Grâce à Dieu (2018) ☆ 👁

Isten kegyelméből
By the Grace of God

(François Ozon)

belga-francia dráma

3,9
★★★★☆
21 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-04-27 14:09:07 mimóza (4) #4

Végtelenül és félelmetesen fontos film. Több, mint egy napig tartott, mire sok-sok részletben, újra meg újra megállítva a történetfolyamot, sikerült végignéznem - úgy, hogy évekig készültem rá.
Olvastam, a címe az érsektől egy, a való életben rögzített interjú során elhangzott mondatból származik, amikor is így fogalmazott: "Isten kegyelméből - olvasd: neki legyen hála - ezek az ügyek már elévültek." A filmben is sok jelenet, sok gondolat szaggatta a lelkemet, de ez a mondat "agyontaposott".
Soha! A gyerekek ellen elkövetett förtelmes vétkek nem évülnek el. Sem a földön, sem az égben.
"Aki pedig megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélyére vessék." - és itt nem OFF beidézni a Biblia szavait.

2019-11-30 22:48:41 hhgygy (4) #3

Azért Ozon fikciós filmjei jobban tetszettek, mint ez az aktuálpolitikai.

2019-09-28 11:41:31 somogyireka (5) #2

Ennél a filmnél eszembe jut Mark Twain mondata, mely szerint, ha Jézus ma élne, egy biztos nem lenne: keresztény.
Meg az, ezt már csak én gondolom, hogy a szexus okozta szenvedés nagy valószínűséggel dobogós a kínok ranglistáján.
Csodálatosan borzasztó film. Milyen nagyon is jól áll Ozon-nak ez az "egyszerűség", ez a szimplán a történtekre hagyatkozó elbeszélő mód. Micsoda brilliáns párbeszédek, színművészi alkotások. Irigylésre méltó emberi összefogás egy ügy mögött.
Aki érintett, tudja, a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás akár hetedíziglen is kísért..Meg merem kockáztatni, nagyanyáink elszenvedett és fel nem oldott sérelmei keringenek ereinkben, hatják át zsigereinket. És mindez a dunyha alá és a sötét szobába száműzött szexus miatt, mindez a rettegés okán a női öltől, mely igenis ÖL. A személy maga ott ér véget, amikor a nőbe behatol, kis halál ez, gyakorlás a nagyra. Nem számít ott korona sem papi palást..Ott és akkor már a meztelenség is eltakar. Aztán itt vannak a teljes torzulásban szenvedők, talán akik mindig is féltek a nőtől, és akiknek egyetlen bűnük, hogy szeretik a gyerekeket. Egy jelző kimaradt, túlságosan szeretik..
Bernard Preynat atya kb. 70 kiskorú fiút abuzált a nyolcvanas évek végén, a szexuális deformitás mintapéldánya ő, aki két évvel ezelőtt még mindig posztján volt, és nem lövöm le a film végét, mi van vele ma.. De ismét egy bizonyíték arra, milyen velejéig romlott szerv ez az egyház, melyet messze kerülnek az istenek..Ha angyal lennék, akkor lángkard lenne a kezemben, mellyel az Igazság előtt állnék, és csak azt engedném tovább, aki önmaga is tűz..
Talán az életnek egy célja van, abszolút voltában meghatározni önmagunk számára mi a valódi Igazságunk és életünk árán is kitartani mellette. Mi elmúlunk az Igazság marad..A filmet látva ismét egy bizonyíték arra, hogy az emberi szívek mélyén létezik, legyen bármilyen sötét is ez a kor. (Giordano Bruno jut eszembe, aki szó nélkül tűrte tűzhalálát, mert mint tűz a tűzbe távozott, talán nem volt ott már senki, aki fájdalmat érzett volna. Innen e vertikális térből ez felfoghatatlan gyönyörűség nekem)
Mélyen meghajolok Ozon nagyszerűsége előtt e film kapcsán.

2019-09-26 21:02:57 ryood (5) #1

sikerült meglepnie a francia mesternek. egészen más jellegű filmre számítottam az elmúlt években készült Ozon alkotások ismeretében. de ezek szerint ilyet is tud...
kezdetben furcsálltam, és értetlenkedtem, mi is ez,amit nézek. talán vártam valami igazán provokatív, grafikus jelenetet is, ami ugyebár Ozonnál nem ritkaság...ehhez képest egy kifejezetten visszafogott, ám összességében irtózatos erejű film az Isten kegyelméből. a párbeszédekre épül minden, egymás után mutatja meg nekünk abuzált főhőseit, természetesen utolsónak meghagyva a a legerősebb, legdurvábban sértett embert, kinek pénisze is deformálódott a pedofil pap agresszív szexuális tevékenységemiatt.
a film leghatásosabb jelenetei talán azok a képsorok, amikor a még inkább hallgatást választó férfiak "újraélik" az ominózus gyerekkori traumáikat, és megnyílnak...gyönyörű!
nagyon jó, hogy Ozon visszafogta magát, és a dolgokat a maguk egyszerűségében, hatásvadászástól mentesen mutatta be. döbbenetes, hogyan tud tönkretenni egy emberi lényt, akár csak egy pár alkalmat kitevő gyerekkori szexuális ráhatás...érdekes azt is látni, miféle konfliktusok születhetnek ebben a helyzetben, ki támogat, ki támad...
fantasztikusan jó film! igazi "oktatóanyag". mindenkinek ajánlom, és nem kell megijedni a sok párbeszédtől, mert nagyon igazi minden, valódi itt...tökéletes színászi megformálásokkal.
egyébként ez a 2000. filmem itt, örülök, hogy egy igazi remekművel jublilálhatok!