma, háborús film

3,9
★★★★☆
68 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-05-23 23:33:39 dorothygale (4) #4

Gondolatébresztô, nyomasztò. Hihetetlen fiatalok itt még a sràcok. E.H csak 22, és nagyon jòl jàtszik, ahogy G. S is. Van egy jelenet a filmben, mely megkapò és magàért beszèl, de nem lövöm le....jò volt....

2018-03-09 04:25:12 Ugor (4) #3

Szokatlanul borongós egy darab, mindenképpen kilóg mindenféle háborús filmek közül. Az abszolút értelmetlen áldozat, nincs győztes és nincs vesztes, csak halottak és élő lelkisérültek maradnak. Éljük le a hátralévő életünket háború nélkül.

2017-12-10 13:30:15 mimóza (5) #2

Hátborzongató, gondolatébresztő, mélyen emberi, okos történeten alapuló, maradandóan a lelkünkbe vésődő filmalkotás ez; karakterüket fantasztikusan alakító színészekkel. Formabontó és egyedi a 2. világháborús filmek sorában, hiszen közelről láthatjuk mindazt a torzulást, amit a harcok szörnyűségei okoznak a katonák lelkében teljesen függetlenül attól, hogy ki melyik oldalon áll; mindenki ugyanúgy szenved és egyformán besokall. A kétségbeesett megoldásaik eredményesek lehetnének, de közbeszólnak a váratlan fordulatok. A film utolsó kockáinak lepergése után minden nyitott lelkű nézőben megerősödik a tudat: az összes harc és háború a végsőkig értelmetlen, totálisan hiábavaló. Ez az Alkotás számomra az abszolút háborúellenes eposz. (William Wharton regénye, amelynek alapján a film készült, legalább olyan hatásos, ha nem hatásosabb, mint Vonnegut munkássága a háborúellenes művek sorában.) Hógolyózz,[/ ne háborúzz!

2010-11-30 10:56:21 Gasz András (4) #1

Éjfélre kitisztul:

Furcsa egy 2. világháborús film ez. Főleg egy dráma, mint háborús vagy történelmi film, általában fogja meg a háború iszonyatát és a háborúból való teljes kimerülést és bele bolondulást. Nagyon karakter és személy központú film semmiképp sem egy száraz történelmi eseményeket bemutató film. Inkább a már a háború végét váró, változatos karaktereket felvonultatót osztagról szól, akik német társaikkal egyetemben a háborútól becsömörlöttek és már szeretnék minél előbb abbahagyni ezt a végtelen hajkurászást lövöldözést és haláljárást.
Az osztagon belül láthattunk a háborúba beleörültet vagy épp mindig a vidámságot előtérbe helyezőt, vagy olyat, aki már beletörődött a ’munkájába’ az évek során és már semmire se figyel fel igazán, csakis a parancsokra.
Tetszik, ahogy kiötlik a nagy tervet az előléptetéshez és egyben egy csendben lezajló ál-háborúval fűszerezve, hogy egy előzetes békét köthessenek magával a ’háborúval’ és a közelben állomásozó magányos gyenge fiatalokból és öregekből álló német osztaggal. A karácsonyi rész emlékeztetett a Fegyverszünet karácsonyra c. 1, világháborús filmre, ami sokkal későbbi szóval innen meríthetett az inkább.
Azt meg kell hagyni, hogy a filmzenével nagyon nem voltak megelégedve nem tetszett sok érzést nem váltott ki belőlem. A rendezés is elég vontatott olykor, kameramunka átlagosabb, film vége felé voltak szép beállítású képek. Sajnos látszott a kis költségvetés a filmen behatárolt volt a látószög, a harcok milyensége és mennyisége stb.
Nem tudom, hogy teljesen igaz történet e vagy van bene egy picit fantázia is. Viszont legalább egy érdekes 2. világháborús történettel gazdagodtunk sokaknak egy a lassú, nem a háború főbb csomópontjaira, hanem a közkatonákra, háború által okozott hatásokra koncentráló film ugyan nem hiszem, hogy a tömegigényt jelentené manapság. Enne ellenére nekem tetszett, még ha nem is emelném a mennyekbe.

75%ht