Dom za vesanje (1988) ☆ 👁

A cigányok ideje
Time of the Gypsies

(Emir Kusturica)

angol-jugoszláv-olasz dráma, krimi, vígjáték

4,4
★★★★☆
380 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

A szerelmi jelenet, amit Perhan és Azra a moziban néznek, a Csak egyszer szeretünk (1981) c. jugoszláv filmből van.

"Emir Kusturica 1988-as kultfilmjét ötperces álló ovációval fogadta a Cannes-i Filmfesztivál közönsége." (port.hu)

"Magyarországra csak 1997-ben jutott el." (port.hu)

"Emir Kusturica (a ma már Bosznia-Hercegovinához tartozó Szarajevóban született szerb rendező) az újságban olvasott egy cigányokról szóló hírt, amelyben az állt, hogy egy felnőttekből és gyerekekből álló csoportot letartóztattak Jugoszlávia Olaszországgal közös határán. Ebből a hírből nőtte ki magát aztán 1988-as kultfilmje, A cigányok ideje, amelyben a vezérmotívum a szegénységben élő Szarajevó környéki romák külföldi munkavállalása lett..." (port.hu)

"A rendezőt leginkább az érdekelte, hogy milyen kapcsolat állhat fenn a cigány és a dél-amerikai irodalom között. A cigányok ideje ugyanis szerinte teljes egészében olyan, mint Gabriel García Márquez és más latin-amerikai írók mágikus realizmusa, mivel varázslatos és mágikus elemeket tartalmaz és régi legendákat, valamint népmesei elemeket olvaszt magába, miközben az alapvetően gyerekkereskedelemmel és más bűntényekkel foglalkozó szereplők a mese és valóság határán állnak." (port.hu)

"Kusturica szerint ennek a filmnek az elkészítése volt élete legnagyobb kalandja." (port.hu)

Kb. kilenc hónap alatt készült el.

"Szinte a teljes szereplőgárda nem hivatásos színészekből állt. A cigányok ideje volt egyébként az első olyan játékfilm, amelynek szinte mindegyik dialógusa cigány nyelven hangzik el." (port.hu)

"Az 1989-es Cannes-i Filmfesztiválon Emir Kusturicát a legjobb rendezés díjával tüntették ki. Sőt, még Arany Pálmára is jelölték a A cigányok idejét... (...) 1990-ben Franciaországban César-díjra is jelölték a legjobb külföldi film kategóriában, ám ezt végül nem nyerte meg. Elhozta viszont 1990-ben a törökországi filmkritikusok szövetségének díját, 1991-ben pedig a Guldbagge svéd nemzeti filmdíjat nyerte el a legjobb külföldi film kategóriában." (port.hu)

"Ez volt Jugoszlávia hivatalos nevezése a 62. Oscar-díjátadóra. Csakhogy végül aztán nem volt ott a finalisták között 1990-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az Amerikai Filmakadémia rangos trófeáját abban az évben Olaszország nyerte meg a Cinema Paradisóval." (port.hu)

"A film egyik legismertebb dala, az Ederlezi számos feldolgozást ért meg. A nótát az elmúlt évtizedekben többek között a vajdasági születésű Rúzsa Magdi és a szerb származású Sztevanovity Zorán is elénekelte. De eljátszotta Emir Kusturica két „házi zenésze”, Boban Marković és Goran Bregović is (utóbbi A cigányok ideje után Kusturicával dolgozott többek között az Underground és az Arizonai álmodozók című filmeken is, a Macska-jaj zenéjét viszont több adatbázis is tévesen tulajdonítja neki)." (port.hu)

"Színpadi változat is készült A cigányok idejéből
Kusturicának 2008-ban az a furcsa ötlete támadt, hogy híres filmjét egy francia színházban is megrendezi. A tervből végül tényleg valóság lett: a 45 énekes-színész, a rendező Non-Smoking nevezetű együttese és az időközben eszébe jutó ötletek egy izgalmas „punk-opera előadást” eredményeztek a párizsi Bastille Operaházban." (port.hu)

"Egyetemi tanulmány vizsgálta, cigányellenes-e A cigányok ideje
A heidelbergi egyetem által kiadott tanulmány (Antiziganismus und Film, vagyis: Cigányellenesség és film) szerint Emir Kusturica A cigányok idejében minden olyan sztereotípiát megerősít, amely ezzel a zaklatott etnikummal kapcsolatban forgalomban van, viszont sikerül olyan esztétikai energiát létrehoznia, amellyel kapcsolatban a »cigányellenes« minősítés túl sommás lenne." (port.hu)

"A Chicago Sun híres-neves kritikusa, Rogert Ebert (aki az Egyesült Államokban pont olyan ismert filmesztétának számított egészen a 2013-as haláláig, mint nálunk Réz András) úgy fogalmazott, hogy nincs olyan film, amely többet tudna vagy többet mutatna ezekről a legendás emberekről." (port.hu)

"Bár Jugoszláviában már 1988 végén mozikba került, Magyarországra majdnem tíz év késéssel, 1997 szeptemberében jutott el A cigányok ideje. A Wikipedia tévesen 1993-as Kertmozi-vetítést ír, alighanem amiatt, mert a Művész moziban ekkor pont egy másik Kusturica-film, az Arizonai álmodozók ment, az Örökmozgóban pedig a Pogányok idejét adták). Nem véletlen, hogy a patinás mozis szaklap is csak 1997/09-es számában említette meg a filmet a Láttuk még rovatban. Bori Erzsébet így írt róla: Szürreális, groteszk és bohózati elemekkel habosra kavart vad balkáni mese a Cigányok ideje, hősei jugoszláv, vagyis szerb, szlovén és bosnyák romák, akik a többségi civilizáció határán felhúzott, összegányolt cigánytelepen élik a maguk öntörvényű életét. Ebben a meseországban nem létezik faji diszkrimináció, nincsenek se gyárak, se földek, ahol robotra fognák őket, hírből sem ismerik a szociális hálót, igaz, cigányverni se jön sem a szocialista, sem a demokratikus, de még az el nem kötelezett rendőrség sem. Élnek, mint az ég madarai, mezők liliomai, nem keverednek a rovarok és rágcsálók rendjével, csak néha vetnek egy-egy közönyös tekintetet odafentről, a szabadság magaslati birodalmából a mezítlábuk alatt elterülő nagyvárosra." (port.hu)