Farkos Csapó Gyurka: Ilyen világban már betyárnak sem érdemes lenni.
Farkos Csapó Gyurka: A bitófán is csak addig nehéz, amíg hozzá nem szokik az ember.
Egy városi úr: Ezt haladásnak hívják. Ehhez maguknak is hozzá kell szokni.
Mérges Balázs: Ezek a földönfutók még nem tudják, mi vár rájuk.
Mérges Balázs: Aztán elengedett a kerület, vagy amúgy jöttél?
Farkos Csapó Gyurka: Dobják el a fegyvereket és menjenek Isten hírével!
Mérges Balázs: Vigyázzunk, a nagy idők elmúltak!
Parti Bözsi: Ne egymást öljétek, drága angyalaim, inkább én haljak meg!
Farkos Csapó Gyurka: Ha a rossz szavát meghallottam, akkor a jót mér´ ne hallanám meg?
Mérges Balázs: Eltalálod-e, édes fiam, mire gondolok én most?
Mérges Balázs: De, bizony rosszul jársz, ha mindjárt el nem takarodsz előlem!
Farkos Csapó Gyurka: No, csendbiztos uram, választhatott volna jobb mesterséget is!
Mérges Balázs: Nagyszélű kalapokat hordanak a zsiványok, hogy ábrázatukat eltakarják. Ezért kalapja karimáját nyolc hüvelyknél hosszabbra senki sem hagyhatja, a már kész nagyszélű kalapok karimája levágatandó.
Farkos Csapó Gyurka: Te még élsz, Timók András?
Timók András: Hogyne élnék, hisz beteg se vagyok.
Farkos Csapó Gyurka: Nem tesz az semmit. Betegség nélkül is meghalhat, aki rászolgált.
Farkos Csapó Gyurka: Betyár őrzi pandúr becsületét.