Bohemian Rhapsody (2018) ☆

Bohém rapszódia

(Bryan Singer)

amerikai-angol dráma, életrajzi film, zenés film

4,0
★★★★☆
100 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-11-18 14:06:47 BonnyJohnny (3) #24

Ez a film azt adta amit mindenki akar.
A sok lehúzásból látható, hogy nem. ;)

Nem a mély igazságot, nem egy illúzió romboló velős, szaftos story sötét, realisztikus és tanulságokkal teli kifejtését.
Akkor viszont karcolgatnia sem kellett volnaa témákat, hanem egy feelgood mozinak maradni.

előzmény: Pedro (#21)

2018-11-17 19:52:20 Dió (3) #23

Ha én lehúztam, de nem morzsolgattam könnyet a szemem sarkában a végén, akkor nekem is "meg kell csesződnöm", vagy a kinyilatkoztatott ítéleted szigorúan csak a kettőt kombináló nézőkre vonatkozik?

előzmény: Pedro (#21)

2018-11-17 17:10:45 Sántha Orsolya (4) #22

Imádtam. Varázslatos és megható. Szerintem méltó emlék.

2018-11-16 23:27:59 Pedro (5) #21

Csesződjön meg mindenki aki próbálja kifejteni, magyarázni és lehúzni ezt a filmet, miközben a szeme sarkában könnyet morzsolgatva, lélegzet visszafojtva nézte és hallgatta az utolsó negyedórát a filmből. Ez a film azt adta amit mindenki akar. Nem a mély igazságot, nem egy illúzió romboló velős, szaftos story sötét, realisztikus és tanulságokkal teli kifejtését. Hanem, hogy ott legyünk az együttessel a számok születésénél (még ha a filmes műfajhoz hűen, rövidített verzióban adják elő akkor is), hogy ott legyünk ezeken a gigantikus koncerteken és átélhessük kicsit, amit mi nem élhettünk át vagy hogy ismét átélhessük, amit már sajnos soha nem fogunk. Ez egy ilyen film és ebben az egyik legjobb és jól van ez így.

2018-11-14 09:54:15 critixx (3) #20

Az is kb. a tündérmese kategória, hogy Freddie pont a Live Aid reggelén - mikor máskor? - találja meg a szerelmét, akinek holléte után régóta kutatott, majd együtt elmennek a szüleihez, coming out-ol nekik, nagy összeborulás, megbocsátás, szeretünk fiam, aztán irány a Live Aid...

Amúgy a valóságban ez a "konzervatív szülők" dolog (ami ugye szintén egy nagy zenész életrajzi filmes klisé) Brian May esetében sokkal jobban igaz volt. Brian épp a doktoriját írta asztrofizikából, mikor felajánlottak neki egy állást egy londoni csillagvizsgálóban, ami azonban azt jelentette volna, hogy nem marad elég ideje rá, hogy teljes időben a zenekarral foglalkozzon. Freddie győzte meg, hogy utasítsa vissza az ajánlatot és válassza inkább a zenélést, holott akkor még minden téren sokkal értelmesebb és jövedelmezőbb választásnak tűnt volna a csillagász-karrier. Brian apja erre úgy kiakadt, hogy évekig nem állt szóba a fiával. Végül '77-ben elment egy Queen-koncertre és kibékült apa és fia.

A jogdíjak esetében amit én mindig viccesnek találtam, hogy a Princes of the Universe - ami a Hegylakó-film főcímdala volt - a '86-os A Kind of Magic albumon még úgy szerepel, hogy Mercury van feltüntetve szerzőként. Később, Freddie halála után, mikor a dal a Hegylakó sorozat főcímzenéje lett, a sorozat főcímében már úgy szerepel mint "Written and Performed by Queen". Nyilván, a zenekar többi tagja nem igazán akarta, hogy az összes szerzői jogdíjat Freddie örökösei kapják a 100+ epizód után, amiben szerepelt a dal.

előzmény: Ivan/ (#19)

2018-11-13 23:38:34 Ivan/ (2) #19

+1 az, hogy minden dalnál a zenekar a szerző a jogviták miatt az valóban megtörtént, de joval később The Miracle album elkészítése elött!

2018-11-13 23:32:35 Ivan/ (2) #18

Ja és a kedvenncem!

Azért válnak szét, mert Mercury szólózni akart! Nos a valóság az, hogy eddigre már Brian May összehozott a '70-es évek legvégén egy minialbumot és Roger is kiadta már első szolóalbumát és már tervbe volt a második is talán. Ezekről a film hallani se akart. A Sun City beli kis konfliktusukról meg szintén nem kapunk semmit, ami nem is volt olyan pici botrány szerintem...

előzmény: critixx (#17)

2018-11-13 13:44:43 critixx (3) #17

Arról már ne is beszéljünk, hogy mekkora tündérmese az, hogy csak úgy odamegy egy zenekarhoz beszélgetni, akiknek teljesen véletlenül (micsoda hatalmas véletlen!) pont akkor távozott az énekesük, majd pár perccel később már ott tartanak, hogy legyen ő az új frontember. A valóságban Freddie, Brian és Roger akkor már évek óta ismerték egymást, sőt, volt hogy közösen béreltek lakást. Mikor Tim Staffel otthagyta a Smile-t, Mercury volt az első és alapvető jelölt a helyére.

Illetve, ahogy mondod, a Queen egy éve létezett már és több basszusgitárost kipróbált, mire John Deacon csatlakozott.

előzmény: Ivan/ (#16)

2018-11-13 13:26:41 Ivan/ (2) #16

Mint sima film: középszer alja, minden eredetiség nélkül, egészen jó színészi játékka, borzasztóan nagy hatásvadászattal! 4/10
Mint Queen film: ultragáz, történethamísitás. 1/10
Össze vissza kavarnak az időrendel, olyan dolgokat visznek bele ami meg se történt! Csak pár a sok közül:
- Soha nem voltak feloszlás közeli állapotban a zenekar, a '80-as évek elején közös megegyezéssel szüneteltek egy évre és utána minden újra ment. Ráadásul mindez a Hot Space album után történt nem pedig a The Works után, ahogy a filmben van.
- Deacon-t egy évvel Freddy után vették be egy meghallgatás után, tehát nem egyszerre mutatkoztak be!
- Mercury '87 áprilisában tudta meg, hogy AIDS-es. A Live AID koncert elött szó se volt erről.
- A házát a LIVE AID után vette, nem a '80-as évek eljén.

4/10

2018-11-12 23:37:09 Malcolm X (5) #15

Pontosan emiatt van ma még inkább jelentősége a filmnek. Üdítő volt, annak ellenére, hogy nem különösebben kedveltem a Quenn-t. Főleg a Mr Robot Elliot-ja nyújtotta a szoksásosat: 100% hiteles alakítás!

előzmény: dittike (#6)

2018-11-12 01:43:09 SoZi (5) #14

Az emlékfilm analógia annak minden szépségével és visszásságaival:
Mint egy szép beszéd pl egy szertartáson, ahol megemlékeznek egy néhai barátról (maga a Queen vagy Freddie), ahol a beszélő (a megmaradt tagok) mindenféle legendás dolgokat mesél, elfedve esetleges személyes felelősségét (minden olyan konkrétum, amit critixx leírt egyel lejjebb - kösz hogy ilyen jól összeszedted). A hallgatóságban pedig vannak olyanok akik "cüccögnek" magukban, mert tudják hogy mi az igazság. És vannak olyanok, akik hajlandoak a szépre emlékezni arra a rövid időre, pedig ők is ismerik a teljes képet.
Ennél filmnél a beszélő a zenekar megmaradt tagjai, akik adott esetben mossák kezeiket (nyilván minden bulin a feleségeikkel feszengtek egy sarokban szín tisztán, persze... Vagy pl hogy ki kezdte a szólózást), vagy egyenesen vki mást okolnak kb mindenért (pl a meleg producert).
Nem mondom, hogy ez helyes, vagy jó. És látom, hogy mit értesz károsnak benne. És biztosan vki meg fogja csinálni az őszinte filmet is (effelől semmi kétségem), de amíg a tagok élnek és a jogok az övék, addig a botrány elmarad és ez a kicsit felszínes történet van, ami fantasztikusan van kivitelezve, tisztelettel bánik az emlékekkel, tele van zenével és legendás pillanatokkal.

előzmény: Dió (#12)

2018-11-10 12:09:43 critixx (3) #13

Az egészben a vicces, hogy a Queen-t semmi sem törte ketté (legalábbis Mercury halála előtt). A '82-es Hot Space album és turné után közös megegyezés alapján egy év szünetet tartott a zenekar, ez alatt az idő alatt Roger Taylor már a második (!) szólólemezét csinálta és Brian May is szólóprojekten dolgozott. Mercury csak '85-ben jelentette meg az első szólóalbumát, harmadikként a bandatagok közül. A pihenő után pedig a zenekar ott folytatta, ahol abbahagyták, '84-ben megjelent a The Works album (ezen szerepelt pl. az I Want to Break Free, itt is időben kavar a film...), majd mentek vele turnézni, aztán jött '85 nyarán a Live Aid. Ez az egész "törés majd újra egymásra találás" egy fikció, amit a film írói találtak ki. A filmben azt mondják, hogy "nagyon régóta nem zenéltek együtt" a Live Aid előtt, ami hazugság, hiszen mindössze néhány hónappal korábban ért véget a Works-turné. De persze ragaszkodni kell a bevált klisékhez és formulákhoz, még véletlenül se legyen másmilyen egy zenész-életrajzi film mint az előtte született ötven hasonló.

Ami még tény, és persze a filmből kimarad, hiszen ki akarná felemlegetni a kellemetlen részleteket, hogy ezen Works-turné során, '84-ben a Queen több alkalommal is fellépett a dél-afrikai Sun Cityben, az apartheid rezsim gazdag fehér fenntartóit szórakoztatva, minek következtében kizárták őket a brit zenész szakszervezetből. A Live Aid-fellépés mögött jelentős részben az állt, hogy Mercuryék így próbáltak vezekelni a dél-afrikai "incidens" miatt.

A valóságban Mercury jóval kevésbé prózai módon jelentette be a zenekar tagjainak, hogy AIDS-es. Állítólag egy alkalommal, mielőtt a banda újra összejött volna '88-ban, hogy felvegyék a The Miracle albumot, Mercury egyszerűen feltette a lábát az asztalra és felhúzta a nadrágszárát, hogy a többiek jól láthassák a Kaposi-szarkómából eredő foltokat a lábán. Innen rögtön értette mindenki, hogy mi a helyzet.

előzmény: Dió (#12)

2018-11-10 10:30:49 Dió (3) #12

Nem teljesen értem ezt az "emlékfilm" szót, amit írtok, és hogy ez így miért jó. Az oké, hogy ha a Live Aid fellépéssel akarják zárni a filmet, akkor a forgatókönyvíróknak mindent ez elé kell behozniuk (megmásítva pl azt, hogy Mercury mikor jelenti be, hogy AIDS-es), mert ez dramaturgiailag indokolt. Ezt elfogadom, mert ez sokkal elegánsabb filmes lezárás, mintha Mercury halálos ágya fölött kéne agonizálni a fináléban. DE azt mi indokolja, hogy valós karaktereket állítsanak be teljesen másnak? Vagy ez a hazugság, hogy a Queent csakis és kizárólag Mercury önző és fejetlen szólózni vágyása törte ketté. Ez nem csak, hogy nem igaz, de teljesen indokolatlan megmásítása az eseményeknek. May és Taylor felőlem emlékezhet úgy Mercuryra, ahogy akarnak, de NE gyömöszöljék le milliók torkán úgy a hamis emlékeiket, mintha az valóság lenne. Ez káros.

"És naná, hogy elviszi a zene! Arról szól! Baj is lenne, ha nem vinné el."
A film legnagyobb szerencséjére a zenés részek tényleg nagyot szólnak. Ezért is adtam rá először négyest, de aztán leesett, hogy ez egy játékfilm, nem pedig egy két órás koncert medley. Ha az utóbbi lenne, akkor maradt volna négyesen (sőt), de legnagyobb bánatomra sajnos nem az.

2018-11-10 09:26:40 Leo_Stotch (5) #11

Nekem is jobban tetszett volna, ha mélyebb, ha több a sötét oldal, ha jobban belemennek, de így viszont kaptam egy szép emlékfilmet ezekről a zsenikről.
Ehhez kellettek a szíszészek is, főleg Malek, aki tényleg elhozta nekem Freddie Mercuryt.
A családhoz való viszonya, apa “megbocsájtása” tényleg olyan amilyen, de szemet hunyok, mert ámblokk megvolt végig a hidegrázás.
Moziban mindenképp, itthon nem tudom működik e majd.

előzmény: Dió (#9)

2018-11-10 00:51:02 SoZi (5) #10

Hogy hogyan válhatott az egészből egy ennyire didaktikus, a valóságot ennyire megmásító "életrajzi" film, azt pedig azért nem értem, mert a fél zenekar (May és Taylor) ott állt a kamerák mögött producerként

Pont azért ilyen mert ők álltak ott. Ez egy emlékfilm. Olyan, mint egy emléktábla. Ezt el kell fogadni. A karcosabb valóságot ábrázoló film is el fog készülni egész biztosan, de ahhoz még idő kell. Addig egy ilyen szebb valóságot nézünk, mert ez is nagyszerű. Az igazi rajongó úgyis tudja, hol tér el a film. És naná, hogy elviszi a zene! Arról szól! Baj is lenne, ha nem vinné el.

Pedig hibája van azért. De a fantasztikus színészek, korszakok és pillanatok elnyomják az apróbb hibákat (tessék pár: az első fele csak felmondja a leckét. Nem nagyon van folyamat semmiben, a banda fejlődése kb egy kiskoncerttel le van tudva, nóták, dallamok születnek meg úgy, hogy szinte próbálkozás nélkül egyből ÚGY és abban a stílusban énekli el Freddie vagy játsza vmelyik tav, ahogy megszoktuk. Engem zavart az is, hogy többször egyszerűen elvágják a zenei részeket a kiteljesedés előtt, sokáig nem latod normálisan fellépni őket, csak egy-egy fél szám erejéig, vagy pár ütemet egy TV felvételen vagy montázsban.) Egy darabig úgy tűnik hogy ebből baj lesz, ha így folytatják, de aztán a második fele a filmnek már jobb életrajzi filmek modoraban telik, amint Freddie bajszot növeszt. És ez adja a végső szájízt, ezzel jossz ki a moziból. A Live Aid koncert hatalmas ötlet volt. Tű pontos kivitelezés és maximális koncerthangulat! Még egyszer tuti megnézem.

előzmény: Dió (#9)

2018-11-09 23:16:33 Dió (3) #9

Ez is az a fajta filmélmény lett, amit hagyni kellett ülepedni az osztályzás előtt, és mint az ilyenekkel az általában történni szokott, csak lecsúszott egy osztályzatot.
Imádom a Queen zenéjét, ráadásul ha valaki, akkor Freddie Mercury élete tényleg nagyon megkívánt már egy tisztességes feldolgozást. A zenei része eszméletlen jól működött, és igazából csak ezért megéri a mozijegyet, mert hidegrázós minden egyes zenei betét. Ugyanakkor ekkora, olcsó bazári vásár szintű naivitásra, giccsre és klisétengerre nem számítottam. Az elején még azt hittem, hogy ez nem öl majd meg minden momentumot (pl. a Bohemian rhapsody születése körüli hajcihő a studióban még így is zseniálisra sikeredett), de a végére mégis magával rántotta a filmet mindez. Azt hiszem, az abszolút mélypont nálam pont a mindenki által méltatott Live Aid koncert körüli jelenetsor volt: apuka végig fúj a fiácskára, amiért az nem választott valami tisztességesebb életet, hogy segítse a társadalmat, de amikor a végén látja, hogy karitatív célból vállal el egy koncertfellépést (amelyet még alá is kell húzni az undorítóan didaktikus telefonszobás jelenettel, ahol csak a Queen miatt égnek a vonalak), akkor varázsütésre, oda meg vissza kezdi szeretni őt hirtelen. No offense, de van egy olyan érzésem, hogy ha az ötösre osztályzóknak összevágnának egy két órás Queen medleyt koncertfelvételekből, sokuknak az is jó lenne, de mint film, ez sajnos szerintem is többet érdemelt volna. Hogy hogyan válhatott az egészből egy ennyire didaktikus, a valóságot ennyire megmásító "életrajzi" film, azt pedig azért nem értem, mert a fél zenekar (May és Taylor) ott állt a kamerák mögött producerként. Szerintem igen is jobb film lehetett volna, ha Sasha Baron Cohen nem száll ki, és hagyják az ő verzióját, mindenesetre zeneileg így is kötelező.

2018-11-09 11:33:15 replay4 (4) #8

Engem magával ragadott, a végén a Live Aid koncert szinte ugyanaz volt mint az eredeti, és nagyon jól sikerült visszaadni. Örültem annak is, hogy itt fejezték be a filmet.
Zseniálisak az alakítások is.

2018-11-09 06:59:31 BonnyJohnny (3) #7

Sajnálatos, hogy egy ilyen hazug és didaktikus film alapján próbálják megérteni Freddie Mercuryt.
Hogy erőtlen és unalmas alkotás, azt ezúttal nem is hoznám fel érvként.

előzmény: dittike (#6)

2018-11-08 23:19:28 dittike (5) #6

Édesanyámmal néztem meg a filmet és lenyűgöző látványvilágával jellemábrázolásával jobban sikerült megértenem mit is élhetett át ennek a korszakalkotó zenekarnak a frontembere aki menekültből lett világsztár.

2018-11-05 23:21:16 critixx (3) #5

Valóban, igazából a zenés részek és Malek alakítása viszi el a hátán a filmet. Amúgy egy átlagos életrajz, a szokásos sablonokkal és klisékkel, mindemellett eléggé felületes. Korántsem nézhetetlen, de Freddie ennél többet érdemelt volna.

2018-11-05 23:07:09 Leo_Stotch (5) #4

Moziban, szülőkkel, ezekkel a zenékkel, hanggal, színészekkel.. bizony mesteri.

Freddie maga.. ahogy előadott, amilyen volt, Malek ahogy eljátsza..
Lehetett volna fél órával hosszabb, 18 as karikás, mélyebb.. Jobb film lehetett volna, de jobb film nekem és a családomnak nem. Ez így, amiket érintett, amiket bemutatott.. elég volt.
A Live Aid Wembley meg.. libabőr. Utána az eredeti felvétellel itthon, még teljesebb.

Ez így volt egy nagyon jó moziélmény.

2018-11-05 18:54:39 nygaben (3) #3

Összességében a Queen-számok elviszik a hátukon az egészet, nem is tudom, van-e más együttes, aminek ennyi dala klasszikussá vált volna. Aki nem is rajongó, az is kívülről tudja azt a 8-10 számot, ami megszólal ebben a filmben, szóval nagyon nem lehet mellélőni, zseniális slágerek jönnek menetrend szerint. És persze ott van Rami Malek, aki meg tényleg odateszi magát, és vérprofin hozza Mercury alakját. Ezek mellett viszont számomra volt azért hiányérzet: nem nagyon gondolja túl magát se a forgatókönyv, se a rendezés, és leszámítva az utolsó 15 percet már inkább tűnik korrektnek, és nem újszerű munkának a Bohemian Rhapsody. Nem nagy gond ez se, csak mégis fura, különösen az általa bemutatott együttes kaliberéhez képest.

2018-11-03 23:54:17 Maminti (3) #2

A film lebilincselően jó, csak hát... Mercury meg egy ikon-akkor is,ha én Bowie-ban hiszek:)- Rami Malek őrült jó, de sok a maszatolás és ezt az élményt bármelyik koncert megadja. Kár, hogy nem volt elég bátorság mögé nézni és megmutatni ..Ennek ellenére a film több, mint korrekt, csak..nem véletlen, hogy popikonból sincs túl sok, sőőőőt..

2018-11-01 21:31:07 KicsiPeti (4) #1

Személy szerint szerettem a filmet,már az elején beszippantott ,tökéletes választások voltak a színészek Rami Malek elött le a kalappal,bevallom kicsit elérzékenyültem,jó volt hallani az ismerős dalokat,a vége az utolsó 15 perc,nagy ötlet volt,mintha megkaptam volna live adit koncertélményt.
Kiváncsi vagyok Rami Maleket látjuk majd dijátadókon vagy sem.
Mindenképp ajánlott film ,nemcsak Queen rajongoknak,simán 75%