It: Chapter Two (2019) ☆ 👁

Az: Második fejezet

(Andy Muschietti)

amerikai horror, thriller

3,2
★★★☆☆
91 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-09-11 23:56:03 Rorschach (1) #19

No ez a film sajnos mindenben alulmúlja a két évvel ezelőtti eresztést.

A horror alig működik, legtöbbször csak pislákol. Nem csoda, hiszen mikor még a rendezés a helyzet magaslatán is lenne, az effektek szarul néznek ki (nem értem - ha tudják, hogy egységnyi pénzből ennyi CG nem jön ki szépen, miért nem vágnak vissza, miért erőltetik? nagyon gáz); a színészi játék halál ciki (annyit ér a színész, ahogy vezetve van, kedves Andy Muschietti, szűk három óra sem elég egy tisztességes főhős kifaragására, ha szar a koncepció); a konklúzió vicc, egy az egyben az előző film feloldását hozták át, no nem mintha a történet egészét kitenném a falra mutogatni, a Bowers-szálat meg ezt a tokengyűjtögetést aki kitalálta...

Skarsgard amúgy fantasztikus még mindig Pennywise-ként, de elképesztő, mennyire lelimitálták a mozgásterét - az esetek 90%-ában inkább valami gagyi CG szörnyre bíznák a dolog oroszlánrészét, ami egy ekkora csillagos ötös castinggal a tarsolyban ordítóan nagy hiba.

Plusz más a második rész nagyon, mint az első, és nyilván ami elég egy "kisvárosi gyerekek a természetfeletti horror ellen" sztorihoz, az nem feltétlenül lesz elég a nosztalgiával vegyített, eltékozolt idő és múlt hibái fölött lamentáló felnőtteket felsorakoztató kozmikus horrorhoz.

...nem is volt elég a kraft, a film így leült a két szék közé. Azért a bohóc karakterét köszönöm ennek a két filmnek, ő még úgy is az egyik legerősebb horrorszörny evör, hogy betekinthettünk a kulisszái mögé, és nem várt ott más, csak csalódás.

2019-09-09 00:22:20 dorika22 (?) #18

De, a könyvben van aztán az igazán spirituális magyarázat :D
A filmbe ez az alternatív befejezés, hogy ,,győzzük le a félelmeinket és fogjunk össze,, gondolom a könnyebben fogyaszthatóság miatt került. Az eredeti műben a világot a hátán tartó Teknős, az eredendő jó és gonosz stb stb egy olyan túlmisztifikált legyőzés, hogy azt sztem senki nem vállalkozott filmre vinni.
Egyébként nekem összességében tetszett a film, inkább neveznèm egy izgalmas kalandnak mint horrornak. A pici kikacsintások King egyéb műveire is tök jók pl. a ,,Megjött Johnny,, ajtós jelenet a Ragyogásból, vagy Bev vérrel nyakig öntve (Carrie). King cameoja pedig csak hab a tortán, pláne hogy ő is megjegyzi, hogy nem tetszik neki a befejezés...

előzmény: TheDriver (#13)

2019-09-08 17:09:00 Dangar (3) #17

korrekció:

*a halott Stan Eddie testében

Bocsi.

előzmény: Dangar (#15)

2019-09-08 13:33:02 saatonda (?) #16

(a homo-s részhez:
alapvetően ha valaki elolvassa king korai regényeit, ott is láthatja, hogy kezdettől fogva volt benne mindenféle, menstruáció, homoszexuális fiatalok, itt-ott naturalisztikus szex, ürítés és egyéb, nemritkán a cselekmény szempontjából roppant jelentős csodák. engem számos ilyen felesleges, helyenként undorító, helyenként szimplán bárgyú és beteg elem zavart, de ez nem állt a siker és az elismerés útjába. a szokása mindenesetre megmaradt, lsd. pl. álomdoktor bizonyos részletei:)))

előzmény: Dangar (#15)

2019-09-08 13:07:09 Dangar (3) #15

Ami tetszett:
- Továbbra is csodás képek, egyszerre harmonikus és hátborzongató (ne kérdezzétek, hogyan sikerült ezt nálam összehozni!) helyszínek, hatásos fények, igényes operatőri munka.
- Ügyes színészi játék (főleg a gyerekektől!), remek casting. A felnőttek többnyire tényleg hasonlítanak gyerekkori "énjükre" - sok "időugrós" filmben hajlamosak félvállról venni ezt.
- Nem tudom, a könyv mennyire érinti ezt, de jó, hogy végre kaptunk valamit a "Pennywise-eredettörténetből", még ha kissé sci-fi jellegű is lett. Az eredeti film - emlékeim szerint - nem nagyon foglalkozott a témával.

Ami nem tetszett:
- Leszögezném, nem vagyok homofób, de a bevezető smacikat eléggé erőltetettnek, szándékos "sokkolásnak" éreztem. A két srác simán sétálhatott volna kéz a kézben is, akkor is leesett volna, hogy melegek, semmi nem indokolta a premier plán csókolózást egy vidámpark közepén, de talán csak én vagyok túlzottan gyanakvó, hogy ebbe is összeesküvést látok. Egyébként sajnáltam őket, a Richie-"csavar" pedig még tetszett is!
- Tudom, ez nem ugyanaz a film, és talán csak a kor teszi, de a Curry-féle klasszikus nyomasztó, depresszív hangulatát számomra nem sikerült áthoznia. Ebben nyilván szerepet játszott a tény, hogy Penny nem kapott valami sok játékidőt, és főleg, hogy...
- ...eltúlozták a komikumot!!! Mármint ahhoz mérten, hogy ennek egy véres, brutális, kőkemény pszicho-horrornak kellene lennie, nem valamiféle hibridnek, ami az ijesztegetés és a nevettetés mezsgyéjén szlalomozik össze-vissza. Egy-egy könnyedebb jelenetben még elment az a pár beszólás, de pl. a 3 ajtós ökörködés egy lagymatag Scooby Doo epizódban is cikis lett volna...
- Hasonló a helyzet a CGI monszterekkel. Ezeknél a "mindjárt téglát sz*rok"-tól egészen a "szétröhögöm magam"-ig terjedt a skála. Egyébként sokszor feleslegesnek is éreztem a digitális beavatkozást. Közhely, de a kevesebb néha több.
- Mike és Bill beállós/hallucinálós sámánkodása meglehetősen offplace-jellegűre sikeredett.
- Ha már Bill: az, hogy a fickó századszorra, felnőttként is beveszi, hogy a 27 éve halott kisöccse - még mindig gyermeki hangon - szólongatja a csatornából,azért már durva...
- A gonosz elpusztítása már az eredeti filmben sem igazán nyerte el a tetszésemet, de ami itt történt, az határozottan kiakasztott! Tehát, a földöntúli, emberfeletti hatalmú, gyilkos démont úgy győzik le, hogy konkrétan halálra dumálják, összetörvén szegénykém önbecsülését...NE MÁÁÁÁÁR!!! Már csak a jó útra térős, összeborulós happy end hiányzott, ahogy Pennywise-t ünnepélyesen bevéve a loser klubba (merthogy veszített - értitek...) csobbannak egyet a bányatóban. Értem én, mit akart közölni a rendező az összefogásról, a hit (nem AZ a hit) erejéről, de ez akkor is Disney szintű volt (és a Disney-vel nincs baj, csak ők általában nem az évtized legbrutálisabb horrorjaként reklámozzák a termékeiket). Esküszöm, annyira nem hittem el a dolgot, hogy végig a karfába kapaszkodva készítettem magam egy csavarra, ahogy Penny hirtelen röhög egy nagyot ("Tényleg azt hittétek, hogy ilyen könnyű lesz???"), aztán újraéledve - mondjuk a halott Stan testében, vagy akármi - nekiáll egy igazi, epic bossfight-nak, aminek a végén az indiánok üstjében végzi (amíg 27 év múlva ki nem engedi valaki egy 3-4. részre...vagy inkább ne?)...de sajnos semmi ilyen nem történt...

Összességében elég jó film lett mindkét fejezet, megérte az újraalkotást. Személy szerint nem sajnálom a rááldozott pénzt és időt, de azért lett volna még mit kovácsolgatni a pengéjén.

2019-09-07 14:21:59 Jason13 (3) #14

2017-ben elégedettek lehettek a horrorrajongók, ugyanis mozikba került Stephen King legendás regényének, az Az-nak az új filmadaptációja, mely nem csak hatalmas anyagi sikert könyvelhetett el, de egyaránt szerették a nézők és a kritikusok is.
Én személy szerint nem lettem nagy rajongója a végeredménynek, de félreértés ne essék, egy teljesen korrekt, helyenként kifejezetten drámai, azonban mégis szórakoztató rémfilmnek találtam, ami végül pozitív nyomott hagyott bennem.
Az viszont már a bemutató idején se volt kérdés, hogy kap e folytatást, ugyanis Andy Muschietti rendező (aki korábban a 2013-ban napvilágot látott Mamáért is felelt) csak a regény azon részét dolgozta fel, melyben a gyerekszereplők szállnak harcba a gonosz bohóc ellen.
A Második fejezetre pontosan két évet kellett várni és első blikkre úgy tűnt, ismét egy izgalmas és szórakoztató filmmel lesz dolga a közönségnek, hiszen a stábhoz remek felnőtt színészek csatlakoztak és a terjedelmes játékidőből arra lehetett következtetni, hogy a horror mellett a drámai betétek is nagyobb teret kapnak és az első részben nyitva hagyott kérdések is megválaszolásra kerülnek.
Az elvárások tehát az egekbe szöktek, de vajon sikerült őket teljesíteni?
27 év telt el azóta, hogy a kívülálló gyerekből verbuválódott Vesztesek klubja legyőzte Pennywise-t, a gonosz bohócot. Azóta felcseperedtek a kis suhancok és legtöbbjük látszólag sikeres életet él, viszont a gyerekkori traumák mindegyikőjük magánéletét megbélyegezte. Viszont a rémálom nem ért véget, úgy tűnik, a Derry-ben egykor garázdálkodó entitás visszatért, így az egykori klubtagoknak ismét össze kell fogniuk, hogy immár véglegesen elpusztítsák a gyilkos hajlamú szörnyeteget.
Nem húznám az időt és gyorsan megválaszolnám a fentebb feltett kérdést: a Második fejezet sajnos nem képes felnőni a magas elvárásokhoz. Vegyük például a színészeket. Hiába az impozáns gárda, élükön Jessica Chastain-nel és James McAvoy-jal, a felnőtt szereplők között egyszerűen nem működik úgy a csapatdinamika, mint az első epizódban látható gyerekek között. Szó se róla, az alakítások nagyszerűek, sőt, Bill Hader többször ellopja a showt társai elől, köszönhetően annak, hogy játékában mesterien vegyül a humor és a dráma. De itt már nincs meg a klubtagok között az a természetes kémia, mint az előzményben, inkább a mesterkéltség érződik jeleneteik nagy részén.
Itt van aztán a film hossza. A gyanútlan néző azt hiheti első látásra, hogy a 169 perces játékidő megengedi magának, hogy az egymásra halmozott horror elemek mellett a karakterek személyes drámája is kellő mélységet kapjon. Azonban a készítők megelégedtek azzal, hogy a felszínt kapargatták. Hiába kerül bemutatásra az, hogy a gyermekkori traumák milyen sebeket okoztak a figurákban a későbbiekben, ez a szál eléggé elnagyolt, nincs igazán kifejtve és a befejezésben nagyon sok, eleinte komolynak tűnő konfliktus egyszerűen csak megoldódik.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy nagyon kevés dolog derül ki Pennywise múltjáról. Tény, hogy a horrorfilmekben az a legfélelmetesebb, amit nem ismerünk és nem is az lett volna az elvárás, hogy mindent tudjunk meg a gonosz bohócról. Elég lett volna például lefektetni néhány szabályt, hogy akkor mi alapján is „működik”. De be kell érnünk annyival, hogy a szereplők itt-ott, mikor éppen megkívánja a történet, elejtenek pár információmorzsát és ennyi.
Tény, hogy ilyen téren a regény is kikezdhető, de pont ezen a téren lehetett volna többet hozzátenni a történethez.
És akkor kitérnék a film talán legnagyobb negatívumára, az ijesztőnek szánt jelenetekre. Már az első epizód is tartalmazott olyan részeket, melyek inkább voltak röhejesek, mint rémisztők, de ezeket végül háttérbe szorították a jól sikerült képsorok.
Jelen esetünkben azonban Muschietti és a forgatókönyvíró, Gary Dauberman gyógyszere nagyon messzire gurult. A szereplők különböző félelmeit magára öltő Pennywise alakjai az esetek nagy részében egyszerűen gagyik. Emiatt a film néhol már önmaga paródiájává válik, hiszen szinte érződik, ahogy a forgatáson a készítők vért izzadtak, hogy amit a vászonra engednek, attól mindenki összecsinálja magát. De a végén annyira igyekeztek, hogy végül a nagy igyekezetük visszafelé sült el.
Itt meg kell jegyeznem, hogy nem azzal van a probléma, hogy helyenként poénokat szórnak a főszereplők, esetleg feszültségoldás gyanánt vicces szituációkba keverednek. Nem, ezzel semmi baj nincs, sok hasonló horror él ezzel a recepttel, sőt, az első rész baromi jól is alkalmazta. A gond ott leledzik, hogy a túlcsordult vizuális ötleteknek és az elszabadult kreatúráknak köszönhetően a vérfagyasztónak szánt jelenetek már-már meseszerűek és egyáltalán nem a kívánt hatást érik el.
És akkor elérkezett az idő, hogy véleményemben előrukkoljak egy fordulattal. A fentebb felsorolt negatívumok ellenére a Második fejezet nem rossz film. Tény, hogy felszínesen kezeli a komoly drámát, hiányzik belőle az a csoportdinamika, ami jelen volt az első részben és horrorként se igazán állja meg a helyét, viszont a végeredmény még így is szórakoztató. Ez köszönhető a külön-külön nagyot alakító színészeknek, a tényleg viccesnek szánt részeknek és a finálénak. Igaz, ez utóbbi talán sokaknál kicsapja a biztosítékot, de emlékeim szerint nagyvonalakban leköveti a regény végét, ami számomra nagy pozitívumként csapódott le. Igaz, a lezárásban talán már túlcsordulnak az érzelmek és ott már akad pár komolyabb eltérés az írott alaphoz képest, de még így is működik a maga módján.
Összegezve a látottakat, az első rész által felfokozott elvárásoknak nem sikerült megfelelnie a Második fejezetnek. Hiába illan el a terjedelmes játékidő, helyenként nagyon csapongó a történet, az ijesztgetések nagy része egyszerűen nem működik és a karakterek drámája sincs igazi mélységeikben ábrázolva. Ennek ellenére a színészek kitettek magukért, a látványvilág kellően megkapó és a cselekmény sem tartalmaz üresjáratokat.
A látottak itt már egyértelműen vegyes érzelmeket váltottak ki belőlem, de azok számára mindenképp érdemes megtekinteni a filmet, akik olvasták a regényt és látták az első részt. Viszont a zsigeri horrorra vágyók ne ezzel próbálkozzanak.

2019-09-07 08:32:27 TheDriver (3) #13


Titeket nem zavart, hogy semmit nem tudtunk meg Pennywise hátteréről, hogy jött létre, honnan, mi hajtja stb... A könyvben sincs rá semmi magyarázat?

2019-09-06 22:42:24 Mikkey (4) #12

szerintem korrektek voltak a horror elemek, nem egy kaptafára voltak felhúzva, mintha többféle technikát használtak volna az egyes megjelenítésekben, maszkolásban. volt egy oldschool bája, eszembe jutottak a thing v az evil dead bizonyos dolgai :) nyilván elmarad az elsőtől, de 1 osztályzaton belül. akinek az bejött, nagyon nem fog mellé lőni, hasonló a felépítése. humora ült, drámája, szíve a helyén!

előzmény: erahurka (#11)

2019-09-06 22:16:17 erahurka (3) #11

Inkább vígjáték mint horror. Nem is értettem néha, hogy jöhetett volna valami feszült jelenet, erre egy nevetséges animált izé kezdett rohangálni... A szinkron pedig az utóbbi évek egyik legrosszabbja, köszönöm a forgalmazónak, hogy ezzel is tovább rontottak a filmen!

2019-09-06 14:16:36 Bogár Bence (4) #10

Azt a hozzászólásomat már nem engedi módosítani, de köszi, akkor már erről is tudok. :)

előzmény: Ubul (#8)

2019-09-06 08:50:29 Tom85 (3) #9

Indokolatlanul hosszú. Az első rész szerethető volt a gyerekszereplők miatt, de ez most inkább erőltetett lett. Pennywise karakterének háttérbe szorítását sem igazán értem. A sok speciális effekt helyett neki kellett volna több jelenetet kapnia.

2019-09-06 08:04:35 Ubul (?) #8

lehet módosítani, ha módosítod, akkor [ ] közé írod hogy spoiler és /spoiler ,ahogy be is helyettesíti a szövegdobozba, ha rákattintasz
csak neked kell ezt szerkesztéskor begépelni, hisz ugyanazt csinálják a gombok is, behelyettesítik automatikusan azt, amit te kézzel is feltudsz vinni

off vége

előzmény: Bogár Bence (#7)

2019-09-05 21:53:17 Bogár Bence (4) #7

(Az elején véletlen linkre nyomtam a spoiler helyet. Elnézést érte, de ezeket ahogy látom nem lehet módosítani, ezért ahol kell odaírtam nagy betűkkel, hogy SPOILER! Bocsi...)
Az első nekem is jobban tetszett egy kicsivel, de azért erről a második fejezetről is úgy gondolom, hogy remekül sikerült. A hangulat pazar, szerencsére most sem visszafogott PG-13-as horrorról van szó - megjegyezném, hogy annyira ez sem ijesztő, viszont bátrabb mint az első, valamint számomra meglepően bizarr és groteszk volt helyenként. Néha már-már "japánosan". :D Annak örültem, hogy most is jutott idő az emberibb és drámaibb pillanatokra, nem csak a feszültségkeltés megy ezerrel. Ezek azok a dolgok, amik miatt sokkal több ez, mint egyszerű horrorfilm. A színészek remekül játszottak: Bill Hader majdnem ellopja a showt, de a legjobb szerintem James McAvoy és Jessica Chastain volt. Kiválóak voltak, annyi biztos. Sőt, Skarsgard is nagyon érzi a bohóc szerepét, bár kaphatott volna kicsit több játékidőt is. Nekem a lezárás, meg az utolsó pár perc nagyon bejött: lehet, hogy valaki giccsesnek tartja, de nekem épp így tetszett. Meglepő, hogy egy pillanatig sem éreztem soknak a majd 3 órás játékidőt, elrepült számomra elég hamar. 80%
Na és akkor most...
Személyes kifakadás KEZDETE
Nem akarom elhinni. Ennyi hülyével utoljára az Örökség vetítésén voltam egy teremben. Engem ez bánt, mert ezek a mocskos alakok nem tisztelik a mozit és a filmet, a többi nézőt meg főleg nem. Leszögezném, egy nagyon nyugodt ember vagyok, akit iszonyú nehezen lehet felhúzni, de ezeknek az embereknek most sikerült...
Az oké, ha a viccesebb részeknél nevetnek, de itt állandóan ez volt, nyerítettek mint a lovak. Hangosan csámcsogtak, a chipes meg egyéb zacskókat direkt nagyon hangosan zörgették, hogy még csak véletlenül se tudjuk élvezni teljes valójában a filmet. Végigkommentálták az egészet, talán nem volt 4-5 (!) percnyi idő a majd 3 órás film alatt, amíg ne lett volna beszéd. Volt, aki minden egyes káromkodásnál felröhögött, meg az összes horror-jelenetnél is. Talán én is többet mobilozok néha a kelleténél, de a moziban soha- ezek meg itt nyomatták full fényerővel egy csomó ideig. Arról nem is beszélve, hogy a terem egy időben szisszent fel az elején a, [SPOILER! a két meleg csokjánál SPOILER vége] jöttek a kommentek, hogy "bazmeg", "én nem erre fizettem", stb... Én sem mondom, hogy az a rész feltétlen kellett, de basszus, ennyi felháboródás úgy két másodperc miatt? Ne már, emberek. Akkor ne nézzetek oda, aztán cső. A legalja viszont az volt, mikor az egyik bunkó tirpák elröhögte magát, mikor [SPOILER! Az elején a faszi megütötte Beverlyt SPOILER vége] Mégis ki az az embertelen állat, aki azon röhög, [SPOILER! hogy egy férfi megüt egy nála gyengébb nőt SPOILER vége] A föld alá süllyedtem volna a helyében szégyenemben...
Azért vagyok igazából ezek miatt ilyen szomorú, mert az én korosztályom/generációm csinálta csak, ami elég szomorú számomra. Tényleg itt tartunk? Egy olyan moziban történt ez, amelyik abszolút a kedvencem, mindig igényes nézők gyűlnek ott össze, de most mintha egy másik világból jöttek volna... Egyszer az ilyen úgy megérdemelnének egy méretes sallert attól, aki nézni és élvezni akarná a filmet...
A végén össze is néztem a mögöttem ülő csajjal, aki szintén elég ideges volt ezek miatt a mocskok miatt. Jó hangosan meg is jegyeztem, hogy ennyi ökörrel rég nem voltam egy moziteremben...
Az összes KT-s tagnak kívánom, hogy jobb körülmények közt tudja megnézni ezt a filmet, mert egyébként szerintem egy jó alkotás.
Személyes kifakadás VÉGE

2019-09-05 17:40:14 nygaben (4) #6

Az első erősebb és koncentráltabb volt, nameg a gyerekszínészek is jól tolták. Ez már azért túl van húzva, kevésbé emlékezetes, sok helyen kiszámítható, olcsó ijesztgetésekkel van tele. A humora felhozza, nameg megint kaptak a kölykök pár jó jelenetet. A végére határozottan gyengül, szentimentális és giccses lesz... egyelőre gyenge 4-es, majd meglátjuk, mennyire marad benne a fejemben.

2019-09-04 10:36:40 Ubul (?) #5

nem gond,küönbözőek vagyunk,én pl a Ready Or Not-nál lepődtem meg, hogy számon lett kérve a filmen a poénos stílus, miközben nem is titkolták hogy vannak benne poénok, és stílusilag is inkább vígjáték, horrorosabb elemekkel (az más kérdés, hogy kinek mi a horror, 30 évvel ezelőtt lehet hogy sok embernek ez lenne a nagy betűs HORROR, de ugye az ingerküszöb és igények változtak azóta)

tavaly láttam az első részt, nekem tetszett, és utána vettem rá magam hogy megnézzem az eredetit is, ami már kevésbé jött be, és nem azért, mert régi, más stílusú, stb, főleg hogy mai napig szerintem több 60-as, 70-es és 80-as horrorfilmek tetszenek, és újranézem simán őket.

Ettől függetlenül én úgy láttam ,hogy még kis közönség látta az új részt, szóval majd kiderül, mi lesz :) nem szoktam nagy reményekkel ülni filmek elé, mert sokszor tudok csalódni :D a színészgárda számomra már bőven elég indok egy jó filmre

előzmény: Edwest12 (#4)

2019-09-04 09:05:27 Edwest12 (?) #4

Csak ironizáltam. :)
Amúgy persze, benne van a pakliban az is, hogy igazuk van. Sajnos az előző feldolgozásnak is a második fele gyengébb volt. Én nagyon élveztem a 2017-es első részt, és számomra az utóbbi idők egyik legjobb horrorja volt. Az általam olvasott kritikában (szándékosan nem írom, hol olvastam) az bosszantott fel, hogy olyasmit kér számon a filmen, ami valószínűleg nem is volt célja. Tudomásul kell venni, hogy egy horror több módon közelítheti meg a témát: van, ami ijesztő akar lenni, és van, ami nyomasztó. Vagy mindkettő. Én például mostanság nem szeretem az olyan horrorfilmeket, amik teljesen levisznek az életről. Ezért sem szántam rá magam az Anyám!-ra, az új Suspiriára vagy akár az Örökségre.

Bocs, ez kicsit OFF volt!

előzmény: Ubul (#3)

2019-09-04 08:51:06 Ubul (?) #3

mondjuk én az első részre ilyen kommenteket, posztokat, review-eket nem találtam, ellenben amit írsz a 2. résszel kapcsolatban, sajnos úgy néz ki hogy sok embernek nem hozta azt, amit elvárt.
Főleg a hosszú játékidőt írják, ami nem tartja fenn végig az érdeklődést.

előzmény: Edwest12 (#2)

2019-09-04 08:30:19 Edwest12 (?) #2

Már meg is kezdődött a fanyalgás, hogy mennyire nem sikerült a második felvonás, meg különben is, az első is tök rossz volt, és ők ezt már akkor is megmondták, és vissza is lehet keresni, hogy ők már akkor is azt mondták. :P

2019-07-27 23:39:29 BalaKovesi (3) #1

Maga Andy Muschietti erősítette meg a hírt, hogy a film játékideje 2 óra 45 perc, lesz(!!!), ez hozzáadva az előző rész 2 óra 15 percéhez eléri az 5 órás játékidőt. Úgy néz ki végül sikerül adaptálni teljesen a több mint 1000 oldalas könyvet? Mondjuk pont most olvasom a regényt, és azt ami ebben a könyvben le van írva egyszerűen lehetetlen ennyi idő alatt - meg úgy nagy általánosságban - átadni, de majd meglátjuk. Az Első fejezetnek sem volt kárára, hogy sokat változtattak az alapanyagon, a hangulata és a szellemisége átjött nagyjából. Nagyon szurkolok ennek a filmnek, a Hollywood meg a The Rise of Skywalker mellett ezt a filmet várom a legjobban.