Joker (2019) ☆ 👁

(Todd Phillips)

amerikai-kanadai dráma, krimi, thriller

4,4
★★★★☆
218 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2019-10-19 01:06:10 grofjardanhazy (2) #143

Már-már örültem, hogy idén nem futok bele olyan mozifilmbe, ami után bánni fogom, hogy egyáltalán kiléptem a lakásból.

Október közepéig úgy tűnt, hogy szerencsém van, ma azonban elhagyott a szerencse.

2019-10-18 20:04:54 Trashman (5) #142

Azért egy Wolverine-t megnéznék ebből a fajtából. Akár Jackman-el is. Sőt.

2019-10-17 13:27:10 nightrace (5) #141

Is-is.

előzmény: Korben (#139)

2019-10-17 12:45:23 caulfield (3) #140

Phillips egyszer kifakadt, hogy a polkorrektség kicsinálta kedvenc műfaját, az altesti vígjátékot. Lehet végül arra jutott, hogy ha már viccelni nem lehet, akkor hoz egy filmet csak a viccelőről. A Warnernek meg imponált ez a tetterő, amikor a Marvellel szemben identitást keresett magának - utólag Scorsese Bosszúállók iránti ellenszenve pedig szépen keretezi be ezt az egymásra találást.

előzmény: pietro (#135)

2019-10-16 16:56:50 Korben (?) #139

Szinkronizált változatnál Joker nevetése is szinkronizálva van, vagy be van vágva az eredeti hangsáv?

2019-10-16 00:43:58 ChrisAdam (5) #138

Igen, és egy érdekes cikk is van róla a megszokott fül alatt! És másodszorra is feliratosan, természetesen. :)

előzmény: zéel (#137)

2019-10-16 00:15:22 zéel (5) #137

Az izlandi zeneszerzőnő, Hildur Guðnadóttir már a Csernobilnál is igen jelentős érdemeket szerzett. (Lásd: hozzászólások #75!)
Egyébként feliratosan és/vagy szinkronizálva láttad?

előzmény: ChrisAdam (#136)

2019-10-15 23:31:17 ChrisAdam (5) #136

Másodjára is ki tudom jelenteni, hogy egy kicseszett nagy mestermű ez a film. Elképesztő, ahogy felépíti az utolsó fél órát, hatalmas katarzis. Phoenixre nincsenek szavak, de említsük már meg az izlandi zeneszerzőnőt, no meg az operatőrt. Zseniális, bárhonnan nézve.

2019-10-15 15:31:11 pietro (3) #135

Nem tudom Todd Philipps, hogy gondolta ezt az egészet, mármint hogy az ő pontos koncepciója mi volt. Ő Taxisofőrt emlegette meg a Komédia királyát, Phoenix pedig nem véletlenül mintázta a maszkját egy sorozatgyilkos bohóc arcmaszkjáról (legalábbis azt olvastam, hogy ez az ő ötlete volt). Szóval Joker biztosan nem egy Robin Hood. Ha pl. apisztolyt már korábban megkapta volna, akkor azt a pár zsebest, akik a film elején megverik, lőtte volna le elsőként és akkor már nem a nép bosszúállója lenne, csak egy őrült gyilkos bohóc ruhában, mert az.

Egyetértek azzal, hogy a film tisztában van azzal, hogy Joker nem akart semmilyen vezér lenni, csupán élvezi, hogy a káosz neki köszönhető, hogy ha máshogy nem,de így legalább elismerik Azt is kimondja Joker hogy nem érez bűntudatot miután gyilkolt - azaz totál pszichopata. Megöl három gazdagot, ott végül is rádöbben, hogy milyen egyszerűen megy ez neki, de totál irreveláns volt számára adott pillanatban, hogy gazdagok vagy sem. A sorstársát sem kímélte, aki tényleg nem volt korrekt, de nem a rosszindulat vezérelte és az elit tagja sem volt. Na most ezek után pozitív figuraként tekinteni rá, sőt a nép hangjaként, az elég ijesztő, lásd lent a Székely Csaba idézetet. Nem is echte gonosz persze, csak tönkretette az (nevelő?)anyja gyerekkorában és attól lett ilyen, nem kapott valós segítséget, tehát árnyalva van, de szimpatizálni vele vagy igazságszolgáltatónak hívni az finoman szólva is erős.

Azért az a szál nem teljesen egyértelmű, hogy akkor Thomas Wayne az apja vagy sem. Bár a film erősen azt sugallja, hogy nem, de a valós szülő(k) továbbra is ismeretlenek, tehát kizárni sem lehet.Valamint a hűtős jelenet is magyarázatra szorul még számomra.

A filmet Phoenix miatt lehet/érdemes megnézni leginkább, ahogy az őrületet ábrázolja illetve az őrültet eljátssza. Abban maximálisan kiemelkedő.

2019-10-14 11:20:03 unrealnoise (3) #134

Szép, jó színészek, de nekem ez unalmas volt, hiszen tudtuk nagyjából mi fog történni, feszkó nem sok volt emiatt sem és kicsit túltolták szvsz a művészetet is. Most oké, sajnáljam Jokert, szar élete volt, szar a világ, a rendszer stb. Azonban ettől még nem lesz jó a film, ahogyan a társadalomkritikától vagy rendszerellenes karakter miatt sem. Mert ezekben nincs semmi új, láttuk már őket.

Komolyan, számomra hatalmas csalódás a film, kifejezetten közepes produktum, amit egyedül az audiovizualitás tud - úgy ahogy - megmenteni...

2019-10-13 14:39:05 Dezsmant (5) #133

Megadtam neki az ötöst még ha gyengén is, viszont nagyon jól fel lett építve, hogy honnan indult és mért vált Jokerré. Ez is mint a Volt egyszer egy Hollywood lassan indul be és utána válik izgalmassá. Durva, kissé megrázó, fordulatos és van társadalmi mondani valója is, így tudnám jellemezni.

2019-10-13 12:00:41 AlexanderTheGreat (?) #132

Hú, bajban vagyok. Ötöst semmi esetre sem adnék rá, négyesből talán a gyengébbek közé sorolható, kézre állóbb inkább az imdb-s osztályozást alapul venni, ami szerint 7,0-7,1, leginkább Phoenix valóban lenyűgöző alakítása okán.
Egy pillanatig sem tudtam azonosulni a karakterrel, végig "kívülről néztem". A Taxisofőrrel való párhuzamba állítás valóban helytálló, már-már túlságosan is. Én is azon az állásponton vagyok, hogy ha nem ez lenne a címe, hanem mondjuk csak szimplán "Arthur" és nem is egy képregény figura előtörténetét mesélné el, akkor nem lenne több egy, a "réteg rétegének" művészfilmjénél.

2019-10-12 10:16:42 Rorschach (4) #131

Elég parttalannak látom ezt a beszélgetést. Te olyasmiket láttál a filmben, amik szerintem véletlenül sincsenek benne (lásd még bármiféle komolyan vehető, rétegzett társadalomkritika) szerinted pedig - ha jól értem - nem fogtam fel a lényegét.

Szerintem felesleges győzködnünk egymást, egyetérthetünk abban, hogy nem értünk egyet.

előzmény: akkoregyélfiamsz-rt (#129)

2019-10-12 09:18:33 caulfield (3) #130

Pedig lényeges a tudatlanság, mint kiváltó ok, mert épp ez sematizálja a film társadalomkritikáját. Szerintem a Guy Fawkes párhuzam nem azért nem jó, mert az a maszk valamire irányul, emez pedig céltalan, hanem Joker azért nem az anarchista negatív párja, mert Fawkes politikus, a bohóc viszont elementáris. Előbbi maszknak van dolga a társadalommal, formálni akarja azt egy bizonyos irányba, utóbbi viszont az emberi viszonyrendszert, vagyis Gotham magját zilálja szét. Nem véletlenül mondja, hogy az ő tettében nincs politika. Neki csak a vígsága van, ami a közösség számára egyenlő a véggel.
Amikor Arthur Fleckként rögtön az első jelenetben próbálgatja a mosolyt azt játékból teszi - vígjátékból -, eljátssza a szánalmas, anyját ápoló, utcákon bóklászó különcöt. De játszhatna egy mesterbűnözőt is - a film végére ezt is felpróbálja. De ő egyik sem, ahogy mondja, mindig is utálta azt a nevet. A lényeg az elvegyülésen van, aminek nincs célja, vagy tudata - ezért végzetesen bomlasztó. De az elvegyülést nem a Joker csinálja, ő csak van és virul, Gotham akarja őt ilyennek, meg olyannak. Hol introvertált aszociálisnak, hol furfangos lángésznek, amit épp az ösztönvilág, a félelemben élő közösség a maga eszetlen módján csak megkíván. Lappangóvá teszi.
A film kérdése itt nem úgy tevődik fel, hogy Joker miért van, hanem hogy hol van? Ezen maszk kontúrjainak forrása nem anarchia, inkább demencia.
- Tessék mondani, hogy lehet, hogy a szomszéd ilyet tett (felnégyelte a családját), milyen embernek tetszett őt megismerni?
- Hát…, én nem láttam a Józsin semmi különöset, jóravaló ember volt, mindig előre köszönt...
Az igaz, hogy a film nem Jokerről szól, róla nem is tudna szólni, mivel őt nem lehet megismerni. Az ezt a tényt elpalástolni hivatott jóhiszeműségről szól és igazából semmi másról.

2019-10-12 03:07:39 akkoregyélfiamsz-rt (5) #129

De továbbra is teljesen lényegtelen, hogy ő direkt robbantotta-e ki ezt a forradalmat vagy sem. Te azt kritizáltad, hogy szerinted nem direkt nem használták ki ezt a szálat, szerintem meg igen, pontosan azért, mert mindegy, hogy tudatosan tette-e azt, amit, egy feloldozás csak vakvágányra vitte volna a nézőt. Pont az a vicc, hogy egy random őrült képes kisiklatni a rendet. Milyen rend az akkor? Elefántcsonttorony. Ő csak egy eleme volt a sokaságnak, ahol ő pattant el először. Az emberek szeretik azt hinni, hogy a black fridayt is egy személy okozta, könnyebb elfogadni, minthogy a fennálló pénzügyi rendszer megbízhatatlan. Ez a film úgy szólt a Jokerről, hogy valójában nem róla szólt, hanem mindenkiről, aki marginalizálódik a mai társadalmi felosztásban. Az apafigurákban való csalódás ott volt, de az csak átvezető a nagyobb egészhez. Nekik nem fog tudni megfelelni, viszont ott van egy társadalmi réteg, amelynek ő éppen most jó. Murray showjában holisztikusabb szintre emeli a dühét, megél egy fordulópontot, amikor verbálisan is kifejezi, hogy egy réteggel van a probléma, akik pl. meghatározzák, hogy mi vicces és mi nem (értsd: szociális normákat, amelyeknek ő nem képes megfelelni a neveltetése és a betegsége miatt), Murray lelövése előtt pedig szájba is rágja, hogy ez történik, ha egy elmebeteg és egy igazságtalan társadalom találkozik (mellesleg több társadalmi ütközése is van a filmben, pl. mikor felszámolják a szociális központot, ahova jár). A helyzet abszurduma pedig véleményem szerint itt esik le neki. Egészen addig a saját halálával számol, abban próbál értelmet nyerni, de ott rájön, hogy példát statuálni több értelme van, nem véletlenül bukézik utána a kamerába, ez volt az ő nagy száma, az új értelme, mely már a tömeg felé irányul. Elege van, a lényeg azon a ponton már számára is az empátiátlan társadalom, ahol ha nem vagy gazdag, vagy Wayne nem sajnál nyilvánosan a tévében, a kutyát sem érdekled, ha meg még elmebeteg is vagy, akkor ilyen szélsőséges eredményei lesznek. Ő ezek után csak visszaadja, amit kapott, már nincs jópofizás, csak a bosszú, és innentől magyarázkodni sem fog senkinek, hogy ő csak védekezett, ki hinne neki? A munkáltatója sem hitte el, hogy megtámadták. Neki már megágyaztak a pokolban onnantól, hogy lelőtte a három srácot, a társadalom meg megágyaz saját magának azzal, hogy nem kíváncsi a miértekre, és végsősoron ugyanazt a szenvedést fogják megtapasztalni, mint ő (lásd: Bruce), és ez volt a végső jelenet poénja is. Az megint más kérdés, hogy Joker teljesen nárcisztikus, a saját érdekeit szolgálja, ami véletlenül "egybefügg" a tömegével. A nagy egészet is sok egyén alkotja, az utcán tüntetők ugyanúgy a saját érdekeiket szolgálják. Szóval ismétlem, bárki kirobbanthatta volna egy elpattanással ugyanezt onnan. Ezért válik szimbólummá. Az őt ünneplő tömeg pedig közel sem biztos, hogy megtörtént, és más jelentést hordoz az is, ha ő képzelte ezt a jelenetet, illetve az is, ha valóban megtörtént. Nem teljesen állt össze az eseménysorozat logikája (mondhatni: életszerűtlen volt), és ez a filmben több helyen is hangsúlyt kapott, amelyekről aztán tényleg kiderült, hogy nem valós események voltak.

előzmény: Rorschach (#128)

2019-10-11 23:03:03 Rorschach (4) #128

Csakhogy a kialakult helyzetnek Joker jelleméhez, céljaihoz semmi köze. Ő nem egy társadalmi igazságharcos, aki a csúnya gonosz tőkések orra alá akart pörkölni, hanem egy szomorú, elnyomott, buta és beteg ember, aki öntudatán kívül arcot adott egy olyan mozgalomnak, amihez neki semmi köze.

Ennek ellenére mégis őt ünnepli a tömeg, csakhogy ez neki és a tömegnek is mást jelent, tehát voltaképpen azt sem érti, miért ünneplik. Neki nem a gazdagokkal és a médiával volt baja, ami miatt a tömeg az utcára vonult gyújtogatni, neki csak két gazdag és arrogáns apafigurával volt baja, mert mindkettejükben csalódott. És szerintem épp ezért az a legnagyobb tragédiája, hogy bár a felszínen azt látod, hogy forradalmat robbantott ki, igazából csak jókor volt jó helyen.

És ez neki le se esik.

előzmény: akkoregyélfiamsz-rt (#127)

2019-10-11 15:04:00 akkoregyélfiamsz-rt (5) #127

Remélem nem sértelek meg, ha azt mondom, hogy az általad hiányolt dolog azt jelzi, hogy nem értetted a film lényegét. Illetve személyesen hiányolhatod, de a film struktúrájához semmi köze annak, amit írsz.
A helyzet abszurduma a szociális és társadalmi elit önhittsége, hogy egy pillanatra sem merül fel bennük, hogy ők is felelősek a kialakult helyzetért, míg Joker csak a folyamat katalizátora. Irreleváns az, amit te hiányolsz, sőt kontraproduktív is. Mókázni lehetett volna vele afféle fanservice-ként, de a film mondanivalójához nem adott volna hozzá, az adott keretek között felesleges sallang lett volna, a filmtől pedig idegen. Joker is örömmel felvállalta ezt a szerepet, mondván, égjen a férgese, élvezzétek a gyönyörű káoszt (poklot), amelyet magatoknak generáltatok, és ragadjatok is benne, mert nem vagytok képesek rajtam tovább tekinteni. Egy negatív Guy Fawkesról van szó, aki esszenciálisan képviseli mindazt, ami baj a társadalommal, mind viselkedésében, mind neveltetésében, mind pedig a társadalom rá, problémáira és az ezekből adódó szociális inadekvátságára adott válaszaiban. Mert egyszerűen nem akarják és nem tudják meglátni a maszk mögött azt, aki lehetett volna. Ahhoz magukba kéne nézniük.

Úgyhogy én 100%-ig biztos vagyok benne, hogy direkt alakították így a történetet.

előzmény: Rorschach (#124)

2019-10-11 00:00:37 Leo_Stotch (5) #126

Érzel valamit. Sejted. Vannak helyzetek, mikor minden a helyén van, mikor minden és mindenki a legjobbkor volt jó helyen.
Ilyen a Joker. Mikor beülsz a moziba és hálát adsz a Jóistennek, hogy filmrajongó vagy és értékeled , érted az ilyen jó filmeket.
Ezért jó a nagyvászon.. Ilyen művészeket láthatsz, akik elvarázsolnak.
Mekkora film ez, Te jó ég!

2019-10-10 23:22:17 CrazyBoy (5) #125

:D akkor éljen az 1% (ez egy tudatos film).

előzmény: Rorschach (#124)

2019-10-10 22:02:30 Rorschach (4) #124

A filmbeli Joker legnagyobb tragédiája (volt miből válogatni), hogy az általa inspirált anarchista mozgalom és az őt éljenző rajongói klub pusztán egy fatális félreértés eredménye. Ezt ki lehetne aknázni, de kilencvenkilenc százalékig biztos vagyok benne, hogy nem szándékosan alakították így a történetet.
Ezzel a furcsasággal együtt is jó film a Joker. Nem esni hanyatt tőle, de látszik rajta, hogy a DC háza táján most először tényleg mindenki vért izzadva próbálkozott a maximumot tenni az asztalra Phoenixtől az operatőrön, kosztümfelelősön és a zeneszerzőn át a rendezőig bezárólag.

Btw ez utóbbi a film leggyengébb pontja, de Todd Phillips még így is vagy tízszer olyan jól helytáll, mint ahogy arra előzetesen számítottam.

2019-10-10 14:55:13 caulfield (3) #123

Megítéled, hogy az a valami/ valaki azonosulásra érdemes, vagy sem. Az azonosulás alapja egy ítélet, vagy döntéshozatal, amit milliószámra teszünk, de az ha valamit/ valakit elítélsz még nem jelenti hogy el is akarod pusztítani, mert fenntartod a lehetőségét annak - az empátia jegyében -, hogy hibás ítéletet hoztál. Ez tesz minket emberivé. A „nem azonosulás” kifejezés az „elítélésnek” az eufemizmusa e tekintetben.
De itt Joker kapcsán az az állítás, hogy pusztítva ítélkezett.

előzmény: MicaHiro (#122)

2019-10-10 12:18:26 MicaHiro (3) #122

Ezt azért csak ne mondjuk szerintem, az hogy valakivel nem azonosulok messze nem ugyanaz, mint hogy elítélem. Rengeteg példát tudok mondani olyan emberekre, akiknek a nézeteivel nem tudok azonosulni, nem tudom átérezni; de semmi bajom nincs velük, azaz nem ítélem el.

előzmény: caulfield (#121)

2019-10-10 11:28:38 caulfield (3) #121

Ha ítéletet mondott, akkor azzal gyógyította a lelkét. Elítélni valakit annyit jelent, mint nem azonosulni vele, vagy azzal, amit tett és ez saját intaktságunk védelme, visszaállítása. Az ítélkezés nem az egyén öngyógyítási kísérlete?

előzmény: pelu (#120)

2019-10-10 08:43:57 pelu (5) #120

Átvitt értelemben természetesen, de tényleg nem volt egy szerencsés megfogalmazás! :D
De tévedtem is, mert az anyja fölött egyértelmű ítéletet mondott. Úgyhogy inkább tekintsünk el attól a hozzászólásomtól.

előzmény: caulfield (#118)

2019-10-10 00:46:07 CrazyBoy (5) #119

Nem rossz elemzés, az eredettörténet eredettörténete. Én mjuk önálló egységként néztem a filmet, a képregény eredet persze fontos, de csak annyira mint magyarnak a csodaszarvas, mitológia. A mindenkori politikai környezet érdekesebb volt (szàmomra). Vissza az azonosulásra, pelu kommentje pont ezért tetszett mert személyesebb, persze támadhatóbb is. Van olyan kommentelő aki ilyenkor már pszicho- vagy szociopatáz, én nem mennék az introvertált asszociálisnál messzebb, ahhoz, hogy azonosulni lehessen Arthur karakterével. Én magam is akkor, hagytam fel a kötelező olvasmányok forgatásával mikor a Légy jó mindhaláligot a kezembe nyomták ( ami nem a jóságról, hanem a "hagyd birka, hogy tapossanak"ról szól, akár azt is le tudnám vezetni belőle miért áll még ma is közelebb a magyar néplélek a jobbágysághoz, mint a polgárosodáshoz, off vége), viszont különösebb nehézség nélkül tudtam azonosulni bosszúfilmek megtorló karaktereivel. Ezzel csak azt mondom, hogy lehet azonosulni, nem ördögtől való, vagy igen, de nem csak a megértésben segít, hanem fokozza a moziélményt, 2 óra múlva meg kilép az ember a vetítőteremből kicsit fejbekólintva, esetleg mosolyogva, mégse öl meg senkit az utcán. Se nekem, se a barátnőmnek nem kellett utánanézni mi volt a film végi vicc értelme. Ha beleéled magad, adja magát. Hogy milyen sérelmeket követtek el a meggyilkoltak stb. Ez persze azonosulás nélkül is érthető, de minek kell annyira félni ettől a filmtől, az újságok nem merik leírni, hogy antihős, életemben nem láttam ennyi "antagonistát" legépelve, mint ennek a filmnek a kapcsán xD

előzmény: ChrisAdam (#116)

2019-10-10 00:40:36 caulfield (3) #118

A gyilkoságokkal a sérült lelkét gyógyította?

előzmény: pelu (#117)

2019-10-09 23:25:22 pelu (5) #117

Arthurt nem nevezném önjelölt ítélethozónak. Ő a gyilkosságokkal nem ítélkezett a filmben, hanem vagy önvédelemből ölt, vagy a sérült lelkét gyógyította, illetve Murray meggyilkolásával bejuttatta magát Arkhamba. Ha nevezhetjük azt tudatosnak. A kolléga az kilóg a sorból, de hát ő indította el ténylegesen a lejtőn, h fegyvert adott neki.

előzmény: ChrisAdam (#116)

2019-10-09 19:43:59 ChrisAdam (5) #116

Szerintem megérteni és átérezni egy karakter motivációját és tetteit nem ugyanaz, mint azonosulni vele.
Egyébként kicsit bővebben itt írtam róla.

2019-10-09 16:06:49 CrazyBoy (5) #115

Good. Már csak ilyenekért olvasom itt a kommentmezőt.

előzmény: pelu (#114)

2019-10-09 14:52:04 pelu (5) #114

Nekem semmi problémám nem volt az Arthurral való azonosulással, könnyebb is volt, mintha egy bűnöző vagy maffiózó főszereplővel kellett volna, mert az ő tetteit nem egyéni haszonszerzés vagy aljasság motiválta! És igazából az összes gyilkosságnak megvolt a maga oka a filmben, nem lehet azt mondani, h csak úgy a semmiből jöttek volna.

Az izolálás a lehető legrosszabb dolog, amit tehetsz egy ilyen karakterrel. Viperához hasonlítani pedig teljesen hibás. Arthur is ha az életben nagyobb figyelmet, törődést kapott volna, akkor valószínűleg nem lett volna belőle a későbbiekben Joker.

Egyébként meg sokkal rosszabb karakterek is szerepeltek már filmvásznon, akikért ujjongott a közönség. És ugye, ami fontos, h azért ez "csak" film, miért ne próbálkozhatnál azonosulni a fő karakterrel? Úgy több esélyed van megérteni, és a filmet is könnyebben befogadhatod, nagyobb eséllyel élvezheted.

Számomra remek szórakozást nyújtott, legfőképpen a másodszori megnézésre! Fülig érő szájjal hagytam el a mozitermet! :)

2019-10-09 13:14:51 caulfield (3) #113

Egy pszichopatával nem azonosulunk, végképp nem empatizálunk vele, hanem izoláljuk. Pont.
Ha találkozok egy viperával az erdőben járva nem közeledek felé, akkor sem, ha a „fura” erdész azt suttogja a fülembe, hogy egy sérült erdei nyuszi, mert nem az.
Közeledni a Jokerhez annyit tesz, mint a film egyetlen valóban azonosulható szereplőjének naivitását átvenni, sztornózva ezzel az emberségét. Morális vákuumot okoz.

előzmény: pelu (#110)

2019-10-09 09:40:05 nightrace (5) #112

De miért kéne kötelező jelleggel azonosulni a főszereplővel?

Rengeteg olyan film van, amiben egytől-egyig bűnözők, maffiózók a főszereplő karakterek, elég csak Scorsese klasszikusaira gondolni (pl Casino, Nagymenők), sehol egy szimpatikus, jóravaló ember még csak mellékszerepben sem, bármiféle karakter-fejlődésről tehát nem is beszélhetünk. És mégis kiváló filmek. Normális ember ugyanis aligha akarna ezekkel az aljas gazemberekkel azonosulni, vagy sorsközösséget vállalni.

A Jokernél maradva: én sem tudtam azonosulni Arthur Fleck-el, mivel szerencsére nincsenek ilyen mentális betegségeim, mégis át tudtam érezni min megy keresztül ez a szerencsétlen ember... Az ő esetében pedig nem karakter-fejlődésről, hanem leépülésről beszélhetünk.

előzmény: miraculum (#111)

2019-10-09 09:00:31 miraculum (5) #111

Pont ezért jobb film, vagy inkább azonosulhatóbb karakterrel operál például a Taxisofőr vagy most így hirtelen az Összeomlás. De fel lehet hozni szerintem 20 másik példát is, ahol a főshősnél betelik a pohár és megindul, viszont nem eleve egy ketyós kötöznivaló, mentálisan rottyon lévő bolond. Ez a fő probléma ezzel a filmmel szerintem is, hogy nem azonosulható, és olyan mélyről indítja Arthurt hogy nem is igazi, vagy inkább nem túl nagyívű karakter-fejlődés amit bemutat.

előzmény: pelu (#110)

2019-10-08 23:26:55 pelu (5) #110

Miért ne lehetne vele azonosulni? Nekem egyáltalán nem volt nehéz átérezni a problémáit, egyáltalán nem légből kapott dolgok voltak ezek. Mindenki az életben eljut arra a pontra, amikor úgy érez, ahogy nem szabadna, de a szerencsésebbje még tud nyelni egyet. Arthurnál viszont betelt minden, nemcsak a pohár. Nem annyira fantáziaszülte élethelyzet ám, amit látunk.
Csak sajnálni meg akkor sajnálod, ha teljesen külső szemüvegen nézed az eseményeket. Viszont, ha kicsit nagyobb empátiával rendelkezel, akkor már együtt is érzel vele, és így nagyobb az esély is rá, h könnyebben befogadod ezt a mesterművet!

2019-10-08 12:02:21 caulfield (3) #109

Nemhogy nem szabad, nem lehet vele azonosulni. Mintha egy togyogóssal próbálnád meg. Csak nézni lehet. Képzelj el egy két évest, aki egyik tudatállapotból zuhan át a másikba, árnyalatokra érzéketlenül, totálisan megélve azokat. Teszem azt az örömöt, vagy a rombolási vágyat - és addig nem nyugszik míg teljesen el nem pusztítja a fakockákból összerakott várat, mondjuk. Aztán éhes és amíg nem kap eledelt bőg. Nem alakult még ki nála a személyiség, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a különböző tudatállapotokat kívülről lássa. Nincs meg neki az a pont, ahova jó esetben mind visszagravitálunk a rosszabb, elszálltabb pillanataink után, és amely pontot - mivel mindannyiunkban azonos - az együttérzés és a bizalom tájolja be, mint lelkiismeretet. Ez köt össze minket.
Ezért az olyan megközelítés, mint amilyet zéel is beemel szerintem problémás, mert dzsókerre, mint tükörre tekint, ami megmutatja, hogy mi van. Míg valójában torzítja azt, ami van.

előzmény: BonnyJohnny (#103)

2019-10-08 11:52:41 CrazyBoy (5) #108

az az egy biztos, hogy az egész film valahol fantázia xD

előzmény: TheDriver (#107)

2019-10-08 11:45:39 TheDriver (5) #107


mivel az egész film egy őrült ember elmondása, nézőpontja simán lehet, hogy a fegyvert is pl nem úgy kapta, hanem vette. Akár az egész film lehet fantázia.

előzmény: CrazyBoy (#106)

2019-10-08 11:37:02 CrazyBoy (5) #106

ami egyértelműen fikció, az a barátnővel összes jelenet, de annak fantázia mivolta nyomatékosítva lett a flash backekkel, később ilyen nem volt a filmben, szóval mint teória van helye, de a film nem hangsúlyoz ilyet.

előzmény: TheDriver (#105)

2019-10-08 11:07:43 TheDriver (5) #105


Egyre több értelmezésben olvasom, hogy onnan hogy bekerült Arhur az élő showba, onnan minden csak képzelgés, vagyis a fantáziálása, vágyálma. Vagyis a valóságban nem nyírta ki De Niro karakterét, és nem történt meg, hogy a nép a vállára vette és kimenekítette stb.
Erről mit gondoltok? A végén az Arkhamos jelenet is ezt támaszthatja alá...

2019-10-08 10:26:08 CrazyBoy (5) #104

Azért arról se feletkezzünk meg ha a karakter kapja a gyógyszereit, normális kezelést, elfogadják, közönséget, gyerekeket szórakoztathat... akkor a mai napig is azt csinálná. Egy szeretet és figyeleméhes sérült, sokaknál kezdettől gyilkos őrült, ami azonosulhatatlan, meg a film alapján sem igaz.

előzmény: BonnyJohnny (#98)

2019-10-08 09:22:15 BonnyJohnny (?) #103

Szerintem Jokerrel nem szabad azonosulni. A Killing Joke kapcsán esetleg lehetett sajnálni (azt, aki egykor volt). De ott is egyértelmű, hogy eltávolodott már mindentől, ami emberi, és nem is akar visszatérni.

előzmény: pelu (#100)

2019-10-08 08:54:51 MicaHiro (3) #102

100 másik film hívja fel a figyelmet társadalmi problémákra, ennél sokkal értelmesebben is.
Azért az, hogy
A gazdagok gonoszok, meg hogy baj lesz abból ha egy beteg embert nem kezelünk, meg hogy az elit elnyomja a kisembereket ne legyen már mély mondanivalóként értékelve, ha lehet.

előzmény: pelu (#100)

2019-10-08 08:52:41 MicaHiro (3) #101

És az azonosulás feltétlenül egy fontos és jó újítás? Joker minden jellemzőjétől függetlenül is biztos szükség van arra, hogy egy nehezen (vagy egyáltalán nem) azonosulható karakterből csináljunk egy azonosulhatót? Főleg úgy, hogy azonosulható karakterekkel tele a padlás.

előzmény: pelu (#97)

2019-10-08 08:04:54 pelu (5) #100

Szerintem Arthurral kapcsolatban lehet, sőt kell is, mert élő társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. Ha csak ennek a filmnek a hatására is kicsit jobban odafigyelsz az embertársaidra, a szomszédodra vagy mondjuk egy családtagodra, akkor már megérte a film. ;)

előzmény: BonnyJohnny (#98)

2019-10-08 07:59:46 pelu (5) #99

Amikor először láttam a filmet, tudat alatt is a korábbi szerepekhez próbáltam hasonlítani, illetve a már felépített képhez a fejemben, és ezért nem is tudtam igazán átérezni a filmet, a hangulatát, a negatívumokat domborítottam ki magamnak. De másodszorra teljes eksztázis volt! Hihetetlen volt számomra is, de hidegrázós élmény lett belőle. A jelenetek is jobban megfogtak, Arthur tragédiáját és jobban áttudtam érezni. Phoenix ezzel a szereppel tényleg Oscar esélyessé lépett elő. Amit még kiemelnék, az a filmzene! Nagyon jól illeszkedik a filmhez, és rendkívül hatásos, hangulatos.

Akinek elsőre nem igazán jött át, annak mindenképpen érdemes újra próbálkoznia vele. ;)

2019-10-08 07:45:48 BonnyJohnny (?) #98

Anno Hannibal Lecter kapcsán is felmerült a kérdés, itt is felteszem: Kell-e egyáltalán, hogy egy ilyen elemi antagonistával lehessen azonosulni?

előzmény: pelu (#97)

2019-10-08 07:38:46 pelu (5) #97

A fájdalmat, a vágyakozást, a szeretethiányt. Ezzel a Jokerrel (könnyebben) lehet azonosulni, míg a korábbiakkal ez nem így volt.

előzmény: MicaHiro (#95)

2019-10-08 01:11:00 caulfield (3) #96

Mókás. Hol megölel, hol megöl valakit, ahogy kedve tartja, vagy inkább ahogy a pillanat hozza. Hol nászra, hol gyászra kel a világgal, elvárja a figyelmet, de nem igényli a törődést, mert valójában csak röhög az egészen.

előzmény: kwzatz (#93)

2019-10-07 23:53:59 MicaHiro (3) #95

Ha viszont teljesen külön karakterként akarjuk kezelni (én nem hiszek benne, hogy lehet, de a párbeszéd kedvéért tegyük fel) akkor az a kérdés, hogy milyen új elemet hozott be, ami eddig egy Jokernek sem volt sajátja?

Szerintem semmi igazán érdekeset. Tulajdonképpen fölírták a legjellemzőbb belső és külső problémákat, amik egy személy teljes megőrüléséhez és gyilkossá válásához szoktak vezetni, és szépen összegyúrták egy karakterré, majd Joker-jelmezt adtak rá. Rövidebben fogalmazva: ez a Joker úgy viszonyul egy hús-vér emberhez, mint egy állatorvosi ló egy hús-vér lóhoz.

előzmény: ChrisAdam (#92)

2019-10-07 23:49:06 zéel (5) #94

Mit tesz a Joker film? Elénk tárja azt az egyszerű evidenciát, hogy amikor a megalázottak és megszomorítottak öntudatra ébrednek, akkor jaj azoknak, akik addig elnyomva tartották őket, és meg sem próbáltak megoldást találni a problémáikra. Nem a gonoszt igazolja, ahogy egyesek állítják róla, hanem tükröt tart, és - a maga fikciós világában - igazságot szolgáltat.
(Székely Csaba, erdélyi író tegnapi FB bejegyzéséből - érdemes elolvasni az egészet!)

2019-10-07 23:38:38 kwzatz (?) #93

"Arthur figyelmet vár el, mindenkitől, ami visszás."
3 sorral lejjebb:
"Arthurnak sincs igénye mások figyelmére."

Most akkor döntsük már el! :D Vagy ennyire zakkant a filmben a szerencsétlen? :D

előzmény: caulfield (#78)

2019-10-07 22:55:42 ChrisAdam (5) #92

Hülyén hangzik - és legkevésbé kánon-kompatibilisen (bár a film sem az, oder?) -, de szerintem érdemes elvonatkoztatni attól a Jokertől, akit korábban megismertünk. Láttuk már őt infantilis tréfamesterként, szarkasztikus pszichopataként, anarchista ámokfutóként, a legutóbbi érinthetetlen, rejtélyes, totális őrültként bemutatkozó antagonista - Heath Ledgerrel - pedig tényleg megismételhetetlen. Nekem az volt pont az i-re, hogy ez a film felismerte, hogy képtelen azt az ábrázolást felülmúlni. Képtelen lett volna rálicitálni. Ez a teljesen más megközelítés viszont egy új karaktert formált bizonyos aspektusaiban, ami megengedte azt, hogy egyfajta mélyelemzést végezzen rajta. Így se nem Nicholson, se nem Ledger, se nem az animációs, vagy korábbi más karakter eredetére derített fényt. Viszont mégis megmaradt Jokernek. Csak így tudott működni ez a narratíva.

2019-10-07 21:53:31 MicaHiro (3) #91

Röviden: az a helyzet, hogy alapvetően nem voltam biztos benne, hogy jó ötlet egy Joker eredetfilm.
Sajnos a film sem igazán győzött meg. Jobb, ha Joker megmarad egy magyarázat nélküli karakternek. Ő számomra sokkal inkább a megtestesült őrület, mint egy konkrét ember.

(A filmben megjelenő leegyszerűsítő társadalomkritika meg ennél a zárójeles megjegyzésnél többet számomra nem ér)

2019-10-07 20:50:50 miraculum (5) #90

Abszolút egyetértek ezzel a karakterelemzéssel. Nekem is ez a fő gondom a filmmel, ha valamiért lepusztítom majd 4-esre az osztályzatom az újranézés után, az pont emiatt lesz, egyelőre az elemi erő amivel letaglózott a film, még ötösön tartja.

előzmény: caulfield (#89)

2019-10-07 20:25:17 caulfield (3) #89

Egyébként a hátba szúrás lenne a pókcsípés, egy ok az átváltozásra és a hős kreátorának megjelölése. Csakhogy Jokert nem lehet megszúrni ilyen értelemben, mert csak ő szúrhat. Látja rajta a kollégája, hogy nincs jól és közeledni próbál hozzá. A zacskóban lévő pisztolynál nem a tárgy maga a lényeg, hanem a gesztus. Hogy vállalva a rizikót segíteni akar rajta. Ő viszont később eljátssza a bizalmat, érthető, mivel azt se tudja mi az. Jokerhez nem lehet kapcsolódni, még hátba rúgásokkal sem, mert valódi haragot sem érez. Rögtön látni ahogy a film eleji bántalmazására reagál, hogy nincs rendben, Randall azt, hiszi, hogy csak elfojtja a haragját, ahogy ő is teszi, ezért közeledik feléje, együttérzésből. Nem veszi észre, hogy egy csontváz bizalmát igyekszik elnyerni. Még később fel is keresik lelkiismeretfurdalásból. Hátha. De a másik oldalon nincs senki. Soha nem is volt.

előzmény: caulfield (#82)

2019-10-07 17:43:02 agymosott09 (4) #88

Igen, és ezért sem hiszem, hogy a Randall-féle hátbazúrás-dolog tévképzet lett volna, mert akkor ott is lett volna valami megerősítése a tévképzet-mivoltnak.

előzmény: CrazyBoy (#86)

2019-10-07 17:27:25 CrazyBoy (5) #87

a fejbelővés felfogható poénnak, viccelt már vele a folyosón is, de persze ez már belelátás.

előzmény: agymosott09 (#85)

2019-10-07 17:25:53 CrazyBoy (5) #86

ez érdekes teória, de míg a barátnő fantázia mivolta flashbackekkel nyomatékosítva lett, a hűtős jelenet után ilyen nem történt, mint ködösítés azonban tetszik.

előzmény: agymosott09 (#84)

2019-10-07 17:17:14 agymosott09 (4) #85

Szerintem csak a belépő begyakorolt. Végig az öngyilkosságot gyakorolja, ott helyben dönt másképp. Improvizál.

előzmény: CrazyBoy (#83)

2019-10-07 17:14:20 agymosott09 (4) #84

1. fegyvert akart neki a suhancok lelövöldözéséhez
2. fegyvert akart adni egy mentálisan sérült embernek
3. azt hazudta a főnöknek, hogy Arthur kérte a fegyvert
4. végül hülyének nézte, és azzal ment hozzá, hogy "egyeztessék a szövegeket", amit a rendőröknek mondanak - ez nyilvánvalóan újabb hátbaszúrás akart lenni

Vagy te úgy gondolod, hogy mindezeket is csak behaluzta, mint a barátnőt? Nem kizárható. De ekkora kavarás már értelmetlenné tenné a filmet.

Mondjuk olvastam egy olyan verziót is, hogy amikor bemászik a hűtőbe, onnantól kezdve a többi már csak álom, amit a halála előtt fantáziál. Nem teljesen hülyeség, mert ezek a régi amerikai hűtők csak kívülről nyílnak, és elsőre be sem csukódik, csak másodikra, amire nyilván azért volt szükség, hogy jelezze a rendező, hogy bezárta magát.

előzmény: caulfield (#82)

2019-10-07 17:04:11 CrazyBoy (5) #83

A barátnőm azért felhívta rá a figyelmem, hogy Arthur Show-beli fellépése begyakorolt és tervezett, módszeres, tehát a criminal mastermindság még ha csak pislákol is a végén, zsigerből nem kizárható. Igazat adtam.

előzmény: agymosott09 (#80)

2019-10-07 17:03:24 caulfield (3) #82

Senki sem szúrta hátba.

2019-10-07 17:00:42 CrazyBoy (5) #81

Köszi. Még az el se hangzott, te adnál úgy pisztolyt egy elmebetegnek, hogy az nem is akarja elfogadni, mert papírja van róla hogy nem lehet pisztolya?! A többi elhangzott. A melák szívét adja Arthurnak... ezt a bullshitet, már bocsánat.

előzmény: agymosott09 (#79)

2019-10-07 16:58:09 agymosott09 (4) #80

Amúgy meg nem tudom, nekem kicsit zavaró volt a filmben, hogy Arthur egy olyan szinten jámbor és nyomorult figura, hogy azt nehéz összerakni azzal a gátlástalan, vagány pszichopatával, akivé Joker alakul. Az ilyen sérült figurák nem lesznek "criminal mastermind"-ok, max. szerencsétlen indulat-gyilkosok, de leginkább még azok sem, inkább csak öngyilkosok. Igaz, a criminal mastermindságot legalább nem is viszik túlzásba ebben a filmben. De a képregényhez és az egész Batman-főellenség témához jobban passzol a Heath Ledger-féle hiperaktív, szellemileg penge, valóban humoros karakter. De egy különleges interpretációnak, újraértelmezésnek azért megteszi. A filmtörténelem klasszikusai nincsenek veszélyben, de 2019-es szinten jónak mondható film. Igaz, sokat ezzel nem mondtunk.

2019-10-07 16:50:15 agymosott09 (4) #79

Ezzel a Randall dologgal nagyon el vagy tévedve, és bár már írták neked, hogy ő szúrta hátba, még mindig nem érted. Randall az egyik legnegatívabb szereplő a filmben. Az ő lebüntetése teljesen nyilvánvaló és magától értetődő része a sztorinak, nem véletlenül kerül ide a film egyetlen humoros jelenete, hanem mert a kiszámítható papírformát fel kellett oldani valamivel.

előzmény: caulfield (#78)

2019-10-07 14:29:18 caulfield (3) #78

A társadalmi érzéketlenség kapcsán, illetve annak természetességét illetően a filmnek, a Randall nevű bohóckolléga sorsán keresztül, azért van közölni valója. A melák szívét adja Arthurnak, amivel ő nem tud mit kezdeni, setesutasága le is leplezi Randall tettét, amelynek lényege annak diszkréciójában élt. (Minden emberi kapcsolat az intimitásban fogan.) Arthur figyelmet vár el, mindenkitől, ami visszás. Ő az ugyanis, aki nem figyel bentről kifelé, már régen nem. Sőt, sosem figyelt, nála ugyanis nincs bent és kint. Ezért rúgják ki. Nem tudnak mit kezdeni vele. Nincs kapcsolati kezdemény Arthur irányába. Ezt tényként állítja a film, de ez természetes, mivel Arthurnak sincs igénye mások figyelmére. Ami tényként kerül állításra, - ún. társadalomkritikai vonzatot képezve maga után sokakban - az valójában tárgytalan ködösítés. Arról pedig, hogy egy árva, megszentelt pillanatig sem mutatkozik Arthurban életre való kedv, a film mélyen hallgat, illetve azt az illúziót habosítja, hogy a néző egy ember fejébe van bezárva, s nem egy csontvázéba, illetve hogy létezik külvilág is. Ezáltal csapódik ki a közegábrázolás a sematikusság érzetében.
A “film” végülis hiteles, mert valóban bemutatja a pszichopátiát, a lelketlen önfüggést, de mindenképp álságos is, mivel azt sugallja, hogy van benne másról, többről is szó. Holott nincs. Egy állókép, semmint mozgó. Élettelen.
Ezért ez egy szuper-hősebb, primitívebb mozi, mint bármelyik korábbi, mivel mellőzi a drámát és csak az erőt láttatja.

2019-10-07 13:01:22 Trashman (5) #77

Nem tudom, részeg vagyok. :)

2019-10-07 12:58:19 caulfield (3) #76

Nem inkább átérzik?

előzmény: Trashman (#75)

2019-10-07 12:40:31 Trashman (5) #75

Szerintem az alkoholisták (pl.Én) megértik. Amúgy nagy film. Ötös.

2019-10-07 11:51:15 kwzatz (?) #74

"Inkább arra céloztam, hogy nagyon egyoldalú, hogy a 3 gazdag bankár rossz, ők szararcok és szegény Arthur szenved miattuk. Azért a valóság ennél árnyaltabb."
Hát... nem sokkal. :D

előzmény: Zsoca87 (#72)

2019-10-07 11:10:31 caulfield (3) #73

De az, ha nem is akarjuk a társadalmat elemezni nem aggályos egy kicsit? Az egyén átalakulása mégiscsak nagyban függ a környezetétől. Sőt. Mi mással lehet egy transzformálódást közel hozni filmen, mint a kliséken (a nevelőapa egy állat volt) túlmutató közegábrázolással?

előzmény: Zsoca87 (#72)

2019-10-06 22:45:11 Zsoca87 (4) #72

Nem is ezt kérdőjeleztem meg, ezt teljesen értem és igazad van.

Inkább arra céloztam, hogy nagyon egyoldalú, hogy a 3 gazdag bankár rossz, ők szararcok és szegény Arthur szenved miattuk. Azért a valóság ennél árnyaltabb. De mondom, utólag agyalva rajta igazából ez lényegtelen, mert ez Arthur Jokerré válásról szól, magyarán nem a társadalmat akarjuk elemezni. :)

előzmény: CrazyBoy (#71)

2019-10-06 22:23:40 CrazyBoy (5) #71

A csövest se veszed észre akit anno kidobtak a Lipótból, minek legyen alaposabb. A társadalmi érzéketlenségünk az elesettség iránt természetes. Házikedvenceinknek nagyobb védő lobbiereje van, mint peremre szorult embertársainknak. Ez mjuk kicsit off, de minek legyen a film szájbarágósabb.

előzmény: Zsoca87 (#69)

2019-10-06 22:14:20 CrazyBoy (5) #70

jópofa :) bizony ez ilyen.

előzmény: caulfield (#68)

2019-10-06 22:12:53 Zsoca87 (4) #69

IGazából, így agyalva rajta, nem tudom, hogy az általam megfogalmazott kritika valid-e. A társadalomkritika egyszerűsége, egyoldalúsága, a szociológiai réteg semmilyensége (mert semmilyen) igazából csak díszlet, nem? És ha az, akkor ennek nem is kell mélynek, alaposnak lennie.

előzmény: Zsoca87 (#65)

2019-10-06 22:04:42 caulfield (3) #68

Csak.

előzmény: CrazyBoy (#67)

2019-10-06 21:49:05 CrazyBoy (5) #67

Rendben, akkor indokold meg miért engedte el a törpét?

előzmény: caulfield (#66)

2019-10-06 21:46:50 caulfield (3) #66

Igen, szeretném kívülről megítélni. Azáltal ugyanis tök szépen rá lehet világítani arra, hogy nincs bent.

előzmény: CrazyBoy (#64)

2019-10-06 21:32:54 Zsoca87 (4) #65

Na, ma végre meg tudtam nézni.

Úgy gondolom, hogy a fényképezés, a színek, a zene és a színészi játék iszonyú jó, bőven átlag feletti. Ami igazán zavaró, az a társdalomkritika egyszerűsége, sőt, nem is egyszerű, hanem bárgyúsága.
De ez az egyetlen negatívum.

Óriási a TV-s jelenet, szerintem azért fontos, mert ott fogható meg, hogy az esetlen, balfasz Arthurból "magabiztos" Joker lesz.

Nagyon jó film

2019-10-06 21:25:14 CrazyBoy (5) #64

Ez az elgondolás azért hibás mert Joker tetteit kívülről ítéled meg. Kimondja a filmben, hogy azért engedi el a törpét amiért, attól még hogy te ezt nem látod indokoltnak, ez tény marad. Valamint emlékezzünk azt akarta beadni a főnökének, hogy a pisztoly csak kellék, amit a főnöke már nyilván nem hisz el, ha a kollégája azt hazudja fegyvert akart tőle venni. Hazugság, árulás és kibeszélés. Ráadásul a pisztolyt se kérte, csak egy problémát kapott amivel bajba is keveredett. Semmi jót nem kapott a meláktól. De hangsúlyozom most Joker/Fleck nézőpontjából szemlélve.

előzmény: caulfield (#63)

2019-10-06 21:16:12 caulfield (3) #63

A kirúgását az segítette elő, hogy elejtette a pisztolyt a gyerekek előtt, illetve korábban, hogy elvesztette a molinóját. Persze a melák közel sem egy Teréz anya, de mindenesetre mikor átadja neki a fegyvert az az egyetlen empatikus jelenet a filmben, az a fazon az, aki valóban ránéz, aki látja a meggyötört állapotát és segítő kezet nyújt neki. A törpe pedig pont, hogy nem. Legalábbis nem látunk tőle ilyet.

előzmény: CrazyBoy (#62)

2019-10-06 21:04:22 CrazyBoy (5) #62

Dehogy is. Adott neki egy pisztolyt ez igaz, de később azt mondta a főnökének Fleck pisztolyt akart tőle venni, nagyban segítve a kirúgását. Tehát a háta mögött bekevert neki. Majd megjelenik a melák Flecknél (aki nem felejt sérelmet), hogy a saját fenekét védje, mit mondjon a nyomozóknak( ne feledjük tőle kapta a pisztolyt) elég pofátlan dolog. Csak erre egy normális ember nem így reagál, hanem elküldi a fenébe.

előzmény: caulfield (#61)

2019-10-06 20:51:45 caulfield (3) #61

Érdekesebb kérdés, hogy miért ölte meg a melák kollégát, aki a pisztolyt adta neki korábban. Ő talán nem volt jó hozzá? Az egész film alatt valós együttérzést körülbelül csak akkor lehet érezni, mikor átnyújtja neki a fegyvert.

előzmény: CrazyBoy (#60)

2019-10-06 20:12:00 CrazyBoy (5) #60

mégis csak a törpéből tudok kiindulni akit azért engedett el mert h. ő volt jó hozzá egyedül, tehàt az anyja szeretetével nem volt kibékülve, vagy azzal hogy hazudott, illetve mivel èn se tudnám megölni az anyámat nem tudom. De Jokerről simán el tudom képzelni.

előzmény: TheDriver (#58)

2019-10-06 20:05:05 pelu (5) #59

Újranéztem.
Tévedtem.
Átértékeltem.
Ez zseniális!

2019-10-06 19:38:48 TheDriver (5) #58


igen, csakhogy nem az anyja abuzálta, hanem annak az élettársa...kb az anyja szerette az egész élete során egyedül...

előzmény: CrazyBoy (#51)

2019-10-06 18:43:40 caulfield (3) #57

A rajta lévő kontroll a szánalmas, nem a fickó. Ő egy szörny. Valószínűleg a kontroll szánalmas mivolta miatt az, de ezt nem feszegeti a film, mivel nem is célja neki.

előzmény: CrazyBoy (#55)

2019-10-06 18:23:01 saatonda (?) #56

"akár még pozitív üzenetet is találnak benne"

előzmény: CrazyBoy (#52)

2019-10-06 17:31:31 CrazyBoy (5) #55

Nem értem, hogy érted hogy folyamatosan megkapja, mikor nem. A "főhős" kezdettől elmebeteg, de míg van rajta kontroll szánalmas csak, és nem egy szörnyeteg.

előzmény: caulfield (#54)

2019-10-06 17:21:07 caulfield (3) #54

Vagy épp azért válik szörnyeteggé, mert ezeket megkapja folyamatosan az ún. társadalomtól. Ebben a dilemmában rejlő árnyalatokat nem járja körbe a film, mert a “főhős” ugyanolyan elborult már az első snittben, mint bármikor később.

előzmény: CrazyBoy (#52)

2019-10-06 16:54:00 CrazyBoy (5) #53

Amúgy vicces egy fickó vagy, ránéztem adatlapodra és az áll, pont a Jokert nem akarod megnézni. Aztán előbb kommentelsz a film alá, mint hogy megnéznéd, aztán dacból mégis megnézed, pedig nem akartad :D

előzmény: saatonda (#50)

2019-10-06 16:15:52 CrazyBoy (5) #52

Ez evidens. A film pont a társadalom felelősségéről szól, ha a peremre szorult nem kapja meg a törődést, gyógyszereit és a szociális hálót. És mikor ennek következtében szörnyeteggé válik, a társadalom megelőzés helyett kezdhet tüzet oltani.

előzmény: saatonda (#50)

2019-10-06 16:06:47 CrazyBoy (5) #51

A különbség, ha téged abuzál az anyád gyerekkorodban felnőtt korodra max. megromlik a kapcsolatotok, mert nem vagy elmebeteg. De egy olyan karakterből kell kiindulnod ami elkezdi minden sérelmét megtorolni, a hagyományos értelemben vett morál gátjainak leépülésével. Az anyja hazudott neki, kínozták, fejsérülése lett amitől kényszeresen nevet és "őrült". Szóval miért ne ölte volna meg? :)

előzmény: TheDriver (#46)

2019-10-06 16:04:56 saatonda (?) #50

"Én nagyon is személyesnek éreztem az átalakulást mivel emberi volt, teljesen azonosulható, elképzelve persze, hogy egy ember levetkőzi a társadalmi morált,és minden sérelmet megtorol ( legyen innentől kezdve ez akár az, hogy..."

az ilyet veszélyes elmebetegnek hívjuk és elzárjuk vagy végső esetben megsemmisítjük

előzmény: CrazyBoy (#49)

2019-10-06 15:55:25 CrazyBoy (5) #49

Nekem pont tetszik az átvezetés, hogy nem tudod honnan végződik Arthur Fleck és honnan kezdődik Joker. De ha konkrétak akarunk lenni persze a TV Showtol ( még a nevét se maga adta). A metrós jelenetnél csak a kiváltó ok a lány, szó sincs megmentésről, csak a làny számára kedvezően alakuló kimenetelről. Ott csak egy meggyötört Fleck elpattan. A bizarr része inkább a tánc, ami előrevetíti az átalakulást. Mert van átalakulás. Ami miatt megtévesztő, hogy itt nem egy pont van ahol "hősünk" elhatározza hogy valami lesz. Hanem csak kiengedi ami eddig is benne volt, a társadalom morálját elengedve. Az ember alapvetően csak annyit tud változni, abból tud táplálkozni ami eredendően benne van. Én nagyon is személyesnek éreztem az átalakulást mivel emberi volt, teljesen azonosulható, elképzelve persze, hogy egy ember levetkőzi a társadalmi morált,és minden sérelmet megtorol ( legyen innentől kezdve ez akár az, hogy megöli az anyját). Tehát Joker negatív felemelkedése inkább fékek és ellensúlyok felszámolásáról szól. És hogy Fleck, ami ugyanúgy hamis név ( ha örökbefogadták) akár mint Joker ( amit más adott és felvette), kevésbé lényeges. Ha ettől személytelen, és a "ki" helyett a "mi" Joker, szerintem még sokkal izgalmasabb! :)

előzmény: caulfield (#48)

2019-10-06 13:57:09 caulfield (3) #48

Van az a bizonyos metrós jelenet, ami kulcsfontosságú mind a film cselekménye, mind a karakter lényegét illetően, a jelenet, ahol a “hős” kimutatja a foga fehérjét. Ki menti meg a lányt az erőszakoskodóktól? Mert B. Wayne, P. Parker, C. Kent és a többiek kapcsán a helyzet egyértelmű, ismerjük a személyt, tudjuk min ment át és látjuk az átalakulást, a hőssé avanzsálást. Arthur Flecknél viszont ilyesféle változás nincs, antihősi irányba sem, mivel olyan karakter, hogy Arthur Fleck nincs - csak a forgatókönyv szerint van, csinált módon. A kérdés nem az, hogy ki menti meg a lányt, hanem, hogy mi. Erről a miről szól a film kizárólag, de ehhez - lévén, hogy személytelen - nem lehet viszonyulni.

előzmény: CrazyBoy (#39)

2019-10-06 13:52:13 saatonda (?) #47

(mert kíváncsi voltam, melyik az évtized undormánya, az első kickass-baromság vagy a joker. a kick-ass, bár ebben is volt egy-két dolog, ami eléggé kétes moralitású ill. ízléstelen. de több szót nem vesztegetek egyikre sem, lepontozni nem fogom rajtam ne múljék, de ennyi. kár volt megnézni de az ennél minden szempontból jobb ad astrát is.
remélem a charlie angyalai jobb lesz ezeknél.)

előzmény: MicaHiro (#45)

2019-10-06 13:48:51 TheDriver (5) #46


Arra tudnátok nekem értelmes magyarázatot adni, hogy Arthur miért ölte meg az anyját a kórházban?
Nekem nem következett abból, hogy megtudta hogy örökbefogadták...attól még ugyanaz marad a kapcsolatuk elvileg...

2019-10-06 13:06:07 MicaHiro (3) #45

Ahhoz képest, hogy kifejezetten nem akarod megnézni, valahogy csak sikerült :D

előzmény: saatonda (#43)

2019-10-06 12:17:23 saatonda (?) #44

(gondoltam feltűnik hogy nem a filmre vonatkozott az állítás, de ha nem, akkor nem)

előzmény: CrazyBoy (#42)

  • 1
  • 2