J'accuse (2019) ☆ 👁

Tiszt és kém: A Dreyfus-ügy
An Officer and a Spy

(Roman Polański)

francia-olasz dráma, thriller, történelmi film

3,7
★★★☆☆
54 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-01-14 12:19:56 csabaga (4) #5

Érdemes megnézni, bár én már réges-régen olvastam egy könyvet ebben a témában és sok mást is, így a történet sok meglepetést nem tartogatott.

2020-09-27 22:33:27 hhgygy (4) #4

Izgalmas történelmi tabló, no és ugye a "magyar" szál (lásd az idézetekben) :-)

2020-07-19 22:15:49 Benny Bug (4) #3

Letisztult, szép a képi világ és öröm ránézni elejétől a végéig. A történet érdekfeszítő és számos morális kérdést is felvet. A rendezés alapos és biztos kezű, a színészek pedig jó alakítást nyújtanak. Kicsit hosszabbak éreztem a kelleténél és Polanski helyében a karakterek érzésvilágát kicsit közelebb hoztam volna a nézőkhöz, de összességében elég jó és nagyon igényes film, érdemes.

2020-07-18 16:02:29 ryood (5) #2

tavaly ősszel olvastam a regényt, ahol (akárcsak itt is a film elején) felhívják a figyelmet rá, hogy ezek bizony nem kitalálta karakterek és események. és minden valós, minden, amit megtörténik (azt nem tudom megmondani, a filmben van-e, és ha igen, mennyi változtatás a regényhez képest, de mondjuk ez nem is fontos, hiszen nem dokumentumfilmről van szó) az a valóságban is megtörtént ugyanezekkel az emberekkel, akiket most vásznon is láthatunk.
klasszikus, lassú, tekintélyt parancsoló, elegáns és kifinomultan ízléses a stílus, a formanyelv. nincsenek pergő akciók, nem akar minket meghökkenteni, visszafogott, párbeszédek uralják a játékidőt. közben csodálatos a fényképezés, ami keretbe foglalja ezeket a markáns helyszíneket, ahová nincs akárkinek bejárása.
már-már szakrális élmény, és valóban az. a ritmus, a tempó, a mondatok hangzása, csengése, visszhangja, micsoda éteri élmény nyújt a nézőnek. kezdetben kissé fárasztónak, unalmasnak hatott, aztán rájöttem, hogy ez nagyon nem unalom, hanem valami egészek ritka különleges élvezet, amiről magam sem sejtettem, hogy ennyire tudom élvezni.
a történetet már a könyvben sem volt egyszerű mindig követni, a rengeteg szereplőről, karakterről, névről nem is beszélve. de a lényeg mindig meg volt.
az igazságtalanság, a szégyen leleplezése, a becsületesség kérdése itt a tét. egy ország, egy nemzet, egy nép lelkiismerete. micsoda fenséges tálalásban az egész. ilyet csak egy Polanski tud. ezúttal úgy provokál, úgy pukkaszt polgárt, hogy látszólag semmi különöset nem mutat. kifejezetten szolid, szerény és szelíd, na jó, azért mégsem annyira. pláne ahogy haladunk előre a sok hazugság leleplezésében, és megnyilvánul a zsigeri aljasság, mocskosság ócska szolgalelkűségbe csomagolva.
a film legkiemelkedőbb teljesítménye -a színészek és a rendező munkája mellett persze- az operatőré, és a hangmesteré/sound designeré. talán csak az uránia dísztermének akusztikájának volt köszönhető vagy tényleg annyira mennyei élmény volt egy egyszerű lépést, kopogást, emberi beszédet hallani? igen, melegágya volt már az akkori Franciaország (is) annak a Tragédiának, ami aztán jó 40 évvel később megtörtént Európában a zsidósággal.

2019-09-19 23:54:56 ryood (5) #1

elég jó a regény, izgatottan várom a filmet.