Szindbád (1971) ☆ 👁

(Huszárik Zoltán)

magyar dráma

4,3
★★★★☆
435 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2021-05-15 12:26:42 Joeker81 (4) #115

Huszárik 90. születésnapja alkalmából kb. 20 év után újra megnéztem. Még mindig szép, időtálló és értékes film. Latinovits Zoltán játéka magával ragadó, mesterien teszi kézzelfoghatóvá Krúdy gondolati szárnyalásait. És hát drága Dajka Margit csodás mint mindig. A képek és helyszínek gyönyörűek és varázslatosak, tökéletes keretet adnak az alkotásnak. A vendéglős jelenet volt az abszolút kedvencem. Ha ajánlanom kellene filmeket abból a célból, hogy bemutassuk a filmművészetet, hogy miként lehet maradandót alkotni a mozgókép világában, akkor ez a mű biztos, hogy köztük lenne. Kedvet kaptam, hogy végre végigmenjek az MMA által legértékesebb alkotásnak tartott magyar nagyjátékfilmek 53 magyar filmes válogatásán...reményeim szerint érdekes túra lesz.

2021-05-15 10:09:28 dittike (5) #114

A Nők dicsőítésének költői példázata.

2020-07-21 09:52:54 marcilu (2) #113

Moziban néztem tegnap. Menet közben állítólag a légzésemen, a türelmetlen sóhajtásaimból lehetett hallani, hogy "nem tetszik a rendszer". Folyamatosan próbáltam elhessegetni a negatív érzéseket, kerestem a szerethetőséget, a nagyszerűséget, a bármit a filmben, amit jónak tarthatok. Nem igazán sikerült. Aztán a moziból kijövet vártam a társam véleményét, hátha ő látta, amit én nem, aztán jöttem ide a kommentekért. Nem segített egyik sem. Krúdyt nem olvastam, nő vagyok, de nem hiszem, hogy ezek bármelyike oka annak (legalábbis nem lenne szabad, hogy oka legyen), hogy képtelen vagyok látni a film értékeit. Azt írják, hogy ez a nagybetűs élet, a nagybetűs szerelem. Én depressziót, céltalanságot, hamis ábrándokat, halálvágyat látok. Azt mondják, lírai film - sok jobbat láttam már, a líra számomra nem egyenlő a mondandó nélküliséggel, a történet nélküliséggel, az _ív_ nélküliséggel. Igen, az ív nagyon hiányzott nekem. Persze láttam és szerettem már olyan filmet is, amiben nem volt ív. Vagy ritmustalan volt, mint ez. A ritmustalanság is lehet jó. Itt valahogy az sem jó. Olyan, mintha néha akarna valamit mondani, aztán meggondolja magát. Kicsit se hús, se hal. Szindbád szerelmes lett volna? Kibe? Mindenkibe? Egyszer saját maga mondja, hogy sosem szeretett senkit, őt sem szerette soha senki. Való igaz, hogy a nők, akikből látunk időnként pár percet, nem az embert szerették, hanem a saját magukban róla kialakított képet. Ezt mindannyian átéltük. Ez a szerelem érzésébe való szerelmesség, nem az emberbe. Egyedül Majmunka szereti az embert. Éppen ezért az egyedüli értékelhető jelenetek számomra kettejük jelenetei. Főleg a lóvasutas történet. Akkor sikerült sóhajtozós elégedetlenségnél többet éreznem. Pedig még hatalmas elvárásaim sem voltak. A jelenetek ellentmondásosak, de nem derül ki számomra, hogy miért, hogy mi a célja az ellentmondásoknak. Valamit mondani akar, de nem értem, mit. És bár sokan értik, nem hiszem, hogy az, hogy én nem értem, azért lenne, mert "kevés" vagyok hozzá. Igazán szeretni mindig csak azokat a filmeket tudom, amik érzelmileg meg tudnak szólítani, de ettől függetlenül tudom értékelni azt is, amiben látom a nagyságot, a zsenialitást, a művészi értéket. Bár látnám ezeket... de nem.

2020-04-28 00:28:54 Mizi (5) #112

Van-e még oly zseniális filmjelenet, mint a Szindbád ebédjelenete? A színészek játéka, a szöveg, a képek, a vágás... fantasztikus. Sokszor megnéztem már, de nem lehet megunni. Jó lenne egyszer betérni abba a fogadóba és találkozni Szindbáddal, Vendelinnel, no meg közben elfogyasztani egy tányér finom húslevest. :)

2019-10-29 22:33:35 Ugor (5) #111

Úgy van, pontosan! Visszavisz és ott is hagy egy darabig! De bánja a fene! Tele búval, bajjal, széppel, szerelemmel... igazi, hamisítatlan élet!

előzmény: critixx (#110)

2019-10-29 21:51:32 critixx (5) #110

Én lakótelepi gyerek vagyok, de akárhányszor megnézem ezt a filmet, napokig velős pirítóst szeretnék enni egy elegáns budai kertvárosi étteremben a 19-20. század fordulóján, miközben azon gondolkodom, melyik orfeumba kéne elvinni szórakozni az ügyvéd feleségét...

A viccet félretéve, továbbra is (kb. a tizedik megtekintést követően) fantasztikus, hihetetlen, egyedülálló élmény ez a film.

2019-10-18 11:36:41 mimóza (5) #109

Ez az egyik olyan film itt, a KT-n, ahol a hozzászólások mennyisége és minősége is olyan, hogy átböngészésük megéri az időráfordítást. :)

Rengeteg szépet és okosat írtatok az évek során, de talán némi új szempontot és színt hozhatok még ide, mert női szemmel nézni ezt az alkotást azért kicsit más tészta. :) (Ha jól figyeltem a hozzászólásokat, Jill volt az egyetlen hölgy, aki hozzászólt itt, ám ha tévedek, és volt rajta kívül még valaki, elnézést.)
Tehát, nőként nyilván jobban elvisz a szürreális, szimbolikus képcsodák ezernyi villanása, mint titeket, úgyhogy sokadik megtekintésre is azt mondhatom, egy pillanatra sem válik unalmassá ez a világ; s már az elején mindig ugyanaz történik: az első 40 másodperc magába húz, és ott is tart végig. :)
Szépséges mese ez, meg nem is egészen az, hiszen rengeteg momentum olyan erős déja-vu érzést okoz, hogy teljesen beleolvadok a tájba, a fénybe, a télbe, a nyárba.
Sok filmben nyílik virág, persze, de itt a virágoknak is saját életük van, akár liliom, akár rózsa, akár a havon szétszóródó árvácskák láthatók a jelenetekben. És mind mi vagyunk, meg a történéseink: a virágok, a parázs, a lobogó láng, a domboldalak pázsitja, a fakéreg mintái, a korcsolyakörök a jégen, a zajló jégtáblák közül kihúzott piros sál...

Nőként érdekes volt a sokféle női karaktert látni, itt-ott fellelni bennük önmagam. :) Nem, nem árulom el, melyikükben is! Érdekes utóélete kicsit bennem a filmnek, hogy segít helyretenni és nem komolyan venni önmagam. :)
Az egészben most azt találtam a legbölcsebb gondolatnak, amikor Szindbád így "imádkozik": "Istenem, adjál nyugodt álmot, csöndes éjszakát! Engedd meg, hogy sohase halljam, mit locsognak a nők a fülembe!"
Ha egészen őszinte vagyok, a férfiak józan eszét csak ez menti meg! NE tessék komolyan venni bennünket... Soha.
Ha Szindbád egyebet nem is mondott volna, már ezért az egy mondatért is érdemes volna őt meghallgatni. :)

Nem is folytatom. Ha eleget éltél és szépen, lángokkal és sétákkal gazdagon, akkor ez a film nem film többé, hanem a te meséd. :)

Még talán annyit, mert felvetődött a kérdés (úgy emlékszem, Zéel kérdezte), hogy hol forgatták a filmet, válaszolok rá gyorsan:

"A filmet [az akkori] Csehszlovákiában forgatták elsősorban azért, mert Selmecbánya, Szepesváralja, Lőcse, Bártfa és Szepesszombat vidéke jobban megőrizte a maga több évszázados hangulatát, mint Magyarország vagy a szomszédos országok bármely más területe és városa. Huszárik különösen Bártfát kedvelte, amely olyan csodálatos térélményt nyújtott az épületek és utcák rendszerével, mellyel szerinte a világon csak nagyon kevés város dicsekedhet. A stáb járt Podolinban, ahol Krúdy iskolás volt, illetve Poprádon és Tátrafüreden. A rendezőnek az volt a véleménye, hogy ezek a szlovákiai városok csendjükkel, utcáikkal, épületeik színeivel valósággal árasztották magukból a Krúdy-művek hangulatát. Különösen nagy hatással voltak rá a temetők, melyek nem annyira a túlvilágra emlékeztettek, mint inkább az ott élők összetartozására." (A Wikipédia írásából.)

2018-03-18 23:26:50 Doom (4) #108

ezek a szuperközeliek azért nem semmiek

2017-08-10 18:12:32 budaik (5) #107

Fura film, de nincs baj. Ízlés és pofon. Én a magam részéről nagyon kedvelem Latinovits játékát, így ez a film is megvett kilóra.

előzmény: vincent vega (#104)

2017-08-10 00:48:02 Mizi (5) #106

Hát a filmmel biztosan nincs. :)

előzmény: vincent vega (#104)

2017-08-09 23:59:44 Ugor (5) #105

Szerintem ettől még nyugodtan folytathatod az anyagcserét a környezeteddel. Nem lesz semmi bajod ettől, hogy ezt éppen nem érted vagy szereted.

előzmény: vincent vega (#104)

2017-08-09 22:59:09 vincent vega (?) #104

@budaik nekem ez a film nem jött be. Velem lenne a baj?

2016-12-28 20:56:25 Prüstü (5) #103

Ez a film hasonló Tarkvoszkij Tükörjéhez, idő kell hozzá, hogy megérjen az emberben. Vagy a lentebb említett Makk Károly Szerelméhez. A rengeteg gyönyörű montázs, és snittek, már most egy órával a megtekintés után elkezdtek önállósulni a tudatomban, mintegy nosztalgiát ébresztve bennem.
Maga a főszereplő karaktere távol áll tőlem, ez a belassult nagyon ráérős, lekezelő arisztokrata, maximum az elmerengő gondolatisága ami szimpatikus benne. Na de ez a film több erénnyel bír annál, hogy egyedül ebből kifolyólag ellenszenvvel ítélkezzek felette.
Itt-ott határozottan éreztem Fellini és Bergman filmek hatását is, sőt lehet hogy inkább ez a film volt hatással kicsit a Suttogások és Sikolyokra, nem tudom melyik film készült el előbb.
Egyedülálló alkotás, ami tényleg az élet élvezetéről és valós átéléséről mesél, bámulatos költői elbeszéléssel.

2016-05-06 21:32:32 ChrisAdam (5) #102

Körülbelül tavaly Krúdy kapcsán néztük meg az ebédelős jelenetet irodalomórán, akkor elcsodálkoztam, milyen szépen felvett snittek vannak benne, s megfogadtam, mielőbb pótlom a filmet, amiről persze hallottam, tudtam, hisz apum ezeket a magyar filmeket szépen sorra vette kazettára a tévéből és külön megjegyeztem, amikor megláttam az egyik videokazetta címkéjén az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán mellett a Szindbád címet, hát nem értettem, mi lehet ez a Szindbád (merthogy nem ismertem ezt a nevet). A filmet szerencsére apum nem tette be - a másik kettővel és még sok remek film ellenében -, hiszen nem könnyű alkotás ez.
A hirtelen noszogatást Jereváni Rádiótól kaptam, aki megannyi remek filmmel ajándékozott meg, s az átlagot nézvén azt kellett mondanom, ha már mostanában el szeretek merülni a régi idők mozijaiban, akkor miért ne lehetne ez a következő alkotás, melyet megtekintek. No persze Jereváni Rádió levelében az ebédlős jelenet is szerepelt, úgyhogy a noszogatás inkább konkrét motivációvá vált.

Talán azért beszélek ennyit, mert a filmről nehéz ugyanakkor beszélni. Talán csak nekem, aki még nemigen tudja átérezni Szindbád helyzetét. Nem volt két feleségem, sem 12 szeretőm - remélem nem is lesz, s még fácánt sem ettem. :) Ennek ellenére lenyűgözött, Kalevala azt hiszem szebben nem is mondhatta volna: képekké varázsolt örök emberi vágyak.
Micsoda míves, mély gondolatok rejtőznek a képek mögött. A melankolikus tempó, Latinovits lassú monológjai, be-bevillanó képek gyönyörű összképet adnak. Nem is tudok most többet mondani, csak itt olvasgatom az idézetek fülben a szavakat, fülemben cseng Latinovits, s éppen azt tervezgetem, hogy elolvasom a Krúdy művet és újra megnézem a filmet... és újra. Az egészen biztos, hogy nem utoljára láttam.
Köszönöm Jereváni Rádió!

Érdekes egyébként, hogy ugyanez évben készült el egy másik magyar film, ami szerintem a legjobb is egyben, s hasonló témával és formával (a be-bevillanó képek, az elmúlás) hozakodik, s merem kijelenteni azt, hogy a Szindbád nemhogy megközelíti Makk Károly Szerelem című zseniális remekművét, hanem el is éri, méghozzá úgy, hogy most dilemmában vagyok: melyik a jobb? Persze a kérdés után rögtön ott a válasz: mindkettő, s máris elhatározom, hogy azt is újranézem. Istenem, micsoda filmek születtek ebben az évben. Mérföldkövek. Nem csak itthon, a világon.

2015-04-27 17:17:47 Mizi (5) #101

Végül úgy döntöttem, hogy megadom neki az ötöst. Bár kissé untam már a vége felé, de éjjel kettő körül néztem, így ezt inkább betudom annak, hogy álmos voltam.
A képek olyannyira csodaszépek, hogy már önmagukban hangulatot teremtenek, és nem is akármilyent. Álmok és emlékek. Talán minden más filmnél jobban és szebben mutatja be az elmúlást. Zseniális ilyen szempontból.
Azt hiszem, számomra a Szindbád mindig is egyike lesz azon filmeknek, amelyek valamilyen oknál fogva etalont képeznek a filmművészetben.

2015-01-01 12:18:15 Kalevala (5) #100

Az óév búcsúztatójaként: SZINBÁD, képekké varázsolt örök emberi vágyak. Gyönyörű!

2014-01-25 16:18:18 csabaga (4) #99

Néha én is unalmasnak találom.
Egyvégtében még sohasem tudtam végignézni.Igaz sokat nem veszítettem a töredezett,emlékekből álló "történet" miatt.

Egy-egy jelenet(pl.étkezés)jól el van találva,de akad felesleges is.Nem vagyok biztos benne,filmre való munka ez...

előzmény: Hannibal Lecter (#98)

2014-01-25 15:35:11 Hannibal Lecter (5) #98

Lehet, hogy az Xpress hajdani véleményvezére, "K" rejtőzik a sorok mögött. :)

előzmény: critixx (#96)

2014-01-25 15:34:28 Ugor (5) #97

Az például nem baj, hogy az az ember, aki ezt írta szépen és jól süt kenyeret, ügyesen boronál vagy üldözi a tolvajokat. De ha például a gyerekemet tanítaná, sírva fakadnék.

előzmény: critixx (#96)

2014-01-25 14:19:51 critixx (5) #96

Egy vélemény a youtube-ról: "A szocialista "művészfilmek" nagy többségéhez hasonlóan végtelenül unalmas, rossz film. Nem csoda, hogy csak egy pár ember nézte meg moziban ezeket a filmeket. Ők is javarészt a meztelen nők miatt, hasonlóan egyébként a kókler Jancsó nézhetetlen filmjeihez. Pozitívumai: Latinovits alakítása és a szép felvidéki tájak. Ráadásul nem tudom ennyi csúnya nőt hogy tudtak egy filmbe összeszedni?" Pff...

2013-11-25 09:25:42 Ugor (5) #95

Ó, hát valóban nincs semmi tartalom a szép képek mögött, csak maga a nagybetűs ÉLET és a nagybetűs SZERELEM. Van, akinek ez semmi kis patak, másoknak meg a végtelen óceán. De sebaj, a világ és az emberi értelem és érzelem sokfélesége ebben is megmutatkozik. Nem, nem tükör ez. A tükör az sok más filmben bele van építve, ami bemutatja, hogy kik vagyunk, még ha nem is tudunk róla. A Szindbád nem tükröt mutat, hanem mesekönyvet arról, hogy kik lehetnénk, ha azok volnánk. Abban a korban és annak az embernek, akinek megadatott ez a tenger gazdagság, hogy így lássa a világot és meg is írja nekünk ezt, hogy vele utazunk, vele szeretünk, vele eszünk, vele hallgatunk zenét, és egy másik embernek akkora hatalmat, hogy ereje, mersze, szeme és keze legyen ahhoz, hogy feldolgozza és bemutassa e korszakos álmot, hááát, akinek megadatik ez a kincs, az tényleg áldott az emberek között. A Szindbád óriások találkozója, a győzelem egy puszta és kiüresedett korban, egy kiáltás, egy kötél a lékből, amibe belekapaszkodhatunk, ha azt a szót, fogalmat kutatjuk magunkban, hogy boldog lét.

előzmény: lonecoyote (#94)

2013-11-25 05:01:22 lonecoyote (2) #94

Nyilvánvalóan népszerűnek kell lennie ennek a filmnek, hiszen kiemelkedően szépen van elkészítve. Meg vagyok győződve róla, hogy a rengeteg pozitív vélemény kizárólag ennek köszönhető. Mert emögött a tényleg gyönyörű képi- és hangulati világ mögött szerintem semmi nincs, ami a rajongást indokolná. Itt-ott elhangzik egy-egy mélyenszántó (vagy annak szánt) mondat olyan, túl általános dolgokról, mint az "élet" vagy a "szerelem", de ennyi. Ennél mélyebbre nem megy a film, csak mélázik, szépeleg a felszínen. Persze ezt annyira jól csinálja, hogy a néző minden percét élvezi. Én mégis csalódott vagyok a megnézés után. Mert mi értelme a tükörnek, ha nem mutat tükörképet, mi értelme a művészetnek tartalom nélkül?

2013-11-23 23:18:39 Jereváni Rádió (5) #93

3.998.695-ödik megtekintés után is újat tud mutatni ez a film. Talán az egyetlen olyan mozi, amit nem illet az anakronizmus vádja: olyan, mintha a régi monarchiabeli fényképek elevenednének meg mozgóképes formában.

2013-05-22 06:55:22 Rohmer (5) #92

A legjobb magyar film !

2013-05-17 22:47:22 zéel (5) #91

Szerintem még bőven nem álltam rá készen
Eglaronion, gratulálok! Tiszteletre méltó hozzáállás. Ritka erény.

2013-05-17 22:18:36 Eglaronion (?) #90

Ma megnéztem. Szerintem még bőven nem álltam rá készen, osztályzáshoz visszatérek majd pár esztendő múltán, addigra valószínűleg már csak magamnak.

2013-05-12 23:21:03 Jereváni Rádió (5) #89
2012-11-12 23:39:09 tractorking (5) #88

Megjelent a digitálisan felújított új DVD kiadás: MaNDA!
Bár szerintem egy Blu-Ray változat méltóbb lett volna...

2012-06-07 20:53:22 Jereváni Rádió (5) #87

Most veszem észre, hogy Cesare és puttancsos is utóbb ötöst adott erre a remekműre! Van remény! :)

2012-04-19 10:02:25 Ugor (5) #86

Milyen igazatok van. A Szindbád egy belülről lassan érő csoda! Mint a jó bor, amit az ember talán fiatal korában nem annyira értékel. Hamvas Béla: A bor filozófiájáért a fiatalok általában nem lelkesednek. Egy életkornak szól, emlékekből rakódik ki annak is a zamata, élvezete. A Szindbád feledhetetlen képekkel tölt meg bennünket, de igazán akkor lesz elsöprő erejű, ha a hasonlóan megélt képeinket egészíti ki. Látnunk kell ehhez erdélyi, felvidéki tájakat, sétálnunk kellett valaha az egykori Óbudán, meg kellett élnünk színes, tobzódó szerelmeket! Ha meghallgatom A Szindbád lemezt, ami tulajdonképpen egy egyveleg, érzem, hogy „gyümölcsszaga van a Dunának”, hallom Piros Flóriánt és zenekarát, sert iszom sör helyett és hagymával eszem a marhahúst. A filmnek, a lemeznek is illata van! Nehéz bútorok, zsúfolt, ódon szobák, virágzó rétek, meg a jég lehelete… és csilingelve kacagó nők. Ezt nem lehet tudni fiatalon, ez mind emlékekből épül fel. Falun és kisvárosban kell hozzá járni, sétálni, napozni, emlékezni. És főként hálásnak kell lennünk az emlékeinkért! Nem szabad kidobni őket, azok mi magunk vagyunk, azokból épültünk fel, azok hozták el a mai napot is. Minden egykori szerelmet örökre vigyázni kell magunkban, hogy gazdagok lehessünk életünk végén! Pár hete ültem Kéhli vendéglőben… a fácánleves után velős csontból ettem a pirítóst, majd Szindbád margitszigeti kedvencét ettem, korsó serekkel. Végiggondoltam az életemet. Van-e más élet, ami nagyobb lelki élményt adna bárkinek bárhol?

2012-04-19 09:24:06 zéel (5) #85

Nagyon fontos, amit írsz. (És most nem is konkrétan erre a filmre gondolok.)
Ugyanis TE vagy az élő példa, hogy egy művészeti alkotás NEM tőlünk függetlenül létezik! Függ az (élet)tapasztalatunktól, hangulatunktól, alkatunktól stb. (is)!

előzmény: puttancsospeti (#80)

2012-04-19 01:20:10 tractorking (5) #84

Igen, de ennél sokkal több van a filmben.
Benne van szinte a teljes Krúdy-univerzum, az írói világ alaphangulata, vallomás szerelemről, találkozásokról, elválásokról, életről, halálról: emberi sorsunkról. Ezt a Szindbád témát, a Krúdy élmény alap-filozófiáját, Huszárik mesteri módon ötvözi egyszerre komoly és játékos lírával.
A bravúros beállításokat bensőséges költőiség és természeti szépség itatja át. Sára Sándor felvételei, a fennséges tájakat megörökítő nagytotálok, az étkezési parádé premier plánjai, az ábrándok, látomások second plánjai, pedig festői vizualitással jelenítik meg ez a szellemiséget.
És persze Latinovits, a színészkirály, aki életének egyik legparádésabb alakítását nyújtja. Joggal modta róla Huszárik, hogy társszerzője volt a filmnek.

előzmény: puttancsospeti (#80)

2012-04-18 18:49:14 acidphase (4) #83

jöhet a keresztapa trilógia !!! folytasd a jó sorozatot:P

előzmény: puttancsospeti (#80)

2012-04-18 18:36:49 puttancsospeti (5) #82

Amúgy az egész film am block teljesen más hatást tett rám, mint anno viszont egy pozitív meglepetés engem is ért benne amely szintén szívet melengető volt. Figyelmetlen lehettem anno, mikor az ebédjelenet-beli párbeszédet úgy értelmeztem, hogy Szindbád alázza Vendelint a pincért mikor azt magyarázza neki, hogy ő dugta meg az ex feleségét. De nem így van ugyebár. A párbeszéd arról szól, hogy Szindbádot is kihasználta a hölgyemény, majd lelépett tőle is, ahogyan Vendelintől-így neki és a pincérnek is egyformán megalázó az egész történet.
"Bele kell törődni."

A férfiszolidaritás ősi momentuma ez, amely testvérré teszi a pincért és a "bolond falusi urat". :-)

előzmény: critixx (#81)

2012-04-18 18:30:36 critixx (5) #81

Mikor azt hittem, már semmi pozitív meglepetés nem érhet a mai napon! Barátom, örülök, hogy "megtértél". :-)

előzmény: puttancsospeti (#80)

2012-04-18 18:28:59 puttancsospeti (5) #80

Újranéztem és négy teljes fokot ugrottam fölfelé a grádicson. Úgy látszik sok idő kellet nekem ehhez a filmhez. egy csillagos ötöst adok erre a páratlan remekműre.
A korábbi benyomásaim közül is tartja magát az összes csak ellenkező előjellel. igen. ez a film csupa szépelgés, szenvelgés, szinte beteges nosztalgia, sóhaj és vonaglás... És zseniális! :-)

2012-02-09 22:47:38 tractorking (5) #79

A főcím előtti montázs szerepe, hogy hangulati töltést ad a filmnek, atmoszférát teremt. Ugyanakkor már felsejlenek benne a később részletesen ábrázolt világfelfogás összetevői: a régmúlt időkbe való visszavágyódás, az illékony szépség és elsuhanó költészet megragadása, a színes képzelet tegnapot és mát összemosó játéka.

előzmény: Dynast Grausherra (#78)

2012-02-09 19:53:26 Dynast Grausherra (5) #78

Ahogy elkezdődött a film, azon töprengtem, hogy mi is lesz ebben az, ami ezt az elismerésre méltó átlagot elérte a Szindbádnál. Szépen kezdődik, nagyon szépen, a zene gyönyörű, szépek a képek, de ilyesmiket láthatunk a legborzalmasabb mai művészfilmekben is. Virágok nyílnak, csobog a patak, sorolhatnám. Később is lenyűgöző a látvány, a vendéglői jelenet zseniális. (Megj: Az egyetemen élettan szemináriumon az oktatónk azt mondta, hogy üres gyomorral egyáltalán nem szabad megnézni.) Más filmekben is vannak gyönyörű képek: szokásom szerint ezzel a filmmel párhuzamba egyáltalán nem állítható példát hozok - A kék lagúna, csodás látvány, miközben majd meghal az ember az unalomtól. Tehát a szép látványvilág nem működik mindenütt. Itt jön az a része a fejtegetésemnek, amiről a KT-n annyi vita folyt már, amely megtöltene egy vaskos kötetet: mi is a művészet? Nézetem szerint ezt mindenki önmagának határozza meg, és ezért mindenkinek mást jelent. Van-e jelentősége a nyíló virágoknak, a táncnak az erdőben, az imádságot mormoló búcsújáróknak, vagy csak öncélú időkitöltés? Az osztályzatom alapján sejthető, hogy én az előbbi lehetőség mellett voksoltam, de mindenkinek szíve joga másként dönteni.
Persze az is igaz, hogy nagy várakozással tekintettem a film elé, hiszen együtt szerepel két nagy kedvencem, Latinovits Zoltán és Dajka Margit. Nagyszerűen játszanak mind a ketten, öröm nézni a jeleneteiket. Visszatérve arra a kérdésre, hogy mitől több ez, mint egy mai művészfilm, ahol szintén nyílnak virágok, részemről azt mondanám, hogy a színészek miatt. Latinovits nélkül talán csak egy szépen fényképezett, de ettől még rossz film lenne. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy Huszárik és Sára Sándor önmagukban nem alkottak semmi jelentőset. Hiszen ők alkották meg ezt a gyönyörű képi világot, de Latinovits az, aki kitölti élettel ezt a környezetet. Vegyük például a film eleji táncot. Két hölgy táncol az erdőben. Mi ez, kérdezhetnénk. Ez most film, vagy csak valaki nagyon unta magát? De megjelenik Szindbád, és ezzel kap egy többletet az egyébként semmitmondó jelenet. Legalábbis én így éltem meg.
Persze mindehhez kellett Krúdy világa, amit szerintem kiválóan sikerült megjeleníteniük. A külön alkotóelemekből áll csak össze igazán a film. Más filmeknél működhet a mondanivaló látvány nélkül, a látvány színészi játék nélkül, a színészi játék komolyabb mondanivaló nélkül, de Szindbádhoz mindegyikre szükség volt, és szerencsére mindegyik rendelkezésre is állt.

2011-08-11 14:01:46 Tenebra (5) #77

Kalandos ez a film, ahogy az én kapcsolatom is vele.:>

Még régen, kb. 11-ben irodalomórán nézette meg velünk a tanár, mert ő nem szerette Krúdyt és nem akarta ránk kényszeríteni, hogy olvassuk a novelláit. Minthogy fujjogtunk arra is. Akkor nagyon nem jött be a film sem, Krúdy sem.

Ehhez úgy gondolom, kell egyfajta érettség. Vagy hát nekem kellett. Olyan 17-18 évesen igazából semmit nem értettem belőle, nem is éreztem át az életérzést, meg persze egy gyakorlatlan szemnek ez az időfelbontás és vibrálás idegesítő, értelmetlen.

Na, de ma végre újranéztem! És hát kurva jó. :> Csak azért 4/5, mert én jobban szeretem a karakterorientált, de azért még egy történetet elmesélő filmeket. Viszont így is bejött. A főhős hangulata, világlátása, cinizmusa, tettetett naivsága nagyon tetszett.
S tényleg sikerült visszaadni a novellák hangulatát. Ugye Krúdy írásai is abból állnak, hogy csak írja és írja az áradó gondolatokat, a gyöngyöző húsleves látványát jeleníti meg, a finom női bőr tapintását eleveníti fel stb. Tulajdonképpen Krúdy is képekben komponált, csak nem volt kamerája, amivel felvegye, ezért írt. :'D

De kétségtelen, hogy a film igazán nagy érdeme az a forma. Nem is tudom, hogy ezelőtt létezik-e ilyen vibráló, szubliminális képekkel dolgozó, gyorsmontázst és hosszúbeállításokat keverő film. Mert időfelbontás van (pl. Húsz óra vagy Hideg napok), de ilyen profi módon megjelenített "emlékezések" nincsenek. Tényleg az igazi emlékezés kaotikussága jelenik itt meg, nem a szimpla "flashback"-elés. Az idő nem lényeges az emlékezésnél, itt is csak a főhős kora alapján tudjuk megállapítani, mikor járunk. De az emlékezésnél ez oly' keveset számít, hiszen ott szabad asszociációk uralkodnak, nem az idő. Így ez a film leginkább egy mentális utazás, a legzseniálisabb módon megelevenítve.

Egyébként ezt már az Elégiában is megmutatta Huszárik, kiválóan bánik a montázzsal.

De amúgy tartalmilag is abszolút vállalható, és kapcsolódik a hetvenes évek szintén átmeneti korszakához és illúzióvesztettségéhez.

2010-11-18 17:43:14 Jereváni Rádió (5) #76
2010-11-14 21:37:43 mchn (5) #75

Ha van melto filmfeldolgozas, akkor a Szindbad az mindenkepp az. Minden idok egyik legjobb filmje.

előzmény: Caararuuku (#72)

2010-11-14 19:17:44 Caararuuku (4) #74

A szindbádhoz

2010-10-16 15:29:17 Jereváni Rádió (5) #73

Melyikhez? Mert a film nem szimplán egy Krúdy-kötet adaptációja, hanem több műből válogattak hozzá.

előzmény: Caararuuku (#72)

2010-10-16 14:23:39 Caararuuku (4) #72

Ez a film nem méltó a könyvhöz, megérteném ha Krúdy Gyula a sírjában forogna, amit egyébként valószínűleg tesz.

2010-09-02 03:58:42 -senki- (4) #71

Közlés, mondanivaló szempontjából nekem nem volt igazán erős a film, inkább a filmnyelvi megvalósításért volt érdekes. A kísérletező, különleges hatást keltő vágásért. Ami bár nem tökéletes, jelentést nem is fedeztem fel mindig a felvillanó képekben - inkább csak érzékeltet, hangulatot fest - nagyon érdekes, egyedi.

Akik többször látnák, azoknak lenne egy érdekes kérdésem, amit találtam (én nekem nem igazán jutott ilyen az eszembe): Van-e a filmben olyan jelenet, amelyben „emlék az emlékben” jelenik meg?

2010-09-01 02:06:13 inigo (4) #70

érdekes, hogy nekem a novellák hangulata nem tűnt ennyire keserűnek és kiégettnek, mint a filmé. az elején ezért nehéz is volt ráhangolódnom, elvonatkoztatni az olvasottól. kár, hogy nem tudhatja meg az ember milyen lehet a film krúdy ismerete nélkül.

2010-08-13 16:49:05 critixx (5) #69

"Gyönyörü ... Krudy, Latinovits, Huszárik rulez !"

Ezzel csak egyetérteni tudok. :)

előzmény: sapgabor (#68)

2010-08-13 14:49:13 sapgabor (4) #68

Végre nyugodtan végignéztem és elvarázsolt. Gyönyörü ... Krudy, Latinovits, Huszárik rulez !

2009-12-05 07:13:05 budaik (5) #67

Latinovits egészen kivételes színész. Nem is emlékszem most olyan filmre, amelyikben nem tetszett volna a játéka. Zseniális ez az ember, illetve sajnos zseniális volt.

2009-09-01 23:14:53 critixx (5) #66

Huszárik mentálisan leépült attól, hogy az állami filmgyártás művészileg megvetette, hogy még a főiskoláról is kirúgták anno mert a szülei állítólag kulákok voltak, majd kb. 3-jára sikerült lediplomáznia. Majd végül abba, hogy 5 éven keresztül forgatott egy filmet (Csontváry), amit folyamatosan félbe kellett szakítania, állandó átírások, pénzhiány, és mire elkészült bemutatásakor mind a közönség, mind a kritika körében megbukott. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, nem csoda, hogy egy évre rá öngyilkos lett. Ez a szomorú valóság.

előzmény: zéel (#62)

2009-09-01 21:52:27 gringo (5) #65

; vö. #27

2009-09-01 20:55:25 limupei (5) #64

Na de ha így mondta egyszer valaki (és az istennek sem találom a pontos idézetet), akkor nem írhatok mást:)

Amúgy Ambrose Bierce-re tippelek, de csak tipp.

előzmény: gringo (#63)

2009-09-01 20:51:44 gringo (5) #63

nem kell feltétlenül konzervatívnak lenni, ettől a filmtől a legvadabb liberálist is elfogja a nosztalgikus mélabú.

előzmény: limupei (#61)

2009-09-01 20:45:04 zéel (5) #62

Huszárik is sajnos elég alkoholista volt élete vége felé. Azért ezt inkább csak kérdőjellel! Vagy például: azt beszélik nem vetette meg a jó borokat! stb. Szóval: az alkoholista (drogos stb.) egy szenvedély rabja. A jó ételek, italok kedvelője pedig művész. Életművész!

2009-09-01 20:40:53 limupei (5) #61

Valaki egyszer azt mondta, hogy a konzervatív lélek mindig egy olyan világba vágyódik vissza, ahonnan az akkori konzervatívok egy még régebbi korba vágyódtak:)

És, hogy ne legyen off: Nagyon ritkán érzem azt, hogy egy film szőröstül bőröstül visszaadná az alapjául szolgáló irodalmi művet. És ugyan vannak változtatások, Huszárik mégis visszaadta Szindbádot.

És még egy kis fél-off, egy anekdota erejéig:
Az egyik tanárom mondta, hogy valamelyik hallgatójának kiadott két vagy három Krúdy regényt. Jött is vissza három nap múlva, hogy elolvasta mindet. A tanár visszaküldte, hogy újra olvassa el három hét alatt, mert Krúdyt nem lehet gyorsan olvasni. Miért, kérdezte a hallgató. Mert szép.

előzmény: Jereváni Rádió (#60)

2009-09-01 19:39:45 Jereváni Rádió (5) #60

„…Krúdy állítólag egy nap megivott 100 fröccsöt”…

Tény, hogy Gyula bácsi megitta az életében a magáét, az egyszer biztos. Márainál olvastam valahol, hogy gyakran látta, ahogy Krúdy hajnali 2-3 fele ment haza az óbudai kiskocsmákból (kérdés: Márai honnan láthatta ezt? Ő miért nem az igazak álmát aludta ilyenkor? :))

Egyébként érdekes, hogy azt írjátok – nyilván nem alaptalanul – hogy visszamennétek abban a korba, amikor a Szindbád játszódik. Pedig Szindbád folyton nosztalgiázik, vissza akarja hozni a még régebbit, „a régen letűnt idők illúzióját.”

A filmben is milyen szépen beleszövik ezt a nosztalgiát:

„Akkor volt érdemes élni, mikor titokzatosan lehetett megjelenni éjjel a kertek alatt. Megkopogtatni az ablakot. Gyönyörű szavakat mondani várakozó nőknek. Amikor lángolni lehetett, elhervadni és boldogan nevetni.”

„Más ember, mint én vagyok. Más fajból voltak ők, mint amit ideadtak nekünk. Azok tudtak élni. Még akkor lehetett is élni. És jól tudtak élni. Ezek itt nem tudnak. Nem is tudják, mi a szép és mi a jó élet. Nem tudják mi a jó falat, a jóízű pihenés. Nem szeretem ezt a mai világot.”

előzmény: Hannibal Lecter (#58)

2009-09-01 19:32:54 critixx (5) #59

Szindbádhoz hasonló életet élt az "öreg". Reggel beült egy étterembe / kávéházba, és estig szépen fogyasztotta a menüt és a fröccsöt, közben írta a novellákat. :-) Huszárik is sajnos elég alkoholista volt élete vége felé.

előzmény: Hannibal Lecter (#58)

2009-09-01 19:26:32 Hannibal Lecter (5) #58

Falanszternél talán még nem tartunk (bár az utóbbi időkben vészesen közeledünk felé), de tény, hogy Krúdy és Huszárik izgalmas korszakot beszélnek el, amelybe szívesen visszakívánkozna a ma embere. Krúdy egyébként maga is "érdekes" személyiség lehetett. Egy Kosztolányiról szóló memoárban olvastam, hogy Krúdy állítólag egy nap megivott 100 fröccsöt - ergo volt honnan merítenie ezt a nemlineáris, ezernyi színtől vibráló, kalandos világot. :-)
Visszatérve a filmre: Szindbád számomra egyáltalán nem lenne szimpatikus hős, ha nem Latinovits Zoltán alakítaná. Viszont ez a színész velem még torz, emberfelettien rideg szerepeiben (Cipolla, Őrnagy) sem tudta megutáltatni magát. Nem csoda, hogy ezúttal sem sikerül neki.

előzmény: critixx (#57)

2009-09-01 16:46:57 critixx (5) #57

Épp Krúdy volt az a magyar irodalomban is (a prózában természetesen, a lírában ekkor már ott volt Ady), aki meghonosította a nem-lineáris, nem-történetmesélő novella-regénystílust, az emlékezetre, álmokra, víziókra, belső folyamatokra alapozott elbeszélést, a szimbolikus képalkotást a valóságábrázolás és történetcentrikusság helyett. Nem véletlen, hogy épp Huszárik, aki hasonlókat hozott a magyar filmbe készítette el a műveiből készült legtökéletesebb adaptációt. (Bocsi az irodalomóráért... :D)

Igaz, Szindbád figurája kissé visszatetszést kelthet, de egyfajta kor- és kórképként is szemlélhetjük ezt az alakot, aki a monarchia utolsó évtizedeire jellemző eltunyult arisztokrataosztály, vagy a felkapaszkodni próbáló dzsentriréteg kissé eltúlzott képviselője. Egyébként nem tudom ti hogy vagytok vele, de én inkább élnék Krúdy korában, mint mai posztmodern falanszterünkben. :)

2009-09-01 16:30:39 Kalti (4) #56

Látom megosztja a népeket a film. Bevallom, lehet hogy az én hiányosságomból fakadóan (nem sok Krúdyt olvastam), de én is rettentő nehezen bírtam végignézni a filmet. A képek valóban csodálatosak voltak, talán nem is emlékszem ilyen gyönyörűen és művészien fotografált magyar alkotásra, de ezt leszámítva maga a film leginkább irritált. Ebben kiemelt szerepe volt a Latinovits által (amúgy nagyszerűen) alakított túl jó modorú, enyhén sznob bájgúnárnak, aki olyannyira antipatikus volt számomra, hogy ahogy mondani szokás, legszívesebben megkínálnád egy szívlapáttal (már bocs a kifejezésért :)). A novellák ismerete nélkül nehezen tudtam leszűrni, hogy a film valójában mit is szeretett volna tőlem. Nehéz leosztályoznom, valahol a nézhetetlen és a zseniális találkozási pontjánál van. Megértem mások szerint miért zseniális, de úgy érzem sose lesz az én filmem.

2009-09-01 16:13:39 Hannibal Lecter (5) #55

Meg kell mondjam, én sosem szerettem Krúdy műveit, sőt, valójában nem is igen olvastam tőle. Amikor anno érettségiztem, szinte teljesen Krúdy-mentes volt az irodalomtudásom, s az egyik feladat során egy előttem teljesen ismeretlen novelláját kellett elemeznem. Ennek ellenére azonban dicséretesen megfeleltem a kihívásnak, maximális pontszámot kaptam. Megértettem a novellát komolyabb "előképzettség" nélkül, és ezzel a filmmel is ugyanígy vagyok: annak ellenére, hogy az író sajátos világáért valahogy sosem voltam oda, Huszárik alkotása számomra mégis letisztultan és - jól mondod - költőien foglalja össze és hozza testközelbe számomra mindazt, amit az írott szó hiába igyekezett eljuttatni hozzám. Lehet, hogy egyszer majd leveszem a polcról valamelyik kötetét, de addig is számomra Krúdy Huszárik és Latinovits nyelvén fog megszólalni.

2009-09-01 15:58:41 critixx (5) #54

Pontosan. Egyébként is szeretem Krúdy írásait, ez a film a tökéletes visszaadásuk a vásznon. Ahogyan vannak történetmesélő "epikus" filmek, ahol a sztori a lényeg, Huszárik remekműve egy "lírai" film, egyfajta költészet a filmvásznon. Sok tekintetben túl is megy a film azon határain, melyet a '60-as évek modern filmművészete előtt nem sokan feszegettek, és ügyesen kísérletezik a filmnyelvvel. Számomra az ilyen filmek mindig érdekesek voltak. Valahogy sokkal jobban képes Huszárik vizuális költészete visszaadni Krúdy stílusát, szépségét, világképét mintha egy átlagos, konvencionális eszközöket használó rendező "rendes" történetmesélő filmet csinált volna belőlük.

előzmény: Jill (#53)

2009-09-01 13:56:30 Jill (5) #53

Gyönyörű. Persze érdemes előbb végigolvasni az összes Szindbád-novellát, hogy az ember felismerje őket, bár igazi cselekmény nincs. Egyszerűen élvezni kell a szépségét, és nem azon rágódni, hogy "mirű szól".

2009-04-23 14:43:05 puttancsospeti (5) #52

De még mennyire! Halálra szorítanak! :D

előzmény: jesi (#51)

2009-04-23 14:38:09 jesi (5) #51

pedig nagyon erősek a képei

előzmény: puttancsospeti (#50)

2009-04-23 14:36:40 puttancsospeti (5) #50

Én ezt egy pillanatig sem kétlem, csak ne kelljen nézni.

előzmény: jesi (#49)

2009-04-23 14:33:12 jesi (5) #49

Messze jobb film mint az átlagos magyar semmilyen alkotások

előzmény: puttancsospeti (#47)

2009-04-23 13:13:02 puttancsospeti (5) #48

"Nem szeretem ezt a mai világot..."
[link] Spoileres.

2009-04-23 13:11:24 puttancsospeti (5) #47

Igen az tényleg nem akármi, és nem kétlem, hogy ebben is nagyot alakít, viszont engem ez a film alakított úgy mint egy hatalmas prés, ami palacsintává lapít. De eddig még idejében sikerült mindig kiugranom a satuszorításból. :D

előzmény: Hannibal Lecter (#46)

2009-04-23 13:09:18 Hannibal Lecter (5) #46

Latinovits egyébként kétségkívül nagyot villant ebben a filmben is, bár számomra legmaradandóbb filmes alakítása az Utazás a koponyám körül: valami hihetetlen, amit abban művel.

előzmény: puttancsospeti (#45)

2009-04-23 13:07:02 puttancsospeti (5) #45

Gonosz vagy! Így nem tud védekezni, a dörgedelmeivel. :-)
Olyan ez mint a ketrecbe zárt vadat ingerelni!

előzmény: Hannibal Lecter (#44)

2009-04-23 13:04:15 Hannibal Lecter (5) #44

Tudom, de remélem, attól függetlenül bőszen olvas minket. :-)

előzmény: puttancsospeti (#43)

2009-04-23 12:59:04 puttancsospeti (5) #43

Hannibal, a KT kapui már bezárultak karthauzi, mögött, vagy inkább előtt.

előzmény: Hannibal Lecter (#42)

2009-04-23 12:58:09 Hannibal Lecter (5) #42

Ne haragudj, de ez a fülszöveg számomra a béna Google fordító(ferdítő)program eredményének tűnik... :-)

előzmény: karthauzi (#35)

2009-04-23 10:07:24 critixx (5) #41

Kétségtelen, hogy Sára Sándor és Huszárik képileg is zseniális munkát végeztek. Nem csak emiatt, de tényleg az egyik legjobb magyar film. Mindenesetre hatalmas élmény volt igazi nagy vásznon látni. Ha a klasszikus/hollywoodi stílusú mozi az "epikus film", akkor ez a "lírai film" kategóriája. Zseniális.

előzmény: jesi (#39)

2009-04-02 14:55:23 pókmacska (4) #40

Nagyon profi képileg. Amúgy a címe alapján nem számítottam ilyen "elvont" filmre.
Tetszettek a pillanatnyi bevillanások, bár emiatt néha azt éreztem, hogy kettészakadok. Szokatlan volt a számomra, de nagyon jó ötlet. Nekem tele volt újdonságokkal az egész film.

2009-03-31 11:54:28 jesi (5) #39

Ha csak a képeket nézem: az egyik legjobb magyar film

2009-03-25 11:32:04 limupei (5) #38

Nem, helyesen így néz ki:

[link]

előzmény: karthauzi (#37)

2009-03-25 11:31:13 karthauzi (?) #37

helyesen:
http://allmovie.com/work/szindbd-155438

2009-03-25 10:25:28 limupei (5) #36

Légy szíves, normálisan használd a linkeket. Köszönjük!

2009-03-25 10:17:12 karthauzi (?) #35

csak idézek egy kritikát:
Az allmovie.com Szindbádról...
[link]

Nagyon különös, amit írnak...
"Gazdagon kiállított magyar film, amely egy magyar Casanova hősi cselekedeteit mondja el a 20. sz elején. Az érzéki Szindbád (Latinovits - tz vel írják) összetört szíveket, és édes emlékeket hagy maga után, ahogy egyik nőtől a másikig vándorol. Néhány közülük legyőzve a tragikus kötődéstől megpróbálnak társas öngyilkosságot elkövetni vele, mások hanyagul eltaszítják az életüket. Ő lényegében érintetlen marad de végül megkapja megérdemelt büntetését egy vacsorán, egy elegáns étteremben. A főpincér bizalmasan elárulja, hogy gondjai vannak a feleségével, aki valamikor Szindbád meghódított nője volt..."
Az eleje kicsit tetszett, bár eléggé egysíkú... sajnos súlyos tárgyi tévedések vannak ebben a fülszövegben...

2009-03-05 15:03:55 nejmed (?) #34

Köszönöm szépen a tippet! Utána fogok nézni.

előzmény: sapgabor (#33)

2009-03-05 14:27:50 sapgabor (4) #33

off

igen talán a diplomamunkája volt.
Antikváriumban vettem két könyvet: Azt hiszem a "verset mondok"-ban vannak rajzok is.

on

előzmény: nejmed (#32)

2009-03-05 12:13:10 nejmed (?) #32

off.
Az nem a diplomamunkája volt? ;) Egyébként hol láttad a rajzait? Érdekelne.

előzmény: sapgabor (#29)

2009-03-05 10:34:56 zéel (5) #31

Latinovits érdemeiből semmit nem von le, ha "csak" mint (abszolút!) főszereplő tett hozzá (sokat!) a filmhez! De attól még nem ő a rendező!
Huszárik egyébként híresen jó, kedves, figyelmes ember volt. Mindenkinek a véleményét meghallgatta, forgatáson soha egy hangos szót nem hallottak tőle (Ranódy Lászlóról olvastam még hasonlókat!)... és (természetesen!) megszállottan dolgozott. Nem pénzért, nem hírnévért! (Persze, ha ő is vitt volna legalább egy tortát Aczél et. szülinapjára, akkor, nyilván, nem posztumusz Kossuth-díjat kapott volna!)

2009-03-05 10:23:54 zéel (5) #30

Ez jó!:)

előzmény: gringo (#27)

2009-03-05 08:46:27 sapgabor (4) #29

Azért Latinovits - mondom ezt az írásai, nyilatkozatai ( ködszurkáló, verset mondok ) alapján több volt mint egy érzékeny szinész. A színész hivatás mellett az egész színjátszást, színházat, költőket folyamatosan elemző, megérteni vágyó és újragondolkodó művész-mérnök is. Amennyire ismerem, hajlok rá, hogy a szerepe nem csak abban volt, hogy érzékeny médiumként, egy hullámhosszon voltak végig a rendezővel hanem tényleg együtt rendezték a filmet. Ez pedig nem a forgatáson kezdődik, hanem már jóval előtte.

Kicsit off
Müller Péter egyik könyvében olvastam, aki barátságban volt Latinovitssal, hogy elkészítette neki egyszer a horoszkópját. Nem értek az asztrológiához de valami nagyon nehéz sorskereszt volt a képletében. Az asztrológus tanácsa az volt, hogy harmónikus, egészséges - és talán hosszú életet úgy élhetett volna ha visszatér a tanult hivatásához és építészként alkot. ( Láttam rajzokat tőle, amiken úgy próbálja mutatni egy-egy mű dinamikáját, értékeit, hogy kordinátarendszereket és erővonalakat rajzolt. Egyébként Ő tervezte a Balatonfüredi vitorlásklub épületét )

előzmény: zéel (#26)

2009-03-05 08:45:57 sapgabor (4) #28

Azért Latinovits - mondom ezt az írásai, nyilatkozatai ( ködszurkáló, verset mondok ) alapján több volt mint egy érzékeny szinész. A színész hivatás mellett az egész színjátszást, színházat, költőket folyamatosan elemző, megérteni vágyó és újragondolkodó művész-mérnök is. Amennyire ismerem, hajlok rá, hogy a szerepe nem csak abban volt, hogy érzékeny médiumként, egy hullámhosszon voltak végig a rendezővel hanem tényleg együtt rendezték a filmet. Ez pedig nem a forgatáson kezdődik, hanem már jóval előtte.

Kicsit off
Müller Péter egyik könyvében olvastam, aki barátságban volt Latinovitssal, hogy elkészítette neki egyszer a horoszkópját. Nem értek az asztrológiához de valami nagyon nehéz sorskereszt volt a képletében. Az asztrológus tanácsa az volt, hogy harmónikus, egészséges - és talán hosszú életet úgy élhetett volna ha visszatér a tanult hivatásához és építészként alkot. ( Láttam rajzokat tőle, amiken úgy próbálja mutatni egy-egy mű dinamikáját, értékeit, hogy kordinátarendszereket és erővonalakat rajzolt. Egyébként Ő tervezte a Balatonfüredi vitorlásklub épületét )

előzmény: zéel (#26)

2009-03-04 23:44:22 gringo (5) #27

igen, a mai világok nemszeretete: a film számomra egy halmozott nosztalgiasor. A néző nosztalgiázik egy korról, amelyben Huszárik nosztalgiázott egy korról, amelyben Krúdy nosztalgiázott egy korról, amelyben Szindbád nosztalgiázik egy korról, a fiatalkoráról...

előzmény: tractorking (#22)

2009-03-04 19:52:20 zéel (5) #26

Hát, igen! Lehetséges. A színész érzékeny teremtés.
Egyébként, szerintem, nem vitás: Huszárik filmje!
Azt viszont én hallottam/olvastam, hogy Huszárik a Csontváry címszerepét, eredetileg Latinovitsnak szánta.
(Itt említem meg: van egy nagyon szép és érdekes könyv a rendezőről: Huszárik Breviárium, Szabad Tér kiadó, 1990.)

előzmény: sapgabor (#24)

2009-03-04 19:20:56 Jereváni Rádió (5) #25

Erről én is hallottam.

előzmény: sapgabor (#24)

2009-03-04 17:32:29 sapgabor (4) #24

Egy Latinovitsról szóló írásban olvastam, hogy élete végéig felemlegette, hogy nagyon rosszul esett neki az, hogy a film alkotójaként csak Huszárikot nevezik meg néven, pedig ez a kettőjük közös szülése volt. Nem kicsit hanem nagyon.
Persze, hogy a rendezőé a film, de akkor is..
Együtt bírkóztak a témával, értelmezték Krúdyt, építették a filmet. Fájt neki, hogy ez később nem lett sehol megemlítve: Ő Nem csak színészként hanem társ-alkotóként vett részt a Szinbádban.

előzmény: zéel (#23)

2009-03-04 16:01:22 zéel (5) #23

Lehettem volna költő, képzőművész, zenész.... (Huszárik Zoltán).
Igen! Aki látta ezt a filmet, nem lehet kétsége: igen, igaz, lehetett volna! De filmrendező lett, szerencsénkre, és ránk hagyott néhány gyönyörűséges filmet!
Talán Huszárik volt az utolsó, aki (az utolsó órában!) még ilyen filmet tudott csinálni, aki még fel tudta idézni azt a kort, amikor még nem rohantak állandóan az emberek.
Hol vannak ma már ilyen emberek?
Hol vannak még ilyen csodaszép helyek? Tényleg: hol készülhettek a felvételek? Buda? Óbuda? Esztergom? Szentendre? Csíksomlyó?
Egyébként teljesen megértem azokat is, akiknek valamiért nem jön át, nem jön be a film. Mai,rohanó korunk nem igazán kedvez Huszárik filmjének.
Persze már Szindbád is ezt mondja: Nem szeretem ezt a mai világot. Azt mondják átmeneti idők. Csakhogy én nem kívántam átmeneti időt.

2009-02-23 00:44:57 tractorking (5) #22

Biztos vagyok benne, a film értékeit csak akkor lehet átélni igazán, ha olvastál pár Krúdy müvet.

2009-02-06 08:17:10 sapgabor (4) #21

Ez valami genetika lehet. Mintha csak a két véglet lenne a hozzászólásokban.
Én is évek alatt már harmadszor futottam neki de nem tudtam végignézni pedig nagyon szeretném de ez a nők kürül sertepertélés és depressziós moralizálás nagyon idegesít, viszketni kezdek tőle. Múlt héten vettem egy Krúdy novellagyűjteményt, hogy az írásain keresztül közelítsek hozzá aztán nekifutok újra.

2009-02-05 23:28:10 mchn (5) #20

Sztem nagyon is mukodik. Minden adathordozon, barhol barmikor. Gyonyoru, tele elettel, orommel, szomorusaggal, igazsaggal es egy mas vilaggal.

2009-02-05 16:45:52 gringo (5) #19

(ugyanis eddig laptop-monitoron és hasonlókon próbálkoztam vele. ez a film egész egyszerűen filmre és filmvászonra volt kitalálva, tévében nem működik, nem is működhet.)

2009-02-05 16:44:19 gringo (5) #18

harmadszorra kellett nekifutnom ennek a filmnek, amikor végre az idei szemlén megkarcolt celluloidról, hatalmas vásznon, monóban megnéztem. megváltoztatta az egész magyar filmről való véleményemet...

2009-02-03 19:00:24 puttancsospeti (5) #17

A "sajnállak típusú kommentek" nem az én műfajom. Hát igen. Nem vagyunk egyformák. ennyi. Ezt sem minősítésként, hanem ténymegállapításként momdom csupán. Én elhiszem, hogy ez egy roppant művészi alkotás, de nekem nem megy.

előzmény: Jereváni Rádió (#16)

2009-02-03 18:57:09 Jereváni Rádió (5) #16

Én kis túlzással ezen nőttem fel. Minimum 3 milliószor láttam már, és nem tudom megunni. /a "de sajnállak" típusú kommenteket kéretik mellőzni :)/

előzmény: puttancsospeti (#15)

  • 1
  • 2