Sheytan vojud nadarad (2020) ☆ 👁

Nincs gonosz
There Is No Evil

(Mohammad Rasoulof)

cseh-iráni-német dráma

4,2
★★★★☆
42 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-07-11 19:12:57 mimóza (5) #35

Aktualitás, és azt gondolom, ennél a filmjénél megemlítenem abszolút nem OFF, hogy kedvenc iráni rendezőnket júl. 8-án, pénteken Teheránban letartóztatták, utána érdeklődő, érte aggódó kollégáját, Jafar Panahit pedig ma. A legkevesebb, hogy gondolunk rájuk, és nézzük, értékeljük, terjesztjük a filmjeiket.

2022-06-24 00:25:28 Ágó (?) #34

Szólok, hogy ismét lesz a Szánsájn fesztiválon, ezúttal július 13-án fogják vetíteni.

előzmény: tomside (#32)

2021-07-29 00:28:15 tomside (5) #33

… el is mentem a Cirkóba, minden megerősödött harmadik megtekintés után is. Nem tudok többet hozzátenni, maximum annyit, hogy nagyobb vászon= több zsepi.
Sosem sajnáltam annyira, hogy nem a favoritom nyerte a Vapitit, mint e film kapcsán, ezért nekem különösen nagy kárpótlás az Arany Medve.
Legalább Berlinnek higgyetek, és nézzétek meg a filmet!

2021-07-13 18:43:08 tomside (5) #32

Beírva.

előzmény: Ágó (#31)

2021-07-13 15:31:40 Ágó (?) #31

Július 28-án a Cirkóban vetítik. :)

2021-02-28 15:23:06 somogyireka (4) #30

Jogos,jogos..köszönöm.Élvezettel, figyelemmel olvastalak.Jó, hogy figyelsz olykori felszínességemre!!

előzmény: tomside (#29)

2021-02-28 14:58:42 tomside (5) #29

Szerintem azért nem volt "magyarázkodás" a többi, Réka!
Például a kulcsmondat, amely a felvett idézetek között is olvasható, a harmadik epizódban hangzik el, vagy szintén súlyos pillanat volt - legalább is nekem -, amikor a vidékre elvonult házaspár kijavítja a kislányt, hogy az ő életük nem gondtalan, hanem "nyugodt." Ez ott egy nagyon beszédes szó. Valamint a zárójelenet is baromira erős, amikor visszaülnek a kocsiba, de az nem indul el. Mi tudjuk, ott, abban a csendben, ami annyira intim, hogy nincs is jogunk látni, emberek bocsátanak meg egymásnak olyan, évtizedes dolgokért, amelyek elválasztották őket egymástól, de amelynek kialakulásában valójában egyikük sem hibás, ahol végső soron "nincs gonosz". Szóval értelek, hogy az első a legerősebb, de sértette a szemem a "magyarázkodás" szó olyannal kapcsolatban, ami saját jogon is baromi erős. Csak ennyit írtam, szeretettel.

És kíváncsian olvastam a koncepciód arról, hogy mindenkinek vannak csendes, kis gyilkosai, igazad is van vele. Engem viszont ebből a filmből az a kőkemény valóság érdekelt, hogy ki hogyan áll az intézményesített, legitimizált, valódi gyilkoláshoz.

Utólag még az jutott eszembe, hogy a férj valószínűleg azért véteti fel minden egyes alkalommal a feleségével a fizetését, mert ő maga képtelen lenne egy másik ember szemébe nézni, miközben pénzzel ismerik el a "munkáját." Így marad a rendszer arctalan. Milyen finom ábrázolás!

előzmény: somogyireka (#28)

2021-02-28 10:48:25 somogyireka (4) #28

Jó, hogy írod ezt az első epizódot, nekem is az ütött igazán, a többi már csak díszítés volt, magyarázkodás azután. És azóta is a kisvilágom hóhérjain tűnődöm, akik olyan rendben vannak a világ felől, éjszaka meg, a sötétben...

előzmény: Emberke (#27)

2021-02-27 14:20:46 Emberke (5) #27

A 30-as éveim elején, vagyis lassan 20 éve, hogy láttam az első iráni filmet. Abbas Kiarostami: Az olajfák alatt c. alkotását néztem meg egy egyetemi filmklubban. Az a film elvarázsolt az egyszerűségével, a szépségével, érzékenységével, az emberségével. A második iráni csoda a Baran-Allah nevében c. briliáns darab volt. Az elvarázsolt. Ott van a képzeletbeli 10-es listám előkelő helyén. E mesterművek után már természetesen érdeklődve vártam minden iráni alkotást.

E picit hosszasabb bevezetőt csak azért írtam le, mert fontosnak tartottam közölni Veletek az iráni művészfilmekkel kapcsolatos viszonyomat, és egy picit a magam számára is jó volt nyilvánvalóvá tenni, hogy minden elfogultságom ellenére fontos kellő távolságtartással megítélni az éppen soron következő alkotást.

A Nincs gonosz c. filmet már rég "megszereztem", de eddig sehogyan sem tudtam magam rávenni, hogy megnézzem. Aztán láttam ( a fecabook-on), hogy Te megnézted, s véleményedet is megosztottad a közösségi médiában, valamint a KT olvasóival. A recenzensedet még nem olvastam el. Nem lustaságból vagy tiszteletlenségből. Ez elvi alapállás. Más kritikáját sem nagyon olvasom el addig, amíg én magam nem néztem meg az adott művet. Mint ahogyan azt korábban is írtam, most is kihangsúlyozom, hogy szeretek önálló, mások ítéletétől mentes kritikát írni az általam nézett filmekről.

Súlyos, veretes, de szerény véleményem szerint nem hibátlan remekművel állunk szemben. Egy lehetetlen politikai légkörben hogyan hozhat, egyáltalán hozhat-e az ember morális, etikus, erkölcsi próbákat kiálló döntéseket. Egy ilyen társadalmi-politikai klímában szükségszerűen minden, még a legapróbb, legjelentéktelenebbnek tűnő döntés is morális, etikai színezetet kap. Az igazán meghatározó döntéseknek pedig életre szóló, kiradírozhatatlan lelki nyomai maradnak. A rendező négy, filmes novellát, történetet fűz fel erre a témára. Teszi ezt szikár, öncélú művészieskedés nélkül. Teszi ezt úgy, hogy nem billen el (nagyon) tanítójellegű, erősen didaktikus irányba. Számomra az első történet volt a legdöbbenetesebb, legmegrázóbb. A másik három epizód is kimagasló színvonalú volt, de megítélésem szerint nem értek fel az elő drámaiságával, vonalvezetésével, vonalvezetésével, szikárságával.

A színeszek visszafogott, még is elemi erővel ható játéka, finom, árulkodó, érzékenységgel teli gesztusai, s a film képi világa mind arról az alapfeszültségről, egyéni, közösségi határhelyzetről, drámáról árulkodnak, amelyről az egyes epizódok is szólnak. Az első epizódban a családi élet bensősége, meghittsége, játékos szeretete van vakítóan éles kontrasztban a film fő motívumával. A harmadik és a negyedik részben a táj és az időjárás kap fontosabb dramaturgiai szerepet. Ezekben a külső fizikai környezet nem csak a történések valós helyszíne, hanem allegória is. Legalább is nekem ez benyomásom.
A negyedik epizódra az arcoktól, a bensőséges közeliktől a nagy totálig jutunk, az lesz az uralkodó képi ábrázolási mód. Ebben a részben hangsúlyossá válik a táj finom embertelensége, ridegsége, ezek veszik át a "főszerepet".

Szerény véleményem szerint a téma csak beszédes, néma vagy éppen kiáltó csendeket igényelt volna. Mind a második, mind pedig a negyedik epizódban szükségtelenek, a drámaiságot, s feszültséget szükségtelenül és mesterkélten, erőltetett módon jelent meg a zenei betét.

A film nagy erénye, hogy egyetemes, alapvető erkölcsi, etikai dilemmáról szól. Tudjuk, hogy Irán egy teokratikus diktatúra, amely tény fundamentálisan határozza meg az élet mindennapi kereteit, így a választásokat, nem választásokat, döntéseket és azok hiányát is. Ennek ellenére is tudjuk, hogy ilyen drámai erejű határhelyzetek, életünkre, mások életére is kiható döntési helyzetek más rezsimben is előállhatnak: lásd napjaink Kínáját, a 70-es, 80-as évek Chiléjét, vagy éppen a 30-as, 40-es, 50-es évek Magyarországát. Vagyis a dolog nem az iszlámról, a muzulmán vallásról szól, hanem a diktatúra természetéről, viszonyairól, embertelenségéről.
A gonosz a rendszerben van, a rendszerben mi élünk, döntéseinkkel, választásainkkal mi is legitimáljuk, nap, mint nap életben tartjuk a rendszert. Mindazonáltal még ilyen körülmények közötti is hozhatunk emberi döntéseket. Olyanokat, amelyek meghozatatlan embertelenül nehézek, amelyek tükröt tartanak a kápók és a diktátor elé, amely apró ütéseket mér a rezsim falára. Ha sok ilyen van, akkor a fal akár le is omolhat.

előzmény: somogyireka (#26)

2021-02-26 10:21:42 somogyireka (4) #26

Olyan téma ez, amit mivel még nem éltem át, nem tudok róla hiteles résztvevőjeként írni, és általában az szólít meg, amiről van tapasztalatom..Szóval, nem volt még hóhér a családban és "békeidőben" még nem kényszerítettek fegyvert fogni a szomszédra. Miközben mind tudjuk, a leggenyóbb, legsunyibb háborúban élünk, ami a párkapcsolatokban, emberi közösségeinkben a gazdaságban, a természetvédelemben....zajlik.
És éppen ezért lassú gyilkolásait észre sem vesszük, nincs mindig vér, nem folyik ki agyvelő, nincs egyből temetés, meg ilyenek, de mégis azt gondolom, egymás finomkodó, elkent kivégzéseit hajtjuk végre minden nappal, és még oda sem tudunk mutatni, hol. Mert hiába írom le, egyszer volt, sosem volt szerelmeim elhúzódó, csendes, de mindennapos bosszúhadjárata helyett néha jobb lenne egy golyó. Akkor gyilkosom lenne, hóhérom, így csak lassú ellehetetlenítőm, és még el sem ítélik.

Ez jutott most hirtelen eszembe ezen "Otto der Normalverbraucher"-típusú (otto az átlagfelhasználó) iráni kisembert látva, aki miután elmegy a bankba, gyerekért, anyját látogatja, este pizzázni viszi a családot, majd éjszakai műszakba megy...
Szóval, hogy atyaég, ezt a munkát is el kell végezni, és ha valaki nem a pályaválasztási tanácsadón dönt úgy, hogy én bizony hóhér szeretnék lenni, akkor erre egyes országokban kényszerítik.

Minden köszönetem és támogatásom a rendezőjé, aki ezzel a munkájával saját szabadságát kockáztatta. Na, ezt hívom művészetnek, aminek tétje, nem ezt a Krasznahorkai-féle toronyból kiszólogatást. ja, vinnyogok, a Herscht 07796 közepén vagyok, lehet, hogy jobb lesz..vagy nem. Persze, neki is megbocsátok, mert mindenkinek meg tudok.

2021-01-22 10:42:23 wien (5) #25

A harmadik legjobb átlagú film lett volna, ha bejut. Kb. március végén lehetett volna esélye a nézettség miatt. Talán a berlini Arany Medve kárpótolja a rendezőt a Vapiti top10 elvesztése miatt.

2021-01-22 09:26:39 tomside (5) #24

Nagyon csalódott vagyok, amiért a tavalyi év egyik legjobb és legfontosabb, győzelemre is méltó filmje nem jutott a tíz közé a Vapitin. Restore my Faith in Humanity, please and Watch this movie!
Komolyan mondom, hogy ez filmen túli okokból is fontos!

Nincs gonosz, online, magyar felirattal - hogy az se legyen, hogy nincs honnan.

2021-01-21 21:11:38 tomside (5) #23

Kiszúrtam, hogy hé, ez ismerős valahonnan... :)
Tényleg nagyon köszi!

előzmény: hhgygy (#22)

2021-01-21 19:52:47 hhgygy (5) #22

Igen, ha már kérdezed :-)

előzmény: tomside (#18)

2021-01-21 14:29:00 Xuja (5) #21

Jó cikk, köszi!

Írta valaki hogy ez a film több kérdést vet fel, mint megválaszol, én ezzel nem igazán értek egyet, szerintem elég világos a rendező álláspontja (az utolsó történet a kulcs, de addig is érezhető az alkotói szándék). Érdekes, hogy mennyire nem a halálbüntetés intézményének alkalmazásának a megkérdőjelezéséről szól az egész (amire számítottam személy szerint), hanem sokkal inkább a konformizmus vs ellenszegülés kérdésköréről (de ezt a cikk jól kifejti). Tomside fejtegetéseivel is egyetértek a piros lámpás az talán már belemagyarázás, de lehet benne volt egy olyan szándék, hogy a kiégést / közönyt / érdektelenséget szimbolizálja / mutassa vele. Valamint ahogy emlékszem, a második sztori végére már összeállhat hogy a fickó barátnője másra utalt az elején a "you can do it"-al.

Én inkább egy olyan kérdést tennék fel, hogy szerintetek létezik / létezhet olyan társadalom / állam konjunktúra, amibe a halálbüntetés intézménye integrálható a filmben ábrázolt következmények nélkül?

előzmény: macready (#19)

2021-01-21 14:12:35 tomside (5) #20

Kiváló írás, megéri elolvasni, mert tényleg hitelesíti a filmet! Köszönöm!

előzmény: macready (#19)

2021-01-21 13:52:11 macready (5) #19
2021-01-21 13:42:13 tomside (5) #18

hhgygy-nek köszönjük a feliratot? Jól gondolom?
macready 4-es hosszrászólásának idézete honnan való?

A hetedik iráni filmem, és úgy a legjobb, hogy eddig négyesnél nem adtam rosszabbat.

Nagyon sok mindenről lehet és kellene is beszélni a film kapcsán, remélem, leszünk többen a beszélgetéshez, mert ez a film nagyon sokra hivatott, és sokakat kellene elérnie.

Az első filmben hiába éreztem végig, hogy ki fogják húzni a szőnyeget a lábam alól, amikor a kispolgár megnyomja a gombot, önkéntelenül is el kellett dobnom a távirányítót. Régen csattant már ekkorát a pofon. Megy az ember, pizzát eszik, fizeti a hitelét, plusz műszakot vállal, hogy jusson hajfestékre, amikor meg kell mutatni magunkat szép ruhában egy esküvőn. Az első film szól a legtöbbünkről, azokról, akik a hallgatásukkal válnak árulókká pusztán azért, hogy egy viszonylagos jólétben élhessék az életüket. Össze lehet gyűjteni a pénzt Coca-Colára, de az tényleg fontosabb? A film egyik leghangosabban hallgató jelenete, amikor a férfi elbambulja a piros-zöld forgalmilámpa váltását. Az én olvasatomban már annyira megölte magában a tiltakozó énjét, hogy észre sem veszi a különbséget. Atya ég!

A második film végén tudod, hogy ennek itt nem lehet vége. (És az 50 milliós üzlet körüli példázat erős kiszólás: elhúzódni MÁS, mint nemet mondani!)

A harmadik film a rossz döntésé, de a kulcsmondat is itt hangzik el: "A hatalmad az, hogy nemet mondasz." (Jó döntés egyébként itt is van, mégpedig a menyasszonyé.) Az itteni attitűd: ha kiszolgálod a hatalmat és gyilkolsz, számíthatsz a nemet mondók jogos kiközösítésére. Kulcsjelenet, hogy a feleség megfogja, majd elengedi a követ: erőszakra nem lehet erőszak a válasz!

A negyedik filmmel kapcsolatban már ott összeraktam a családi összefüggéseket, amikor a lány a garázsban odaadja a mobilt a "bácsikájának", de annyira berántott az egész, hogy arról viszont elfelejtkeztem, a második film nem érhetett ott véget, ahol... Szóval, amikor az apa elmondja, hogy ha visszamehetne a katonai idejére, és megint ki kellene végeznie valakit, újra az őrre fogná a fegyverét - na, ott beindult a kemény tízperces sírás.

Tanulság? Jó ideje gondolom azt, hogy békében - vagy ahogyan a méhészek mondják: nyugodtan - élni a cél, és ha ehhez egy jólét is társul, az már csak áldás. (Papíron ez persze sokkal könnyebb, mint a megélés szintjén.)

She said: You can do it. - Ez a második film felvezető idézete. De csak a negyedik filmben értjük meg, hogy a lány mondhatta ezt a barátjának a mobiltelefonban, és a mondat nem arra vonatkozik, hogy meg tudsz ölni valakit, hanem arra, hogy képes vagy nemet mondani! (Magyarán az életed kockáztatása árán is elmenekülni az elől, hogy te magad légy a gyilkos.)

Sok mondat és félmondat kiemelhető lenne, de legnagyobbat a záróképek ütnek. A lány rámosolyog a rókára, innen tudjuk, hogy megbékélt. Majd beülnek a kocsiba, és a kocsi nem indul el. Te pedig tudod, hogy a kocsiban élő emberek éppen megbocsátanak egymásnak, megkapják feloldozásukat.




Tegnap néztem az amerikai elnöki beiktatást. Ennek a ceremóniának mindig része egy névtelen katona szobra előtti tisztelgés. Innen kötök át egy gondolatot. A film univerzális: több történetet is látunk, de még így is összehasonlíthatatlanul több az a történet, amit NEM látunk. A legnagyobb hősök külön tragédiája, hogy valószínűleg sohasem tapsolták meg őket, mert nem volt rá idő, vagy nem volt mellettük senki, aki ezt megtehette volna. Ez a film rengeteg névtelen áldozatról is szól, miközben mutat helyes és helytelen magatartásmintákat is. A névtelen áldozatok szobra mindenki másétól fontosabb.

Mindenki hordoz magában szövegeket. Ilyet vagy olyat. Én most megpróbálom tudatosan is beégetni, ha nem lenne még elég mélyen magától is - egyúttal köszönöm e szöveget 2020 számomra legjobb filmjének: A hatalmad az, hogy nemet mondasz!

előzmény: macready (#4)

2021-01-20 20:58:32 mimóza (5) #17

Csatlakozom a kampányhoz: egészen elképesztő ez a film-füzér, brutálisan jó forgatókönyvekkel! Sosem tudod, mi vár rád a következő kanyarban.
Kérlelek mindenkit, akinek csak tervben van, szánja rá az időt a szavazás holnapi lezárulásáig!
Hidd el, kedves néző, bánni fogod, ha Vapiti-szezonon kívül ülsz neki!

(Tavaly így járt a Kafarnaum is itt, a köreinkben. Milyen sokan bánták utólag, hogy nem hamarabb látták!)

Jelen film esetében: SZÓLTUNK. :)

És - csak és kizárólag az idő rövidségére való tekintettel - egy link (angol felirat): https://ok.ru/video/2077729884870

2021-01-20 10:12:07 Xuja (5) #16

A Druk-ot nem lehet jelölni (majd jövőre, gondolom). A másikat majd pótlom, ha bejut a 10-be (és jó eséllyel továbbjut).

előzmény: macready (#15)

2021-01-20 10:09:16 macready (5) #15

A Druk-ot (Még egy kört mindenkinek) és a Wolfwalkers-t is nézd meg, lehet ezek is bele fognak férni a top 3-ba. :)

előzmény: Xuja (#14)

2021-01-20 10:02:58 Xuja (5) #14

Azt már láttam, erős film, de nem kerül bele a 3-ba nálam. A Chicagót lehet megnézem ma, de az inkább egy jó kövér négyesnek néz ki, meglássuk.

előzmény: macready (#12)

2021-01-20 09:50:18 tomside (5) #13

(Egyelőre) valóban kevesen láttátok, ezért is fontoskodok itt! :D
Most az a tét, hogy valahogy eljusson a második fordulóba, ott pedig lehet majd aktívabban kampányolni.
Egyszerre csak egy lépcsőfokot kell lépni, de egy sem kihagyható! :)

előzmény: Xuja (#11)

2021-01-20 09:46:32 macready (5) #12

A Never Rarely Sometimes Always-t is ajánlom, mert nagyon kevés szavazata van, én a harmadik helyre tettem.

előzmény: Xuja (#11)

2021-01-20 09:33:02 Xuja (5) #11

Legyen igazad, de én már akkor is meglepődnék, ha a 10-be jutna, nem láttuk túl sokan. Szerintem ez a szavazás a Corpus Christi és a Chicago között fog eldőlni, esetleg még a Tőrbe ejtve / Wolfwalkers is beleszólhat.

előzmény: tomside (#10)

2021-01-20 09:20:59 tomside (5) #10

Aki Vapiti-pótlást tartana - nemsokára zárul a szavazás első köre! -, ezt ne kerülje ki, mert a számok tükrében úgy tűnik, esélyes lehet a győzelemre a film. (Írom ezt úgy, hogy még nekem is hátravan.)

2021-01-12 12:06:28 Xuja (5) #9

Mondjuk nem láttam még a 2 elég ígéretesnek tűnő Krzanovszkij filmet (DAU Natasha, Degeneration) és a The Woman Who Run-t sem, de ezek amúgy sem szavazhatóak :')

2021-01-12 12:00:56 ryood (5) #8

itt szintén év filmje :)

előzmény: macready (#7)

2021-01-12 11:57:48 macready (5) #7

Nálam a Vapiti toplistán nyomban az első helyre ugrott, amint megnéztem. :)

előzmény: Xuja (#6)

2021-01-12 09:46:56 Xuja (5) #6

Na ez betonkemény volt. Remekül strukturált, szuggesztív sorsdráma, amely 4 egymásba (tartalmilag) összefonódó történetet fűz össze. Az első sztorinál még fészkelődtem kicsit, de az a lezárás.. Igazi gyomros, ami után visszatekintve már teljesen másként tekint a néző a látottakra. A többi sztori meg még erőteljesebb és letaglózóbb.

A képi világ szép, a rendezés egyszerű és viszonylag eszköztelen, a tempó pedig kellemesen meditatív lassúságú. Az alakítások is zseniálisak, főleg az utolsó két történetben. Nálam az év filmje eddig.

2021-01-11 19:27:49 zéel (5) #5

Újabb döbbenetes, letaglózó iráni film. Csak felnőtteknek!
Itt most csak annyit jegyeznék meg (amit már más iráni film kapcsán is észrevettem), hogy náluk a tisztességesség, becsületesség mintha sokkal fontosabb, élőbb kategória lenne, mint mifelénk.

2021-01-08 22:43:45 macready (5) #4

„A gonoszság nem az ember természetéből, hanem a konformizmusából fakad, amellyel alkalmazkodik az elnyomáshoz, és – félelemből, kényelemből, vagy az együttműködésből fakadó előnyök miatt – segít azt fenntartani.
A Nincs gonosz megindító, és mélységesen humánus alkotás az ellenszegülés erejéről és áráról, amely azáltal tud kiemelkedni a protesztfilmek tömegéből, hogy szakít a műfajba kódolt fatalizmussal. Rasoulof nem hajlandó démonizálni és ezáltal megdönthetetlenül erősnek feltüntetni a politikai hatalmat, ebből kifolyólag nem (csak) bukástörténeteket mesél: az áldozathozatallal megkapó egyensúlyba kerülnek az (erkölcsi) győzelmek, s az a melankolikus derű, amellyel az eszméihez ragaszkodó ember a fizikai vagy érzelmi nélkülözés ellenére élheti az életet. A Nincs gonosz gyönyörűen fotografált képekben sugározza Rasoulof elgondolását: a rendszert kötelességtudatból kiszolgáló munkás életét szűkös városi terekbe komponálja, ahová a látszólagos jólét ellenére nem szűrődik be az öröm; ugyanakkor a vidékre száműzött disszidensek hiába baktatnak kopár, sivatagos tájakon, a külső szegénységben nagyfokú belső szabadságot élhetnek meg.”

2020-11-01 08:54:24 hhgygy (5) #3

Végre, végre, bekerült a T-mozi műsorába ez a nagyon várt film, nem okozott csalódást, remek, elgondolkodtató. Nem tudom, miért vagyok rákattanva az iráni filmekre, miért vonz ez a kietlen táj, talán a nyugati kultúra már mindenen túl van. A Németországban felnőtt, de innen való lány is csak sivatagnak látja, ahol "nincs internet meg telefon" . Azt én sem értem, hogy ment át ez a film a cenzúrán, elég rebellis, főleg ugye a második rész. Ott explicite a rendszert bíráló mondatok hangzanak el. De én még a patikának az autó szélvédőjén visszatükröződő keresztjeiben is üzenetet véltem látni. Mondjuk a rendezőt felfüggesztett börtön, kiutazási tilalom és a filmezéstől való eltiltás is sújtja, tisztelet a bátraknak.

előzmény: ryood (#1)

2020-10-25 08:11:48 zéel (5) #2

Nem tudom, mikor sikerül megnéznem, de addig is Kiss Csaba színházi rendező és SzFE tanár gondolatai:
...megnéztük a Nincs Gonosz c. iráni filmet,
gondolataim azóta is ott kalandoznak - mi az igazság, a bűn, a félelem, a meghunyászkodás. Mit lehet tenni, ha az embert kényszerítik.
Csupa kellemetlen kérdés - nem tudja kivonni magát az ember. A film szembesít, megtisztít.
És arra gondoltam, hogy ...
... nálunk évente többtucatnyi híg remake, C, D, ... Z kategóriás thrillerek, horrorok, akciófilmek, krimik, bugyuta koppintott vígjátékok, provinciális kosztümős ócskaságok, film noir magyar módra, stb, stb, Alig van, amely a valóságról szólna, arról hogy hogyan éltünk mi 2020-ban. Mivel küzdöttünk, mért nem tudtunk úrrá lenni a félelmen, görcsön. Miért folytak ki a kezeink közül ezek a terméketlen évek? Hova tűntek az értékeink? Hiszünk-e még a morálban, közösségben, egymásban. És fáj-e, ha nem?
Miért áltatjuk egymást évről évre dilettáns kacatfilmekkel, utánzatokkal, idegen mintákkal amelyek semmiről sem szólnak.
TARTALMAT, EREDETISÉGET, VALÓSÁGOT, MŰVÉSZETET - a többit szemétre, mert oda való.
Ezt gondoltam a NINCS GONOSZ után, keserű ízzel, és szégyentől viszketett az arcom.

2020-10-17 23:08:09 ryood (5) #1

ez a film jóval több kérdést tesz fel, mint, amit megválaszol. meg kell jegyezzem: nagyon helyesen. a halál témáját járja körül nagyon sok aspektusból, illetve legalább ennyire hangsúlyos az egyén szabadsága is. négy történet, négy film van itt nekünk, mind eléggé más műfaj és stílus mondhatni, mégis koherens egésszé áll össze. kiegészítik egymást.
minden kérdést nem tudok most felsorolni, de párat azért megemlítenék, amik a film nézésére közben és utána fejemben voltak. létezik-e a gonosz? (tudom a címe alapján nem, de mégis ezen agyaltam) és ha igen, mi az, ki az, honnan jön? létezik-e gonosz ember? és ha igen, miért válik egy ember gonosszá?
hogy alakulnak ki ezek a rendszerek, államok, ahol ha "ölni kell" és félretenni a morált, ha érvényesülni akar valaki?
de amit a leginkább nem értek, hogy készülhetett el ez a film iránban az állam jóváhagyásával?
döbbenet erős társadalom és működéskritika ez, amit itt megfogalmazódik.

fokozatosan kerülünk közelebb magához a halálhoz az első történettől kezdve a negyedikig, mégis talán az első volt nekem a legsokkolóbb, ahol bizony csak a legutolsó pillanatban szembesülünk főhősünk munkájával hogy aztán hidegzuhanyként érjen minket a nyers, kegyetlen valóság.

egy Gandhi idézettel zárnám soraim: "gyűlöld a bűnt, szeresd a bűnöst!"