Verge (Jacknek): Pont úgy olvassa Blake-et, ahogy az ördög a Bibliát.
Verge (Jacknek): A kifinomult művész...? Ó, hát persze. A nárcizmusa nem ismer határokat.
Jack: Utálom az olyan diagnózist, amit betűkkel le lehet írni.
Verge: Nem értem, miért. A betűk világosak, gondoskodnak rólunk, és meghúzzák a határt a jó és a gonosz között. Vallásosságot hordoznak.
Jack: A vallás tönkretette az embereket. Azért, mert Isten azt tanítja, hogy fojtsuk el a bennünk lévő tigrist és rabszolgák tömegeit neveli ki belőlünk, akik szégyenlik ezt felismerni.
Verge: Ó, Jack. Maga sohasem a megfelelő betűket olvasta. Talán nem is akarta.
Verge: Maga minden emberit az anyagra vezet vissza. Így eltűnik belőle az élet és a művészet is, amit pedig olyan nagyra tart.
Jack: Verge. Maga egy keserű öregember. Maga öli meg a művészetet, amikor a saját erkölcsi mércéjével vizsgál mindent, ami nagy hiba. Mert a művészet olyan széles skálán mozog, hogy azt fel sem tudjuk fogni.
Verge: (...) A hübriszt Nemeszisz tűzzel-vassal írtja, hogy egy régimódi kifejezéssel éljek...
Verge: Ez itt Jack, a pokol legmélyebb bugyra. Igazából nem ide kell magát vezetnem... Bármennyire hihetetlenül hangzik, néhány körrel feljebb lesz a helye.