Boze Cialo (2019) ☆ 👁

Corpus Christi

(Jan Komasa)

lengyel dráma

4,4
★★★★☆
181 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-08-29 19:15:13 Dió (5) #23

Jó a kérdés, hogy hogyan ment át a rostán. De ne aggódj, megvan a balansz, jön itt az egy Boże Ciało mellé évente három propaganda-film is (mint például pár éve a Smolensk). :)

előzmény: somogyireka (#20)

2021-08-29 19:12:02 Dió (5) #22

"De a leírtakat leszámítva, általában nem ugyanaz a szar van ott, mint máshol?"
Én a leírtakat ép eszű emberként nem tudom "leszámítani" - ha ezeket nekem más mesélné, lehet el sem hinném, hogy ilyen a 21. században létezhet. Most tényleg, hány közép- vagy nyugat-európai ország csinál még ilyeneket 2021-ben? :)
Amúgy nem akarom őket szidni, ezt leszámítva jó kis ország, csak ezt nehéz "leszámítani". ;)

előzmény: The Cortez (#21)

2021-08-29 19:00:38 The Cortez (4) #21

Ok, az abortusztörvényről én is hallottam, a zónákról még nem. De a leírtakat leszámítva, általában nem ugyanaz a szar van ott, mint máshol?

előzmény: Dió (#19)

2021-08-29 19:00:19 somogyireka (5) #20

Én csak ugye a hírekből ismerem a lengyel helyzetet és nem kicsit aggaszt, ami ott zajlik, mert ugye a híres lengyel- magyar barátság..Ennek fényében, amit írsz megérdemel ez a film egy ötöst.
Milyen volt a lengyel visszhangja, egyáltalán, hogy ment át a rostán, gondolom, ott is létezik valamily szigorú filmalap, ami válogat? Összevissza néztem róluk videókat, lengyelt is, hogy átjöjjön, ki ez a rendező..de nagyon "európai" a szó legszebb, eredeti értelmében, amikor is a kontinens egy nagy "anya" jelképe.

előzmény: Dió (#19)

2021-08-29 18:21:50 Dió (5) #19

"Miért mi van azzal az országgal? Keresztény állam, de ez ott sem jelent különösebben semmit."
Itteniként én személy szerint örülnék, ha ennek akár csak a fele is igaz lenne. Sajnos nem az. Nem elég, hogy az átlagnál nagyobb fokú vallásosságuk eleve valami kőkorszaki szinten ragadt konzervatív gondolkodásmódot von maga után, az ezt gőzerővel nyomató egyháznak még olyan brutális ereje és befolyása is van a mindennapi életre és a politikára, hogy esetenként képesek azt gyakorlatilag az irányításuk alá vonni az olyan dolgokkal, mint pl. a tavalyi híres abortusztörvény, vagy az idei kezdeményezésük, hogy Krakkóban LGBT mentes zónákat hoztak létre és fogadtadtak el, kizárva onnan a "keresztény eszméiknek" meg nem felelő "egyéneket".
Innentől mondanom sem kell, milyen szinten egyetértek somogyirékával abban, hogy mennyire szükség volt erre a filmre.

előzmény: The Cortez (#18)

2021-08-28 19:53:22 The Cortez (4) #18

”főleg egy ilyen országból.”

Miért mi van azzal az országgal? Keresztény állam, de ez ott sem jelent különösebben semmit.

előzmény: somogyireka (#17)

2021-08-28 12:13:29 somogyireka (5) #17

Nagyszerű főszereplő, bátor rendezés, jól kibontott, mély, fájdalmas történet, tabudöntögetés az egyik legbecsontosodottabb konzervatív, katolikus országból, ráadásul szinkron nélkül micsoda élvezet ez a nyelv. Egyértelmű, hogy erre a megingathatatlannak tűnő rendszerre valahogy reagálni kell, és ez egy pontos válasz.
Mégsem vagyok annyira lelkes miatta, mert amit bemutat, az a természetes. Szóval bennem nem borított fel semmit, mert nem volt e téren mit.
Vagyis, hogy a papi hivatás nem a ruhától függ, csak az átélt, az önmagunkon átégetett, majd felemelt élet által lehet valaki hitelessé ebben az elhívásban. Pappá valakit az élet érlel, a teológia szak ehhez önmagában kevés. Úgy tűnik, minimum egy pokoljárás, a fájdalomban, a mocsokban való megmerítkezés kell ahhoz, hogy a szellemi tanító hitelesen utat tudjon mutatni, és elsősorban valódi gyakorlati tanácsokkal tudja ellátni azokat, akik segítségre szorulnak. Tehát mondjuk a gyónáskor ne tíz miatyánkot írjon fel penitenciának. Na meg egyszerűen gondolkozni sincs kedvem egy olyan egyházon, mely bele mer szólni, sőt szabályozni annak vezetőinek szexuális életét. Végtelenül unom az egészet, azt, hogy a huszonegyedik században ez még mindig uralkodó korszellem, sőt, sőt, sőt... A szenvedélyes istenhitben élő papfiú "szexuális jellegű indíttatása" is minimum a normális..
De ez nem jelenti azt, hogy akik számára a mai, kereszténységként csúfolt akármi Istentől eredeztetett, követendő minta, akik szó szerint olvassák a Bibliát, és nem jelképrendszerként, azoknak viszont meghatározó élmény. Szóval fontos, hiánypótló mű, főleg egy ilyen országból.

2021-01-19 15:02:14 Xuja (5) #16

A románc valóban sablonos, viszont itt van egy olyan szerepe is, hogy tovább erősíti az egyházkritikát és rombolja azt a (hazug) mítoszt, miszerint a testiség gátja a papi szolgálat megfelelő gyakorlásának vagy az Istennel való "mélyebb" kapcsolatnak.

előzmény: wim (#15)

2021-01-19 14:51:16 wim (5) #15

1. Semmi sem bizonyítja, hogy alapvetően ne lett volna empatikus vagy szociálisan érzékeny. Valószínűleg eredendően az volt; az, hogy aláveti magát az intézet farkastörvényeinek, még nem jelenti, hogy érzéketlen. Ezt még csak fölerősíti a vallásos lelkesedése, elhivatottsága. Ékesszólónak annyira azért nem nevezném, sokszor szinte dadog, a beszédeinek inkább a radikalizmusa, őszintesége ütött. De igen, ezen a téren tényleg éreztem egy kis idealizálást.

2. Emiatt nem volt hiányérzetem. Már régebben láttam, de amennyire emlékszem, a sofőr özvegyének a drámáját rendesen kibontotta, ezen kívül sok figura tényleg csak a közeg jellemzésére szolgál, de szerintem elég markánsak (pl. a lány anyja) - bár lehet, hogy csak az alakítások hitelessége ellensúlyozta a "példabeszédszerűséget".

3. Ami engem legjobban zavart: a románcot a lánnyal kicsit amolyan "kötelező" elemnek éreztem - persze, gondolom, ennek a szálnak az volt a funkciója, hogy megmutassa, a srác mégiscsak csak egy átlagos fiatal. Az viszont, hogy pont a beteljesedés éjszakáján ég le a fészer, elég direkt húzás, picit teátrális, fantáziátlan dramaturgia.

Szóval itt ugyan 5-öst adtam rá, de a fentiek miatt 10-ből "csak" 9-re pontoztam annak idején.

előzmény: kaamir (#14)

2021-01-19 11:00:48 kaamir (4) #14

Az erényeit már leírták előttem, azokkal nem is vitatkoznék. Nagyon erős, sokoldalú film, de nekem két szempont miatt lett "csak" jó és nem tökéletes.

1. A főszereplő jellemfejlődése elnagyolt. Nekem hiteltelen volt, hogy a gladiátorképzőből kikerült fiatalember egyik pillanatról a másikra ennyire empatikus, ékesszóló és szociálisan érzékeny lesz.

2. Túl sok szereplőt mozgat a faluban a film, akik nem kapnak mélységet. Így a drámájuk sem átélhető vagy megrázó. Inkább mintha minden karakter egy-egy példabeszéd lenne, és nem hús-vér ember.

2021-01-10 21:06:04 The Cortez (4) #13

A valós eseményeken alapuló film egy fiatal, büntetett előéletű wannabe csuhás érdekes történetét meséli el, aki egy vígjátékba illő félreértésnek köszönhetően, mégis pap lesz. A srác misézik, gyóntat, jótékonykodik, de mellette iszik, cigizik, drogozik és természetesen baszik. A cselekmény izgalmas fordulatokat tartogat, a főhős pedig folyamatosan fejlődik az álszent egyházközösséggel együtt. A film csúcspontjai azok a részek, amikor a kamu atya az érzelmeit, személyes sérelmeit a beszédeibe építi. A lengyel alkotás egy jókora kritikával illeti az egyházat, valamint a vallási fanatikus embereket, az eleje egy vérmentes, ám erőszakos, a vége meg egy véresen brutális, viszont rohadt látványosan megcsinált jelenetet tartalmaz.

2021-01-06 08:08:55 Ubul (?) #12

jó, hogy szóltál, mert elmaradt, pedig radaron volt :D

előzmény: tomside (#10)

2021-01-04 12:34:31 mimóza (5) #11

Bármennyire is gyengeség, igen, én könnyen elragadtatom magam, de e film után nem is szégyellem...
... megadom, neki megadom magam...

Mit is mondhatnék? Hétköznapi, keserédes mennyország.

2020-12-25 21:58:33 tomside (5) #10

Egyértelműen!
Most szólok, aki úgy adja le Vapiti-szavazatát, hogy ezt nem látta, az könnyelműen járt el!

előzmény: oscarmániás (#9)

2020-12-25 20:51:59 oscarmániás (5) #9

Vapitit neki !

2020-11-09 10:14:28 Xuja (5) #8

Szuggesztív, hatásos filmdráma kifejezetten erős társadalom és jellemábrázolással. A főhős - bár maga is izgalmas személyiség - elsősorban katalizátora a kisvárosban jelen levő feszültségek és konfliktusok kibontásának.

Az alakítások kellően autentikusak, a képi világ szép (és sokszor remek mankója a spirituálisabb részeknek), a rendezés pedig egyszerű és célratörő.

2020-11-06 11:13:08 dittike (5) #7

Hiteles alakítás, kegyetlen élethelyzetek, kemény döntések, Istennel való groteszk kapcsolat.

2020-11-03 16:46:44 Ágó (5) #6

Jan Komasa filmje nálam bejelentkezett az év legjobbjai közé. Biztos Vapiti-jelölt. Amíg lehet és még adják a Bem Moziban, feltétlen üljetek be rá! Polgárpukkasztó a film logikája, de működik. Az álpap múltja furcsamód teljesen alkalmassá teszi arra, hogy új munkáját "végezze". A fiatal srác vágyik a papi hivatás felé. Bűnös emberként jól ismeri az élet sötét oldalát, a hitetlenséget, megjárta a poklot, valószínűleg ezért tud híveihez őszintén szólni. Ugyanolyan nyomorult, zavarodott lelkű, mint társai. Jan Komasa - főszereplőjén keresztül - odáig jut, hogy valódi reformátort állít elénk. Aki bukdácsol ugyan, de képes valódi változásokat elindítani a közösségben. A kis lengyel faluban nincs hiány a vallásosság külsődleges megnyilvánulásaiban: mindenütt Mária-szobrokat látni. A legtöbb templomba járó mégis olyan, mint „a meszelt sír” - ahogy a filmben halljuk. Végül hiába várunk feloldozásra, csak bízhatunk benne, hogy az álpap öröksége tovább él...
Nagyon ütős film.

2020-09-30 10:00:36 tomside (5) #5

Nagyon erős gyomros. A moziból úgy jöttem ki, hogy levegőt, levegőt! (Pedig csak négyen voltunk bent.)
Ajánlott darab, ami egy-egy pillanatra komikus, de mielőtt felszabadultan elröhögnéd magad, eszedbe jut, ennek nem lehet jó vége. Erős társadalomkritika, komoly kérdések a megtisztulás lehetőségeiről a keresztény narratíva XXI. századából, mégis időtlen példázat. Hazánkban ugyanúgy megállná a helyét, mint lengyel kontextusban, és úgy beszél Jézusról, Szűz Máriáról, megbocsátástanról, hogy közben a legkevésbé sem giccses vagy harsány.
+ egy elképesztő alakítás.

2020-09-17 17:55:14 zéel (5) #4

A Hater: A gyűlölet új arca után egyértelmű volt, hogy meg kell nézni Jan Komasa korábbi filmjét is.

2020-07-12 22:02:11 Zsoca87 (5) #3

Szerintem szinte hibátlan film és a hibáit (amit le sem írok :) ) szerintem érdemes félretenni. A történet és a falu változásának íve ügyes, nem mesterkélt (pedig egy ilyen történet esetén ez bőven benne van a pakliban). A lezárás is olyan, mint amilyen kell legyen szerintem: nincs erőltetett happy end. Sajnos az nem opció itt

A fontos jeleneteket, fordulópontokat minden alkalommal sikerült kreatívan és mégis tűpontosan megcsinálni, ami nem kis bravúr. Gondoljunk csak a búcsúmisére. Zseni.

Nagyon ajánlom!

2020-03-07 17:44:15 Dió (5) #2

Finom humorral fűszerezett dráma, ami két egyenként is szimpatikus történeti szálat (a magára titokban papruhát öltő börtönjárt főhős és a menthetetlenül konzervatív környezete) olyan sebészi pontossággal köt össze és olyan üzenetekre futtat ki, amik mellett nehéz elmenni. Engem annyira a happy end sem zavart volna, de egy hét gondolkodás és érés után inkább úgy vagyok vele, hogy ez a film mégis ettől a fajta finálétól ütött nagyot, amibe még egy kis konzervatív rendszerkritika is szorult. A főhős bukása a végén nem csak az ő bukása, hanem részben a leragadt környezetéé is. Az a gyönyörűen kibontott ív pedig, amin át mindkettő megindul a pozitív változás útján, hogy aztán főleg a srác (de részben a többi is) mehessen vissza oda, ahonnan elindult, baromi hitelesen van megcsinálva. Az utolsó snitt nekem egészen konkrétan álmatlan éjszakát okozott (bár szerintem lesz olyan néző is, aki utálni fogja).
És igen, a Gisaengchung összehasonlítás is abszolút megállja a helyét. Én attól sem sajnálom a legjob film Oscarját, de ha a Boże Ciało kapta volna, akkor se lehetne panaszkodni.

2020-02-20 22:43:37 idomtalan (5) #1

Izgalmas, gondolatgazdag mozi. Helyenként picit művészfilmesen komótos és talán nincs egy annyira erős, kiforrott és pontos rendezői stílus mögötte (meg minden bizonnyal költségvetés se), mint a Parasite mögött (jelölés miatt szerintem releváns az összehasonlítás), de a társadalmi érzékenysége bőségesen vetekszik vele, ráadásul nagyon érdekes a párhuzam is, hisz mindkettőben egy másik közegbe tett beépülési kísérletről, szerepbitorlásról van szó. Töltöttem némi időt Lengyelországban és tényleg látszik, hogy mennyire átszövi a társadalmat a katolicizmus, a hagyományok, a rituálékhoz való ragaszkodás, a film pedig nagyon érzékenyen tapint rá erre és forgatja ki ezt. Belengi a filmet egy példabeszédszerű hangulat, ami ízléstől függően negatívumként is felróható, de egy ilyen témájú filmhez szerintem bőven passzol.