Richard Jewell (2019) ☆ 👁

Richard Jewell balladája

(Clint Eastwood)

amerikai dráma, életrajzi film, krimi

3,9
★★★★☆
217 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-03-20 15:35:59 sajoferenc (4) #16

Sam Rockwell filmről-filmre jobb. Már csak miatta is érdemes megnézni a filmet.

2020-10-13 01:44:22 lizardking (5) #15

Annyira elegánsan, emberien és életszagúan elmesélt történet ez, de a koronát Paul Walter Hauser, Sam Rockwell és Kathy Bates játéka teszi fel a filmre. Én nem vagyok szakértő, de amit leművelnek, az szerintem a színészet magasiskolája.

2020-06-27 12:23:44 Xuja (3) #14

Jól indul (a robbantásjelenet es főleg annak a felvezetése feszült és izgalmas), de aztán kicsit alábbhagy a tempó és a fókuszáltságával is akadnak gondok. A főszereplő karaktere nagyon szimpatikus, gyakorlatilag ő viszi el a hátán a filmet (és Rockwell meg remekül asszisztál ehhez).

Viszont minden másban csak közepes (rendezés, forgatókönyv) illetve a végére jön a már megszokott amcsi pátoszosság és giccs. Erős hármas.

2020-04-27 19:17:39 The Cortez (5) #13

Valós eseményeken alapuló, baszott erős dráma, DiCaprióval & Jonah Hillel a háttérben. A kisember meghurcolását helyezi középpontba ez a nyugtalanító hangulatú, elszomorító történet, amiben a hatalom, azon belül főleg a média + a rendőrség (itt: FBI) az ellenség. A film izgalmas, feszült, jól felépített és az elejétől a végéig nézeti magát.
A színészi alakítások kiválóak, főként Rockwell remekel a legjobban, még úgy is, hogy bizonyos jelenetekben hihetetlenül röhejesen öltözködik. Egyedül Olivia Wilde lóg ki a sorból, aki fájdalmasan irritáló a törtető, gátlástalan, sztoriért kurválkodó újságíró szerepében.
A mozi fontos, ráadásul teljesen aktuális – Eastwood vélhetően nem véletlenül a MeToo-terror tombolásának idején adta ki.

2020-03-23 08:22:43 hferi (4) #12

Kathy Scruggs íve nekem is tetszett, illetve megérne egy külön történetet akár. Szerintem egyszerűen nem fért bele több a filmbe. A fő állomásokat így is láthattuk.

előzmény: Vajay Attila (#11)

2020-03-23 00:33:18 Vajay Attila (4) #11

Lehet velem baj de nekem ennyi "gej" simán belefér.

Szerintem nem a szinpadias a jó szó, hanem kicsit olyan pátoszos. Ez egy amerikai film, amerikai rendszerről, amerikai emberekről, amerikai eseményekről, amerikai rendezőtől. Ez szerintem nem hiba, egyszerűen tudomásul kell venni.

Amiért nálam nem ötös a film, az újságírónő, Kathy elnagyolása, amiből szintén külön filmet lehetne forgatni, hogy ez az eset mennyire tönkretette. Pia, drogok és végül fiatalabban halt meg mint Richard. A forrását haláláig nem adta ki, tehát az ügynökkel folytatott kis szex fikció, nem bizonyított. És ez is egy karaktergyilkosság.

2020-03-22 20:02:34 biri (5) #10

Így leirva mindegyik jelenet teljesen korrekt, mégis sok volt nekem. Túl színpadias (talán ez a megfelelőbb kifejezés).
A kiegészítés korrekt, számomra talán a realista ábrázolása volt meglepő.

előzmény: Vajay Attila (#8)

2020-03-22 18:31:22 Dió (5) #9

Nem szokásom ilyen filmekre ötöst adni, pláne hogy a vége tényleg egy kicsit gej lett, de amit Kathy Bates, Sam Rockwell és főleg Paul Walter Hauser(!) csináltak, attól az állam esett le, és egyszerűen nincs szívem ötösnél rosszabbat adni rá. Casting és színészvezetés szempontjából ez a film nálam lazán a Margin call, The Judge, etc. szintjén van - és megint azt kell mondjam, hogy nem értem, miért nincs olyan, hogy "casting Oscar".

2020-03-22 02:38:36 Vajay Attila (4) #8

Nem értek egyet azzal a megállapításoddal, miszerint Nyálas lenne a film vége. Szerintem pont annyi érzelem van benne, amennyinek egy drámában lennie kell.

- Az anya elnökhöz intézett szavaira gondolsz? Te nem tennéd meg a gyerekedért? Nem sírnád el magad, amikor tudod, hogy igazságtalanul van meghurcolva?
- Vagy ahogy utána Richard vigasztalja édesanyját? Egyáltalán nem nyál, inkább emberi.
- Az a rész amikor bemennek az FBI-hoz? Ami ott történik szerintem nem nyálas. Még humort is csempésztek ide, ahogyan Richard módot talál rá, hogy kihangsúlyozza a heteroszexuális nemi identitását. Richardnál betelik a pohár, és kiosztja az ügynököket. Egyébként azt amit ott mond a jövő biztonsági embereiről, azt konkrétan visszahallottam amikor biztiőrként tengtem-lengtem. A fejünkbe verték, hogy minden kis szirszar "gyanús csomagot" jelenteni kell, és hivatkoztak az Atlantai bombamerényletre.
- Ezután van a kajáldás jelenet. Szerintem a film egyik legzseniálisabb része. Megkapják a végzést, és Richard még nem tudja elhiggye vagy nem, de kezd benne felszakadni a sok bántás amit kapott. Ezért van, hogy két fánkba harapás alatt, nevet, sír, nevet. Számomra ez a rész egészen zseniális. Aztán áttörik a fal amit Richard a bántásokkal szemben felhúzott, és sírni kezd. Watson pedig vigasztalja ami megint emberi. Én nem láttam itt nyálat. Ebben a helyzetben az nem sírna, akinek kőből van a szíve.
- Bobi utolsó jelenete, amiben a lefoglalt cuccokat visszakapják az FBI-tól. És a 38-as számot viselő ételhordó, amiről nem lehet letörölni a számot. Ez az ételhordó azt szimbolizálja, hogy ha valakinek a nevét beszennyezik azt nem lehet csak olyan könnyedén lemosni. Az amerikai közvéleményben a mai napig is megoszlanak a vélemények, hogy Richard volt a robbantó, hiába a felmentő papír és a megkerült elkövető. Az emberek közül sokan csak arra emlékeznek, hogy a biztiőr volt a robbantó. Tipikus karaktergyilkosság történt, ami nálunk is kiválóan működik. Ha másért nem, ezért biztos fontos ez a film.
- A végén a zárójelenet? Ebben semmi nyál nincs, egyszerűen Watson elmondja Richardnak, hogy elkapták az igazi tettest.

A végső megállapításod érdekes, de kiegészíteném egy olyan kis toldalékkal:
(nem a csúnya sajtó és FBI, kisember hős jött le, hanem hogy szinte mindenki - különböző okokból ugyan, de - mennyire gáz)... pont mint az életben.

.

előzmény: biri (#7)

2020-03-20 07:59:27 biri (5) #7

Nekem az utóbbi időben messze ez az Eastwood film tetszett a legjobban. Kár az utolsó 15-30 percért, addig szépen tartotta az arányokat, de a végére sajnos elvesztette az eleganciát (nyálas lett, no). A színészi játék szerintem egészen kiemelkedő.
A társadalomkritikai mondanivaló viszont bennem szerintem a rendezői szándéktól eltérően hatott (nem a csúnya sajtó és FBI, kisember hős jött le, hanem hogy szinte mindenki - különböző okokból ugyan, de - mennyire gáz).

2020-03-08 00:44:21 Vajay Attila (4) #6

A film szerintem nagyon jó lett. Nagyon jók a színészek mind. Paul Walter Hauser számomra egy csoda, hogy egy stand-up múlttal és inkább komikus vénával rendelkező színész, ilyen mélyen tudta eljátszani ezt a drámai szerepet. Sam Rockwell eddig is szerettem ezután még jobban fogom. Kathy Bates imádni való, óriási színésznő. A többiek is jók voltak. Az újságírónő a haját szálanként bírtam volna kihúzni.
Ami hiányérzetem van, hogy Richard múltját nem igazán fejti ki a film, csak szőrmentén említik. Miért rúgták ki a seriffhelyettesi állásból, mi volt az a "rendőrnek adta ki magát sztori", és valami kislakást vagy ilyesmit is emlegettek. Ezt nem értettem jól.

Ami viszont feltűnt, hogy az TV interjújánál, amikor a kollégái, az FBI és a rendőrség helytállását méltatja, olyan volt, mintha az eredeti TV felvételt játszották volna le. Tehát akit ott látunk azaz igazi Richard Jewell. Ha ez így van, akkor szerintem ez egy hatalmas tiszteletadás.

2020-02-12 20:32:42 zéel (5) #5

Hogy lehet, hogy ennek az érdekfeszítő filmnek ilyen kevés nézője/szavazója van itt? Kitűnő rendezés, remek alakítások, az élet által írt izgalmas történet. Az izgalom hátterében egy kis betekintést nyerhetünk Amerika kevésbé vonzó arcába is,
Ráadásul még a Sugárban is eredeti nyelven, feliratosan tudtam megnézni. És nem is voltunk kevesen.

2020-01-28 23:56:13 dittike (5) #4

Sam Rockwell élete alakítását nyújtja ebben a filmben ahol mindent elsöprően nyomul a rámenős ügyvéd szerepében az igazság felé vezető úton.

2020-01-27 18:30:07 Benny Bug (4) #3

Eastwood neve szerencsére most is garancia a minőségre. Hihetetlen, hogy közel a 90-hez is ilyen tempóban készíti a filmeket, ráadásul a Richard Jewell balladája jól is sikerült: feszült, alapos és remekül megrendezett-megírt mozi, pazar színészi alakításokkal. Sam Rockwell hatalmasat játszott, ahogy Kathy Bates is.

2020-01-25 07:35:02 BonnyJohnny (4) #2

Clint Eastwood a Gran Torino és a Mule között eltelt évtizedben sorra szállította a (számomra) langyos, valós személyeken alapuló, hétköznapi hős filmjet, amelyekben legfeljebb a színészi játék volt jó (vagy a Paris esetében az sem). Viszont tavaly a Mule mutatott valamit a régebbi filmjeinek értékeiből (ráadásul éppen saját főszereplői visszatérésével), és most a Richard Jewel is.
Eastwood utóbbi filmjeihez hasonlóan arról szól, ahogy meghurcolnak egy ártatlan (vagy bűnösségük ellenére is szimpatikus) hőst, és ezúttal érintőlegesen média és hatalom kritikával is. Sokak szerint felszínes, bátortalan, sablonos. Én sem éreztem sem eredetinek, sem túl mélynek, viszont jó karakteteket vonultat fel (Olivia Wilde kivételével), és kiváló színészi játékokat (Olivia Wilde kivételével). Sokan Kathy Bates alakítását emelik ki, de én inkább ki emelném az alig ismert Paul Walter Hausert (aki már az I, Tonyában is lopogatta a showt), illetve a mindig kiváló Sam Rockwellt (aki bizonyos beállításokban a vékony Christian Bale-re emlékeztetett).
Számomra négyesen felül tartotta az alkotást a párosuk, általában az alakítások, és a film által bemutatott érzékletes dráma (a benne rejlő kevés, de kiváló humorral együtt).

2020-01-23 22:51:29 elzablues (4) #1

10-es skálán 6,5/7-es lenne, Rockwell és Bates miatt nem tudom nem megadni a 4-est. Messze nem egy remek Eastwood darab, de határozottan a jobban sikerültek közül való. Hauser jól hozza a figurát, Hamm-ban ennél több lett volna, Wilde k*rva idegesítő. A karaktere, és az is, amit művel. Összességében ajánlom moziban nézni, megérdemli, de nem multiplexben.