A Star Is Born (2018) ☆ 👁

Csillag születik

(Bradley Cooper)

amerikai dráma, szerelmi történet, zenés film

3,5
★★★☆☆
442 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-09-08 23:28:31 The Cortez (3) #43

A film hangulatilag pontosan olyan, mint Bradley Cooper karaktere: depresszív és enervált. A sztori vontatottan vánszorog előre, de akadnak benne erősebb jelenetek, jól bemutatja a sztárrá válás egyik lehetséges folyamatát + a szórakoztatóipari elkurvulás művészetét, kritikát fogalmaz meg a zenebizniszről, ráadásul az utóbbi 2-vel ügyesen reflektál Lady Gaga karrierjére, aki ebben a műben nem olyan szar, mint a legtöbb videoklipjében, valamint úgy általában véve a színpadon. A káromkodós drámázások fárasztóak, viszont a vége felé egyre súlyosabb történések következnek. Cooper hiteles a züllött, kiégett zenész szerepében, mivel itt pontosan úgy néz ki, mint egy alkoholista. A 2 főszereplő közötti kémia egyébként közepesnek mondható. A romantikus zenés drámának jól áll a művészkedő fényképezés, illetve az agyonszűrt képi világ, ám a vágások ügyetlenre sikeredtek. Az Always Remember Us This Way-en kívül, az előadott dalok a gyenge kategóriába tartoznak.

2020-10-19 19:49:22 sptt (4) #42

Nem szeretem a musicaleket, a zenés filmeket, az élettörténeteket, ez a film is erős hendikeppel indult, de nagyon erős volt a kezdés. A közepe után egy kicsit ellaposodott a történet, ennek ellenére ez nem egy rossz film, sőt. Lady Gaga abszolút pozitív meglepetés, mint ahogy Bradley Cooper rendezése is. Nem bántam meg, hogy megnéztem és ez már önmagában egy pozitív kritika a részemről. 7/10

2019-12-20 16:55:40 Ugor (4) #41

Ez egy olyan film, hogy másodszorra jobb.

2019-07-28 20:43:22 tomside (3) #40

Az utolsó, egyébként borzasztóan közönséges dal alatti utolsó két vágás, a fürdőkádas jelenet és egy egészen jó Lady Gaga behozzák hármasba.

2019-06-17 00:55:05 dorothygale (5) #39

Nagyon jók a zenek. Eredetileg én apple musicon a zenet ismertem meg hamarabb mint a filmet. Nagyon élvezhető, finom film, sok érzelemmel, szerelemmel. Mindkét színész , BC es LG is remekel.

2019-05-18 18:58:41 csabaga (3) #38

A két régebbi feldolgozás után én időrendi sorrendben láttam a filmeket.

Szerintem a legújabb alig más, mint az 1976-os verzió remake-je.
Még a szereplők is hasonlítanak.
Streisand nagy orra után megkapjuk az orra miatt aggódó "Allyt".Az elhanyagolt Kristofferson helyére a szintén hosszú, csapzott hajú, szakállas Cooper került.
Itt tényleg akad egy-két fontosabb mellékszereplő, de túl nagy jelentőséget nem adnak, talán egy kicsit a féltestvér rávilágít a múltra.
Viszont a két főszereplő kapcsolata a régebbi változatban sokkal jobban ki van bontva.Számomra ez a fontosabb.

Az 1976-os változatban férfi balesetben hal meg, itt is az eddigiek alapján erre vártam, de pont itt jött be az eltérés, öngyilkos lesz, elég váratlanul.

A vágás és az operatőri munka nekem sem nyerte el a teszésemet.

A Garland-Mason féle alkotás elég más, az szuperprodukciónak készült és a férfi nem énekes, így a Streisand filmmel hasonlítottam össze, de nálam alul maradt.

A 'csillag születik' témában igazán jó szívvel a Funny Girlt tudom ajánlani, az sokáig vicces, majd a vége erőlködés nélkül is hihető, drámai.

2019-04-05 01:01:14 somogyireka (1) #37

Úgy alakult, hogy megint beültem abba a moziba, ahol múltkor a Queen-film ment, persze sopánkodtam is egy sort, miért nem adnak itt valami minőségibbet végre, de jó volt a társaság meg finom a fagyi. És persze számítottam, hogy rossz lesz, de hogy ehhez képest a Queen-film egy mestermű, na arra nem..De így jár, aki hollywoodi moziba jár.
A legjobb része a filmnek az volt, amikor végre vége lett, közben kétszer a villany is elment, és a közönség egyszerre sóhajtott fel, de jó, hátha nem kell végigkínlódni, de aztán nem úsztuk meg. Szóval az volt a legjobb része, mikor hazafelé a kocsiban az exbuddhista barátom annyit mondott, ha még buddhista lennék, legalább hihetném azt, ezzel a filmmel letudtam valami nagyon rossz karmát..Így viszont csak arra jutottunk, mennyire jó, hogy nem abban a korban születtünk, amikor egy ilyen "Normalverbraucher" Lady Gaga a sztár. (Otto, der Normalverbraucher - Otto az átlagfogyasztó)

Azért is írok róla, hogy egyetlen kicsike grammot is tegyek a mérlegnek abba a serpenyőjébe, mely zsigerből megálljt mond a hollywoodi filmnek, mert kiszámítható, mert minden egyes pontján hamis, mert itt még az érzelmi manipuláció is egy vicc, gyenge színészek hamis játéka, bugyuta forgatókönyv és mondvacsinált beszélgetések, felszínes emberi együttlétek, a sztárrá válás 125-ször feldolgozott unalmas közhelyei..Lady Gagának pedig - ellentétben a sok magasztaló kritikával szemben - számomra egyetlen egy őszinte mozdulata sincs, egy pillanatra sem tudott elfeledkezni arról, hogy kamera előtt áll, az "őszinte" játéka is csak egy jól begyakorolt showelem. Nem emberek ezek a "csillagok", hanem már valami mesterséges egyedek.
És egyetlen ponton sem hittem abban, hogy ennek a két egymás mellé dobott embernek bármi köze is lenne egymáshoz.
Az Isten óvjon engemet Amerika "művészetétől". (ne, ne gyertek a kivételekkel, tudom, Afrikában is vannak nagyvárosok)

2019-02-12 12:26:45 Raul (4) #36

Az első háromnegyed óra tömény zsenialitás, de onnantól eléggé leül a film, és nem is nagyon akar többé felállni. Egy gyenge négyesre azért még így is jó.
7/10

2019-02-05 15:10:19 kilépett felhasználó (?) #35

Ez a film inkább pop mintsem blues. Sajnos.

2019-01-27 15:32:06 Ubul (3) #34

mondjuk szerintem Gagával kapcsolatban, meg úgy a filmmel, volt ebben egy fajta visszacsatolás az életükre is, legalábbis Gagával kapcsolatban biztosra venném. Utóbbi időkben meg valahogy Gaga-nál is azt vettem észre, hogy változott nála a helyzet, sokkal másabb dalok futnak nála jelenleg mint 2000-es évek közepe/vége fele, és mint ha visszább is vett volna magából.
A 2014/15-ös AHS Hotel évadjában is eléggé díváskodott még (bár ott a szerep valószínűleg szintén megkövetelte), most ez az egyszerű, átlagos emberi mivoltja sokkalta több lehetőséget rejtene a színpadon és az zene terén is véleményem szerint.

előzmény: Lanie (#33)

2019-01-27 14:45:13 Lanie (2) #33

Szóval én nőként is nehezen viseltem ezt a csoda romantikus drámát, hogy őszinte legyek. Coopertől sem dobtam hanyatt magam, cserébe ő öt percenként megtette helyettem, ebben pedig én nem látok semmi kiemelkedőt. Gaga.. Nos nekem az együgyűsége még mindig sokkal jobban bejön, mint a való életben az az ordenáré dívaság amit megpróbáltak az évek alatt köré építeni. Mennyivel jobban áll neki ez a szimpla zongora melletti tehetség mint az a sok sok felesleges manír. Az jutott eszembe, hogy nekem a való életben ő olyan mint amilyenné Ally karaktere vállt a végére, az a túlcsinosított csúnya lány, aki nem fogadja el önön egyszerűségét. Egyébként Gaga tehetségét elismerem még úgy is, hogy én személy szerint egyáltalán nem kedvelem az énekhangját.
Cooper által formált férfi halála a végén rettenetesen klisés, üres, nem vágott a földhöz egyáltalán.
Én ennél sokkal kevesebb ásítozós percre számítottam, úgy érzem sokkal több potenciál volt mind a normál élettel, a múltjával és legfőképpen az alkohollal hadilábon álló zenész, mind pedig az eredeti őszinte énekesnőből vált felesleges, eladható kommersz termék témájából

2019-01-26 18:14:02 Ubul (3) #32

hát ez érdekes film volt...nem láttam az előző Star is Born filmeket, szóval csak erről tudok véleményt nyilvánítani.
Bradley Coopert imádom, mint színész, és itt is hozta számomra a kötelezőt - bár ez a mindig bevagyunk b**va, meg másnaposság nem mindig tetszett, de hát ez volt számon kérve.
Lady Gagát már az AHS-ben is követtem, ott kicsit modoros, művi volt, bár valószínűleg a szerep kívánta meg. Itt tetszett a játéka, ízlésesebb, kevésbé műnek ható színészkedése meggyőző volt számomra. Remélem a későbbiekben még viszont látjuk, hasonló kaliberű filmekben, szerintem hozzá ezek a stílusú filmek illenek.

A film: hosszú, olykor unalmas, sok helyen nem is jött át az a szenvedés, amit mutatni akartak, és

nem igazán értem, hogy Cooper miért is kötötte fel magát. Mármint ok, hogy a menedzser beolvasott neki, és biztos voltak benne hazugságok is, de hogy ennyi kelljen ahhoz, hogy valaki eldobja az életét, az valamelyest számomra inkább nevetséges volt, mint szomorú. Az azért tetszett, amit utána a testvére mondott, hogy csak ő tehet erről, végre valaki ki is mondja, ettől függetlenül kicsit több kellett volna ahhoz, hogy jobban elfogadjam az öngyilkosságát.


Valahogy az első fél-1 óra sokkal jobban ütött, tetszett, mikor még Cooper oldalán volt Gaga, és nem volt ott a menedzser, utána számomra lejtmenet.
Kár érte, de ettől függetlenül megértem, akinek ez tetszett, csak én sokkal többre számítottam azok után, ami óta zajlanak a történések a film körül.

2019-01-26 10:56:15 kovi1970 (2) #31

A Quen film után szinkronnal végigszenvedtem. Ez a fajta country zene nekem nem jön be, főleg hogy a dalok is ismeretlenek. Az amerikaiak szerintem jobban képben vannak ezzel a filmmel kapcsolatban mint én. A történet is elég eccerű, és sok a kérdéses pont benne, valahogy Cooper és Gaga nem illett össze mint szerelmes(?) pár.

2019-01-26 10:28:55 Gruden Gergo (2) #30

2. De csakis Bradley miatt....

2019-01-16 13:40:43 Bubu (2) #29

Hollywood igazán invesztálhatna egy kis vérfrissítésbe a forgatókönyvek és a forgatókönyvírók terén. Elég ciki, hogy egy történet negyedik feldolgozásánál a forgatókönyv a gyenge láncszem. A film első fele gyorsan haladt, kihagyva pár lépést. Ettől kicsit mesterkéltnek éreztem. A második fele pedig úgy lett túl hosszú, hogy felületesen kezelte a bedobott témákat. Nem mélyült el Ally egyéniségének kiüresedésében, ahogyan az ipar elnyomja benne azt, ami érdekessé tette. Az sem merült fel többet, mennyire nem tudta az elején kezelni a hírnévvel járó beavatkozásokat már a srác esetében sem. Pedig ez egy olyan probléma, ami ma sokkal erőteljesebben jelen van a hírességek életében. A srác öngyilkossága sem lett eléggé felvezetve, viszont elég giccses lett utána az utolsó jelenetsor. Minden egyes feldobott téma megmarad a felvetés szintjén. Egyszerűen ettől lesz a film kihagyott lehetőségek sora. A jó szó rá ironikus módon a sekélyes...
Nem tetszik az új irány, ami az operatőri fogásokat illeti. A film elején az, hogy hátulról vette a kamera a koncerten Coopert, az kimondottan illett oda, hogy úgymond az ő szemszögéből lássunk, de egy intimebb jelenetben a színészek tarkóját nézni egyszerűen furcsa és nem a kellő hatást éri el. Ahogyan a színészek arcába tolt kamera egyfajta glóriában is túlzottan sok filmben kezd jelen lenni, pedig már elsőre sem voltam oda érte.
A két színész között a kémia tagadhatatlan, ahogyan egymásra hatnak, az teszi jobbá a filmet. Bradley Coopert sosem tartottam valami nagy színésznek, de itt meglepően jó volt, Lady Gagával együtt. Tehát nem rajtuk múlt, legalábbis színészileg. A hangjuk is nagyon jó és a zenéje is tetszett a filmnek nagyrészt. Viszont a legjobb számot nagyon korán ellőtték és onnantól, hogy Ally befutott, a zene is elindult a lejtőn a managerek ízlésével együtt. Kár érte, jó film lehetett volna...

2019-01-10 23:28:16 Rorschach (3) #28

Vannak pillanatai, de a jótól azért messze van a film. A hatásvadász nem szó rá.

2018-12-31 20:51:03 caulfield (3) #27

Persze elhiszem, hogy megvannak a papírjai, meg a szobra is tutira megérdemelt, illetve az is belátható, hogy rendelkezik színészi vénával, és ezért szinte biztos, hogy jobb választás volt, mint amilyen Beyoncé lett volna. Nekem bajom valamelyest a saját popsztár imidzse által hozott súllyal van, a castingot kritizálom elsősorban nem magát az alakítást. Ő kihozta, amit ki tudott a szerepből, de a film Cooper által elképzelt és végigvitt drámaisága (amivel, ha jól tudom el is tér a többi változattól) szerintem végül nem bírta el ezt a nimbuszt.

előzmény: ChrisAdam (#26)

2018-12-31 12:32:01 ChrisAdam (4) #26

Azért ne feledjük, Gaga már volt kamerák előtt, egy Golden Globe már van is a zsebében. És nem is értem, miért lenne pózőrködés, ha egyszerűen látszik, hogy jól játszik (vagy ha egy énekesnő színészkedik, akkor az már pózőrködés, mert a klipjeiben pózőrködik?), és tőle egyáltalán nincs messze a színészet, gyerekkorában is művészeti suliba járt, ahol tanulta (vagy legalábbis űzte) a szakmát, csak később mozdult el a zeneipar felé.

előzmény: caulfield (#25)

2018-12-31 12:23:43 caulfield (3) #25

Milyen érdekes, hogy ennél a verziónál már csak a zene világából érkezhetett a sztár a születő díva szerepére. Eredetileg Beyoncé volt a jelölt, tehát egyáltalán nem egy színésznőként is bizonyított valaki, mint például Streisand, Garland, vagy Gaynor, hanem eleve egy pop-ikon. Van ebben egy ilyen erőszakolt meta-vonal, valóság-show íz, hogy nem a szerephez varrjuk a színészt, hanem a sztárnak kínálunk fel egy olyan lehetőséget, amellyel megmutathatja magát smink nélkül (legalábbis kibújhat a szokásos extravaganciájából). Hogy Lady Gaga levedli-e ezzel az alakítással a brandjét, vagy épphogy megerősíti azt, tehát hogy ez mennyire nevezhető színészetnek, vagy csak egy naturalizmusnak bemondott együgyű pózőrködés, azért ez egy érdekes kérdés. Viszont Cooper jelenléte egyértelműen pozitív, legalább annyira szól róla ez a történet, mint a partneréről, és ő biztosan játszik is.

2018-12-15 22:43:53 BonnyJohnny (4) #24

Továbbra sem értem, hogy egy korábbi verzió (akár jobb, akár nem) mennyiben érv az adott film ellen. Pláne Oscaron.

előzmény: csabaga (#23)

2018-12-15 22:38:25 csabaga (3) #23

Ezerszer ismert mese. Az Up Close and Personal is ugyanez, csak ott nincsen zene...

előzmény: BonnyJohnny (#22)

2018-12-15 22:28:35 BonnyJohnny (4) #22

A mostani film viszont kritikai (és pénzügyi) siker. Ez jó jel Lady Gagának. Akár milyen szürkének is tartjátok.

caulfield:
A korábbi verziókhoz csak olyan értelemben hasonlítottam, hogy azok instant Oscar jelölést jelentettek mindkét esetben a főszereplőnőnek. Streisandnak is csak azért nem (csabaga után szabadon), mert a film nem volt kritikai siker. Jelen film esetében ez nem áll, úgyhogy Gaga készülhet az Oscar kampányra. Nyerni valószínűleg ő sem fog.

előzmény: csabaga (#20)

2018-12-15 22:27:49 caulfield (3) #21

Nekem bár tetszett, amit művelt ebben a filmben, de a jelölése azért túlzás lenne. (A korábbi verziókat nem láttam, nem viszonyítom azokhoz, szerintem nincs is sok értelme.) Viszont, ha már mégis jelölik, akkor a díjat a Roma dadájának kell kapnia kérdezés nélkül.

előzmény: BonnyJohnny (#15)

2018-12-15 22:26:06 csabaga (3) #20

Csak a film nem volt kritikai siker, ahogy Garland filmje sem, ez akkor sokat jelentett.

előzmény: BonnyJohnny (#19)

2018-12-15 22:18:20 BonnyJohnny (4) #19

Na jó, de attól, hogy kapott ugyanezen mese hollywoodiasabb verziójáért egy díjat, az nem jelenti azt, hogy ezért már hanyagolni kell.
Úgy, hogy simán üti a korábban ugyanezért a szerepért Oscarra jelölt színésznők teljesítményét.

előzmény: csabaga (#18)

2018-12-15 22:14:50 csabaga (3) #18

Streisand meg kapott egyet megosztva K. Hepbunnel, Funny Girl, szinte ugyanez a mese.

előzmény: BonnyJohnny (#17)

2018-12-15 22:10:44 BonnyJohnny (4) #17

Ja, akkor őt is csak jelölték. Helyes!
Ettől függetlenül áll, amit mondtam.

előzmény: csabaga (#16)

2018-12-15 22:08:03 csabaga (3) #16

Grace Kelly nyert, nem Garland.

előzmény: BonnyJohnny (#15)

2018-12-15 21:51:12 BonnyJohnny (4) #15

Gaga talán nem egy Streisand (akit nem is jelöltek Oscarra ezért a szerepért), de Garlandot üti (pedig ő nyert is), és Gaynornál is színesebb (pedig őt is jelölték).

előzmény: caulfield (#14)

2018-12-15 21:47:26 caulfield (3) #14

Hát igen, Lady Gaga meg az ő semmilyensége, amivel mindenkit úgy elbűvöl. Nem is erőlködik a színészet nevű dologgal látszólag, ezért tök korszerű.
Bár az utolsó, katartikusnak szánt produkciója épphogy középszer, egyszerűen a film igényei túl nagyok voltak. De a nem-szép, prolis arca viszont garantál jelenlétet. Cooper talán elmérte magát a drámával, ezért biceg is az egész, de szerintem Lady Gagának ez a semmilyen természetessége, meg a bárgyúsága is inkább nevezhető valaminek - a feltupírozott, extravagáns popdívasághoz képest abszolút. Ami pedig aztán totál korszerű. Ezen „alakítása” viszont jobb szájízt hagy maga után, vagy egyáltalán hagy valamilyet. Igen, ez már manapság elég is..

előzmény: saatonda (#13)

2018-12-15 13:07:55 saatonda (3) #13

az év csalódása: lady gaga
nem szép arc, kellemetlen beszédhang, bárgyú tekintet, gyenge játék, sehol fel nem fedezhető karizmatikus jelenlét (na ebben csalódtam nagyot, az egyáltalán nem baj, hogy nem egy technikás színésznő, nem is annak készült, de ha valaki ebben lát erős jelenlétet, hát, inkább hagyjuk), rokonszenvesnek még tréfából sem nevezhető karakter
filmként meg középszer, pár hangulatos rész, a többi sehová sem futó unalom
fényképezést már említették alattam.
nagyon jó indulattal hármas, mert vannak értékelhető részei, nem szemét, van aki szereti a színészeket stb.
gaga ajnározását tényleg nem értem, egyik-másik jelenetben a hideg rázott tőle, mondjuk korábbról nem nagyon ismertem, pár számát hallottam, tudtam hogy van, ennyi

2018-12-09 12:46:59 von Schatu (4) #12

Kb. egyetértek veled, leszámítva a kameramunkát :D

Én nem értem, hogy miért kell minden egyes kics*szett filmbe, ami nem valami blockbuster franchise része ezt az arcbatolós, életlen, buta snitt-ellensnittre épülö operatöri munkát eröltetni, amiröl Nemes Jelestöl kezdve Fatih Akinon és Bardley Cooperen át egészen Damien Chazelle-ig bezárólag mindenki azt hiszi, hogy ez az autentikus filmkészítés netovábbja. Most már kezd kurvára idegesíteni! És sajnos gyürüzik be a távol-keleti moziba is, pedig az az utolsó mentsváram.

Egyébként a film élvezetes, és jó pillanatomban kapott el. Lehet, hogy még lemegy hármasra, de annyit simán megér. Föleg a színészek miatt, Gaga elött le a kalappal!

előzmény: Dió (#11)

2018-12-08 17:39:34 Dió (3) #11

Csak nekem van olyan érzésem, hogy megismétlődött még egyszer, ami egy hónapja a Bohemian Rhapsodynál is? Minden egyes rész, ahol zene szól, akkorát üt, hogy a fal adja a másikat... ez a soundtrack, ez az odaadás a színészek részéről, és ez a kameramunka... ezektől szabályosan lehidaltam. És ebben különösen benne van Lady Gaga színészeti és Cooper zenei zsenialitása (ami megesküdtem volna, hogy fordítva lesz). Viszont ugyanúgy, ahogy a fentebbi film, nekem ez is elkezdett fokozatosan veszíteni az erejéből, ahogyan a zenei betétekről áttolódott a hangsúly a drámára - az már ugyanis szerintem nincs olyan jól összerakva, mint a zenei részek. Ahogy a Queen film esetében, sok kulcsjelenet sajnos itt is kicsit hatásvadászra és szájbarágósra sikeredett, miközben sok más, fontos részletre nem szánt elég időt a film. Cooper lelki tusája és az alkohollal folytatott harca - egy-két valóban erős jelenettől eltekintve - inkább egy pár szimpla "részegeskedő" jelenetben merült ki, Lady Gaga hirtelen felemelkedéséről és "identitásvesztéséről" pedig aztán pedig már tényleg egy büdös szó sem esett. Minden csak úgy oda lett kenve. Valószínűleg így fordulhatott elő, hogy amikor a végén Cooper felkötötte magát, én csak néztem, hogy ezt most csak azért, mert "leszidta" a menedzser!? Egyáltalán nem rossz ez így sem, sőt, de nálam a fentebbi hibák miatt nem igazán lett élettel megtöltve a dráma. Majdnem négyes. Addig is pedig hasonló témában szomjoltónak marad a pár évvel ezelőtti Broken circle breakdown.

2018-10-30 09:51:03 ChrisAdam (4) #10

A moziélmény hatalmas és váratlanul, meglepően üdítő. Nem szokásom érzelmes fázisokba esni, kivéve amikor Luke Skywalker eldobja a fénykardját a második Halálcsillag tróntermében, de Lady Gaga és Bradley Cooper bizony lenyomtak egy gombócot a torkomon. Magas elvárásaim voltak az itteni osztályzatok és értékelések miatt, de sikerült így is meglepni. És természetesen nem a sztori miatt, hiszen valóban többnyire kiszámítható kivéve a vége: teljesen azt hittem, hogy happy end lesz, úgyhogy ez plusz, viszont egész végig ámultam, hogy Bradley Cooper rendezése milyen összeszedett és tudatos, valamint Lady Gaga színészi játéka és éneke micsoda frenetikus, elképesztő. Tulajdonképpen ez a kettő, ami miatt tátva maradt a szám.

Lady Gaga... az a popikon, aki a 2010-es évek előtt marhahúsba öltözve vonult fel divateseményeken, aki tabudöngető videóival fiatalok generációját babonázta meg, aki trashy zenéivel milliókat vonzott és alakította a popipart. Az a Lady Gaga valóban egy olyan személyiség, akivel az ember hadilábon állt - komplett őrült vagy évtizedes zseni.
És aztán szerencsére azóta megvilágosodtunk, hogy Gaga inkább a zseni, akinek hangja a popzene ipar egyik legjobbja, akinek beért a stílusa és már régen nem az a trashy, mint ami valaha volt. Duplán megdöbbentem, mert az elmúlt 5-7 évben teljesen kihagytam az életemből Gagát, még nagyon zsenge tinédzserként ismertem dalait és klipjeit, most pedig meghallgatva a Joanne albumát, leesett az állam, zseniális - bár ez nagyon ízlés kérdése. Nem voltam Gaga-fan sosem, de ezt nem lehet csak egyszer meghallgatni. (És persze a magyarázat egyszerű: nem producerek és dalszövegírók közé szorult énekesnő dalai, hanem egy önálló, személyes érzéseit és stílusát papírra vető alkotóé.)

A Star Is Born pedig szintén megmutatja, hogy micsoda tehetség van benne, mind színészileg, mind énekesnőként - utóbbiként persze főleg. Az utolsó szám (és utolsó jelenet), just wow. És az "amatőr" színésznő uralja a vásznat, bár érződik, hogy Bradley Cooper (aki nem különben nagyon jó, énekesként is megállja a helyét) hagyja is érvényesülni, előtérbe helyezi Gagát, mert hát elsősorban ez inkább az ő filmje.

Nem leszek meglepve, ha legjobb rendező, színész, színésznő, betétdal (akár 2X) és produceri Oscarra jelölik. Úgyhogy azoknak, akik Lady Gaga miatt és az ismert történet miatt nem kíváncsiak Bradley Cooper filmjére, tegyék félre a buta előítéletüket és nézzék meg. Persze nem hibátlan, a közepe kicsit leül, túl sok helyszínen és történésen lovagolunk végig, kicsit felületesen, de az első és az utolsó fél óra zseniális. Ami pedig külön süvegelendő, hogy vannak pillanatok, amikor csend van, lehetőséget ad a karakterek és a nézőnek ugyancsak kibontakozni, átadni a helyzet intimitását. Nem rohan állandóan, épp ellenkezőleg. Ezek a pillanatok pedig nagyon sokat adnak a film egészéhez - különösen például a két főszereplő első találkozásakor.

Úgyhogy A Star Is Born egy nagyon meglepő élmény és külön örülök, hogy eredeti hanggal néztem (bár átkozom a forgalmazót, hogy naponta két ilyen előadás van és az is Pesten), bár Sam Elliot azért nagyon tud motyogni, ilyenkor nagyon fülelni kellett. :) Lady Gagát meg szeretném még filmekben látni, mint ahogy Bradley Coopert a rendezői székben.

80%

2018-10-25 17:39:49 bambula (3) #9

Számomra sajnos csalódás volt a film.Főleg Coopernél nem éreztem át a magát lezüllesztő emberkét.Nem véletlen,hogy ez a szerep Kriss Kristofferson által sokkal jobban ütött (legalábbis,ahogy olvastam ő eléggé ez a típusú előadó).Az ő párosa Streisanddal jobban működött,ami persze szintén nem véletlen,hiszen az életben is egy párt alkottak.Viszont Gaga,Fairlane de főleg Sam Elliott tényleg nagyon jók voltak.Elliottnak ezért a pár percért tényleg kijárna valami nagyobb filmes díj jelölés.(Igaz ő szerintem mindig jól szerepel,bár a kedvencem tőle továbbra is a Marlboro Man.)

2018-10-19 20:22:37 BonnyJohnny (4) #8

A történet sablonos, kiszámítható, urambocsá' ... helyenként... kicsit... hatásvadász is. Cooper rendezése visz erőt a jelenetekbe, hol "hangos", hol "intim hangú" stílusban. A színészek pedig bearanyozzák a produkciót. Cooper főleg, a "nem profi színész" Lady Gaga, de a mellékszereplők is folyamatosan lopják a showt, persze főleg Elliot és Dice Clay, de a többiek is, a transziktól, a sofőrökön át a kutyáig... mind rendben vannak. Nem tudom, ez mennyire köszönhető Cooper színészvezetésének, de szerintem Eastwoodtól is leshetett el pár fogást ez ügyben.
Nem mehetünk el a film fényképezése mellett sem, ami a hosszú snittes közelikkel és totálokkal zsonglörködve, zárt tereket "belakva", arénányi nagyságú tereket is "felrobbantva"... mesteri.
És persze... mindenek felett, a fantasztikus zene, Lady Gaga mennyei hangjával, és mindent elkápráztató előadásával. De Coopernek sem kell szégyenkeznie.
Cooper magabiztosan készülhet hogy produceri, rendezői és színészi jelölésével Clooney nyomdokaiba lépjen. Én remélem, hogy nyomdokaiva lép. Ez alapján a film alapján azt mondom, hogy szeretnék még Cooper filmet látni a jövőben.

2018-10-15 13:21:36 Adam Taylor (4) #7

Csak a Judy Garland-féle változatot láttam, attól mindenképpen jobbnak tartom. De alapvetően szerintem ez egy közepes sztori, és a film is csak kicsit jobb a közepesnél. Amivel jobb - és ami miatt megadom rá a 4-est - azok az alakítások (nekem is Cooper jött be a leginkább, de Gaga és Elliott is remek), és az, hogy a film mer csendben lenni: amikor kell, akkor persze nagyon szól a zene, de a kulcsjelenetekben Cooper teret enged a színészi játéknak, és engedi, hogy csak néhány másnapos szóval, a szereplők között vibráló csenddel, a képekkel meséljen a mozi. Ezeket a pillanatokat szerettem a legjobban.

2018-10-15 01:45:17 caulfield (3) #6

Egy rossz szó nem érheti a színészeket, sőt, csak szuperlatívuszok. Lady Gaga alakítása a régóta remélt gyógyír a Madonna okozta sok évtizedes nézői retinasebekre. Játéka teljesen hiteles, mentes mindennemű modorosságtól, vagy esetlen maníroktól, a mikrofon előtt pedig átütő. Cooper nyomtalanul eltűnik, illetve állandóan felépül és szétesik az érzékeny sztár folyamatos másnaposságában. (Lehet rutinja, volt már párszor filmen másnapos, mégha olcsó poénok végett is.) Az arcokra tapasztott rendezése letisztult és közvetlen, igazi csemege ahogy teret enged Sam Elliott lefegyverző karizmájának. (Neki talán méginkább járna díj, főleg mivel Cooper szerepét valahol már Jeff Bridges révén bearanyozták egyszer.)
Bajom viszont az, hogy mindezen magas minőség ellenére csak pillanatokra tud megérinteni. Talán az elcsépelt téma, a bevett fordulatok teszik, - hiába a rugalmas és friss jelenetezés (igen, a rendezést nem lehet eleget ajnározni, illetve...) - összeségében viszont, és bár ez igen furcsán hangzik, a tökéletesre csiszolt színészvezetés valahogy felhígítja magát a sztorit. Mintha egy idő után Cooper nem tudna ellenállni saját karaktere vergődésének és belerészegül a szerepbe. Cudar dolog a vágóolló, főleg ha közben színész-rendezőként hízik az ember mája, de időnként hasznos tud lenni, bármennyire is fáj megválni brillírozó pillanatoktól. Hiába a prímán átélt játék, ha a néző kimarad belőle.

2018-10-14 22:39:09 Gameface (5) #5

Az önpusztítás mesterfoka: Bradley Cooper két órán keresztül full mata részegen taknyán csúszva vesztésre áll démonaival szemben. Azt hiszem, ez minden tiszteletet megérdemel.

Az önkifejezés mesterfoka: Lady Gaga ingzsebből lezseren asztalra b*szott természetessége energiabombát robbant a néző szívében. Sok ifjonc ajnározott színésznő csak jelenthet neki.

Elliott bá illetve Dice pedig igazi showlenyúlók, maradjanak meg még sokáig jó egészségben.

A magyar szinkron mesterfoka: így eltalálni hangokat! és ennyi ízes káromkodást! vigyorogtam.

2018-10-09 06:24:42 dittike (5) #4

Elementáris erejű történet melyben a zenészlét minden kínja meg van énekelve egy olyan alktoás ahol kendőzetlenül látjuk mi folyik az igazi show business hátterében.

2018-10-08 22:35:56 TheDriver (4) #3

Cooper zseniálisat alakított benne! Ott kell lennie az Oscar jelöltek között... amúgy a rendezés is tökéletes volt.

2018-10-08 13:03:47 kaamir (?) #2

Én próbálom felkorbácsolni az érdeklődésemet, de Cooper, Lady Gaga, popzene. Minden porcikám tiltakozik ellene.

előzmény: robertjordan (#1)

2018-10-08 10:49:14 robertjordan (5) #1

Ezt mindenkinek látni kell. Számomra az év meglepetése.