Unbelievable (2019) ☆ 👁

Hihetetlen

(Lisa Cholodenko - Michael Dinner - Susannah Grant)

amerikai dráma, krimi, minisorozat

4,3
★★★★☆
44 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-09-15 13:59:17 Danesz99 (5) #13

Óva intek mindenkit a szinkrontól, borzalmas. Kizárólag eredeti nyelven ajánlott a megtekintése!

2020-08-13 18:57:43 dézi (5) #12

hát igen, minden rendőrnek, nyomozónak, segítő szakembernek látnia kéne. meg úgy bárkinek. és elképesztő, hogy valós történetet dolgoz fel...

2020-06-11 14:25:14 Bubu (5) #11

Szerintem ez nem férfi-női kérdés. Férfiakat is ugyanúgy érhet nemi erőszak, mint nőket, és mindenki máshogy reagál. Ez inkább mutatja, hogy valaki mennyire érintett, mennyire érdekli az adott témakör, mennyire járt utána. A filmet nézve neki az jött le, hogy kedélyesen beszélgetett a lány, nekem a szorongás és elhatárolódás jött le. Ettől nem lesz "rossz" a véleménye, mert ő mást látott benne... Nem azt mondta meg, más hogy érezzen, azt mondta meg, benne milyen érzést keltett.

előzmény: idomtalan (#5)

2020-06-11 14:20:29 Bubu (5) #10

Köszönöm a választ! Én máshogy látom, de nem azért kérdeztem, hogy belekössek, csak érdekelt, mit gondolsz...

előzmény: tomasso (#9)

2020-06-11 08:45:09 tomasso (3) #9

Lazán, kedélyesen meséli el, hogy három órán át dolgoztak rajta. Aztán a kórházban mikor felhívta a barátját, akkor hirtelen összezuhan, hogy mekkora trauma érte, és hogy mehetne-e hozzá. Addig kábé semmi. A nyomozónő sem hitt nagyon neki, míg nem hallott hasonló esetről. Marie esetében érthető a reakció, de szerintem azt a szálat is túltolták kicsit. Nem tudtam sajnálni egyik áldozatot sem igazán. Feminista dumákkal meg hagyjatok légyszi...

előzmény: Bubu (#4)

2020-06-11 08:27:23 tomasso (3) #8

:)

2020-06-11 08:09:31 Kempesbaba (?) #7

Annyira mókás,mikor emberek mások nevében sértődnek meg,vagy háborodnak föl.
Véleményem szerint van itt épp elég karakán nő aki ki tud állni az igazáért. Ne vedd el tőlük ezt a kis élvezetet.
Béke

előzmény: idomtalan (#5)

2020-06-11 07:50:00 hollyaudreyanne (5) #6

Pont az lenne az egyik tanulsága a sorozatnak, hogy különbözőek vagyunk, ezért különbözően reagálunk ugyanabban a helyzetben.

előzmény: tomasso (#3)

2020-06-11 07:19:31 idomtalan (5) #5

annyira mókás, amikor férfiak mondják meg, hogy nők miképp reagálnak, vagy kellene reagáljanak a szexuális abúzusra, traumatizáló helyzetekre.

előzmény: tomasso (#3)

2020-06-11 00:32:57 Bubu (5) #4

Megkérdezhetem, számodra mitől hiteltelen / hihetetlen Amber reakciója?

előzmény: tomasso (#3)

2020-06-10 20:05:23 tomasso (3) #3

Hármas és négyes között hintázott, végül a sok üresjárat és a befejező epizód lefelé húzta. A nyomozás folyamata érdekes, tetszik ahogy apró mozaikokból összerakják a képet. A nyomozócsajok karaktere is szimpatikus: a vagány, szabad szájú Grace és a kicsit visszahúzódzkodó, vallásos szemléletű Karen jó párost alkotnak. Az áldozatok viszont már felemásra sikerültek: Amber esetét látva, szerintem nincs nő, aki több órás nemi erőszak után így reagálna a történtekre, avagy bizonyos esetekben rosszul ellensúlyoz a trauma mélysége és a cím megerősítése között a sorozat.

2020-01-28 13:27:29 kaamir (4) #2

Azt hiszem az egész sorozat lényegét Marie Adler ügyvédje fogalmazta meg: "Nem vonják kétségbe a szavát, ha kirabolták a házát vagy ellopták a kocsiját. Bezzeg, ha nemi erőszakról van szó...". Nagyon sok szempontból vizsgálja az Unbelievable a témáját, és mindezt nagyon jó ízléssel és kellő visszafogottsággal teszi. Itt nincsenek nagy csavarok, megdöbbentő felfedezések, emberfeletti megoldásokkal előrukkoló rendőrök. És a végén igazából nincs nagy feloldozás sem. A tettes nem egy ocsmány szörnyeteg, csak egy teljesen átlagos külsejű faszi. És az áldozatok a legnagyobb kérdéseikre nem nagyon kapnak választ.

Egy-két felesleges pep talk becsúszott, de ennyi még belefér. Ill. talán elég lett volna 4-5 rész, a 8-at kicsit soknak éreztem. Mindenképp érdemes megnézni, már csak Kaitlyn Dever mélyen átélt, őszinte játékáért is.

2020-01-21 17:12:46 Bubu (5) #1

Egy húsbavágóan valóságos sorozat, aminek a címét kb. tízpercenként elmondtam magamban, amíg néztem, pedig igaz történetet dolgoz fel. Rengeteg réteget lefejt a nemi erőszakkal kapcsolatos tévhitekkel kapcsolatban és nagyon durván mutat rá a rendszer hiányosságaira, amik felkészületlenségből, tapasztalatlanságokból és előítéletekből táplálkoznak.
Mint nemi erőszak túlélő, minden rendőrrel megnézetném az elrettentő és a követendő példa miatt is, amit felvonultat a sorozat. A kontraszt óriási, milyen hatása lehet egy áldozatra a megfelelő és őt maximálisan figyelembe vevő eljárás és az abszolút tévúton haladó is. Mert nem mindenki reagál ugyanúgy egy ilyen szituációban. Tapasztalatok, előélet, testi és lelki alkat, lélekjelenlét, életkor, bőrszín mind befolyásoló tényezők ebben. Értem a félelmet is, hogy valakit alaptalan vádakkal lecsukhatnak, de azt a traumát is, hogy nem elég, ami történt, még a rendőrség és a hivatalos eljárás is újabb erőszakot tesz valakin. Jó lenne végre, ha társadalmi szinten nem az áldozatot kérdőjeleznék meg végre, hanem az elkövetőt vonnák felelősségre. Ez a sorozat az áldozatokról és a visszafordíthatatlan károkról szól, nem az elkövetőt misztifikálja és igazságot szolgáltat ezeknek a nőknek. Közben kimondott olyan gondolatokat is, amik úgy érzem, rólam is szóltak, de sosem tudtam ilyen jól megfogalmazni őket.
Amit még kiemelnék a történettel kapcsolatban, az a nyomozást bemutató szál, ami után a legtöbb krimivel, helyszíneléssel, kriminálpszichológiával foglalkozó alkotás minimum felszínesnek és túldramatizáltnak hat. Tetszett, hogy mutatja a legapróbb, legunalmasabbnak tűnő részleteket, zsákutcákat is megmutatta, és azt ahogyan a rendőrök sokszor megkötött kézzel, tehetetlenül próbálnak információhoz jutni. Nagyon szerettem, hogy nem ér véget ott az ügy, hogy elkapják az elkövetőt, hanem a tárgyalásig és a lezárásig figyelhettem a fejleményeket.
Sokszor volt így nyers, valós, szikár a sorozat, ami egyes szereplők személyiségén is visszaköszönt. És a negatív, sokszor gusztustalanul megnyilvánuló szereplők mellett megkaptam azokat az erős női karaktereket is, akiket mindig keresek: akiknek nem a fizikai ereje a lényeg, hanem a lélekjelenléte, fájdalomtűrése, kitartása és empátiája. Akik nem karikatúrák, nem kétdimenziósok. Akik magukba mernek nézni és őszintén elismerik a hibáikat, félelmeiket és nem szégyellik az önbizalmat, de a kétségeiket sem.
A Csernobil mellett számomra ez 2019 legjobb sorozata...