Bombshell (2019) ☆ 👁

Botrány

(Jay Roach)

amerikai-kanadai dráma, életrajzi film

3,3
★★★☆☆
90 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-01-17 23:56:21 Ugor (4) #14

Hozzágondolnivalóim: nem, nem elég egy ilyen filmet csinálni, sokat kellene. A világ nehezen változik, volt pl. Spotlight négy éve, sokkolta a világot, de csak pár hétig. Miután levegőhöz jutottak a hívek, szépen a szőnyeg alá söpörték a témát, és soktízezer áldozat ide vagy oda, a papok pedofiltak vidáman tovább, a nagyobbik térben az egész gyülekezet, a kisebb, hátsó térben meg ministráns fiúk térdeltek nekik továbbra is. Talán most, pár év után valamit kimondott a Vatikán, hogy nem titkol és nem tűri többé ezt… és akkor itt van még a nők térdepeltetése is. Az a baj vele, hogy a legtöbb társadalom bevett szokása ez a „fucking for a job”-dolog, és a világ elég jelentős részén azt gondolja az emberek sokasága, hogy jól van ez így, nincs erről mit beszélni. Valamit valamiért. A feudalizmusban első éjszaka joga is volt, később a cselédlányok kötelező sorsában be volt ez kalkulálva mindig, de ezt igazán az ipari- meg a szocialista forradalom sem változtatta meg. A világ hatalmasságai hedonisták, főleg a milliárdosok. Övék a pénz, a jog, eltusolnak bármit, Trumpot meg még meg is választották. Berlusconin sem fogott a pedofil bulik híre. A világ kacsint és azt mondja, na és aztán, fickós az öreg, egészségére, hehehe! Na, és ebben a filmben mégsem ez történt, hanem valami precedens értékű dolog. Fontos ez. Imádtam a szereplőket, nézői jutalomfalat ezeket a nőket együtt látni egy filmben, a rendezés már nem volt annyira acélos valami, másképp is lehetett volna ezt súlypontozni talán, egy kicsit drámaibb is lehetett volna helyenként, így egy kicsit szárazabb, tényközlőbb lett. A MeToo golyója elindult, gurul, elüt még bábukat majd, és ettől – pár év után – majd a szemléletünk is megváltozik kissé. Az enyém is sokat változott az életem során, de hát kié nem?

2020-01-14 16:45:34 Adam Taylor (4) #13

McKay nagyon divatba hozta az effajta intellektuális, kikacsintásokkal politizáló mozit - a Botrány pedig valahol az Alelnök szintjén van. Végig szórakoztató, pörgős, ahol kell vicces, ahol kell drámai - de túl sokat akar és közbe keveset fog.
Roach egyszerűen annyi mindent akart belepréselni a filmbe, ami maximum egy (mini)sorozatba fért volna bele. Baromi jó, ahogy Trump boogeymanként ott leselkedik a háttérben, kezében a mobiljával, jó, ahogy bemutatják, az altright és az újfajta politizálás hogyan változtatja meg a legbensőségesebb emberi kapcsolatokat (már nem az meglepő, hogy leszbikus vagy, hanem az hogy republikánus - vagy épp demokrata), és pár év múlva biztos remek szakdogák születnek majd a bölcsésszakon erről a témáról, amiben a Botrány mellé még mondjuk a Csekély esélyt is oda lehet tenni. De ez a sok baromi jó mellékszál csak gyűlik és gyűlik, a fő sztori pedig sehogy sem akar előrehaladni. Ráadásul annyi szereplőt mozgat a film, hogy nem árt, ha a Fox-ról és istállójának néhány szereplőjéről az ember amúgy is rendelkezik pár infóval, mert egy rövidke jelenet meg egy felirat nem sok kapaszkodót nyújt.
Ha viszont lehántjuk a Botrányról ezeket a mellékepizódokat, akkor alig akad valami: baromi nagy hiányérzetem volt, mert csak épült és épült a dolog, de a konkrét zaklatási ügyet letudták egy jelenettel, egy vallomással és néhány fényképpel, meg az azokhoz kapcsolódó egy-egy mondattal. Szóval a Botrány inkább egyfajta látkép a mai amerikai média és társadalom egyik szeletéről, mint okos életrajzi vagy oknyomozó dráma - de legalább annak szórakoztató.

2020-01-12 10:04:08 TheDriver (3) #12

nézd meg A legharsányabb hang, illetve a The Morning Show sorozatot, ha jó darabokra vágysz ebben a témában. :)

előzmény: marcilu (#11)

2020-01-12 08:09:43 marcilu (2) #11

Ez egy újságcikk volt. Ebben a formában semmi értelme nem volt filmet forgatni róla, kábé csak azok kedvéért, akik lusták olvasni. Viszont ennek megfelelő a filmművészeti értéke is. Néhol zavaros a sztori, túl sok háttérszálat akar megmutatni, de nem csinál velük semmi mást, csak mutatja őket. Próbálták néha az érzelmeket megjeleníteni, de abszolút nem tudott megszólítani (a Spotlighttal ellentétben - ott ugyanezt az érzelmek tették felejthetetlenné). A maszkok értelmére pedig nem tudok sehogy sem rájönni. Mi értelme elváltoztatni Nicole Kidmant egy másik gyönyörű nővé? De persze csak kicsit, így aztán látod Nicole Kidman arcát, ami mégsem Nicole Kidman arca (jó, persze ezt a plasztikának is köszönheti), és engem speciel csak kizökkentett ez az anomália.
Úgy érzem, elpazaroltak rengeteg pénzt, szuper színészeket, érdekes sztorit, a téma iránti figyelmet egy teljesen sótlan, érdektelen, mindenféle bátorságtól mentes filmre. Ritkán van lehetőség mélyen belemenni ebbe, foglalkozni a metoo árnyalataival, megszólítani azokat is, akik kritizálják a "mozgalmat", és ezt most sajnos csúnyán elpuskázták. Margot Robbie jelenetei mutathatták volna be az áldozat lelki tusáját, de nem ment a film elég mélyre ezen a szálon sem. Jó volt a szoknyafelhúzós jelenet, meg az is, hogy attól a pillanattól kezdve minden rezdülésében benne volt a trauma, de ez valahogy elsikkad a filmben.
(Elhatároztam, hogy soha többé nem megyek szinkronos vetítésre, most kivételt tettem a társaság miatt, de jó nagy hiba volt. Eredeti hangon lehet, hogy egy kicsit jobb a film, így viszont...)

2020-01-11 23:10:37 SoZi (4) #10

Nem rinya, azóta megnéztem...

Látszik, hogy baromi jól hozná a McKay filmek szintjét, de az ütemtelen és magyartalan szinkron nagyon megakasztja a lendületet és az érthetőséget. Pl miért kell szó szerint lefordítani amerikai kifejezéseket, töltelékszavakat? Hogy a remek színészekről ne is beszéljünk: hangjaik egy hangsúllyal olvassák fel a szövegeiket. Botrány. (Egy idősebb színésznő kivételével, aki igazi felüdülés volt, mikor 40 perc környékén megszólalt)

előzmény: Kempesbaba (#8)

2020-01-11 19:56:49 Benny Bug (4) #9

Az alaptéma merész és kellően kényes is egyben. A rendezés biztos kezű és ha nem is túl egyedi, de mindenképp tisztességes munka. Maga a film lehetne bátrabb is, illetve néha elkalandozik olyan irányba is, ahova nem biztos hogy kéne. A színészek viszont hatalmasat játszanak, ezért egy négyeske megjár neki. Mondjuk feliratos vetítésnek én is örültem volna, habár a szinkron sem vészes kategória.

2020-01-11 17:52:53 Kempesbaba (?) #8

Ne rinyálj

előzmény: SoZi (#7)

2020-01-11 17:22:16 SoZi (4) #7

Egy ilyen filmből miért csak szinkronos vetítés van???

2020-01-11 00:32:38 dittike (5) #6

Szerintem jó a témaválasztás és nagyon sikamlós kérdéseket feszeget de diszkrét módon.

2020-01-09 22:08:08 elzablues (3) #5

A téma és a szereplőgárda miatt is várólistás volt nálam, de a megtekintés utáni első szó, ami eszembe jutott róla, az sajnos a sótlan. Kár érte.
(A szinkronos megtekintést pedig nem ajánlom. Nálunk nem volt másmilyen opció, így muszáj voltam ebben a formában megnézni, de aki teheti, válassza az eredeti nyelvű előadást.)

2020-01-09 14:38:08 qanic (?) #4

Mert a FOX News vezetőjéről van benne szó. Ha CNN-es lenne, akkor már a sorozat sem készült volna el. A The Loudest Voice nagyon tetszett, habár szerintem a megrendelők nem arra számítottak, hogy a főgonosz (és nem csak Russell Crowe miatt) lesz a legszerethetőbb karakter a sorozatban. Itt szerintem a kampányfilmesek biztosra mentek és Lithgow-t választották. Érdemes lesz megnézni.

előzmény: polarbee (#3)

2020-01-07 12:27:32 polarbee (?) #3

Minek kellett ebből a témából filmet gyártani, ha ott a Golden Globe díjas The Loudest Voice sorozat?

2020-01-06 21:09:09 Dangar (?) #2

Ijesztőek...mintha valami androidos sci-fihez készült volna.

előzmény: BonnyJohnny (#1)

2020-01-06 20:33:19 BonnyJohnny (4) #1

A plakáton kicsit megszaladt a photoshop... :D Konkrétan három felismerhetetlen női arc látható rajta. :P