The Irishman (2019)

Nem tudom, nekem ez a fejtegetés azt idézte, mint amikor valaki viccesen rámutatott arra, hogy a 12 dühös ember is elég szar lenne, ha kivennénk belőle a 12 dühös embert.. :D

Amúgy azért sem értem ezt, mert ez nyilvánvalóan egy tisztelgés a gengszterfilmek előtt, másik rendezővel meg más szereposztással teljesen más lett volna a koncepció maga is.

Szerintem oscarmániás arra céloz, hogy maga a film annyira nem jó, de a rendező és a színészek dobnak rajta annyit, hogy megadja rá a zseniális értékelést. Én magam is hasonlóan érzek amúgy, csak egy osztályzattal lejjebb.

Ha a Gonosz érintését nem Welles rendezte volna, azokkal a színészekkel, plusz ha valami tehetségtelen operatőrrel forgatott volna, valamint ha nem a noir korszak végén készül el, plusz ugye ha 2050 táján születtem volna és nem igazán csipáznám a filmeket, jóindulattal is csak közepes volna.. Egyáltalán érdekelt volna valakit így az a film??

Ha nem Scorsese rendezi, ezekkel a színészekkel, s ha millennium táján születtem volna, ez jóindulattal is csak hármas lenne. Egyáltalán érdekelni fogja valakit ez a film tíz év múlva????

Visszagondolva:igaz.

Hosszú. Hosszan elnyújtott cigiszünetek közötti mellébeszélésekkel tarkított diskurzus, arról hogy az van ami van... amellett hogy persze hosszú is. Terjengős gengszter barokk, ami néhol már zavaróan lapos... Fecsegő, de nem az a Fecsegő! Ennél a résznél már nem tudtam hogy önmagát parodizálja-e a film. Bizonyos körökben legalább annyira népszerű és kultikus lesz, mint amennyire hosszú.

Tipikus Scorsese film, aki kompromisszumok nélkül valósítja meg az elképzeléseit. Amikor de Niro elmegy a "házhoz", azt egy átlagos mai mozi kb. 10 másodpercben hozza le, ehhez Scorsese mozijában másfél percre volt szükség és ez így volt jó. Nagy a valószínűsége, hogy Pescinek ez volt a bónuszfilmje, hiszen ő már nyugdíjba vonult, és így együtt látni őt Al Pacinoval és de Niroval, akik valószínűleg szintén nem készítenek már nagyon sok filmet, ez egy fantasztikus dolog. Ha ők hárman most csinálnak egy filmet, amiben három és fél órán keresztül a telefonkönyvet olvassák fel, azt is megnézem és elfogultan akkor is adok rá 6-7 pontot, mert őrületes élmény nézni a játékukat. Nem bántam meg a három és fél órának egy percét sem, tisztelet a hősöknek! 8/10

Az én kedvenc jeleneteim a filmből :)
https://indavideo.hu/video/Az_ir_-_Jimmy_Hoffa_vs_Tony_Pro

Azért Stephen Graham színészi pályaíve sem semmi, ahogy a Blöff kissé még alamuszi nyuszi figurájától eljut Az ír-ig, mert ahogy itt mondja 5:33-nál azt hogy "What can I do for you?", azzal már annyira jól hozza a "kis Al Capone" imidzst hogy jobban már nem is lehetne :) Szóval well done Stephen, itt abszolút egyenrangú partnere még Pacinonak is.

Szerintem tökéletesen döntöttek. Szégyen lett volna ennek bármit adni.

ezzel üzent inkább Hollywood a streamingszolgáltatóknak...

Na ezt a filmet, jól benézte Oscar bácsi! Kb. az elmúlt 20 év legtökéletesebb alkotása - max 1-2 Eastwood film versenyezhet vele - amit óriási hiba volt nem díjazni semmivel. Azt meg külön öröm volt látni, hogy a Pesci + Pacino + De Niro trió továbbra is elképesztő erejű alakításokra képesek, csak az a baj, hogy az álomgyár manapság képtelen olyan filmeseket (rendező, forgatókönyvíró) kitermelni magából akik az ilyen istenadta nagy tehetségekhez fel tudnak nőni.

Én is három részletben néztem meg. Nekem amúgy semmi bajom a többórás filmekkel, ha annak a valaminek a korrekt elmeséléséhez több óra szükséges, akkor teljesen rendben van a dolog. Sajnos Scorsese semmit sem kezd a terjedelmes játékidő adta lehetőséggel.

Vapiti miatt néztem meg, nem kellett volna.
Egyik-másik szinkronhang szerintem szörnyű.
A film maga nem volt unalmas, egész nézhető volt, a vége már-már szinte jó.
De irtózatosan hosszú, a felére kellett volna vágni. Ez egyértelműen a rendező hibája.
A szereplők nem illenek a szerepekhez. Egy olyan filmet, ami zömében középkorú emberekről szól, nem öregemberekkel kellett volna eljátszatni. Fantasztikus színészek, de minden mozdulatukon látszott a kor. Nem hiszem, hogy nem talált tehetséges színészeket a fiatalabbak között. Ezt is a rendezőnek rovom fel.

Valaki majd elmondja miről szólt?
Arról, hogy egyszer mind megvénülünk?

Ehhez a filmhez nettó három és fél óra kell, amire nem fáradtan, garantáltan nem zavartan csupán most tudtam időt szakítani.
Sokan írták lentebb, hogy ez a film (szereplői esetében) 15-20 évet késett... és ez így van. Bár már maga, hogy elkészülhetett nagy öröm, én sem tudok nem lelkesedni a mindig mesteri Martin Scorsese és all star csapatának lenyűgöző együttműködéséhez, és örömteli, hogy (a Netflixnél) el is készülhetett a rendezői víziónak megfelelően.
DeNiro abszolút főszereplő. Az ő karaktere áll a történet középpontjában, az ő szemszögéből, az ő narrálásával látjuk filmet. Rá mostanában már nem igaz a mindig mesteri jelző, sokszor alapjáraton hoz végig egy filmet, és itt sem látunk tőle emlékezetes alakítást. Ellenben mellékszereplő társai: Pacino és Pesci brillíroznak. Előbbi (tőle nem szokatlan) túlpörgetett alakításával, utóbbi pedig nyugodt, de hihetetlen erejű jelenlétével ajándékozza meg a nézőt. A mellékszereplő gárda is remekül asszisztál a nagyágyúknak: Harvey Keitel (szintén régi Scorsese motoros), Stephen Graham, Ray Romano és a többiek.
A megjelenítés természetesen első osztályú. A díszlet és a kosztüm csapat munkája elénk varázsolja azt a Scorsese élményt, amit a mester három évtizeddel ezelőtti filmjeitől megszoktunk. Fényképezés, vágás, mind rendben van, de a zene (sem a komponált, sem a soundtrack) nem ér fel hozzá, a CGI pedig minden igyekezetére sántít, a középkorú (sőt a film egyes részeiben fiatal) szereplőket alakító dédnagypapa korú színészek mozgásánál pedig kilóg a lóláb. Mindkét dolog (a megfiatalítás és a mozgás) főleg De Niro esetében lóg ki, mivel őt látjuk legtöbbször, a legszélesebb életkor megjelenítésben, és az előbb említett alap járatú DeNiro jelenléttel pont a főszereplő egy gyengébb pontja a filmnek. (Gyengébb, mert gyengéről nyilván nem beszélhetünk, így is bőven jó, csak a két mellékszereplője mellé nem ér oda.)
A film nálam így a lelkes várakozás és pozitív hozzáállás ellenére is zseniálisról lecsúszó élményt ad. Amellett túl hosszúnak is éreztem a három órás "előtörténetet", ami az utolsó fél órának megágyaz. Persze itt van minden, a maffia, szakszervezetek, politika, pénz... talán a leggrandiózusabb Scorsese maffia opuszai közül. Szerintem Scorsese a Silence-hez hasonlóan terjengősen beszél. (Nem vagyok meggyőződve róla, hogy minden jelenetre feltétlenül szükség volt). Számomra sok jelenet túlhúzottnak hatott. Nem értettem, hogy minek a kettős keret (egyrészt az öreg Ír, másrészt az esküvőre utazás). Előbbi simán kihagyható lenne, és a narrációt a cselekmény alatt elmondani (nem pedig újra és újra megszakítani), és ugyanúgy az utazásnak sem kellene folyton megszakítani a cselekményt, hanem akkor behozni a képbe, amikor jönnie kellett volna (úgy még feszültségkeltő is lett volna... nyilván a cigiszünetek nélkül). Az utolsó fél órát ellenben nem érem elhúzottnak, a lassú elmúlás ütemének megfelelően haladt előre, és annak bemutatása is volt a célja, így rendben van.

Röviden számomra egyértelműen nem zseniális a film (ilyetén formán tulajdonképpen csalódás), de a jó azért bőven megvan.

Korábban volt aki szóvá tette, hogy az utolsó félóra túl hosszú volt. Számomra az adta a film egyik legfontosabb üzenetét. Enélkül valóban egy értelmetlenül hosszúra nyújtott gengszterfilm lett volna. (most hadd tekintsek el egyébként Scorcese és a főszereplők méltatásától.) Az utolsó félóra mutatta meg, hogy milyen hosszúra tud nyúlni az öregkor, amikor szép lassan mindenki elmegy és magára marad az ember a bűnével, a hallgatásával, a bűntudat nélküli értelmetlen létével. Mindenki más már meghalt, a gyerekei már nem beszélnek vele, legalábbis, akivel szeretne, az nem. Az ápolónő kincstári mosolya már alig nyújt vigaszt és a pap is csak az ünnepek után jön. Merthogy ünnepek jönnek, legalábbis annak aki megérdemli. Ezt nem lehet két snittel és távolba merengő tekintetekkel megmutatni, ehhez (film)idő kell és nem is kevés, hosszú beállítások, lassú dialógok. Nekem nagyon kellett ez a félóra.

Szerintem a Pacino által alakított Hoffa volt idegesítő, szóval ő csak tette a dolgát.

Scorsese visszatért legkedvencebb műfajához, a gengsztereposzhoz. Szinte az összes favorit színészét felvonultatta (még Joe Pescit is sikerült valahogy kihoznia a nyugdíjas otthonból), egyedül csak DiCaprio hiányzik a felhozatalból, akit valamiért egy cameo erejéig sem baszott be a filmbe a rendező.
A kurva hosszú, ezúttal 3,5 órás játékidőre igencsak ráfért volna a készítő korábbi elnyújtott maffiafilmjeiből, a Casinóból meg az A Wall Street farkasából ismert pörgős, lendületes rendezés, de ehelyett inkább a lassú, ráérős, elmélyült történetvezetést választotta. Scorsese nem csak a stílust + az öreg művészeket hozta vissza, hanem velük együtt a hangulatos trackeket, a rohadtul erős jeleneteket, a vérengzést, valamint a színvonalas fényképezést, amely már ősidők óta nem volt ennyire igényes, egyben kreatív a műveiben. Viszont a fiatalítás-öregítés trükkök szarul néznek ki, sőt többször röhejes hatást eredményeznek.
A direktor a saját múltján kívül Robert De Niróé (enyhén megidézi az A taxisofőrt), illetve Al Pacinóé előtt is tiszteleg (a csávó ugyanazt a karaktert hozza, amit anno az A sebhelyesarcúban, annak ellenére, hogy itt nem bűnözőt játszik). A legkiválóbb alakítást Joe Pesci tudhatja a magáénak, aki ebben az alkotásban a Scorsese Gengszter-tetralógiájának első 2 darabjából ismerős agresszív, őrjöngő suttyó helyett, egy sokkal higgadtabb figurát formál meg – pont mint a Dühöngő bikában.
A mozi a bevált felemelkedés-bukás narratívát alkalmazza a maga komótos, ám nem unalmas tempójában. A rengeteg történés, tartalom mellett, a sztori nem meglepő módon a nyuggerségről is szól.

https://www.youtube.com/watch?v=dyRvbFhknRc
A feltöltő állítása szerint ezt 7 nap alatt készítette , ingyenes szoftverrel.
Mondjuk de Niro szeme nem is kék ...

Talán egy kicsit túl hosszú, de ugyanakkor pedig örömteli elmerülni ebben a korban, ezekkel az emberekkel, ezt a színészgárdát ilyen nívóban nemigen láthatjuk többet. Így aztán tényleg egyszerre óda egy korszaknak, egy zsánernek, a főszereplők legendás alakjainak, ami meg talán megéri azt a három és fél órát. Felüdítő az is, ahogy Scorsese nem újrajátszani akarta a régi gengsztermozijait, hanem belerakni azt az emberközeli narratívát, amit elért a Némaságnál például. Nagy zseni a rendező, azért ez minden snittről megszólal, rajta nem fog az idő, de Pacino, DeNiro vagy Pesci is brilíroznak. A film, aminél percekig mélázhat azon a néző, hogy micsoda nagy legendákat néz. Bizsergető. Egyelőre négyes, de nem kizárt, hogy lesz belőle ötös is.

ezeknek az általad múmiáknak tekintett szinészeknek 1-1 mondatában nagyobb súly van mint egy teljes marvel univerzumban, ha igy hivják ezt. Meg hát majd a mostani fiatalabb szinészeket ha majd 70-80ak lesznek ha persze megélik vajon fogja e valaki foglalkoztatni öket a vásznon és ha igen milyen alkotásokban.

Egyetèrtek Veled. Ezen felül sablonos , szokvanyos maffia film. Többet vartam s marha hosszù is. Pesci a legjobb az egeszben , Al Pacino szinte mar idegesítô volt...

Ez a film a Múmia 4.

Fáradt rendezés, unalmas, széteső, bántóan felszínes forgatókönyv, karikatúrává effektezett színészek. Ennél üresebb filmet már nagyon régen láttam. 3,5 óra sem volt elég, hogy a figurák bármilyen mélységet kapjanak - azért ez nem kis teljesítmény. Ahogy már Dió is írta, itt a világon senkiről nem derül ki, hogy mit gondol, mit érez, mi motiválja.

Csak azért nem egyes, mert a végén, a hattyúdalban van 1-2 őszinte pillanata.

A filmet több bontásba, 3 részletben sikerült megnéznem. Alapvetően nem a filmmel volt baj, hanem velem: fáradt voltam. Bár azt is be kell, hogy valljam, hogy annyira nem szippantott magába, mint a Nagymenők, vagy a Casino. Az említett alkotások miatt ( is ) magasra tettem a lécet, erős elvárásokkal ültem el a tv elé (vagyis nem moziban néztem meg). Csalódott vagyok. Részben amiatt, mert ebben a filmben nem éreztem azt a sodró lendületet, azt a dramaturgiai könnyedséget, mint az előbb említett kettőben. Nyilvánvaló, hogy más volt a rendezői koncepció, amelyet természetesen akceptálok, mindenesetre nem éreztem azt, hogy a történet könnyedén építkezik, épül történetszálról történetszálra. Számomra az egész olyan elnagyoltnak, elkentnek tűnt. Majdnem azt írtam, hogy amolyan közhelyes történetvezetési, dramaturgiai sémák mentén valósult meg. Tény azonban, hogy Scorsese még ezt is biztos kézzel valósítja meg. Véleményem szerint a fő hős figurája erősen elnagyolt volt, keveset mutattak meg a jelleméből, pszichés motivációjából. A személyes vívódása kevésbé volt lényegre törően, plasztikusan bemutatva, így csak felszínes módon kaptunk képet arról, hogy milyen ellentétes erők munkálnak benne. A lányának, aki szerepe szerint az élő lelkiismerete az Írnek, véleményem szerint sokkal erősebb módon kellett volna, hogy jelen legyen a filmben. Viták és konfliktusok sokaságát kellett volna látnunk, mert a főhős és a lánya közötti erkölcsi világkép, értékrend ezt implikálta volna. Ezek elmaradtak, csak utalásszerűen, pillantások, gesztusok okán tűntek fel. Számomra ez kevés, hiszen ezt adta volna a történet egyik morális, erkölcsi, etikai aspektusát, drámai mélységét. Úgy vélem, hogy De Niro (személyes kedvenceim egyike) sem brillírozott a figura megformálásakor. Középszerűen hozta az által oly sokszor megénekelt gengsztert. Al Pacino jó volt, de nem kimagaslóan jó, azt hiszem nem tévedek, amikor az írom, hogy számára sem okozott nagyobb problémát Hoffa karakterének ábrázolása. Joe Pesci játékától sokan el voltak ájulva. Én kevésbé. Tény, hogy nem volt rossz, hogy a szokásától eltérően egy szűkszavú, csendes, de annál gátlástalanabb gengsztert alakított jól. Azonban nem legyen már színészi erény az, hogy a szokásostól eltérő jellemet kellett megformálni és azt jól formálta meg. A színházban, más színészek esetében ez alapvetés. Szóval a film egy kiváló iparosmunka, talán több is annál, de semmi esetre sem nő fel a két korábbi bukástörténethez: a Nagymenőkhöz, Casinohoz.

Egy fél mozzanattal, ötlettel, nüansszal sem több vagy kreatívabb a minimumnál. Teljesen tisztességes mafia film, de ha belegondolok, Scorsese mit hozott ki pl. a Wall Street farkasából, erre sehogy sem adhatok hármasnál jobbat.

Hiszen arra nincs mentség, hogy a három és fél órába nem férnek bele olyan sarokpontok, mint a főszereplő családi életének bemutatása, vagy annak felskiccelése, ki is mozgatja a szálakat a Hoffa-gyilkosságban például, esetleg írni akár csak egyetlen normális női karaktert (2019-ben ez kurva gáz).

Gonosz leszek, de a játékidőt az arrogancián kívül az égvilágon semmi nem indokolja, ezt úgy le lehetett volna nyesni két óra közelébe kevesebb anekdotázgatással, mint a huzat.

Szerintem meg Al Pachino, meg Pesci aki hozzá adott a filmhez. 'de Niro (akármennyire is kedvenc) szerintem csak magát hozta. Viszont az üzembiztosan.

Nem bizony, önmagában biztos nem elég (Ott van pl a Jagten, sose fogom megérteni, hogy a mondanivalóján kívül mi értékelhető benne). De ez szintén szubjektív vélemény, ahogy az előző kommentem is.
Senkit nem hülyéztem le, csak tanács volt annak aki nem látta még...

az egyetlen nyomot hagyó jelenet, mikor a halról beszélgetnek a kocsiban, az tényleg Nagymenőket idéző feszes, bizsergető sziporka, viszont voltak olyan mélypontjai, mint pl az olasz frontos monológ, na azt talán még Steven Seagal is szégyellte volna annak idején. Pesci nagyon ott van, Pachino karaktere túl lett írva-ripacskodva, a sztori meg csordogál nagypapás tempóban. a soundtrack béna.

Hát igen,egy fél mondattal sikerült lehülyézned azokat akik mást gondolnak erről a filmről...

A puszta mondanivalótól még nem lesz jó egy film... Azért erre az oldalra nem hülye emberek járnak, mindenki el tudja magának dönteni, hogy mi szar és mi nem.

Zseniális, folyamatos figyelmet igényelnek a részletek, karakterek, különben elveszted a fonalat, és rögtön leszarozod. Értem mit akart adni Martin bá, nekem átjött.
Valóban 15-20 éve kellett volna leforgatni, a CGI megfiatalítja az arcot , de a mozgásokat nem, ettől független nem vesz el az értékéből.
Számomra az idei év egyetlen 5-ös alkotása, talán van még remény Hollywoodban. :)

Dehogy temetem,sőt én csak kellemes nyugdíjas éveket kívántam neki. :)
A többi szubjektív...

Azért ne túlozzunk, ez a filmje nem volt jó, ebből még nem következik, hogy a következő se lesz az. A Némasággal is bizonyította, hogy tud ő még remek filmeket csinálni. Ne temessük!

Két nap alatt néztem meg,három részletben. Ez sok mindent elmond (lehet rólam is).Csak azért ültem végig,mert nem szokásom úgy filmet értékelni hogy nem láttam végig.
Sorolhatnám itt a negatívumokat a film hosszától kezdve,a CGI-n keresztül,a film (több) évtizedes késéséig,de ezeket alább már nagyjából felsorolták mások.
kisbenceee2 megemlíti hogy előkészületben van Scorsese újabb filmje. Lehet sokan megharagudnak a véleményemre,de szerintem nem kéne már erőltetni. Hátra kéne dőlnie,élvezni a nyugdíjas éveket és átadnia a stafétát olyan embereknek mint akik például a Gomorra sorozatot készítették.

Az év csalódása. Sajnos én ebben újat egyáltalán nem láttam, mint sem inkább hogy Scorsese random módon pukkantat szét fejeket a fiókból előhalászott Goodfellas soundtrackjére tízpercenként. Jó, erre még rásütöm, hogy menő a stílusa, és szívesen elnézem. Viszont egy ilyen filmnél már két órás játékidőnél is szarul esne, hogy a karakterek nem kapják meg a nekik járó, valódi mélységet, de egy három és fél órásnál ez már bűn. DeNiro megöli a barátját. Mit érez? Fogalmam sincs. A lánya nem áll vele szóba. Érdekel? Nem. Ugyanis odáig kb a száját sem nyitotta ki Anna Paquin karaktere, a bankos jelenet előtt azt sem tudtam, hogy bármiféle apa-lánya kapcsolat volt közöttük. Az ilyenek zavartak leginkább. Ezek még egy gyenge hármasnak jók lennének, de a már lentebb is írt fiatalítós CGI, és kiváltképp az, amit De Niro szemeivel egyébként teljesen feleslegesen és indokolatlanul csináltak, már tényleg bebassza az ajtót. Az elején még csak valami olcsó John Wayne hasonmásnak tűnt ezekkel a komputeranimált szemekkel, de a végére már olyan érzésem volt, mintha Marilyn Manson megdugott volna egy cyborgot. Egyszerűen képtelen voltam őt komolyan venni, mint ahogy az egész filmet is. És mindezt három és fél órán keresztül... őszinte tisztelet azoknak, akiknek ezt sikerült moziban végigülni. Én a magam részéről inkább megköszönöm a netflixnek, hogy megspórolt nekem egy aranyeret.

Nem búcsúfilm. Már be van jelentve a Roosevelt című film Di Caprioval a főszerepben.

Haragszom a filmre, jó is lehetett volna, de nem lett az..A beharangozás miatt nagyon vártam , de csalódást okozott.Végtelenül gyenge ,elnagyolt film , hiteltelen színészi játékkal, a jellemek nincsenek kidolgozva,tele csúsztatással , nem életszerű történet ábrázolással. Miért is spíler, nagymenő a Pesci , nincsenek erre utaló jelenetek ,csak spíler és ennyi.De Niro fiatalítás után is dédpapa mozgással , nevetségesen mozog, verekszik, hopp ,elhagyta a feleségét , vagy mégsem? kicsit bús amiatt, hogy megöli a legjobb barátját, de Hofa fiának akivel együtt ment a faterhoz ez fel sem tűnik , később se, pedig 5 méterre ül az autóban ,később autós hátulról fojtogatós jelenet, a faszi simán engedi hogy a nyakára tegyék a kötelet-hiteltelen,hiteltelen,hiteltelen -a lánya nem beszél vele , szomorú emiatt , de nincsenek valódi párbeszédek, a szereplőkről nem tudunk meg semmit,néha csúnyán néznek , de nem tudom átérezni a jellemek kidolgozatlansága miatt a szereplők érzelmeit .
Színész óriások filmje, szép autók , szép ruhák ,csak emiatt érdemes megnézni a filmet, de ennyi.
Valaki azt írta a befejezés tényleg briliáns , tényleg az,mert végre befejeződött a film.

Ismét egy zseniális filmet rendezett Scorsese, eseménydússága végett nem is tűnik annyira hosszúnak, örültem, hogy sok hasonlóság van közte és a nagymenők között ami szintén egy másik kedvenc film, a vége kissé megrázó, de így volt jó. A karakterek megfiatalítása is egész jól sikerült, viszont a mozdulatokon tényleg lehet látni, hogy nem annyi idősek. Amúgy mind a négy főszereplő zseniálisat alakít.

Istenem, sokáig "csak" egy újabb Scorsese-féle gengszterparadét láttam, de az utolsó fél-háromnegyed óra olyan eszményien szép volt, hogy nem tudok erre nem maximumot adni. Nem bánnám, ha ez egy búcsúfilm lenne részéről.

Nálam épphogy négyes. Egyrészt zseniálisan alakít benne mindenki, fantasztikus volt látni ezt a gárdát ennyire magas szinten játszani. Megvan a szokásos Scorsesés maffia-hangulata is a filmnek, vannak nagyon intenzív jelenetek. DE. Ez a film ebben a formában 15-20 évet elkésett a szereplők kora miatt. A CGI borzasztó zavaró, és nem csak azért, mert a fiatal De Niro egyszerűen nem így nézett ki és néha videojáték feeling, hanem mert bármit trükköznek az arcokkal, idős emberek próbálnak életerős 40-50 éveseket játszani. Minden mozdulaton, ütésen, rúgáson, gyors meginduláson érződik ez a kínos ellentmondás. Ráadásul túl hosszú. Összességében sajnos azt kell mondanom, hogy a Nyugdíjas Nagymenők találóbb cím lenne.

nekem ez uncsi volt. pláne három és fél órában...örültem, mikor végre vége lett.
semmi olyasmit nem mutatott, amit ne láttam volna már előzőleg a nagymenőkben, akár a casinoban. csak egy újabb sztori, nem több nekem ez.
és örülök, hogy nem moziban kellett végigszenvednem.

Ennek legalább 10 évvel ezelőtt kellett volna elkészülni, de inkább 15.

3.5 óra és egy percig se untatott. A legjobban a Peggy mellékszál tetszett. Amilyen súlya ott van minden mondatnak, minden arckifejezésnek, az zseniálisan van felépítve. De azért összességében a Casino maradt a trónon.

Még nem láttam a filmet, csak Scorsesevel kapcsolatban jegyezném meg, hogy ő már többször bebizonyította, hogy rajta nem fog a kor. Coppola már harminc éve nem tényező, De Palma (az első MI-t nem számítva) ugyan ennyi ideje önmaga epigonja csupán, Lucas már tizenöt (vagy harmincöt) éve nem tett le semmit az asztalra, és Spielberg is árnyéka csupán magának az utóbbi másfél évtizedben.
Scorsese (ahogy Kubrick, Kurosawa, vagy Leone) egész életműve (még, ha akadnak is közepes darabok benne) bővelkedik mesterművekben, elejétől végéig. Ő egy korszakos zseni. És, ha majd megérem, hogy annyi idősen, mint most Ugor vagy csabaga, együtt értekezzek a fiatalokkal filmekről, én büszkén mesélem majd, hogy a Scorsese filmeket (legalábbis a késői darabokat), melyekre régi alapfilmekként hivatkoznak majd, én megjelenésükkor láttam.

Sokan szeretnének 77 évesen ennyire "öreges" filmet csinálni.

Kicsit más, mint amit vártam, de ez a javára válik. Az utolsó fél óra olyan erejű, hogy az már nem is emberi.
(A digitális megfiatalításnál azért sajnos elég sokszor kilóg a lóláb.)

Kicsit öreges de azért elég szarkasztikusra sikeredett.

Hú gyerekek... Nehéz erről még bármit is írni, rohadtul a hatása alatt vagyok. Legyen elég annyi, hogy nálam ez minden pontozási skálán maximumot érdemel. Scorsese ismét megcsinálta, legjobb munkái között érdemel helyet Az ír. Egyszerre hangulatos, szomorú, őszinte és fájdalmas maffiatabló. Három és fél óra, de egy percet nem vágtam volna ki. Az idei év legnagyobb teljesítménye számomra, a Volt egyszer egy Hollywood mellett. A legnagyobb legendák ismét bizonyítják, hogy ők az ászok, s mindig is azok maradnak. Be a moziba, de szaporán! Higyjétek el, ezt ott kell először látni, átélni, nem a Netflixen. Akiknek azért most kivételesen jár az elismerésem, hogy támogatták a filmet, amit a nagy stúdiók nem, hisz a végeredmény gyakorlatilag egy olyan alkotás lett, ami minden szempontból a mozitörténelem egyik megkerülhetetlen alapművévé válik majd. Én szóltam! ;) 100%

A korkülönbség tényleg bezavarhat, érthető, ha sokan fennakadnak ezen. Mégis tény, hogy a Pacino által játszott Hoffa jó 15-20 évvel volt fiatalabb. Mert bármilyen jól is hozza színészileg a karaktert, pusztán a kora ráhúzhatja a ripacskodás vádját. Nolan Álmatlansága idején volt ő a megfelelő a korban ehhez a szerephez, bár akkor még Sheeran is élt és a film alapjául szolgáló könyv sem volt sehol. Nicholson is jóval fiatalabban, az ötvenes évei közepén alakította Hoffát.
Kétségtelen, hogy van egy erőltetett vonása ennek a filmnek, még ha ez művészileg nem is igazán érhető rajta tetten. Viszont ez az utolsó, csak-azért-is nekibuzdulás a legendák részéről rendesen hozzáad az elégikus hangnemhez. Ezért fontos valahol a rendkívüli hossza, hogy a vége kellő súllyal essen a latba.

Készülnek ilyen filmek, csak más a stílus, mivel a bűnözők is változtak. Svartur á leik, Hyena, The Town, Alpha dog, Suburra, Il Manors. Néhány példa 2000 utánról

2020-ban jó lenne már egy olyan gengszterfilmet is látni, ami az elmúlt 30 évből merít, ugyanis az 50-60as évek revolverrel szaladgáló bűnözőinek "eposzai" már a könyökömön jönnek ki! ez a film csak kb. 30 évet késett!
Annyi tehetséges fiatal színész van...Értelmetlen ez a cgi mókolás, pl.Julia Robertssel sem szeretnék egy Micsoda nő 2-t látni, amiben megfiatalítják, hogy újra 20-nak nézzen ki!

Erre a filmre várt szinte minden filmkedvelő az utóbbi hónapokban. A színészlegendák pedig nem is okoznak csalódást maratoni hosszúságú filmjükkel. (Atyavilág, ez tényleg 3 és fél óra volt?) Az Irishman szerintem összességében egy merengő, töprengő, már-már melankolikus hangulatú gengszterfilm, ami sok szempontból ellentétben áll Marty korábbi munkáival. Ez nem az a Scorsese, aki a Nagymenőket készítette. Sokkal inkább az, aki már túl van a Némaságon. Érdekes módon sokkal közelebb érzem az Irishman-t ez utóbbi alkotásához. A Nagymenők és a Casino hangulata persze megvan, de feszességében (jócskán) elmarad most tőlük, emlékezetes jelenetből is kevesebb jut. Ebből bizony lehetett volna egy 2 és fél órás film is, de Scorsese ezúttal ráérősen mesél, sok mindennek időt hagy, nem kapkod el semmit. Ez a bika már nem dühöng, ez a taxisofőr már csak néha keménykedik, ellenben akkor kíméletlen. Mint maga az Irishman főszereplője, Frank Sheeran. Elegáns hattyúdal ez a film, amivel a világ filmgyártásának egy kiemelkedő alakja jelzi, hogy bizony, van még erő benne! Jóféle, nézzétek meg!

Magyarországon mozikban 11.21-től, a Netflixen pedig egy héttel később.

Kivancsi vagyok, mikor lesz megnezheto, ugy tunik, egy ideig uzleti okokbol blokkolva lesz.
A kritikak inkabb a szereplok nagyszeru jatekat es a jo rendezest emlitik, valamint a "digitalis smink" technikat idonkent furcsan hangsulyozzak.

Igen, Pacino megszolgálja a jelölést, akárcsak De Niro. Pesci viszont meg is kaphatja azt a szobrot. A színészi jelenléte szinte már túlvilági.
A film irgalmatlan hossza ellenére feszes és magával ragadó. Bár néha olyan, mint egy megelevenedett panoptikum, valójában valamennyi legenda teljesen átvedlik a játszott karakterévé. A ráncok tengerében - némi modern, alig észrevehető grafikai segédlettel - gyöngyöződik ki Scorsese gengszter sorozatának a keserédes, de egyáltalán nem szentimentális, azonban ellenállhatatlanul karikírozott, kultgyanús jelenetekkel megpakolt antihős tablója. De a melankolikus lezárásával a Némaság párja is lehetne. A buddhista és a keresztény után, itt a katolikus ír és az olasz találja meg a közös nyelvet. A gazfickók kimúlása olyan, mint amikor sok száz éves fák gyökerei fordulnak ki a talajból. A mélyen befúródott, szinte mindent átható, halk szavú világ törvénye szerint a korona susogását túlharsogóknak kegyetlenül jár a golyó.
Egy a hitében áporodottá lett és gyarlóan komikus, de nem a Jokeri értelemben elvont, hanem emberi és egyenes történet az alvilágról.
A még mindig résen lévő nagy nemzedék hattyúdala.

Nem, a filmben egyáltalán nem ripacs szerintem - a legjobb mellékszereplő jelölés az Oscaron viszont simán meglehet.

Vajon Pacino járhat úgy, mint anno Nicholson, hogy egyszerre jelölik Arany Glóbuszra és Arany Málnára is a szerepért? Hoffa eljátszása tűnhet nettó ripacskodásnak.

Micsoda? Hogy Jimmy Hoffa-t meggyilkolták és a film e köré épül? Ha máshonnan nem (20. századi amerikai történelem?), ez már az egy soros IMDb ismertetőből is kiderül. Ha az illetékesek úgy gondolják akkor tessék nyugodtan kispoilerezni, de nem hiszem hogy lelőttem volna akármilyen poént vagy részletet.

Combos kis spoilerek.

Sokat szidjuk a stúdiókat meg a producereket a kreativ rendezők cenzurázása miatt, de időnként azért jön egy-egy film ami rámutat hogy nem mindig kártékony ám rövidebb pórázon fogni az alkotókat... és itt nyilván a film maratoni hosszáról beszélek.
A felvezetés is kicsit bő lére lett eresztve, lehetett volna vágni pár jeleneten, a legzavaróbb viszont a finálé indokolatlan elnyújtása, ami nagyon lelassítja az amúgy sem TGV sebességgel száguldó filmet. Amikor De Niro a gyilkosság után hazamegy, (out-of-focus) leül a fotelbe a TV elé miközben a lánya (in-focus) nézi... na az egy tökéletes kép lett volna a befejezésre. Helyette kapunk még fél óra (szó szerinti) szenvedést, aminek egyszerűen semmi hozzáadott értékét nem látom.

Ennek ellenére a film jó, a rendezés, zene, operatőri munka mind ott van a szeren, De Niro és Pesci nagyot játszik, csak Pacinon éreztem hogy néhol kicsit túltolja. A gyilkosság maga is mesterien lett megcsinálva, a felvezető fél órában a légkör duzzad a feszültségtől, annak ellenére hogy a forgatókönyv ott sem kapcsol magasabb fokozatba.

A Nagymenők / Casino hangulat megvan, de feszességben elmarad tőlük az Irishman, és emlékezetes jelenetből is kevesebbet kaptunk úgy érzem. Kár érte, ez akár lehetett volna egy zseniális 2.5 órás film is.

A film játékideje nem kevesebb, mint három és fél óra. Ez már valami, alig várom!

Hmm, most újra megnézve valóban. Csak én arra számítottam, hogy ilyen 30-40-esre fiatalítják őket. Pesci meg ráncosnak tűnik, de lehet hogy filmbeli karaktere idősebb mint De Niroé.

Végre !! Újra a nekik megfelelő szerepkörben, hála az égnek !

Ahol DeNiro telefonál, ott láthatóan meg van fiatalítva (utolsó snitt).

Tessék-lássék. Egyébként csak én nem figyeltem eléggé, vagy tényleg nincs benne jelenet a színészek megfiatalított változatairól?

Nézhető lesz valaha ez a film?Hónapok óta semmi hír nincs róla.Azt hittem,hogy még az idén felkerül a Netflixre.