A Prayer Before Dawn (2017) ☆ 👁

A kíméletlen

(Jean-Stéphane Sauvaire)

amerikai-angol-francia-kambodzsai-kínai-német akciófilm, dráma, életrajzi film, sportfilm

3,7
★★★☆☆
145 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-08-13 00:33:22 DevilTakeU (4) #3

Billy Moore 32 évesen egy új élet reményében érkezett Thaiföldre. Ez aztán olyannyira nem jött össze neki,hogy hosszú idő után ismét drogozni kezdett,ami viszont sehol sem olcsó mulatság,ezért óvatlanul piti bűncselekményeket követett el hogy legyen pénze anyagra. Lopott cuccokkal kapták el a bangkoki rendőrök,és három évre ítélték a Klong Prem börtönben,ahol aztán egykori bokszolóként megismerkedett a muay thai küzdősporttal, és a túlélés reményében egyre komolyabban kezdett edzeni. Végül 2010-ben áthelyezték egy angol börtönbe,onnan nem sokkal később szabadult, és könyvet írt a tapasztalatairól. Az Őrült Johnny-t is dirigáló belga Jean-Stéphane Sauvaire többszörös díjnyertes alkotása,az A Prayer Before Dawn,azaz A kíméletlen ezen regény alapján készült.

Nem fogok hazudni: ez az a film amit szinte fáj nézni. Elképesztően kemény és hatásos mozi,mégsem tudnám jó szívvel ajánlani mindenkinek,hogy mást ne mondjak,aki valamilyen van Damme-féle über nulláról a dobogóra hiperfighting bunyós cuccra vágyik (á' la Kickboxer),netalántán (amerikai) börtönfilmeken szocializálódott,az akár lapozhat is tovább. Itt bizony hiába keresnénk az Állati kiképzés mentorálós-összespanolós vagy éppen a Próféta semmiből a csúcsra-féle tanmese hangulatát,de ugyanúgy a Remény rabjai börtönromantikájának,a Pillangó vagy éppen a Szökés Alcatrazból "jól meglépünk" dramaturgiájának sincs se híre,se hamva. Itt bizony nincs megváltás,nincs erkölcsdráma,csak a ténylegesen megtörtént,kőkemény valóság. Billy valóban bűnös,és többszörösen is pokolra száll: alig beszéli a nyelvet, fogalma sincs a benti törvényekről,nincs pénze,a családja semmit sem tud róla,és mindezek mellett talán a legrosszabb: függő. A Klong Prem-ben mindennapos az erőszak,és az operatőr (a zseniális nevű David Ungaro!) bizony nem szégyenlős, kendőzetlenül megmutatja a rögvalót,szóval csak óvatosan,az ilyesmire érzékenyeket megviselhetik a látottak. Sokat dob a hangulaton,hogy zene csak minimálisan van jelen,inkább a mérkőzések alatti dudálások,csilingelések dolgoznak a látottak alá,illetve az első fél órában beszéd is alig akad,na nem mintha később nagymonológokba ütköznénk. Hogy még jobban átérezzük Billy kitaszítottságérzetét,az eredeti verzióban a nem kevés thai szövegeléseket egyáltalán nem feliratozták angolul,illetve a regényhez képest annyiban változtattak a forgatókönyvírók, hogy bár a Klong Plem-ben valójában Billy-n kívül is voltak még nyugati,fehér rabok,a filmben nincs más.

A főszerepet alakító Joe Cole tulajdonképpen az egyetlen profi színész a stábban,a rendező a rövidfilmjeihez illetve a már említett, afrikai gyerekkatonákról szóló Őrült Johnny-hoz hasonlóan autentikus környezetben,amatőr színészekkel forgatott,ami esetünkben bizony nem kevés,ténylegesen a büntetésüket töltő elítéltet jelent. A véleményem szerint tökéletes választás Cole elképesztő fizikai átalakuláson ment át,hasonlóra az elmúlt pár évben csak Tom Hardy vetemedett a Warrior kapcsán. Több mint fél éven keresztül intenzíven edzett,és rengeteg időt töltött az igazi Billy-vel és családjával. Végtelenül szimpatikus srác,nekem a Black Mirror angol antológiasorozat Hang the DJ című része óta favoritom,és éppen a szimpatikussága miatt örülök nagyon hogy fiatal kora ellenére felfedezték a benne rejlő kettősséget, mert gondolom nem titok: amikor a droghiány okozta állapot már-már elviselhetetlenné válik,a csöndes-mosolygós Billy bizony átvált bulldog-üzemmódba,nem ismerve se Istent,se embert, mondhatni kíméletlen...na,akkor már nem pont a szimpatikus az első szó,ami beugrana róla. Cole egyébiránt szívét-lelkét beleadja a szerepbe,amiről - és az alakuló eseményekről - vétek lenni bármi többet elárulni. Tény: sok mindent meg lehet játszani,de - és ez nem spoiler - amikor már az edzőteremben egymás után tízszer, izomból meg kell rúgnia a zsákot,és a végére szó szerint lilulnak az ajkai,a begörcsölt izmok rángása,a sparringolás utáni néhány félmosoly a többiekre,vagy a kamerán túlról zengő elismerés hangjai és Cole reakciója ezekre bizony mind maga a természetesség netovábbja - mert igazi,valódi. Felemelő,na.

Sajnos a film korántsem hibátlan. Az első pillanattól kezdve belecsöppenünk egyfajta kifejezetten nyomasztó,fullasztó,szinte dokumentalista stílusban és eszközökkel tálalt miliőbe,a kamera gyakran Cole hátán-nyakán van,rengeteg a közeli,ezt azért be kell tudni fogadni agyilag,szemileg,minden téren. Van küzdelem,ahol gyakorlatilag csak az arcokat,illetve a testeket látni,sajnos "rángatózó kamera" megoldással,egy alkalommal vágás nélkül lemegy majdnem egy teljes menet így,ami persze egy színésztől több mint teljesítmény,én gyakorlatilag szédelegtem a végére - a fotelben. A bunyó - már amennyit látunk,felfogunk,érzékelünk belőle - kőkemény,agresszív,és véres,mondom, Ip Man-féle nagytotálokra meg hadonászó beállásokra senki se számítson,ez nem harcművészeti,sokkal inkább börtönfilm. Kiváncsi vagyok van-e,lesz-e valaha is rendezői változat,mert egy folytonossági hiba sajnos szemet szúrt,ráadásul ezt mások is írták már fórumokon,eléggé feltűnő: úgy 70-80 perc körül milyen tartozást követelnek Billy-n a sportblokkba költözés előtti cellatársai? Amikor a HIV-es fecskendővel fenyegetik? Szó sem volt semmi hasonlóról,egyszer fogadott a halakra,akkor nyert. Elképzelhető lenne hogy talán fordítási bakiról van szó,de annyira keveset beszélnek benne,hogy szerintem inkább a vágásnál lett benézve valami (vagy szimplán elfelejtettek felvenni egy jelenetet).

Innentől kérem csak az olvassa tovább,aki már látta a filmet,vagy biztos hogy nem fogja megnézni. Még három dolgot fogok írni,egyet az egyik történetszállal,egyet a befejezéssel-lezárással,illetve egyet a film utóéletével kapcsolatban.

Billy és Tiffany kapcsolata nagyon "szép" és természetes lefolyású,a köztük kialakult,elsősorban lelki viszony - tudván azt,amit -,könnyeket csal az ember szemébe,ugyanakkor a szexjelenetet túlzásnak tartottam. Thaiföld,börtön - szex?? Ha Gina Carano állna előttem talpig mosolyban,miközben Scarlett Johansson tartja a gyertyát és Melissa George kamerázik,akkor se! Igen,a HIV-re gondolok,még ha esetleg bevágnak egy üres óvszeres tasakot vagy valami hasonlót hogy legalább érzékeljük hogy azok ketten vigyáznak egymásra, könnyebben elfogadom,bár talán akkor sem.

A nagy küzdelem nem lett feleslegesen heroizálva,a kórház,majd a megyek-maradok jelenet remek,a végkifejlet pedig a kapuban álló IGAZI Billy-vel,és hozzá a bemondott szöveg,hogy már évek óta tiszta,és rehabilitációval foglalkozik,annyira kellett oda,és annyira jó volt látni,megkönnyeztem.

És hogy milyen az élet...ma olvastam hogy sajnos Billy visszaszokott,sőt valamilyen betöréses rablási ügy miatt letartóztatták,még 2017-ben. Fogalmam sincs most mi van vele. Nem is érdekel.

8.5/10

2018-09-05 11:29:55 Batyu (4) #2

rendkívül nyomasztó film, melynek a végén fellélegzel hogy milyen jó szabadnak lenni

2018-08-12 09:20:22 robertjordan (4) #1

Teljesen más, mint amit az előzetes ígér. Nem harcművészeti film, nem megváltástörténet, hanem allegória a lét minden szintjét átható erőszakról. Nemcsak az ember kegyetlenségéről hordoz üzenetet, hanem kiterjeszti a földi létezés valamennyi létformájára lsd. halviadal. Az erőszak univerzális élmény, mozgatója mindennek. Pusztulsz vagy pusztítasz. És a végén nem vár megváltás, sem megnyugvás, csak a tanulság: összetörve, véres arccal is vicsorogj a világra!