FOMO - Megosztod, és uralkodsz (2019) ☆ 👁

FOMO: Fear of Missing Out

(Hartung Attila)

magyar dráma

3,7
★★★☆☆
177 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-01-15 20:58:26 Doc (2) #21

kíváncsi lennék, ki hogyan látja

Kommentek?
Amúgy a véleményem hasonló mint a tiéd, csak az összesített értékelésem sokkal rosszabb.

előzmény: ChrisAdam (#20)

2022-01-13 15:07:38 ChrisAdam (3) #20

Pár napig még fejemben volt a film, egyre több minden zavart, levettem hármasra, amivel csak az a baj, hogy semmiképpen sem oké/elmegy... viszont persze messze nem is .

Többek közt éppen a kulcsjelenet zavar. Vissza is néztem részleteiben: az egész buli nagyon ki van pörgetve, rengeteget isznak. Elég gyorsan történnek az események. De felteszem a kérdést: lehetsz bármennyire részeg, lehetsz bármennyire oszlopos tagja a falkának, lehetsz bármennyire közösségi médiafüggő, de ez elég ahhoz, hogy pillanatok alatt úgy dönts, megd*gsz egy kiütött lányt és ezt felveszed telefonra?
Ez kérdés, nem tudom a választ, és lehet, hogy igen, elég. Sokszor egészen váratlanul bukkan fel akár egy gyilkosság egy filmben. Csakhogy azért ez nem egy ilyen sztori, legalábbis nem ilyen akar lenni.
Mert ha így van, akkor nem érzem közel sem életszagúnak a sztorit, sőt: olyan, mint egy elnagyolt tanmese a kocsma aljáról, hogy "volt egy srác, aki ezt és azt tette, de aztán mégis megbánta". Gergő karaktere nem kap életszagú dimenziót. Egy drámától ennél nagyobb mélységeket várnék.

Itt több súlyos döntés is lejátszódik pillanatok alatt: nem csak, hogy odamegy és megteszi a lánnyal, nem csak, hogy felveszi azt a részét a dolgoknak, hogy végigtapizza, de fel is veszi az egész aktust, majd átküldi a srácoknak. Tényleg, ki tesz ilyet? Biztosan találnánk ilyen érzéketlen pszichopatát, de Gergőt a történet további részében messze nem ilyennek ismerjük meg. És azzal a felkiáltással, hogy az élet bármit hozhat, nem nagyon tudom megvédeni attól, hogy a cselekedetei több szinten egymástól teljesen inkoherensek.

A történet irrealitásán túl - ki vesz fel egy erőszakoló aktust 12 percen keresztül úgy, hogy ráadásul a lány közben ellenkezik? - inkább azzal van problémám, hogy lényegében a film valahol ezzel általánosít. Még ha nem is jelenti ki, hogy lám, ezek a mai fiatalok, mégis ezt sugallja. Ez az elnagyolt kép viszont inkább csúfosan romboló. Olyan, mint egy idősebb károgása és rémálma, hogy szerinte milyenek a mai fiatalok, miután elolvasott egy hírt egy hasonló esetről Amerika segge sötét lyukából, Floridából (no offense).

Persze miért ne történhetne ilyen, hányszor hallottunk rémsztorikat a gólyatáborokból, ilyen-olyan fesztiválról, buliról. De ezek mégis erősen kiugró esetek, amivel összehozni a társadalom általános közösségi média-függőségét és a fiatalok viselkedését, nagyon felelőtlen. Ez két külön sztori: Gergő zuhanása, ahol olyat tesz, ami megbocsáthatatlan, és úgy próbálja elkenni, hogy azzal meghasonul, hogy aztán saját kényelmetlenségét félredobva jóvátehesse. A másik sztori pedig Lilláé és a mögötte tornyosuló közösségi médiából áradó bűzé. A FOMO viszont ezeket egy egymásba fonódó sztoriban akarja elmesélni.

Mintha Hartung Attila nem ismerné a fiatalságot (pedig 27 éves volt, mikor mozikba került a filmje). Mintha azt mondaná, hogy van a TikTokon felnövő generáció, akik pszichopaták, érzéketlenek, felelőtlenek, akik egy pillanatig sem tudnak komolyan gondolkodni. Biztosan nem így gondolja, valószínűleg ez képtelenség, egyszerűen csak túl sokat akart másfél órába belesűríteni, az üzenet meg félrement.

Más a fenekére csapni egy buszra várakozó nőnek, és más egy ösztönből ellenkező lányt megerőszakolni kamerával a kézben. Az egyik határfeszegetés, a másik pedig egy pszichopata tette. Hartung az interjúban kifejti, hogy fiatalként örökké a határokat feszegetjük, néha át is lépjük azt. Egyértelmű példa erre a filmben az imitált orális szex, ami éppen eléggé súlyos ahhoz, hogy a film alapvető konfliktusa egyébként felálljon. (Ennek forgatása is már éppen eléggé nehéz volt, a konfliktus meg tényleg elég ahhoz, hogy a filmnek legyen létjogosultsága, nem kell ahhoz erőszak.) Még ha egy rendes, normális srác, aki bele van fulladva a fiatalkori őrületbe, ilyet tesz, akkor sem feltétlenül hasonul meg. Ez talán még beleférhet abba a határfeszegetős sztoriba, ahol megcsúszik kicsit az ember, hogy aztán másnap megbánja és elkezdjen kétségbeesetten vezekelni, majd belőle tanulni. Egy erőszakolás már más patternt hoz magával, ott újabb dolgok kerülnek fel az asztalra, ami már régen nem csak a fiatalságról és a felelőtlenségről szól.

Ha pedig az erőszakolás fényében kijelentjük, hogy Gergő valóban egy érzéketlen, pszichésen sérült fiatal, akkor a történet további menete valahogy nagyon idegen lesz ettől a képtől. A budai gazdag negyedben élő, nagy ambíciókkal felvértezett, kitűnő tanuló egyszerűen csak inkoherens attól a képtől, amit belőle korábban megismertünk. [Persze ez sem hülyeség, de ez már megint más személyiségbeli devianciát vél felfedni.]

És itt felteszem újra a kérdést, hogy mégis mi a film célja? Ha el akar mesélni egy tabudöngető, nyers sztorit, akkor azért bukik meg, mert ebből mégiscsak egy egyszemélyes dráma lesz, ahol a hirtelen öntudatra ébredő bűnös le akarja róni a kálváriáját, és ahol ezáltal mintha elkezdené felmenteni az egyértelmű bűnöst, ha pedig tanmese akar lenni, akkor erősen elnagyolt rengeteg részletében, ami kapcsán megkérdezzük, hogy mégis melyik része az, amelyik reflektál a mai fiatalságra?

Beszélhetnénk még a Falka felé húzó állandó megfelelési kényszerről, miszerint Gergő mindent csakis azért tesz, mert a többiek mondják neki, ami részben biztosan így van, de visszautalva korábbra: ez megint akkor lehet igazán alátámasztható, amíg egy "ártalmatlan" fenékre csapásról van szó. Egy erőszakolás már más: mennyire önmaga ura Gergő, ha pedig nem, akkor miért látjuk azt, hogy az élet többi területén egy kiemelkedő eredményekkel rendelkező fiatal, nagy reményekkel. Ha egy ennyire akaratgyenge, elveszett fiatalról van szó, akkor megint csak személyiségidegen lesz magától.

A kevesebb szinte mindig több, de itt biztosan. Éppen ezért gondolom az ominózus kulcsjelenetet hatásvadásznak, de nem átgondoltnak, vagy pedig elnagyoltnak és nem kifejtettnek. Sokkal jobban szüksége van a nézőnek arra, hogy lássa, mi történik Gergőben. Mi az, ami ide vezeti, és ha érzéketlen pszichopata, vagy ha görcsös megfelelési kényszerben szenved, akkor miért is van ez így - a családi háttér és tulajdonképpen a srácok közti viszonyrendszer is kínosan elnagyolt. Így csak beültetett, berendezett sztereotip karakterek ők, amiknek ugyanakkor messze nincsen semmi köze a valósághoz. Ezzel viszont erősen általánosít, felemeli az alapvetően fals sztereotípiát, miszerint a fiatalok felületesek és borzalmasan nemtörődömök, holott mégis éppen ez a generáció az, aki igyekszik arra, hogy a társadalmi érzékenység és az elfogadás, az egymásra vigyázás erősödjön. A tinédzser pedig minden korban túlérzékeny volt (legalábbis a felnőtt sztenderdekhez képest), még ha mindig akadtak olyanok, akik ezt cáfolni igyekeztek. Viszont váltig állítom, hogy Hartung nem az utóbbi csoportról akart mesélni.


Szóval lehet erről a témáról beszélni bőven, úgy meg főleg, hogy a pszichológiai háttere a sztorinak nagyon gyenge lábakon áll. Talán lehetetlen mindezt másfél órába belesűríteni, vagy egy sokkal erősebb forgatókönyv kellett volna. Ugyanakkor szinte biztos vagyok benne, hogy mindezekre a válasz és a kifejtett univerzum meg is volt Hartung fejében, csak nem sikerült átadni a végső vágásba, ezért a nagy ziccer, amit sajnálok is rendesen.

Egyébként ha valakinek van kedve erről diskurálni, nagyon szívesen várom a véleményét, kíváncsi lennék, ki hogyan látja.

előzmény: ChrisAdam (#18)

2022-01-12 13:50:50 bearney (5) #19

(Srác nálam egyenlő a "fiúk-lányok"-kal, szóval nemcsak a fiúkra gondoltam itt, hanem természetesen a lányokra is.)

előzmény: The Cortez (#13)

2022-01-10 21:06:06 ChrisAdam (3) #18

Bitang erősen kezdődik, sosem fogom elfelejteni az első fél óra hullámvasútját. Természeténél fogva veszít az értékéből - eszembe jutott a Pieces of Woman, ahol szintén elkerülhetetlen a lendületvesztés (csakis felépítésben összehasonlítható a kettő, természetesen). Csakhogy míg ott a vége újra katarzist ad, itt valahogy ez elmarad. Legalábbis számomra nem adott a finálé akkora gyomrost, amit vártam. Bár a budapesti éjszakában kétségbeesett keresés is olykor egészen erős (aluljáró), de a formabontó egyediségét elvesztve a lezárás egészen sablonos és kiszámítható lesz. (Kicsit magában is hordozza a köldöknézegetős magyar művészfilmek vonalát, nagy bánatomra.) Talán az is zavart kicsit, hogy a fő(hős?)szereplőhöz nem sikerült igazán közel kerülnünk, holott a belső dilemmát, vívódást és a drámát jobban ki lehetett volna domborítani, akár a fiúkkal való konfrontálódását nem csupán egy bunyóban elintézni.
Mindenesetre nagyon is emlékezni fogok erre a filmre, sőt, biztosan idővel újra fogom nézni, mert nagyon érdekes aspektusokat érint. Például jó kérdés feltenni azt, hogy tényleg ilyenek a mai fiatalok? Tapasztalatom szerint a fiatalok inkább túlérzékenyek, mint pszichopaták, ennek tompítására még jó a sok-sok prank és a gondtalan életbe való feledkezés, de a pszichológiai háttere a tetteiknek talán nem annyira megalapozott (tényleg érzéketlenül egy kutya lenne egy random seggrepacsi, mint egy lány megerőszakolása?). Olykor igazságtalanul túlzónak éreztem, néhol szinte már szatirikusnak. És pont ezért is akadt meg az a kérdés bennem, hogy biztosan átélhető ez egy mai tinédzsernek, ha egyszerűen semmilyen szinten nem tud azonosulni a fiúk oversharing őrületével, mert túlzónak és elnagyoltnak érzi? A kevesebb lehet, hogy több, mert az kevésbé történik meg, hogy pénzért rávesznek fiatalok egy hajléktalant, hogy mutassa meg, vagy akár az, hogy lefilmezzék azt, hogy megerőszakolnak egy lányt (ráadásul így), de az viszont gyakrabban - sajnos -, hogy lányokat becstelenítenek meg, bántalmaznak matarészegen.
Összességében nagyon is jó, hogy elkészült a FOMO, a (gyenge) négyes jár, kicsit ugyanakkor kihagyott ziccernek érzem, volt ebben még bőven kraft.

2022-01-01 21:36:29 kaamir (3) #17

Az első 45 perc, a nemi erőszakig kifejezetten zseniális. Hihető karakterek, tűpontos miliőábrázolás és egy húsbavágó probléma felvázolása.

Aztán sajnos nagyon vakvágányra fut a film. A második fele nem csupán érdektelen, de kifejezetten tanmese-szerű, didaktikus és légből kapott is. Itt is van ugyan egy-két jó jelenet (az aluljárós például, bár azért itt is megjelenik a lelkiismeretes állampolgár), de néhány nagyon rossz is (a taxis). A finálé pedig gyenge, teljes mértékben hiteltelen és bátortalan. Egy ilyen kényes és fontos témát nem lehet ennyivel lezárni.

2021-07-31 23:16:57 Rorschach (5) #16

Egy tehervonat visszafogottságával száguldott át rajtam a FOMO, és aprított miszlikekre. Nagyon kevés ide ez a 3.7-es átlag, mert szerintem ennél azért jóval többet nyújt a film, teljesen jogos a Remélem...-mel egy lapon emlegetni. Brutálisan megírt és eljátszott mozi, jobbat nem is találhattam volna így szombat estére. Hartung Attilára igencsak érdemes lesz odafigyelnem a jövőben.

Ha van HBO GO-d és még nem láttad a FOMÓ-t, melegen ajánlom felvenni a listára, mert piszok jó film.

2020-07-17 06:03:09 dittike (5) #15

Tegnap néztem meg harmadjára a filmet moziban, mivel az újranyitással ezt is levetítik megint és sokkoló élmény volt továbbra is.

2020-03-15 16:28:46 The Cortez (4) #14

A magyar MeToo-filmnek és a Remélem legközelebb sikerül meghalnod testvérmozijának is nevezett alkotás, egy hiánypótló fiatal (de)generáció dráma, ami a neoprimitív, elkényeztetett, pszichopataként/szociopataként működő tinédzsereket, a social mediát meg a mai tartalmatlan, semmitmondó, agyhalott videóblogkultúrát szemlélteti.
A szarfaszú fiúcsapat bemutatása után, a rendező kiválóan rávilágít arra tényre, hogy egy normálisnak kinéző, ártatlannak tűnő csaj ugyanúgy lehet kurva. Az ominózus, szenzációhajhászattal egybekötött nemi erőszakot követően, egy brutálisan feszült etap veszi kezdetét, de csak kis ideig, mivel a cselekmény 2. fele egy alibiként szolgáló, némi politizálással fűszerezett nyomozásról szól, amelyben az alkotók a pesti belváros éjszakai életének társadalmát prezentálják.
A film legnagyobb erénye, hogy nem keni el teljesen az áldozat felelősségét, illetve ide sorolható még a részletgazdag, szuperközelizős operatőri munka is, a leggyengébb pont pedig egyértelműen a főszereplő fináléban nyújtott alakítása.

2020-03-15 16:28:07 The Cortez (4) #13

„Szeretném hinni, hogy minél több srácot visznek el erre a filmre a tanárok. ”

De még inkább még több csajt.

előzmény: bearney (#9)

2020-02-28 16:02:02 hferi (4) #12

„Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene, aki ma tizen-huszonéves.” Plusz még minimum a tizenévesek szüleinek is. Szerintem nagyon fontos ez a film. Remélem, hogy nyer valami díjat a Filmszemlén és ez újra ráirányítja a figyelmet. Erről jut eszembe, nem lehetne, hogy a Magyarországon kiadott díjak is felkerüljenek a Kritikustömegre? Nemcsak a filmszemle díjai, hanem egyebek is. Ennyire lehetne az oldal lokálpatrióta. Ha már 46 amerikai város, független és függő szakértők díjai megtalálhatók a listán, akkor legalább a magyar filmeknél lehetne több is, mint a filmszemle. Szerintem ez a film, az operatőri munkáért kapott már elismerést.

előzmény: Tenebra (#10)

2020-02-28 15:19:17 Ágó (4) #11

A filmet mindezidáig 17.000 néző tekintette meg moziban. Ennél azért jócskán többet érdemelne...

2020-02-28 14:50:54 Tenebra (4) #10

Ez örömteli hír. Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene, aki ma tizen-huszonéves. Én is "kötelező filmmé" tenném. A kérdés persze az, és én meg ezt szeretném hinni, hogy hat-e a fiatalokra. Meg hogy hogyan csapódik ez le bennük. Remélem, hogy az amúgy nem túl bonyolult sztorin sikerül elgondolkodniuk, és mindezt a saját életükre is vonatkoztatják. Akkor talán van remény arra, hogy kicsit visszább vesznek egyesek, és a közösségi média csábító "alázógépezete" használata helyett vagy előtt előbb kicsit gondolkodnak azon, hogy megéri-e egy ártalmatlannak hitt bosszú, ami lehet, hogy véglegesen elbassza egy emberi lény életét.

A fesztiváloztatás, meg szemlézés, meg gondolom a DVD-zés után azért remélem, az alkotók elgondolkodnak majd azon, hogy ezt valamilyen formában könnyebben és szélesebb formában is elérhetővé tegyék, mondjuk ott, ahol a mai fiatalok nagy része csüng. Mert illúzió azt hinni, hogy egy tipikus tizenéves majd erre vált mozijegyet. Ha viszont szembe jön vele a neten, akkor lehet, hogy hatékonyabban lehet ezt eljuttatni hozzá.

Nem azt mondom persze, hogy csont nélkül zseniális film, a stílusa elsőre engem nagyon taszított, és csak miután lecsendesedett, voltam képes átadni magam a sztorinak. Utána persze nagyon ütött. Meg talán kicsit leegyszerűsítő, "mitizáló" is bizonyos szinten, de a hatás, az üzenet eljuttatása végett szerintem ez annyira nem baj. Egy nagyon egyszerű, egyenes vonalú, világos üznetet megfogalmazó filmnek olykor több haszna van, mint egy nagyon művészinek.

előzmény: bearney (#9)

2020-02-28 12:07:18 bearney (5) #9

A filmszemlén sikerült beletraffálnom a filmbe, mely igazán sokkoló volt.
A közönség között az átlagos filmszemléseket vártam, de egyszer csak megjelent egy tanár úr, vagy negyven diákkal és feltöltötték a sorokat. Gondoltam a gyerekek szerepeltek a filmbe azért hozta el őket. De nem, valószínűleg ezt "tanulmány útnak" szánta a tanár, és milyen jól tette. Nagyon büszke voltam rá, hogy elhozta a 16-18 éveseket. És egy idő után nem volt már, pattogatott kukorica hang sem. A drámai résznél akkora csend volt, hogy megfagyott a levegő. A stáblistát is mindenki csendben ledermedve nézte. Szeretném hinni, hogy minél több srácot visznek el erre a filmre a tanárok.
A film nagyon mai generációról szólt, a fiataloknak és szüleinek kötelező filmmé tenném!

2019-10-17 12:52:35 metal_face (4) #8

Kellőképpen kellemetlen pillanatokkal ajándékozott meg.

2019-10-14 22:36:04 Doc (2) #7

Hát én kihagyott lehetőségnek látom, de ugye kinek a pap...

A támogatása ellen amúgy nem lenne kifogásom, csak nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy egyik-másik idegesítő momentum összefüggésben van a támogatással. De ez meg az én bajom, tudom :)

előzmény: ryood (#6)

2019-10-14 22:30:03 ryood (4) #6

szerintem az is lett, mármint nagyon jó film, és nagyon helyes, hogy támogatta a flmalap :)

előzmény: Doc (#5)

2019-10-14 22:27:24 Doc (2) #5

azt nem értem mondjuk, hogy ha a FOMO-t támogatta a filmalap, akkor a RLSM miért nem kaphatott szupportot
Talán mert abban nem volt stratégiailag elhelyezett trianonozás...
Vagy mert az jó film volt, az olyat meg minek támogatni :)
Támogatni az olyat kell mint ez, meg a Valami Amerika 3...

Humorkodást félretéve: a Remélem... rendezője nyilatkozott erről, és más filmjét sem támogatták, pedig az is érdekesnek tűnt. Sajnos nehéz nem politikát látni benne, mert a Remélem... tényleg egy jó film volt.

Mondjuk ezért is kár, lehetett volna jó film.

előzmény: ryood (#3)

2019-10-14 08:14:37 henisz (5) #4

Nem számítottam rá, de ez a film rendesen agyonvert lelkileg, főleg az aluljárós rész, ott konkrètan fizikailag is rosszul voltam a làtottaktól. Nagyon pontos és elszomorító látlelet ez a mai fiatalok elveszettségéről, aki szinte csak vergődnek, kicsit olyan mintha egy felnőtteknélküli világban élnének: nincs aki óvja őket és nincs aki felelősségre vonja őket és iránytmutasson, ha útattevesztettek. De nem csak a fiatalokról mutat pontos képet, hanem a magyar társadalom mentalitásáról.

2019-10-13 09:44:51 ryood (4) #3

tavaly ősszel ment a szenzációs RLSM, aminek ez a film a párdarabja. örülök, hogy folytatódik ez a "vonal". azt nem értem mondjuk, hogy ha a FOMO-t támogatta a filmalap, akkor a RLSM miért nem kaphatott szupportot...
de örülök csak inkább, hogy elkészülnek ezek a filmek, mert egyre ijesztőbb, ami ezzel a Z generációval történik. hamar el fog telni az a 10-15 év, s máris belőlük lesz a jövőnk.
a film maga tehát roppant aktuális, égető problémával foglalkozik, nagyon pontos keresztmetszetet ábrázol az "insta generációról", közben felsejlik a háttérben napjaink Budapestje is, ami tőlem egyre idegenebb, és egyre élhetetlenebb metropolisz lett. szóval nekem elsősorban a filmnyelv, vágás, zenehasználat, a narratíva tetszik, és teszi rendkívül intenzív élménnyé a FOMO-t. az első húsz perc olyan utazásra vitt, amilyet régen éltem át moziban. aztán jött Gergő rémálom utazása: a keresés.
és örültem, örültem, hogy a végén felvállalta.
persze ezzel nem lehet nem megtörténtté tenni a megtörténtet. s hogy mi jön ez után? nem tudom, de menjetek minél többen megnézni ezt a filmet. kellenének iskolai vetítések is majd...

2019-10-12 20:45:02 Doc (2) #2

A leírás nagyjából az első felét fedi le a filmnek, és körülbelül addig még egész oké is.
Egész hihetőnek tűntek a "challenge"-k, hogy egymás rángatják bele a dolgokba, a házibuliban ivás és egyebek.
Aztán a drámai fordulópont, a részeg Lilla megerőszakolása után majdnem az egész teljesen hiteltelenné válik.
Egész egyszerűen nem hihető, hogy az a srác aki ilyen gyorsan megbánja a történteket, az hosszan ezzel a társasággal tartott volna.
Nem hihető, hogy a lány apja így viselkedne: a taxis verziója sokkal jobban hangzik - csak hát az ugye poén... és mekkora poén! Ja nem.

A kitartott, művészieskedő felvételek, és a politikai utalások Trianon, holokamu és társai pedig szimplán idegesítőek voltak.
Leginkább az zavart, hogy felvázoltak egy egész hihető alapszituációt, majd nem kezdtek vele semmit.
A film második felében is volt egy-két értékelhető momentum mondjuk mikor a csaj kért elnézést a fiútól a cikis viselkedése miatt, de a nagy részét kár volt leforgatni.
Ha a srác, amikor kiderül hogy Lilla nem emlékszik, a nap hőseként hazaviszi a csajt az apjához, esetleg össze is jön vele - na az érdekes lett volna.
Vagy ha a csaj nem eltűnik, hanem naponta szembe kell vele néznie.
Vagy ha a banda belehajszolja valamibe a csajjal szemben. Mondjuk a csaj megbocsát neki, és utána belehajtják valamibe.
Vagy csak egyszerűen megy tovább az úton amin elindult, az újabb és újabb aljadékságok felé.
Vagy bármi...

Összesítés: elég jó kezdés (4-es környéke) után brutális zuhanás a 0 alá.

2019-10-12 06:25:03 dittike (5) #1

Nagyon kemény látlelet a mai fiatalokról.