The Two Popes (2019) ☆ 👁

A két pápa

(Fernando Meirelles)

amerikai-angol-argentin-olasz dráma, életrajzi film

4,0
★★★★☆
375 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-11-06 18:54:03 sptt (3) #19

Érdekes film, érdekes nézőpont, zseniális színészi alakítások, ugyanakkor azt nem lehet elmondani, hogy odabilincselne a székhez, vagy baromi mozgalmas lenne, sok a - talán tudatos - lassítás a filmben, hiszen ez illik egy egyházi történethez. Nem bántam meg, jó döntés volt, hiba lett volna kihagyni, de nem is nézném meg még egyszer. 6/10

2022-07-27 22:23:55 Norbert Simon (5) #18

A múlt hétvégén néztem meg újra a filmet. Akkor négy csillagosra értékeltem de most a legutóbbi újranézés után plusz egy csillagot megadok neki. A Ferenc pápát alakító színész a Jonathan Pryce egy az egyben mintha csak maga Ferenc pápa volna. Olyan érzésem volt most egy kicsit mintha egy tv adást láttam volna csupán drámai színekben pompázva. Az Anthony Hopkinsról pedig ugyan ezt érzem. Két teljesen külön egyéniség, két külön világot játszik el a két színész. De valami fantasztikusan. A nem vallásos nézőknek is érdemes megtekinteni úgy vélem nem okoz csalódást nekik sem.

2022-01-13 03:55:39 Ugor (5) #17

Húú, ezt most láttam csak, de ez valami eszement jó! Teljes elragadtatás! És ezek is csak emberek... de mekkorák!

2021-04-29 15:55:21 Norbert Simon (5) #16

Már korábban is felvettem a kívánságlistámra. Most ,hogy majdnem végig néztem a két pápás sorozatot akkor jutott eszembe. Tenni kéne vele egy próbát. Kellemeset csalódtam. Egész jól sikerült ez a film. A két színész remek választások voltak. Szerintem mind a kettőjük díjnyertes lehet. Két külön egyéniség, két teljesen külön látásmód. Néhol lassú film de a választások után már begyorsulnak az események. Mindenképpen jó volt megnézni.

2020-05-31 07:52:07 Ágó (5) #15

A cikkek között a kuríros pont ezzel foglalkozik, szerintem érdemes elolvasni!

előzmény: dorothygale (#14)

2020-05-31 05:54:09 dorothygale (4) #14

Vajon mennyi lehet igaz az egészbôl?

2020-03-21 19:11:31 Zuzmo (3) #13

Egyházi személyeket nem divat jó színben feltüntetni, így kellemes meglepetés ez a film.
Sajnos viszont azon kívül, hogy "a pápák is emberek", nem nagyon volt más állítása. Ez az állítás pedig kevés egy 126 perces filmhez.
Kiemelt mondat volt pl hogy "ha nincs hibás, akkor mindenki hibás". Ez már egy érdekes mondanivaló lenne, viszont nem fejtették ki, így maradt a "Nézd pápák! Milyen emberiek és cukik...."
Ha másért nem is, azért a jelenetért ahol a két pápa a nyári rezidencia kertjében vitatkozik, mindenképp érdemes megmézni a filmet.

2020-01-19 05:23:06 dittike (5) #12

Mélyen megérintett ennek a két külön entitásnak a találkozása ahogy azért mégiscsak közelítettek egymáshoz és végigkísérték a másik útját.

2020-01-18 02:50:40 The Cortez (3) #11

Az elején a választási procedúra percei kínzó lassúsággal, és halálos unalommal telnek el, aztán a főszereplők végre elkezdenek vitatkozni, de csak éppenhogy érintik az érdekes témákat. Ezt követően a 2 öreg pap összehaverkodását nézhetjük végig. A popkult-utalásokkal + idegbeteg zoomolásokkal megspékelt mozi valamennyire részrehajló, mert egyértelműen hősként állítja be Ferencet, akinek flashbackekben ismerjük meg a múltját.
Pozitívumok: a színészi alakítások, a néhány elhangzó érvényes gondolat, valamint a 2 pápa emberi oldalának bemutatása.

2020-01-02 22:18:30 HejjaX (4) #10

Az mondjuk jó lett volna, ha Ratzingert nem állítják be műveletlennek, aki azt sem tudja, mi a tangó vagy a Sárga tengeralattjáró. És ha a film első fele nem az egyház jövője vs. a hataloméhes, vén hülye náci narratívára épül. Szerencse, hogy a második fele Ratzingert is képes emberszámba venni.

2019-12-26 17:49:07 Ehun69 (4) #9

Sikerült jól összerakni ezt a kényes témát. Bár a fajsúlyosabb dolgok kikerültek a fókuszból ill. csak érintőlegesen felhozva pl. migráció. Persze egy kicsit Ferenc ízű, mert mindig a győztesek írják a történelmet...

2019-12-25 03:14:32 ChrisAdam (5) #8

Mennyivel érdemesebb egy ilyen filmre “pazarolni” a szentéjszakát, mint bármely más karácsonyi unaloműzőre. Mert ilyenkor tényleg elszégyenkezik az ember, hogy annyira rég elfeledte már, miről is szól ez az egész. Nem csak a karácsony, hanem ez az egész.
És persze rögtön be is talál az üzenet, amikor amúgy is számot vetünk, elhatározunk, megfogadunk, meg emlékezünk, örülünk és megbánunk. Annyi mindennel körül vagyunk véve, felaggatjuk a fát, bömböl a zene (no nem az Eleanor Rigby), sül a kalács, és rohanunk, vásárlunk, mintha mindez különleges lenne, pedig az év összes napján ugyanezt tesszük. Sokszor az év összes napján is fókuszt vesztünk.
És jön Jorge, Ferenc pápa, aki a ‘made it simple’ jeligével kilép a Szent Péter tér fölé, hátrahagy minden csecsebecsét, a tekintetében ott van, hogy most már tényleg lássuk meg azt az egyetlen dolgot, ami erről szól. Nem kell sem ciráda, sem szóvirág, ékszer és pompa, nem kellenek teológiai magasságok és mélységek, ha egyszer az ember csak láttatni és látni akarja saját magát. Azok csak eltakarnak. És csodálatos ez a film, amiért hús-vér emberré teszi előttünk a két főszereplőt, akik ugyanúgy kálváriájukon húzzák a saját keresztjüket. Csodálatos a két színész, akikről teljesen elfelejtettem, hogy kicsodák, pedig egyik sem ismeretlen arc, de itt Ferenc és Benedek barátkozott.
S lám, a végére csak felépítettek egy tartós hidat, falat pedig egyet sem.

2019-12-24 21:21:00 ryood (5) #7

nem emlékszem szó szerint, hogy hangzott el a filmben, de valamiért nagyon megragadt bennem...amikor a diktatúráról beszélnek, és F mondja, hogy elveszik a szabadság, nincs szabadság...vagy valami ilyesmit...
és erre B, hogy ő úgy látja, az ember gyengeségei derül fény ilyenkor...egy diktatúrában...
igen, fogalmam sincs mernék-e tényleg bátor lenni, ha mondjuk egy észak-koreában vagy kínában élnék...

2019-12-24 13:12:13 somogyireka (5) #6

Jólvanna.. akkor Hollywood által elhasznált.

2019-12-24 09:58:50 ryood (5) #5

"hogy félre is tettem az összes "amerikaiszínész" ellenes rosszérzésem"

amúgy mindkét főszereplő walesi.

2019-12-24 09:07:16 somogyireka (5) #4

Nagymamám kistévéjén néztük a II. János Pál halálhírét bejelentő hírt. Noha életében nem sok kapcsolatom volt vele, ott akkor a semmiből rám tört a sírás, ugyanúgy, mint ennek a filmnek a végén. Persze a szentimentális mindenemet, de nem, ezek nem azok a fajta érzelgős könnyek voltak. Tavaly, amikor egy fél évre elutazott a fiam, én meg a világ másik felén nem tudtam hova meneküljek a hullámok elől kénytelen voltam afféle tematikát írni a könnyekről, mert többféle van. Akkor négyet meg tudtam különböztetni, s az utolsó volt az, amely az ember azon részéből ered, mely a bizonyosság teljes erejével most át..le ne kelljen írnom, miféle bizonyosság. (http://somogyireka.hu/negyfele-konnyeim/)

Persze túlzok, ez csak egy film, de én meg teljes naivitással biztosra veszem, hogy az élet pont így írta és reakcióim egy dokumentumfilmnek szólnak. Színészóriások, akik félreállva az útból a két pápa lényét jelenítették meg. Teljességgel bízok bennük, ahogy írom ezt. Ritka az ilyen bizalom bennem színész iránt, ráadásul így, hogy félre is tettem az összes "amerikaiszínész" ellene rosszérzésem, szóval haladok..(hova is?)

Innentől Benedek és Ferenc lénye maradt csak itt nekem, akik a katolikus egyház cirádái, léthazugság-gyártásai, hatalmas vagyona és Isten tökéletes elfedése alatt sem rogytak meg. Két lény, akiket számomra mintha tényleg "fentről" választottak volna, akik lényében abszolút van valami nem evilági, és arra emlékeztetnek, hogy a keresztény vallás csak a forrása felől érthető meg és nem a történelemben kibomló cirkusza által. Ez utóbbi pedig ugye Hamvas Béla kereszténységről írott művei okán sejtem.
És igen, ilyen lényeket látva jönnek azok a bizonyos könnyek. (És van amikor teljes csendben sírunk, szinte nem is tudunk róla. Itt a könnyek egyetlen küldetése és oka, hogy elmossanak engemet. A torok irányából indulnak, kezdetben feszítenek, marnak és égetnek. Lángol a gége, a nyelőcső. Teljes tehetetlenségre kárhoztatva várom, hogy e sírás elvégezze rajtam az egyetlen feladatot. Figyelek, lélegzet-visszafojtva követem a könnyeim irányát. Nehéz haladni utánuk, mert nem csorognak le az arcomon, nem szántanak mély barázdát, nem vájnak rajtam réseket. Látszólag nem is sírok. A szám akár mosolyra is görbülhet. De szerencsére nagyon rossz színész vagyok.)

2019-12-17 21:02:17 Benny Bug (4) #3

Érdekfeszítő, néhol egész komoly témákról szól, miközben végig egyedi és teli van jól pergő dialógusokkal, valamint a hangulata is igazán különleges, a megszokottól eltérő. Anthony Hopkins és Jonathan Pryce mindketten nagyot játszanak. Örülök, hogy a Netflix ilyen remek filmeket is gyárt és nem csak szemeteket, de azért vásznon volt az igazi az élmény. :) 80%

2019-12-15 22:34:30 ryood (5) #2

mindig örömmel tölt el olyan alkotást nézni, ami valamilyen eszközzel megpróbál radikálisan különböző nézeteket való embereket "összehozni". amíg a politika (ezt kis hazánkban elég intenzíven megéljük mi magyarok is) mindent megtesz azért, hogy a társadalom polarizáltságát fenntartsa, esetleg még tovább is erősítse. ennek a filmnek az esetében ez a két ember két pápa, akik egymás után váltak az egyház fejévé.
nagyon mást gondolnak szinte mindenről, és az egyikük a re felügyelőt nézi ráadásul, a másik meg beatlest hallgat. aztán jön a művészet -esetükben a zene- és beindít valamit köztük. és az útjuk végén talán azt ismerhetik fel, hogy valójában nincsen köztük különbség, nincsen se Benedek, se Ferenc, mert mindkettejük maga isten (még ha ezt így nem is mondják ki, de érzik) akárcsak minden megnyilvánulás, jelenség. mindenesetre mindketten megmutatják mélyen emberi arcukat, mivoltukat.
így karácsony előtt nehezen tudok fontosabb filmet ennél a repertoárból. még remek humora is van, és ad egy történelem órát, ill. bemutatja Ferenc pápa múltjának szenvedéseit.
köszönet ezért a szépséges mélyen humanista alkotásért.
a két főszereplő játéka fenomenális. pont.

2019-12-12 12:51:12 Rituska (5) #1

Jobban várom, mint a karácsonyt.