Opening Night (1977) ☆ 👁

Premier

(John Cassavetes)

amerikai dráma

4,2
★★★★☆
70 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-08-02 12:26:56 somogyireka (4) #7

Művésznek hívom azt az embert, aki az alkotásért képes behatolni önnön legmélyebb, legfájdalmasabb, legbizarrabb tereibe, nem kímélve a műért önmagát, mert talán az alkotást tartja fontosabbnak, mint a saját életét..ami persze nem biztos, hogy okos dolog..S tudja, noha eredeti nem lehet, hisz nincs itt semmi új a nap alatt, de hiteles még igen. (köszönöm ryood a mai idézetet) És alkotni csakis abból a tartalékból, feltárt világból érdemes és szabad, mely az övé, a többi másolat, valódi erő híján, ami persze csillogó és szép is lehet, de nem üt oda a falhoz igazán.
És olykor egy-egy mű olyan világokat kér tőlünk, ahol addig még nem jártunk, mint például a filmben bemutatott 45 körüli színésznő, akinek egy idősebb szerepet kell eljátszania.Ő pedig komolyan veszi a hivatását és bizony vért izzad, beleszakad abba, hogy összeszedje a készülő műhöz a "kellékeket", vagyis hogy saját öregedésével szembenézzen. Hirtelen jön rá, talán a művészet túl sokat is kér tőle, de nincs semmilyen más hely a földön, ami megtartja, ahova bebújhat, ami megvédi, úgyhogy a kínok kínja árán, de létrehozza a művet.
Az már más kérdés, hogy noha az ötlet zseniális, de maga a kivitelezés, a forgatókönyv az végül elég közhelyes lesz és ahogy a színésznő részegen besétál a premierre az már kb. előrevetíti a váratlan, fordulatoktól mentes véget.

2016-07-05 23:32:33 sleepingdancer (4) #6

Évek után újranéztem, és ez még mindig alapvetően jó film, nem érzem, hogy változtatni kellene a 4-es osztályzaton.

2010-01-22 00:22:48 sleepingdancer (4) #5

körülbelül a feléig-háromnegyedéig lenyűgözve néztem, aztán van egy pont, ahonnan sajnos átbukik a film, túlzóvá válik, túl sokká, a vége pedig olyan csalódást okozóan kiszámítható. no de egyébként fantasztikus

2010-01-19 11:51:46 zéel (5) #4

"Hála" a magyar kereskedelmi tévéknek, egyetlen területen már utolértük Amerikát (sőt! vszleg, le is hagytuk!): már nálunk is siralmas a film-fogyasztás! (A fogyasztás szót eléggé utálom, de itt teljesen helytálló. A mai film-nézőnek egy filmet megnézni/megvenni csak annyi, mintha mosóport venne. Tisztelet a kivételnek!)
A mi kis-mestereinktől (Jancsó, Bacsó stb.) is milyen szívesen hallgattam volna egy ilyen kirohanást!

előzmény: critixx (#3)

2010-01-19 10:15:35 critixx (5) #3

A Mester szavai a filmről és az amerikai film és fogyasztás siralmas helyzetéről 1978-ban:
[link]

Az "enyhe" kiakadástól függetlenül, máig aktuálisak a szavai.

2009-04-23 10:04:43 critixx (5) #2

Zseniális.

2008-07-27 18:33:27 zéel (5) #1

Egy 40-45 körüli ember (ráadásul színésznő!) életének kritikus szakasza. Már mindent tud, már mindent elért, éppen "csak" az élete nincs rendben: már nem tud örülni, már nem tud lelkesedni. Szeretni is inkább csak magát szereti. (Azt sem túlzottan.)
Teljes csőd és depresszió. De ha kimegy a színpadra - Ő a király(nő)! A színházban nem ismer kompromisszumot, pláne, megalkuvást!
Remekmű! (Zárójel: Hajdu Szabolcs egyik kedvenc filmje. Talán az Off Hollywood -ot is megihlette a Premier!)