Megtapasztalni a kedvességet annyi rosszindulat után, átélni, hogy egy kislánynak, aki bátrabb volt, mint hitte, az imái végül meghallgatásra leltek... Nem nevezhető ez boldogságnak?
Az elnök: Az életben egyikünk sem találkozik annyi szeretettel, amennyire szüksége volna.
Sayuri Nitta: Döntöttem. A fényképével együtt a szívemet is elzárom, hogy megőrizzem neki.
Sayuri Nitta: A templomban látni lehet egy verset, melynek Veszteség a címe, és egy kőbe van vésve. Három szóból áll, de a költő összekarcolta az egészet. A Veszteséget nem lehet elolvasni, csak érezni.
Sayuri Nitta: A szív lassú halállal hal... A remény úgy száll el, mint a falevelek... Míg egy nap, egy sem marad... Nincs remény. Semmi nem marad!
Mama: Kemény verést kapsz, hogy anyától ne kapj még keményebbet.
Mameha: Ami évekbe telik, azt neked hónapok alatt kell megtanulnod.
Nobu: Három dolog számít az életben: a szumó, az üzlet és a háború. Ha egyet megértesz, mindet ismered.