Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
A maga idejében teljesen rendben volt ez a film. Pláne, hogy a film rendezője, Jerzy Kawalerowicz már letette előtte Az éjszakai vonat c. filmet. (Aki még nem látta, sürgősen pótolja! De, ha nem jön be neki a felvezető képek alatti pazar lengyel jazz, akkor ott abba is hagyhatja.)
Hát Istenem, ennyit tudtunk kamaszkorunkban a lengyel filmről, hogy Keresztesek meg A fáraó. Imádtuk a lovagi csatákat, meg olvadoztunk a nőkért a fáraóban. Hol volt még akkor a tudatomban Polanski vagy Andrzej Wajda! Sehol.
előzmény: csabaga (#10)
Nem a szereplők külsejére gondolok. Az egész filmben egy szál fa, megművelt terület nincsen, csak homok és kőépületek a semmi közepén. Értelemszerűen a pap és vallásellenesség áll a történet középpontjában, és a szegények felemelése, az egyház kincsének szétosztása közöttük. A papok persze hazaárulók is...Ez kellett a 60-as évek Lengyelországába és nem Peugeot-n járó újságíró hajóval, mint Polanski Kés a vízben c. filmjében.
előzmény: Ugor (#9)
Nekem meg tök hiteles volt, miután 1966-ban ennél egyiptomibb lengyeleket még nem láttam.
Bevallom régen láttam, de nekem akkor tetszett. Most, hogy így említitek, rá is dobom a négyest.
A nem rassz kompatibilis színészek miatt a Ben-Hur is lehúzható lenne... :P
Nekem is elég hiteltelen volt, többek között a szép barnára sminkelt, de marhára nem egyiptomi arcú lengyel színészek miatt is.
Elgondolkodtató, nem kevéssé propaganda jellegű alkotás, elég hiteltelen helyszíneken, díszletek között. Hosszú idő után néztem újra, ma már kicsit csalódás volt. Az eleje egy hadgyakorlat... Ezért nem támadták meg egymást.
Nekem nem jött be, már az első 20 percben sem igazán értettem, hogy mi folyik (miért ölték meg a lovat, hogyhogy nem támadták meg egymást a szemben álló felek?).
Zseniális. A papok lengyelül énekeltek benne, ez anno is megmosolyogtatott... :-)
Tényleg fantasztikusan jól kivitelezett film, bár azért a könyv az igazi.
Különben érdekes, hogy IMDb-n és itt se nagyon ismerik...
85 éves korában elhunyt az európai filmtörténet egyik kiemelkedő alakja, a film rendezője.
Az első K-európai szuperprodukciót, a ma már klasszikusnak számító Fáraó c. filmet 1967-ben a legjobb külföldi film Oscar-díjára is jelölték.
Szimplán az egyik legjobb történelmi film, ami valaha készült. Bravó, lengyelek!
A regény az igazi, de jól összeszedték a filmben a lényegét. Kicsit boncolgathatták volna - a könyvben, de a filmben nem említett - a nagy papi titkot, a (mostani) Szuezi-csatorna megvalósíthatóságát, amire az ifjú Ramszesz le is szerződött volna, ha lehet. Az akkor főiskolás Barbara Brylska meg az egyik leggyönyörűbb európai színésznő volt (Brigitte Bardot lengyel verzióban).