The Matrix Resurrections (2021) ☆ 👁

Mátrix: Feltámadások

(Lana Wachowski)

amerikai akciófilm, dráma, sci-fi, thriller

2,5
★★☆☆☆
283 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-06-17 23:28:56 Fatupi (2) #45

Nekem meg pont, hogy még jobban felértékelődött az eredeti Mátrix ezzel az általam eddig nem ismert jelentésréteggel, szóval köszi a linket az ordenáré transzfób kijelentések ellenére is.

előzmény: simijohnny (#44)

2022-06-17 11:45:27 simijohnny (1) #44

Magam sem tudom mikor léptem ide be utoljára, talán van már hat éve is. Alapvetően nem érdekel már a téma sem, hogy filmekről hosszasan írásban vagy szóban társalogjak, legyen szó régi vagy új filmekről. A geekségem ezen része idővel szinte teljesen kikopott belőlem, tulajdonképpen szinte minden más része is, minimum mérséklődött, de ez lényegtelen. Megelégszem azzal, hogy valami szimplán jó volt, vagy éppen rossz. A sajtburgerről és legnemesebb húsból készült ételről is megfogalmazható egy rövid vélemény, felesleges lózungok nélkül. Ami a filmeket illeti, megváltoztak, már jó ideje. Én is, de ők is. Jóval korábban is mint hat éve, legalábbis számomra biztosan. Nem is nézem már a töredékét sem mint régen, kiváltképp az újakat nem, a rétegfilmeket pedig rég elengedtem, néha be-becsúszik egy ami után mindig megállapítom, hogy nem hiányzik már a túlzott gondolatiság, dráma, szenvedés, vagy valami amit csak azért is meg kell találni, bele kell magyarázni, mert csak úgy illeszkedik a saját világunkba. Így inkább nyitok a könnyebb, vidámabb művek felé, legyen az réteg vagy mainstream. Ezt csak úgy leírtam kedves régi, megboldogult naplóm. :)
Mi az a Mátrix? Hirtelen *elnézést* a "Honnan a f*szból tudjam köcsög? B*szni akarok nem érted?" válasz jutott eszembe amin most elmosolyodom írás közben. Ez a film jelentette tulajdonképpen számomra A Filmet. Tudtam, hogy csak egy popcorn mozi, tudtam hogy nem teljesen eredeti. De hát a bullet time, a Trinity, Morpheus, Reeves, a zöld tónus, a filozófia, a minden. Felsorolhatatlan, imádtuk bontogatni, igen többes számban írom, sokunknak megkerülhetetlen etalon volt ez a film. A tőlem 5-10-15 évvel fiatalabbak számára elképzelhetetlen és elmagyarázhatatlan az az érzés, amit az ezredforduló misztikuma miatt kialakult lelkiállapot, a Mátrix és a számítógépek világa mint akkor(!) egyfajta menekülőút nyújtott. Hozzá kell tennem, a mindezt követő személyes egzisztenciális válságom és a 99-es Mátrix folytatásai véleményem szerint markánsan elválnak az eredeti filmtől, éppen úgy mint az ezredforduló és az azt megelőző néhány év a 2000-es évektől. Ettől függetlenül a trilógiát mégis egyként kezelem és habár a másik két rész jóval gyengébb, mégis szerves részét képezik az egésznek.
Ha az akkori, de még a 10-15 évvel ezelőtti fejemmel is ültem volna le megnézni a Feltámodásokat (jó vicc :D), sokat káromkodnék és hosszas sorokban aláznám porrá Lana (ez mégjobb vicc) Wachowski filmjét. Most viszont közönyösen csak annyit mondok, ezt kár volt. Na jó, kicsit azért többet is. Abszolút elvárások nélkül ültem le a monitor elé, a kíváncsiág motoszkált bennem, pici izgalommal. Aztán csak ültem és néztem ki a fejemből, 15 perc után a telefonomra néztem hogy vajon mennyi idő telhetett el. Majd körülbelül 45 perc után kikapcsoltam. És ennyi. Ennek már jópár hónapja és egy-két képkocka maradt meg a fejemben, úgy gondolom jó is így. Fogalmam sincs mi volt a célja ennek az embernek, a saját elkorcsosulását mindenesetre sikerült vászonra vinnie. Bocs, tudom nem vagyok pc, ez van. Már anno mikor ezt a cikket olvastam sem volt a szívem csücske egyik rendező sem, viszont amit ezzel a filmmel csináltak az megbocsájthatatlan (lenne, ha többet foglalkoznék vele mint hogy leírok ide néhány gondolatot, dehát csak a Mátrixról van szó).
Alapővetően viccesen annyit mondhatnék, hogy "régen minden jobb volt". Ezt sokszor mondjuk, szerintem tévesen. Jobb nem, de más volt és az idő megszépít, romantizál. A Mátrix akkor készült amikor nagyon fiatalok voltunk és ami a legfontosabb, nekünk készült, jókor, jó időben. Mindezek ellenére én úgy gondolom kiállta az idő próbáját. Most is az, ami mindig is volt: A 21. század nyitódarabja.
Ironikus módon - mivel semmilyen szerrel nem élek már jó ideje a napi egy kávén kívül - A Feltámadások elém tolta a kék és a piros kapszulát. Bevettem hát a kéket, felébredtem az ágyamban és azt hittem amit hinni akartam.
Mindezek után remélem, hogy A vissza jövőbe trilógiához nem nyúlnak hozzá, mert akkor vehetek egy Deloreant is. :D

2022-04-20 20:32:40 Dangar (2) #43

Attól, hogy önirónikusan kimondják: ez csupán egy üzleti megfontolásból összetákolt, erőltetett folytatás, még nem lesz kevésbé erőltetett folytatás. Csak mert valaki beismer egy bűnt, attól még nem lesz bűntelen.
És ezzel együtt is lehetett volna jó - de legalábbis tűrhető - film a Resurrections.
Nagyon nem lett az...

2022-02-27 14:57:02 Gruden Gergo (?) #42

Tudom, hogy egy talicska hig fos az egesz, de eleg nagy kesztetest erzek ra, hogy megnezzem. Szerencsere valoszinuleg ellen tudok majd allni. Eleg hosszu a kivansaglistam :)
Mondjuk valamiert a A sárkánypecsét rejtélyét is megneztem. A mai napig nem tudom miert...

2022-02-27 14:21:06 Agent Dale Cooper (1) #41

Ezt a f.shalmazt senkineK NEM ajánlom. Megerőszakolt 2 és fél órát az életünkből.

2022-01-30 16:24:18 m4rv1n (1) #40

Hosszú sorozat szakadt most meg számomra, mert eddig csak azokat a filmeket osztályoztam, amik nagyon tetszettek és ötösre.

De John Wick 3.5D kalandjai a nyuggermátrixbanra kénytelen leszek rávágni az első karómat!

2022-01-15 12:08:41 Ágó (1) #39

Sajnos aludtam rá párat. Hiába van benne (némi) potenciál, semmit sem kezd vele. Megy a karó.

2022-01-14 17:55:17 caulfield (2) #38

A gondolatisága magával ragadó, de mint film gyalázatos, megfelel egy audiovizuális bántalmazásnak. Számomra anno az első rész sem volt egy kimagasló valami, csak olyan filmes trükkökkel élt, mint azelőtt senki.
A piros tabletta kell az embereknek a felébredéshez a mátrixból, ami egy zöld dzsungelszerű álomvilág (a természet?), az emberek ugyanakkor, mint piros tabletták kellenek a gépeknek, mert erőforrást jelentenek, az életadók. Mindenki a piros tablettára van ráizgulva egy hatalmas kék tablettában, amelyet az ég felégetésével ugyan el akartak egyszer takarni, de erre a részre végül újra megalkotják a kékséget és ki is egyeznek valamilyen módon a gépekkel, mert nélkülük nincs élet. A földieper megtermelése miatt felesleges is a piros tabletta, mert a mátrixon kívül ugyanaz van, mint belül. A gépek a környezet, amellyel az ember nem bír megférni, a természet ugyanis elemészt minket előbb vagy utóbb, amellett hogy persze táplál és éltet is - ez az egész galibának a lényege valahol. A technológia ebben az értelemben egy szánalmas menekülési, illetve öngyilkossági kísérlet a létezés ellentmondásában szorongó (elistentelenedett) embertől, aki végül mégiscsak a földiepernél köt ki, amit akár a Marson is termeszthetne, persze csak miután abból a bazinagy piros pirulából kéket nem csinált...
Megváltáskeresés, azon remény beteljesülésére tett óhaj, hogy az élet több, mint puszta anyagcsere. Morpheus hazudott. Az a kis szemét, törzsi gondolkodású, napszemüveges plébános, vagy hamis próféta. Ha nincs kanál, akkor az azzal habzsolt piros tabletta sincs. Egy félig meddig nyomi programozó gyerek van, akinek be kellet csajoznia.

2022-01-13 15:34:28 Mario Brothers (3) #37

Köszönöm.

előzmény: marcilu (#36)

2022-01-12 21:01:15 marcilu (3) #36

A facebook cégcsoport új neve. :)
Na jó, nem. Én arra szoktam használni, ha valami áthallásos, van egy erős szimbolikus tartalma, és leginkább a nézőre, a valóságra reflektál, áttöri a 4. falat, vagy épp ellenkezőleg, valami transzcendens vonatkozása van.

előzmény: Mario Brothers (#35)

2022-01-12 18:25:14 Mario Brothers (3) #35

Mit jelent az, hogy meta?

2022-01-12 17:01:15 marcilu (3) #34

Az, hogy önmagának remake-je lett a film, nyilván kritikán aluli dolog. Ugyanakkor nem tudom elengedni a gondolatot, hogy ez rendkívül meta dolog lett, a saját elkészítésének körülményeit is vászonra viszi, hollywood sötét oldalát, a társadalom változását 20 évvel ezelőtthöz képest, és azt valami különösen izgalmas, fura módon teszi. Épp ezért nem tudok haragudni az első mondatomban leírtak, és a számomra örökké érdektelen akciójelenetek miatt (az lett volna csak igazán merész, ha teljesen akciójelenet-mentesen készül el a film!). És ahogy lentebb is írta valaki, a Sense8 reunion megédesítette az egészet.

2022-01-12 08:51:35 ogreg83 (2) #33

Próbálkozik, próbálkozik, de nem futja semmire. Minden téren kiábrándító, előttem már mindent leírtatok, a korábbi részek bevágásai, áthallásai miatt nem totál karó.
Bármennyire fáj leírni, de:
Nem Keanu, már nem megy a kung-fu ...

2022-01-11 15:10:11 kaamir (2) #32

Bár múltkor azt írtam, hogy újranézés után az eredeti Mátrixot se tartom jó filmnek, de az legalább egy innovatív, stílusteremtő és korának meghatározó filmje volt. Na, a 4. részt ilyen veszély nem fenyegeti. Ez már most is csak egy tucat-remake. Pont olyan, mint az összes blockbuster napjainkban.

Az első 45 perc kifejezetten kínszenvedés. Egyrészt pontosan tudjuk, hogy ki Neo és ki Trinity. Semmi feszültség nincs abban, hogy ők újra felfedezik az igazi énjüket. Másrészt ultrakínos, ahogy Lana Wachowski magyarázza a bizonyítványt. Dehogy a gonosz WB miatt kellett elkészíteni ezt a filmet, Lana! Azért kellett, mert az elmúlt húsz évben minden, amit csináltál, az ócskaság volt.

Utána jön egy átlagos akciófilm. Elnagyolt konfliktusokkal és karakterekkel, kapkodó dramaturgiával és olcsó fanservic-szel. Még az akciójelenetek is sótlanok, olcsók és ötlettelenek (hogy lehetséges, hogy manapság 190 millió dollárból is csak olyan trükkökre futja, amiknél 30 évvel ezelőtt is jobbak készültek?).

A film legnagyobb erénye Keanu Reeves megtört tekintete. Talán erre kellett volna az egészet építeni, és egy sokkal intimebb kamaradrámát összehozni. Mert Trinity és Neo reménytelen szerelmében még lenne is potenciál. Ha nem csak alibiként szolgálnának a látványosság mellé, és ha valóban elmélyülnének. De nem. Trinity pl. egy másodperc alatt, egyetlen vállrándítással mond le a gyerekeiről. Hogy hat ez rá? Hát, ki tudja.

Ez már OFF: Lehet amúgy, hogy bennem van a hiba. Mert már nem vagyok 16 éves lázadozó kamasz, mint az első film idején. Most inkább úgy látom, hogy a Mátrix win-win helyzet mindenkinek. A gépek megkapják az energiát, az emberek meg viszonylag értelmes életet élhetnek.

Vagy mi lenne az alternatíva? Egy élhetetlenné vált bolygó egyetlen városában megküzd 8 milliárd ember azért az egy szem eperért? De jó.

Ok, a Mátrix nem a valóság. Egyesekből és nullákból áll. A mi világunk meg a dolgok mélyén kvarkokból, mezonokból és barionokból áll. Ezek mennyivel kézzel foghatóbbak, valóságosabbak a szó hétköznapi értelmében, mint az egyesek és nullák? Számít ez igazán egy ember életében?

2022-01-07 22:15:25 Ágó (1) #31

Mindent értek. Tehát a piros pirula eper ízesítésű.

2022-01-05 16:15:01 Rorschach (2) #30

Nem gondolnám, hogy megrögzött hater lennék. Az eredeti Mátrixot nem tartom szakrális becsben, ezzel szemben kifejezetten élveztem a folytatását, sőt még a trilógia zárásával is jobbára elvoltam. Ezt csak azért írom le, hogy nyomatékosítsam, nem kell szemellenzős sequelgyűlölőnek lenni ahhoz, hogy valakinek ne tetsszen ez a film. És ez még enyhe kifejezés.

A gyengeségei ellenére is a mai napig szeretem a Reloadedet, mert az egy rakat szórakoztató és érdekes újdonságot adott a világhoz, Építészestől-Merovingistől, és ezek védelmében a mai napig hajlandó vagyok bárkivel birokra kelni.

Na és ezek azok a kis csemegék, amikből semmi nincs a Resurrectionsben. Van benne megtérített robot, fél mondat erejéig megemlített gép-polgárháború, meg Kiválasztott Trinity,amik mind újdonságok... csak éppen lógnak a levegőben, illetőleg sem nem szórakoztatóak, sem pedig nem érdekesek. Egyedül a portálozást sorolnám ebbe a kategóriába, amit aztán kurvára elfelejt a forgatókönyv, amint hasznát lehetne venni a végső "akció" alatt - ahol az idézőjel teljesen indokolt, mert amilyen koreográfiák vannak ebben a filmben, bárcsak kivágták volna az összes csetepatét a picsába és pofáznának inkább végig, legalább annyival is rövidebb lenne a nyilván két és fél órás játékidő.

Ezen kívül van itt még nekünk egy Morpheus-Smith kombó, aminél feleslegesebb és haloványabb fan service-t soha az életben nem láttam még - ha az eredeti színészek nem vállalják a szerepet és a karaktereknek semmi funkciójuk nincs a filmben, mégis mi az istent keresnek mégis itt? Fogalmam sincs.

Ide kapcsolódik, hogy a Smith-t játszó Jonathan Groff minden koppanásom és savanyú szájízem ellenére óriási pozitív csalódás, pedig tőle féltem a leginkább. Simán lehozza a nyúlfarknyi szerepét, pedig nem semmi dolga volt a Hugo Weaving által hagyott űrt kitölteni még akkor is, ha csak percekig kellett neki. Ugyan nincs értelme szerepeltetni a filmben és messze nem hagy maradandó emlékeket, de magán a színészen egyáltalán nem múlt a dolog, és szükségesnek tartom leírni, hogy van azért, ami kiemelkedik a film általános szégyenteljes minőségéből.

Ő, a portálok, illetve nagyjából két-három, a Resurrections egészét nézve majd' jelentéktelen apróság tartja csak vissza a kezem az egyébként teljesen kiérdemelt karótól.

2022-01-05 05:27:01 Jason13 (4) #29

Nem csodálkozom azon, hogy ez a film egyszerre kap hideget és meleget, ugyanis ez nem egy olyan alkotás, ami után az ember csak legyint egyet.
Igazából én sose voltam nagy rajongója a Mátrix trilógiának. Félreértés ne essék, szerettem az összes részt, sőt, az első epizódot én is egy igazi mérföldkőnek tartom (a folytatásokat pedig szórakoztató akció-scifinek), de nem ez a széria az, ami különösebben közel állna hozzám.
Ezért lehet az, hogy a Feltámadások összességében nálam egy pozitív meglepetés lett. Nem titok, Lana Watchowski egyfajta terápiás célból ült bele ismét a rendezői székbe, hogy az általa (és testvére által) teremtett karakterek segítségével dolgozza fel szülei elvesztését.
Emiatt a film tónusa már alapból eltér attól, ami meghatározta az előző darabokat. Ezen felül pedig megfogalmazódik a történetben egy rendkívül erős kritika a modern filmgyártással szemben, ami magában foglalja a stúdiók pénzéhségét, a rajongók elfogultságát és a múlt emlékein való élősködést.
Mit ne mondjak, eleinte nekem is idegennek hatott ez a fajta megközelítés, hiszen korábban a Mátrix-filmek teljesen más témákat boncolgattak.
Azonban ahogy haladt előre a cselekmény, egyre jobban sikerült megbarátkoznom ezzel az új iránnyal, ami számtalan poént és kikacsintást vonultat fel, hol jobb, hol gyengébb minőségben.
És igazából ez az, ami számomra szimpatikussá teszi ezt a filmet. Az új utak, új témák keresése, ami valljuk be, manapság ritkaságszámba megy.
Persze, ennek ellenére tobzódik a cselekmény a korábbi epizódokra tett utalásokban és ha úgy vesszük, a történet gerince meg is egyezik a '99-es klasszikuséval. De sikerült a már ismerős dolgokat némileg új megvilágításba helyezni.
Ezen felül viszont már bennem is van egy kis megosztottság, ugyanis a pozitívumok mellett több olyan negatívum is akadt, melyeket nem tudtam figyelmen kívül hagyni.
Ahogy fentebb már említettem, egész sok poént tartalmaz a film ezek közül sajnos néhány kifejezetten erőltetettre sikeredett. Viszont az jobban zavart, hogy akciók terén mennyire pocsék a felhozatal. A bunyók jelentős része egy követhetetlen katyvasz, de a többi zúzás is rendkívül zavaros, túl gyors a vágás és az operatőri munka is kapkodó. Ez különösen azért szomorú, mert minden eddigi epizód tele volt emlékezetes csörtékkel, itt viszont nem kapunk mást ilyen téren, csak egy hatalmas vizuális káoszt.
Pedig alapvetően nagyon szép képekkel/beállításokkal dolgozik a film, nem is értem, mit csúszhatott ennyire félre. De legalább maga a látvány (CGI, díszletek, stb.) hozza a kötelezőt.
És akkor az új szereplők. Közülük számomra Jessica Henwick magasan kiemelkedett, egy nagyon szimpatikus és szerethető figurát keltett életre, aki sajnos az utolsó 30 percre szinte teljes mértékben perifériára kerül. Mellette még Neil Patrick Harris-t említeném meg, aki rendkívül szórakoztatóan lubickolt szerepében, ő minden felbukkanásával ellopta a showt a többiek elől.
Sajnos rajtuk kívül mást nem tudnék kiemelni a friss gárdából, sőt, számomra Yahya Abul-Mateen II és Jonathan Groff is csalódáskeltően teljesített. Nem is az alakításukkal volt problémám elsősorban, inkább a szerepeikkel, nem nagyon tudtam velük mit kezdeni.
És akkor itt van nekünk újra Neo és Trinity. Velük nem volt problémám, mind Reeves, mind Moss hozták a kötelezőt és teljesen jól működött közöttük a kémia.
Mit ne mondjak, nem egyszerű véleményt formálnom erről a darabról, mert rendkívül tömény sztorival rendelkezik és mondanivaló terén is rengeteg témába belevág. Egy ambíciótól dagadó monstrum a Feltámadások, ami több sebből vérzik, de tökösségével, "pofátlanságával" és új megközelítésével engem megnyert magának.
Az első részt nehéz lett volna felülmúlni, nem is sikerült, de összességében a végeredmény egy teljesen korrekt, merész és bátor folytatás az én szememben, amit szívesen fogok ismét megtekinteni.

2022-01-04 21:00:05 BonnyJohnny (2) #28

Na, most az van, hogy nekem a (többek által jobbnak titulált) első fél óra sem tetszett. :/ A filmben látott önreflexió (ti. a Mátrix filmek játékok a valóságban) tényleg eredeti, és, hogy az újraélesztett Neo ennek a játéknak a fejlesztője, akiben összemosódik saját játéka és a valóság (vagy a játéknak hazudott valósága a valóságnak álcázott börtönével), de aztán az önirónia kínossá válik. Közben meg megy egy történetszál, ami a filmben kimondottan is egy reboot. ChrisAdam erre azt írta, hogy meglepő, én azt, hogy kizökkentő.
Aztán a hátralévő két óra ezt a fél órát is sutba dobja és átvált egy szögegyenes önremake-be, ahol az ismerős történetet telepakolják utalásokkal és cameokkal... sőt még konkrét jelenetbevágásokkal is! (ami számomra megint csak kizökkentő).
Mindamellett ott van Smith ügynök és Morpheus felesleges berángatása (eredeti színészeik nélkül újra tálalva), pláne, hogy egyáltalán nem olyanok, mint az eredeti karaktereik. Akkor meg minek?
Amúgy meg semmi olyan értéke nincs, mint az első résznek sem filozófiai sem technikai, sem kivitelezés oldaláról. De ettől még lehetne (gyenge) hármas, de a fentebbi negatívumok miatt jár tőlem a kettes.

2022-01-02 16:27:03 Dió (1) #27

Nagyon irigylem minden azon előttem szólót, akiknek "vegyes érzései vannak"; nekem inkább egy amolyan Covenantos deja vu-m van, azt leszámítva, hogy az Alienből készült pár jobb folytatás is, mielőtt elkezdték hamuvá égetni a legendát, míg a Mátrixból csak egy jó film van, szar folytatás viszont több. És mostmár még egy.

A legekéznivalóbb számomra egyértelműen maga a történet. Először is baromi zavaros (bevallom, kb. az egyharmadát még most sem értem), de míg az első résznél öröm volt megpróbálni megérteni Wachowskiék vízióját és egyre mélyebbre ásni magam az elsőre zavarosnak tűnő részletek sűrűjében, addig itt úgy éreztem, minél többet ásnék, annál több plothole-t és "szarok bele" rendezői megoldást találnék. Azt leszámítva, hogy ez a "halottfeltámasztás" nagyon Alien 4 ízű és izzadtságszagú (egyáltalán hogy csinálták?), azt még bekajáltam, hogy a gépek egy része szembement az ember-gép békepaktummal, és Neot és Trinityt bekötve létrehoztak egy új mátrixot. De innentől minden részlet, amit erre ráépítenek, hézagos, adott esetben értelmetlen is. Például azok a gépek, akik az emberekkel vannak, honnan nyerik az energiájukat? (korábban ugye az emberek "termesztéséből" tették) A lázadó gépek most akkor megint erőszakkal fogtak el pár embert, hogy az új mátrixukba zárják őket, vagy azok mind önként jelentkeztek agymosásra? Az új Neót miért kell kiszabadítaniuk az embereknek? Mit keres az egészben Smith és az új öltönyösei, mit akarnak, és miért vannak az Analyst ellen? És a legfájdalmasabb: most akkor jól értem a végét, hogy végig Trinity volt a "The One", és nem Neo? Mert ha igen, akkor apám borogass. Ha meg nem, akkor nem értem, minek kellett ez a röpködés és ez a vizuálisan is röhejesen megoldott "lógicsálás" (ami alatt az odáig rájuk tüzelő rosszfiúk gondolom plédet terítettek és megreggeliztek; vagy nem tudom, mivel magyarázzam, hogy hirtelen mindenki abbahagyta a tüzelést). Az egészből nekem az jön le, hogy néha még maguk a szerencsétlen szereplők sem értik, mi, miért és hogy van, illetve mit és miért csinálnak. Nincsenek motivációk és semminek sincs olyan igazi tétje, mint a korábbi részekben.

A másik, amit már szintén leírt mindenki, hogy míg a kor előre haladt, a Mátrix látványvilága konkrétan hátra, ami így 2021-ben leírva emeletes szégyen. Az összes "valamennyire látványos" jelenet benne volt a trailerben, és igazából azok sem méltók a mai trükktechnika szintjéhez. Azokon kívül pedig az egész film nem más, mint két és fél óra hosszú (úristen) süketelés és nyavalygás. Ennyire látványtalan és unalmas akciófolytatásra 2021-ben álmomban sem számítottam.

Az egész elkészítéséből szerintem kb. annyi pozitívum származhat, hogy ezek után kevesebben fogják szidni a másodikat és a harmadikat, mert már nem azok a legrosszabb folytatások, hanem a Resurrections. De mostmár remélem, ez volt az utolsó.

2021-12-29 21:56:04 Doc (3) #26

Vegyes érzéseim vannak ezzel a filmmel kapcsolatban - ami végülis helyénvaló egy ilyen vegyes filmmel kapcsolatban. Egyszerre folytatás, remake és egyfajta groteszk elemzés/tisztelgés.
Tipikusan 2020 környéki film. Hömpölygő, lassú, agyonmagyarázó és nagyon-nagyon meta.
Filmben magyarázza a marketinges, hogy mi ütött az első részben és mit kell felülmúlni. Ami persze nem sikerül - leállított világot már láttunk sokszor...

Rengeteg bevágott jelenet van az eredeti filmből, és (szerencsére) kevesebb a folytatásokból.
Viszont a folytatásokhoz kapcsolódik a film legeredetibb és főként legviccesebb jelenete: a Merovingi megjelenése. Széjjelröhögtem magam a monológján, hogy régen bezzeg volt stílus és kellem. Attól a figurától, aki a mosdóban szopatta a bedrogozott csajt... persze nagyon elegánsan...

A harcok is ugyanattól szenvednek, mint mostanában minden filmben: bonyolult, pörgős koreográfia, ami teljesen súlytalanná teszi őket. A stáblista ellenőrzése nélkül lefogadom, hogy nem ugyanaz koreografált, mint az eredetiben. Aki csinálta, az azt hiszi, hogy ha egy fal helyett hármat ütnek át, akkor attól az egész fajsúlyosabbnak látszik.

Bár jól kezdődött, a meglepetés hamar véget ért. A leegyszerűsített közlekedés és kommunikáció csak egyetlen esetben lehetett volna pozitívum: ha megmagyarázzák miért kellett a régi és miért nem kell már.
Még a második-harmadik részhez képest sem egyértelműen pozitív az élmény, mert azokban volt egy-két olyan rész, ami mehetett volna egy tényleg jó második részbe. pl. a Merovingi vagy a szervízjáratbeli repülés. Az első benyomásom az oké/elmegy, de ez valószínűleg még változni fog.

Van stáblista utáni jelenet, a legeslegvégén. Fájdalmas... Macsrix...

2021-12-29 10:30:17 VVega (4) #25

Számomra az év egyik legjobb filmje. Szerintem eltelik pár év, és filmkészítő szempontból példaként lesz kezelve, hogy hogyan nyúlj egy klasszikushoz bátran, új ötletekkel, az elvárásokat felrúgva, mégis hűnek maradva az eredeti szellemiségéhez és mondanivalójához.

2021-12-27 22:27:06 Mario Brothers (3) #24

A Mátrix első része egy korszakalkotó film. 1999-ben a Wachowski-fivérek (azóta már nővérek) fogtak szinte mindent, ami más filmekben működött (Terminátor filmek, westernek, John Woo filmjei, Jet Li kung fu filmjei, japán animék és cyberpunk irodalom egyvelege, zseniális kombináció!) és összegyúrták belőle a 20. század egyik legjobb scifi-jét. A világot lenyűgözte a Mátrix és onnantól már semmi sem volt a régi... az első rész önmagában is teljes és tökéletesen le is zárták. Azonban nekem a 2. és 3. részek is nagyon bejöttek. Azóta viszont eltelt 20 év. Valljuk be, hogy nagyon nehéz olyat alkotni, ami újnak hat, de a nézők is be tudják fogadni. A Mátrix 4. megpróbálta és elbukott. Meg kellett próbálniuk, mert 20 év után nem jöhetnek elő csupán egy korrekt akciófilmmel, aminek Mátrix a címe, az túl snassz lenne. Ehelyett inkább egy felismerhetetlenségig elvont és szürreális filmet készítettek és hozzáadták a mai látványfilmekre jellemző CGI effekteket, hogy a néző azt hihesse, hogy megkapta azt, amit akart. Nem lehet mindig csodát tenni, a villám sem csap kétszer ugyanabba a pontba. Átlagos lett. Hogy lehetett-e volna ugyanolyan zseniális, mint az első rész? Kétlem. Az első rész már annyira a popkultúra részévé vált (főleg 20 év alatt), hogy hiába a régi színészek, hiába a fejlődő számítógépes effektek, hiába a lelkes próbálkozás... eleve bukásra van ítélve. És ez nem a nézők hibája, nem is a keszítőké, hanem az idő múlásáé.

2021-12-27 02:50:59 SoZi (2) #23

Újra kell nézni, mert ezt konkrétan nem hiszem el.

Mondom ezt úgy, hogy amúgy a sztori és jópár ötlet tetszett. De a megvalósítás sűrű és tömény. Mintha egyszerre 5 részt lenyomtam volna egy sorozatból. Sokkal nyugodtabban és elegánsabban is lehetett volna. (Ahogy az elődök)
Igen, azt hiszem ez a fő gond, hogy ez tévésorozat tempó. Összevissza ugrálunk 3-5 percenként nagy mozis szekvenciák helyett konfettiként behajigált karakterek és szálak között, hogy aztán jópárból ne legyen semmi.*
(Azon sem csodálkoznék ha ez vmi pilot lenne, és bejelentenének egy HBOmax sorozatot...)

Pár nap érés vagy újranézés biztosan kell.

A Sense8-es arcokat jó volt viszontlátni.

* Smith ügynök mi a lofszt csinált itt és minek?
Niobe?? Meg az egész Ion? A hajó karaktereit egyszer bemutatták oszt jovan? Kis vicces robotkák? Csöves Merovingi? Ezek mind minek? Nem tartottak sehova. Meg ezt a Morpheust minek kellett így hívni? Egy tök más új karakter volt...


Az akciók ocsmányak és sokszor követhetetlenek voltak (vonaton mit történt? Trinity ébredése hogy is volt?)
Love story nagyon tetszett, az új Mátrix verzió szintén. Neo így is jó volt, Bugs meg a legénységéből még néztem volna, őket sokkal jobban meg kellett volna ismerni a feleslegek helyett.

Szomorú vagyok, mert Mátrix lázban égtem az elmúlt hetekben. Mindent újranéztem 2x, 10+ év után ismét beszippantottak az eredeti filmek. Nagyon akartam szeretni ezt is, és ami tetszik, az rohadtjó, de sajnos erősebb a miaszarvoltez-érzés :((((((

2021-12-26 19:39:32 Ehun69 (5) #22

újra sikerült az 1. rész színvonalát elérni, érdemes volt folytatni...congrat

2021-12-26 00:40:39 terika (3) #21

Rettentő fancsali képpel ültem le a film elé, elkönyveltem, hogy ez nagyon gáz lesz.

Viszont nagyon vártam. Volt bennem valami bizsergés, mikor megláttam a premier dátumot. Ezen nőttem fel, "ezerszer" láttam az előző részeket...mint mikor egy régi szerelmével találkozik az ember.

És igazából nagyon gáz lett. És mindemellett imádtam is.

Van éle a gondolatoknak, gyakorol nem kevés önkritikát is. Tetszettek a Wachowski karakterek, más sorozatokból jól ismert színészek keménykedtek kicsit. Tetszett a gondolatisága is. Nem mondott nagyot, viszont lehet filózgatni. És nagyon tetszett a rengeteg visszautalás is, a kivágott jelenetek, elemezte saját magát a film, ami tele volt öniróniával, szarkazmussal és kérdésekkel. A sok bejátszás miatt csomóan tuti újra vagy megnézik az egész trilógiát. Plusz az apró utalások arra, hogy a filmkészítő is tisztában van azzal, hogy a folytatás óta 20 év eltelt majdnem és megváltozott a világ, az emberek. Nekem tetszett ez a látószög. A Merovingi szarul sikerült színpadias belépése óhajtott erre utalni a legjobban, hogy a mennyire eltávolodtunk, hogy milyen elcseszett a világ, ez nyílvánvaló társadalomkritika akart lenni, amire itt sem figyelt azt hiszem senki sem.
Elmondta a sztori elején, hogy mi lesz ebben a filmben, és azt hozta is. A nyálas jeleneteket az első három részben is rühelltem, de hát a szeretet ereje kérem szépen mindent visz, ezt tudjuk már jó ideje. A kamehamehás megmozdulásokon eléggé kínosan éreztem magam, de ez van. Kicsit többet láttunk a világokból, de most se nagyon mentek bele a háttérsztoriba, amiből valószínű rengeteg dolgok meg lehetne mutatni. Én éltem volna valami tudományos hátteret. Remélem amúgy nem lesz több rész, vagy nem is tudom. Azt érzem, hogy különösebben újat nem adott a sztori, voltak különleges aspektusai, de nem hiszem, hogy a filozófiai háttérről többet le lehet húzni. Bár mi vagyunk a birkák...szóval csak (meg)vezetni kell minket.

Smith ügynök igazi célja nem derült ki számomra mellesleg. Azt hiszem logikailag failed volt a jelenléte.
A rendező szivárványosságát a Sense sorozat óta nem szeretem (megijedtem, hogy ilyen befejezése lesz a Mátrixnak is, mint a sorozatnak, amitől kb. hányingerem lett). Itt is utáltam minden ilyen erősebb utalást.

Írta itt valaki, hogy azon gondolkozott, hogyan lehet hozzányúlni egy ilyen "franchise-hoz, aminek az első része megismételhetetlen gyöngyszem a filmtörténelemben". Szerintem az a baj ezzel a kérdéssel, hogy egyáltalán létezik. Létezik, mert mindig valami megismételhetetlenre vágyunk, ami túlszárnyalja az előzőt, ami többet ad, ami biztosan lesz valamilyen, de lehetőleg sokkal, de sokkal többet adjon, mint eddig. Ekkora elvárást szerintem képtelenség teljesíteni. Ez a fanyalgás érezhető a filmben elég rendesen. A kettősséget a játékfejlesztők adják amúgy a legjobban benne, kell a "mi a fene folyik itt" fény kontra én azt szeretem, ha lőni kell és kész, gondolkozni semmit. Az első fele szerintem elég erős a filmnek ilyen téren, főleg az élet monotonitására, mókuskerékre, a mindennap ugyanaz a szarra utaló zenés jelenetek, azok eléggé be tudnak találni....a többi meg "csak Mátrix".

Azt hiszem eléggé megosztó film lett ez. Maga a film is elég ambivalens, hol komolyan veszi magát, hol nem. A nyomás. Mégsem lehetett volna megengedni, hogy egy másik cég csináljon folytatást....XD

Nem mellesleg egyébként a véleményem az, mint ezen nevelkedett birka, hogy az előző részek sem rejtenek semmi különöset. Jó sztori jött, jókor, jó helyen. Ha ma menne a Mátrix első része, nem lenne kultfilm azt hiszem belőle. Főleg, mert annyi logikátlanság van azokban is, hogy a hajam égnek áll tőle, semmi különösebb háttérsztori, világépítés, nem elég komplex. De a feeling, meg az ismeretlen, meg a hőskultusz pont jókor, jó helyen kódoltatta be magát a filmtörténelembe.

Újra is fogom nézni amúgy. Igazából ezt vártam azt hiszem, ez a Mátrix. Se több, se kevesebb.

2021-12-24 21:48:41 miraculum (4) #20

Szerintem ez pont nekem volt jó, én 21 voltam az első film idején, és 43 vagyok most. Ez a film pontosan olyan öregnek érződik, mint amennyit én magam öregedtem. Tehát minden kritika igaz, de nekem így és ebben a formában tetszik, engem meg tudott szólítani, szükségem volt rá, és örülök hogy láthattam. Nem érdekel már sem az akció, és nem vártam újdonságot se, sem világformáló dolgokat, mert a cancel-culture és a posztposztposztminden világát éljük, ahol már mindent elmondtak és csak keserédesen röhögni lehet (vagy csak röhögni hagyják az embert) komoly dolgokon, és az emberek legtöbbje egyrészt csípőből tüzel mindenre ami szembejön másrészt meg mindent magára vesz és megsértődik. Szeretem ezeket a karaktereket, élveztem a sztorit és a párbeszédeket, jól szórakoztam, de világos hogy magamtól elvonatkoztatva ez nem egy jó film, és nem is friss, de én sem vagyok az, és ezért különös, megértő szimpátiát érzek iránta.

2021-12-24 09:44:40 Korben (?) #19

Most néztem újra a Mátrix: Újratöltvé-t, lehet rá sok rosszat mondani de az akciójelenetek nagyon jók lettek: szuper lassítások, wuxiákat idéző koreográfiák, coolság stb., tehát volt egy sajátos stílusa. És ezt nem vitték tovább? Sok helyen olvastam már h az új film akciójelenetei bénák lettek. (A Mátrixnak sztem pont ez volt a lényege, mi legalább még a gyenge folytatásokban is jó volt.) Igaz ez?

A rendezőnő szerint azért készült el a film (korábban elzárkozott a folytatástól sztem nem véletlen), mert meghalt az édesanyja. Őszinte részvétem, és egy kicsit most ironikus leszek, Azért készült valamirevaló forgatókönyv?

2021-12-23 23:25:04 kovi1970 (2) #18

Ez olyan volt mint egy nyugdíjas találkozó...

2021-12-23 22:33:51 BalaKovesi (3) #17

Régen láttam egy filmnél ilyen nagy szórású értékeléseket, ez most felcsigázott. :)

2021-12-23 15:55:57 ChrisAdam (2) #16

Perturbator kellett volna ide, gyerekek.

2021-12-23 15:27:07 alfonz (2) #15

lassan, de elerte a hegylako szintet

2021-12-23 13:50:30 s912 (?) #14

Asszem Lilly volt inkább az akció "ötlet-gazda", aki itt most nincs. Ha tévedek, korrigáljatok :)

előzmény: ChrisAdam (#13)

2021-12-23 13:17:55 ChrisAdam (2) #13

Egy hasonlattal indítok: a Mátrix: Feltámadásokat olyan lehetett elkészíteni, mint amikor visszamész az exedhez negyedjére is, miután kidobott, remélve, hogy most működik. Mégis képtelenek vagytok ugyanazt, ugyanúgy, de azért nosztalgiáztok egyet az ágyban - de még az is inkább olyan, mintha egymást erőszakolnátok meg.

A film közben azon kezdtem el gondolkodni, hogy mégis hogyan nyúlsz sok-sok év után egy olyan franchise-hoz, aminek az első része megismételhetetlen gyöngyszem a filmtörténelemben. Reménykedsz egyáltalán abban, hogy megközelítheti azt? Tökéletes akciófilm, sok-sok film origója, a látványvilág, a párharcok, a finálé - mind-mind olyan összetevője a filmnek, ami újraírta a mozit bizonyos értelemben. Ha a Wachowski-testvérek elég bölcsek, akkor ott és akkor befejezik a filmezést, mert tudják, hogy ennél jobbat már nem alkotnak.

Kíváncsi lennék, hogyan indult az első megbeszélés a Feltámadásoknál. "Srácok, tudjuk, ez messze nem lesz már olyan jó, de azért próbáljuk meg." Lehet, hogy így történt. És megmátrixozták a sztorit, legalábbis ami a kiindulópontot illeti. És jól tették, valahogy így kell hozzányúlni a Mátrixhoz. Mert hát miért is kéne jobbat alkotni, senki sem kérte tőlük.

Nagyon tetszett az expozíció, újra bennünk van az a jól ismert "mi a franc történik"-érzés, újra össze vagyunk zavarodva. Az alkotók keverik a mi valóságunkat az övékkel, felbukkan zseniális módon a Mátrix, mint játék. (A közeg már zavart, ez a szupermilleniál nagyon életidegen és csinált.) Szuper az itt felbukkanó önirónia - "a Warner Bros. folytatást akar, ha mi nem vállaljuk el, akkor mással". Akkor felcsillant a szemem: megleptek, én pedig csakis ezért jöttem a moziba. Kreatív, vajon mi sül ki ebből? Persze aki elég filmet látott már életében, az valahol tudja, hogy az igazi hősök mindig élnek, így aztán számíthat rá, hogy nem lesz Neo újra Thomas Anderson, hétköznapi fejlesztő. Pedig valahol innen indulna ki az a Mátrix, ami 2021-ben kell, és ami ellenpólusa tudna lenni a 1999-es filmnek. Persze elég hamar kiderül, hogy ez nem így van. És onnantól meg: minek?

#némi spoiler akadhat, az előző részekre kiterjedően is#

A Feltámadások első blikkre érezhetően nem szeretne beállni a sorba, ahol újabb gonosszal, újabb túlélősztorival hozza vissza az eredeti konfliktust. A folytatásfilmek rákfenéje, hogy a korábban történteket romanticizálva és egyszerre bagatellizálva alkotnak egy olyat, ami még nagyobbat akar szólni és amiben folyamatosan elrévedünk a múltba. A Feltámadások pedig hála égnek, valami egészen mással indul. Mintha azt üzenné, hogy ők nem csak pénzt keresni jöttek, ők tényleg valami újat akarnak átadni nekünk.

Aztán fordul a kocka, és szépen belezúgunk a felesleges folytatások jól ismert baromságaiba, és egyre inkább érezzük azt a jól ismert szájízt, hogy amit látunk a képernyőn, az messze nem az, amit eddig ismertünk. Csalódás csalódás hátán, hiába reménykedünk, hogy lesz egy finálé, ami majd akkorát szól, hogy lefordulunk a székről.

Az első rész után még csak-csak meg lehetett magyarázni, hogy a folytatásnak igenis van értelme, hiszen van egy "bigger picture", ahol győzedelmeskedni kell, de a Forradalmak fináléja olyan megoldást és tetőpontot nyújt, ami után nehezen lehet az eredeti konfliktust újramelegíteni. Két lehetőség van, vagy Neo személyét és a konfliktus megoldását kell lefokozni, vagy teljesen új szintre és lapra tenni az egész sztorit.

A Feltámadások utóbbit választja, hogy aztán elegánsan átsasszézzon abba a sztoriba, ahol kijelenti: Neo és Trinity hősies tette mégsem hozott végső megváltást az emberiségnek. Ez összességében még egy nagyon érdekes gondolatiság, a biblikus megváltástörténet relativizálása alapvetően egy nagyon jó irány lehetne, főleg ebben az univerzumban. Az írók mégsem tudnak ezzel mit kezdeni, és innen Neo - valamint a gépek és emberek konfliktusa - elveszti súlyát, ami az egész három epizódon keresztül végigvezette a történetet. Ezzel pedig a film is ugyancsak elveszti komolyságát, súlyát és nem is tud akkorát ütni a finálé, de akár Neo és Smith kínosan újramelegített párharca sem.

Itt pedig megkérdezi az ember, hogy akkor tényleg minek? Miért nézzük ezt a filmet? Újra látni akarom, hogy Neo és Trinity még egyszer megmentik az emberiséget és elhozzák a áldott, jó békét? Egyáltalán nem akarom, én majd' 20 éve is elhittem, hogy ez történt. És ezért támolygok ki a moziból úgy, hogy kár volt.

Lehetett volna a Feltámadások egy nagyon újszerű folytatás, ami pont egy olyan korban mutat irányt, amiben folytatásokkal van tele a mozi. Annak idején az első rész kult lett, egy hivatkozási pont, a Feltámadásokban is benne volt a potenciál, hogy megmutatja, hogyan is kell újracsomagolni sztorikat. Hogy érdemes, ha kellő kreativitást kap.

De ilyen durva elhasalást régen láttunk: a szusz kifogyott, a felétől pedig felülünk a nosztalgiavonatra egy kínosan rossz finálé felé zakatolva, amire egyébként a pesszimista nézők számítottak. Persze nem csak ebben vérzik el a Feltámadások, a karakterek papírvékonyak - remélhetőleg kőbe lett most vésve, hogy Morpheus és Smith olyan karakterek, amiket Laurence Fishburne és Hugo Weaving tett azzá, ami -, a mellékszereplők felejthetők és feláldozhatók. A vastagon aláhúzott önirónia pedig egy ideig jól áll a filmnek - dicsérendő, merész húzás -, de bizony van olyan jelenet, ahol teljesen paródiaszerűvé válik, amit egyszerűen csak fáj nézni.
Ugyanígy az eredeti Mátrix-filmekhez nem méltó a látványvilág sem. Érthető, hogy az alkotók nem akarták előkaparni ugyanazt a zöld filtert, de ennél azért többről van szó. Alapvetően nincs meg az a sötét, sejtelmes hangulata a filmnek, mint ami ezeknek a karaktereknek és közegnek jól áll. Olyan beállításokat láttunk annak idején, amik majd' megszólaltak. Ez most inkább egy színes-szagos sci-fi - amit láthattunk már a Felhőatlaszban is -, mint a Mátrixtól áhított atmoszféra.

A legnagyobb csalódás ezen a vonalon ugyanakkor mégis az akciójelenetek. Teljesen érthetetlen, hogy az a rendező, aki a filmtörténelem legjobb akciófilmjét rendezte - ahol levegő bennszakadt minden egyes lövés után -, hogyan tud ilyen követhetetlen, teljesen súlytalan és minden szempontból látványtalan akciójeleneteket rendezni. Az epikusság, a hatásvadász coolság teljesen hiányzik: a párharcok nézhetetlenek (a Simulatte kávézóban főleg), a motoros menekülés, a zuhanó és becsapódó emberek egyszerűen összecsapott finálét adnak ki. Az érthetetlen ugrás - és "lógás" - kritikán aluli.

Nagy kár érte, de mégsem csalódtam. Mármint ez olyan - és akkor folytatva a nyitó hasonlatot, a másik oldalról -, hogy bár visszamész az exedhez negyedjére is, mégis sejted, hogy ez nem lesz olyan, mint ami annak idején. Így aztán nem is kellemetlen, hiszen tudod, mi a szitu, a közeg ismerős, az emlékek élesek, de hát csak nem jön össze a dolog, ezért aztán a végére csak szar lesz.

Mint ahogy ez a film. 4/10.

2021-12-23 08:52:38 Gergely Gergő (?) #12

Kár érte, kiváló ügynök volt.

előzmény: gomez1000 (#10)

2021-12-23 08:51:43 s912 (?) #11

Erősen a nosztalgiára épít. Azoknak készült, akik az első részen "nőttek" fel. A rendező(nő) az elhunyt szülei "tiszteletére" készítette. Megöregedés/halál vs. mátrixban újra "fiatalok" és ami a legfontosabb, hogy újra együtt vannak.

A vége felé, amikor Neo megpróbál repülni és nem sikerül neki. Nagyon nem kellett volna akkor és ott az az irónikus jelenet.

Már-már minden filmben kötelező (de legyen is :) ):

Kigúnyolni csúnya Zucki bácsit és pár meta gondolat a mai internetes világról.


+

stáblista utáni jelenet

2021-12-23 05:35:26 gomez1000 (1) #10

Ki volt az az idióta, aki ezt a filmet kiengedte? Az eredeti megcsúfolása! Logikátlan, rettentően ostoba szövegek, agyonkevert, szinte a végletekig lebutított cselekményszál.
Ez az az eset, amikor szabadkezet adnak egy rendezőnek, mert elhiszik, hogy csodát fog tenni, mint ahogy anno tette. De kiderül, hogy valójában hatalmas hiba volt, és a film kárára ment. Fájdalmas volt nézni!
Ritka esetek egyike, amikor a trailer jobbra sikeredett, mint a mozi, pedig az sem jó! Nem vesztettem volna semmit, ha nem nézem meg! Azt sem értem minek kellett lépten nyomon jeleneteket bevágni az első részből...
Frissen megnézve nem emlékszem egy igazán maradandó jelenetre sem, ami megfogott volna!
Egy nagy katyvasz az egész! Egyes alá! Kétszer kellett nekifutnom, hogy meg tudjam nézni!
De a végén azt kívántam, inkább a kék pirulát választottam volna...

2021-12-23 00:04:03 ChrisAdam (2) #9

Shitstorm is coming... 3... 2... 1... :)

2021-09-10 12:59:09 GothMan (?) #8

Végigküzdöttem a második és harmadik részt anno, ennek is adok egy esélyt - bár sokat azért nem várok a trailer alapján. (Az első film természetesen nekem is kedvenc.)

2021-09-10 11:44:43 VVega (4) #7

"Az alkotó saját gyermekét gondolta tovább, volt rá ideje." pontosan ez az, ebben bízom én is. Illetve úgy tudom, Keanu Reeves imádta az ötletet, amikor pitchelték neki. Az egyik legkedvencebb filmem a Mátrix, meghatározó oka, amiért sokkal több filmet nézek, mint az átlag. Én ezt nem tudom nem nagyon-nagyon várni.

előzmény: THE (#6)

2021-09-09 23:55:26 THE (4) #6

Felnőtt egy generáció a trilógia óta. Még 20 éves fejjel láttam az első filmet a moziban, nagyon megfogott. Pedig a trailerek alapján nem akartam beülni, de egy ismerős elrángatott. Akkor teljesen beszippantott mind a látvány mind a mondanivaló. 2x néztem meg a moziban, hogy minden részlet a helyére kerüljön annyira a hatása alá kerültem. A 2+3 részekre elég sokat kellett várni. De nekem még ezek is hozzá tudtak tenni a filmhez, és kerekre szabták a történetet, az effekteket még jobban felturbózták.
Azzal, hogy alternatív mátrixok is léteztek, rengeteg történetet lehet a világra építeni. (Amiből ízelítőt kaptunk az Animátrix-ban).
Haters gonna hate (főleg akinek már a 2-3-at is sok volt), szerintem nem kell tartani a Resurrections-tól, nagyot fog ütni. Az alkotó saját gyermekét gondolta tovább, volt rá ideje. A technikai megvalósítások terén bődületes innováció történt 1999 óta, ez sem fog gátat szabni.

2021-09-09 21:27:03 MicaHiro (?) #5

Egyfelől a teaser és a trailer szerintem is jók és hangulatosak lettek.

Másfelől viszont én ennek ellenére mégsem várom a filmet. A Mátrix első részét főképp a gondolatisága emelte ki számomra a filmek tengeréből, amihez érdemben hozzátenni már a 2. és 3. rész sem tudott. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a köztes években milyen filmeket készített Lana Wachowski...hát én nem vagyok optimista, hogy az eredeti történethez tud még hozzátenni valami igazán érdekeset. De ne legyen igazam.

2021-09-09 20:44:32 Kempesbaba (?) #4

Istenem,de jó lesz majd egy csöndes szombati délutánon letölteni az ncore-ról...

2021-09-09 18:52:41 oscarmániás (2) #3

Jól látom, újraforgatták az első részt? Aki balszerencséjére nem látta az eredetit moziban, annak talán élmény, de hol a meglepi, ami az székbe szegezte és elnémította a csámcsogó siserehadat? Ami miatt hónapokig ezen a filmen kattogott az agyunk?
Meg aztán a magam részéről John Wick akcióorgiáját látom benne, sehol sincs Neo.... ó azok a múló évek!

2021-09-08 12:59:35 VVega (4) #2

Ugyanez a véleményem, emmit se vártam tőle pedig, de minden nagyon tetszik, amit eddig láttam belőle.

2021-09-08 00:07:13 ChrisAdam (2) #1

Régen láttam ennyire király beharangozót. :) (Mindig a te idődet mondja, és minden újrajátszásnál újabb és újabb jelenetek villannak fel.)