Curtiz (2018) ☆ 👁

(Topolánszky Tamás)

magyar dráma, életrajzi film, történelmi film

3,6
★★★☆☆
20 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-12-02 01:40:15 Doc (4) #23

Tetszett, bár voltak gyengébb pillanatai.
A vége kicsit melodramatikus lett: hú, megvan a saját életéből a minta, úgyhogy bemegy és mindenkinek megadja amit kért...
Illetve a magyar feliratok sokszor kifejezetten pontatlanul fordították az angol szöveget - olykor értelem-változtató/zavaró módon.
A végén, az erőszak után, a lányával beszélgetve csak nekem tűnt úgy mintha megváltozott volna a Curtiz hangja?
Illetve: mi a pokol az a "devil-up"?

2019-09-26 19:13:08 SoZi (4) #22

Nagyon szeretném ezt a filmet Blu-rayen odatenni a Casablanca mellé!!!

2019-09-26 08:51:01 BonnyJohnny (?) #21

Számomra a Fehér tenyér és a Viszkis nem ugyan olyan jó ízléssel készített film. (Remélem ez az előbbire hajaz!)

előzmény: Bagira78 (#20)

2019-09-26 00:05:03 Bagira78 (5) #20

Talán nem is láttam még ilyen jó ízléssel készített magyar filmet! (A Fehér tenyér és a Viszkis kivételével) A Malena óta pedig nem készült ilyen gyönyörűen fényképezett film magyar operatőr által! Minden képkocka mestermunka!
Könnyed elegancia, remek karakterek, tökéletes ruhák, smink és haj! Ezt a maximalizmust ritkán látni magyar filmben!
Egyetlen szépséghiba: a főszereplők (Lengyel Ferenc-bár karakterre remek választás, Dobos Evelin) színészi létezése nem autentikus, megszólalásaik civilek és maiak, és általában a szereplők angol kiejtése nagyon gyenge (nem elég amerikai, ráadásul nem a '40-es évek amerikai angolja). Akik viszont erős színeszettel gazdagították a filmet: Declan Hannigan, Bordán Lili, Barabás Nikolett.
Gyönyörű atmoszféra, kifinomult ízlés, és töretlen ambíció hatja át a film egészét. Csak ajánlani tudom, és óriási gratuláció az alkotóknak!

2019-09-13 23:55:02 dittike (5) #19

Egyedül voltam az egész teremben a film alatt és sok kínos pillanat volt amin röhögtem hát nem lehetett könnyű ember Michael Curtiz.

2019-09-12 22:48:26 Bogár Bence (4) #18

Meglepően jó volt. Csodálkozom egyébként azon, hogy nem dolgozta fel ezt a témát még Hollywood, legalább öt nagy név szerepeltetésével. Remek alkotást a Curtiz, abszolút kellemes csalódás, nagyjából minden benne van, ami kell egy életrajzi moziba. Pazar, noiros atmoszféra, természetesen fekete-fehérben, iszonyú hangulatos zenék és képi világ, valamint a színészek is kitettek magukért. Tényleg hasonlít annyiban a Volt egyszer egy Hollywoodra, hogy itt is látszik az alkotókon a múlt és a mozi nagy szeretete, igényes megidézése. Bár kicsit lehetett volna hosszabb, nagyjából két órás, mindent nézve viszont elégedett vagyok, nem is kicsit. Eszembe jutott az Anthony Hopkins főszereplésével készült Hitchcock életrajzi film a nézése közben, de ha belegondolok, a Curtiz van olyan jó, mint az. Végre egy újabb minőségi sikerült magyar film a mozikban, ráadásul elsőfilmes rendezőtől. Casablanca és a noir-stílus kedvelőinek nagyon is ajánlott csemege! 80%
Hárman voltunk, pedig ma van a premier. Mondjuk sejtettem, hogy nem vonz tömegeket...

2019-09-03 22:32:19 Tenebra (4) #17

Off:

Na, ez talán még cikibb, mint a bölcsésztörténetek. :'D Jó, mondjuk azzal talán lehet védekezni, hogy Tóth János javarészt avantagárd etűdöket készített (rendezőként meg csak azt) pl. Huszárikkal, és "nem annyira mainstream"... na de az általa fényképezett Szerelem egy olyan megkerülhetetlen alapmű, amit szerintem egy rendező vagy operatőr szakra jelentkezőnek ismernie kellene. Mondjuk én ebben az osztályban félve merném felvetni Illés György, Kende János vagy akár Sára Sándor nevét is.

előzmény: critixx (#16)

2019-09-03 21:28:43 critixx (?) #16

Egy másik sztori, amit meséltek nekem és most (sajnos) pont aktuális. Egy ismert magyar operatőr (többek közt Tarr Béla munkatársa is volt) tanított az egyik egyetem operatőr szakán. Az egyik órán nagy lelkesedéssel megy be a diákokhoz: "Ha továbbra is ilyen jól haladunk, jutalmul a félév végén elhívom az egyik órára vendégelőadónak TÓTH JANÓT!!!" A diákok összenéztek... Ki a fene az a Tóth izééé??? Senki sem hallott róla. Állítólag az óra után a tanár első útja a kocsmába vezetett, hogy lehajtson egy feles vodkát...

BonnyJohnny: Az igazi döbbenet, hogy ez a srác ma forgatókönyvíróként dolgozik. Sőt, úgy tudom, az Inkubátor programban nemrég kapott támogatást rendezőként az első, kisköltségvetésű játékfilmjére.

2019-09-03 20:43:54 Tenebra (4) #15

Off:

critixx kollégával egy évfolyamon voltunk, úgyhogy megerősíthetem. Olyan is volt, aki államvizsga előtt látott először Jancsó-filmeket. :'D Tekintve, hogy elvileg kötelező lett volna ismerni, illetve kurzusokat látogatni, amelyeken számon volt kérve, ez még neccesebb. Jóllehet, azt azért tegyük hozzá, hogy mindez csak részben minősíti magukat a (volt) hallgatókat. Részben nagyon is minősíti magát a képzést is. De hát nem kell bemutatni a bolognai rendszert, ami totálisan felhígította nemcsak a humán szakokat. Vicces, hogy BA-n te magad választhatod meg, miből akarsz államvizsgázni, és MA-s államvizsgára is úgy kell tudni mindent, hogy amúgy 2 év alatt esélytelen minden, tételhez kapcsolódó kurzust elvégezni. Mindemellett azt gondolom, hogy oké, nem szerethet mindenki mindent (én néhány tajvani művészfilmtől, meg a Marienbadbantól is kivoltam agyilag, ellenben Jancsót és Tarrt, a két másik "mumust" a mai napig imádom), de aki szinte minedgyik filmtörténeti kurzuson megköpködi a "kötelező filmeket", az egyszerűen nem való filmszakra (igen, ilyen is volt, akinek se a némafilm, se klasszikus hollywoodi film, se a francia művészfilm, se a modern magyar film, se a kortárs magyar film nem jött be :'D). Ide kellene egy szenvedély a filmek iránt. Nem rajongás, hanem érdeklődés. Ha már Curtiz, amúgy a Casablanca nekem sem a kedvenc filmem - bírom Bogart, Bergman és a magyar vonatkozása miatt, de túl színpadiasnak tartom. Ettől függetlenül említett pozitívumai miatt kedvelem persze, és ebben a filmben is szívesen néztem a korszakot, a filmstúdiót, amelyben keletkezett.

előzmény: Bogár Bence (#12)

2019-09-03 20:19:03 BonnyJohnny (?) #14

Képzelem, ha történész szakon bejelentettem volna, hogy nem foglalkozom a középkor előtti időkkel, mert azok nekem túl régiek...

előzmény: Bogár Bence (#12)

2019-09-03 20:11:03 Ugor (5) #13

Ennek ellenére a magyar film nagyon jó irányba tart. Inkább a Pappa piák, meg a Valami Amerika 3-ak a kivételek, azt gondolom. És sokkal több érték keletkezik. Ld. például ezt a filmet is.

előzmény: Bogár Bence (#12)

2019-09-03 18:42:26 Bogár Bence (4) #12

Ez nagyon durva. És ezek végezték el a filmszakot? Akkor nem csodálkozom azon, hogy ott tartanak a magyar filmek, ahol. Tisztelet a kivételnek. Vannak, de sajnos nagyon kevesen...

előzmény: critixx (#11)

2019-09-03 18:25:22 critixx (?) #11

Én is így vagyok vele. Bár akkor a csoporttársaim háromnegyedét kirúghattuk volna. :(

előzmény: Bogár Bence (#10)

2019-09-03 18:16:00 Bogár Bence (4) #10

Te jó ég... egy ilyet én úgy kirúgnék onnan hogy a lába nem érné a földet! (És akkor még nagyon, nagyon enyhén fogalmaztam...)

előzmény: critixx (#7)

2019-09-03 17:54:32 Ugor (5) #9

A francba... én meg nem kértem a poharat... mondván, hogy ezzel nem vesznek meg. :o)))

előzmény: Tenebra (#8)

2019-09-03 17:48:47 Tenebra (4) #8

Az ember mindig gyanakodni kezd, ha a film sajtóvetítésén megajándékozzák / meghívják, ám egyet kell értenem Ugorral: ez egy meglepően jó film lett! Ha jól tudom, ez a rendező első egészestés filmje, azonban azt meg kell hagyni, hogy igencsak érti a dolgát, akár a filmnyelvről, akár a karaktervezetésről van szó. Bár nagyon sokat köszönhet a film Lengyel Ferencnek is, aki Kertészt játszotta. Nemcsak arcra, de jellemre is tökéletesen hozta a legendás és legendásan elviselhetetlen magyar származású rendező karakterét. Nyilvánvalóan én annyira nem merültem el sem az ő életművében, sem a Casablanca gyártástörténetében, mint a film készítő, de még így is sok mindent értettem, illetve sok mindenre ráismertem. Örültem, hogy nem egy száraz életrajzi vagy "film a filmről" történetet kaptunk, hanem nagy szerepet játszott a humor is. Ez részben Kertész pocsék angoljából következett (a poodles - puddles sztori így, ábrázolva még viccesebb - megnéztem volna a "bring on the empty horses"-t is, bár az ugye nem a Casablancához tartozik XD). Illetve sikerült jól összehangolni Kertész személyes drámáját a korszak ábrázolásával és a film keletkezéstörténetével. És szépen elevenítette fel képi világában is a korszak és a Casablanca stílusát a fény-árnyék kontrasztokkal, meg a fekete-fehér stilizációval. Itt végre nemcsak azért volt fekete-fehér a film, mert "így szebb", hanem mert funkciója volt, ezzel idézte meg a klasszikust.

Annyira nem átütő erejű film, hogy megadjam rá az 5-öst, de mindenképp kellemes meglepetés ráadásul magyar alkotóktól. Egyébként nekem is a Volt egyszer egy Hollywood jutott eszembe, bizonyos szempontból a két alkotás egy szinten van.

Szerk.: Ja, és amúgy tök jó ötlet volt a forgalmazó részéről, hogy kaptunk egy jó minőségű, a film logójával ellátott poharat. Most persze emiatt úgy tűnhet, hogy megvettek ezzel kilóra. :'DDD De tényleg jól néz ki, és tényleg nem emiatt méltatom a filmet. (Viszont széljegyzetként: húztam már le filmet természetesen annak ellenére, hogy a sajtóvetítésén elárasztottak minket mindenféle nyalánksággal. Már a címére sem emlékszem, jobb is. :D)

2019-09-03 17:38:54 critixx (?) #7

ELTE filmszakon elég sokan voltak, akik nem ismerték. És lediplomáztak... Volt egy srác, akinek az volt a hitvallása, hogy nem néz 1960-as évek előtti filmet, mert az neki túl lassú. Ma forgatókönyvíróként dolgozik. ://

előzmény: Ugor (#5)

2019-09-03 17:15:27 oscarmániás (?) #6

És van aki végtelenítve nézi a Casablancát:
Louie, I think this is the beginning of a beautiful friendship

előzmény: Ugor (#5)

2019-09-03 15:11:12 Ugor (5) #5

Egy filmrajongó esetében nem ismerni a Casablancát olyan, mintha egy keresztény nem tudna a bérmálásról, vagy azt nem tudni, hogy Michael Curtiz magyar volt és Kertész Mihály, kb. annyi, mint nem tudni, hogy Mózes meg zsidó. Na de… Tarantino állítólag vagy 10 filmet ajánlott, hogy valaki előzetesen megnézzen, ha igazán érteni akarja a …Hollywood-ot. Mert, bizony a nejemnek is volt olyan felnőtt, tanár kollégája, akinek lövése sem volt arról, hogy ki volt az a Sharon Tate és egyáltalán mi is történt vele. A Casablanca meg még régebben volt… Kérdés: ki mer magyar elsőfilmes létére hozzányúlni ekkora szent (és magyar) dologhoz, mint a Casablanca forgatásának körülményei? Fiatal nők és férfiak? Fekete-fehér filmet csinálni? Na, megmá az milyen? És ezek mellett mégis… egy percre sem eresztett a film, néha-néha másztak csak el gondolataim, hogy nahát, milyen eszköztelen, és milyen kevés kellett ehhez… de miért, a Casablanca talán pazar kiállítású volt? És mégis, minden pontosan a helyén volt, évtizedek múlva is emlékszik az ember egy-egy jelenetre. De ha nincs kellő mennyiségű pénzed, hozzányúlhatsz egy ilyen kegytárgyhoz? És sikerült! Azt mondom, igen! Merem állítani, hogy méltó volt a hozzáállás, a mítosz szövevényes hátterének kibogarászása, a (talán néha) fiktív elemek bevonása, minden a javára vált, szépen kikerekítette a foghíjas tudnivalókat, hogy még jobban álmélkodhassunk azon, hogy a világ egyik leghíresebb filmje, ez a mérföldkő elkészülhetett! Micsoda rögös út! Mennyi politikai bonyodalom! Döntések a háború árnyékában, filmről és magánéletről párhuzamosan! Kertész többfrontos harcot vívott, pedig még csak nem is a fronton. De az ő harcán is rengeteg múlt! Dicsérnünk kell a többnyelvű filmet is, a szereplők rossz akcentusa is néha szándékos és tanult dolog, a szereplőválogatást, a telitalálatokat. Dobos Evelyn az egykori kis tinicsajból varázslatos párás negyvenes évekbeli nőt hozott, Lengyel Ferenc a sok korábbi tapló után behozta a filmes óriást, aki bárkivel megküzd bármiért, a világ legnagyobb földi ereje ellen is elég szava van, de belül esendő ember és neki is van húrja, amit, ha megpendítenek, másképpen szól, mint a mindenkit nyersen leordító csúcsművész hatalma. Nagyon finom kis utalások voltak az eredeti filmre, valahol mindig ott forgott a homályban, valahol ott nyafogott hátul Ingrid Bergman vagy Bogart is. Még Lore is átsétál a képen. Ezeket nem látod, de tudod, mert ott vagy, velük. De akiket látsz, azok is ragyogó karakterek mind. Nagy hirtelen ennyit. Számomra az év egyik naqy, pozitív meglepetése.

2019-05-30 22:29:41 critixx (?) #4

"Amerika készül belépni a második világháborúba, a magyar filmrendező, Kertész Mihály éppen a lányával való működésképtelen kapcsolatával van elfoglalva, miközben éppen forgatja zavaros körülmények között a Casablanca-t 1942-ben."

Fúú... Na hol is kezdjük? A mondatszerkezet és a fogalmazás alsó tagozatban is minimum elégtelen osztályzatot érdemelne nyelvtanórán.

Másodszor: 1942-ben Amerika nem készülhetett belépni a második világháborúba, mivel 1941. december 8-án már belépett. A Casablancát - az IMDB szerint - 1942. május 25. és augusztus 3. között forgatták.

Harmadszor: magyarosan Casablancát és nem Casablanca-t.

Szóval, lehet, hogy érdemes lenne átfogalmazni ezt a tartalomismertetést. :-)

2019-05-30 20:35:40 jesi (3) #3

Ez nem róla szól, hanem Kertész Mihályról, de a tartalomban is benne van.

előzmény: manuva (#1)

2019-03-07 02:03:02 Ugor (5) #2

:o))

előzmény: manuva (#1)

2019-03-07 01:24:35 manuva (?) #1

Azért elég gáz, hogy Curtis épphogy kijött az elvonóról oszt máris csináltak róla egy életrajzi filmet. Majkáról vagy Mr. Bustáról mért nem? Legalább annyit ők is letettek az asztalra. Vagy Bobafett vagy Zolee vagy Dopeman. Drogos senkiháziak kezében van a rapfilmbusiness.