Nyeljubov (2017) ☆

Szeretet nélkül
Loveless

(Andrej Zvjagincev)

francia-orosz dráma

4,3
★★★★☆
110 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-09-11 17:48:56 Leo_Stotch (4) #36

Nagyon sok jó dolgot olvastam itt lenn, jó meglátások..
a hullaházas jelenet elmélet nekem is szimpatikus, de annyiban nem állja meg a helyét, h szerintem hivatalból el kell a dns tesztet végezni, így biztos kiderült volna, h az övék e vagy sem.

A hangulatán, kilátástalanságán felül, ami a legnagyobbat ütötte, a sok erős jelenet mellett, az egyik utolsó...
mikor az apa az új asszonytól az új gyerekét (akivel minden más lesz, hisz szerelemgyerek) belebassza a játszóketrecbe.

Kegyetlenebb mint 10 mai horrorfilm!

2018-04-28 21:07:50 mimóza (5) #35

Ez a film valóban nem a felejthető kategória. Több, mint két hónapja láttam, és most is foglalkoztat. (Valószínűleg második megtekintés után is több kupac ruhát kellene kivasalnom.) Félelmetesen erőteljesek az alakítások. A két színésznő (a kisfiú anyai nagyanyja és az anya karaktere) hihetetlenül életszerűen játszik. Elérik, hogy megfelelőképpen iszonyodjunk attól, ahogyan viselkednek, amilyen önző, utálatos, empátiára, közösségalkotásra, gondoskodásra, együttérzésre, támogatásra képtelen jellemük van. Én is visszafelé vezettem a dolgokat gondolatban, pontosan ugyanezt a kérdést tettem fel magamban: a mama mitől lett ilyen, vajon? Neki milyen szülei voltak, milyen körülményei, milyen családja, később milyen férje... Úgy érzem, azt érzékeltetik, hogy itt már több generáción át tartó folyamatnak lehetünk tanúi: olyan szintű érzelmi elhanyagolásról, a gyerek (először a mama kicsi korában, majd az anya, végül a kisfiú kisgyerekkorában) szeretetteljes kötődési igényének olyan szintű mellőzéséről van szó, aminek a következményei szinte borítékolhatóan valamilyen tragédiába torkollnak. Rossz ezt így végignézni, és belegondolni, mennyien szenvednek ma emiatt... a mi "civilizált" (igen, idézőjelben sajnos, ebből a szempontból) társadalmainkban pedig főként, tömegesen. Földünk azon részein, ahol a nagycsaládok még együtt élnek, és fontosak a generációk közötti szoros kötődések; továbbá mindennapi létszükséglet az, hogy gondoskodjanak egymásról, ott kevésbé jellemzőek ezek a problémák.
Olvastam, hogy a mai Oroszországban valóban ezerszámra tűnnek el gyerekek, bizonyítottan, és valóság, amit a film bemutat, hogy az állami nyomozószervek nem sok mindent lépnek ilyenkor, a hatékonyságuk szinte egyenlő a nullával.
A mi kis hazánkban... hát, félő, hogy ha szerényebb mértékben is, de rossz felé alakul a tendencia. Őszintén hiszek abban, hogy vigyáznunk kell egymásra, de összeszorul a szívem arra az igazságra, hogy változást csak karnyújtásnyira tudunk hatékonyan létrehozni... És gyengébb pillanataimban féltem a gyerekeimet, s majd később az ő palántáikat attól, hogy mi vár rájuk, mi mindennel kell majd megküzdeniük. S a küzdéshez milyen módszereik lesznek. A SZERETETEN kívül jobbat egyenlőre még nem találtak ki. :)

előzmény: zéel (#33)

2018-04-23 19:04:30 zéel (5) #34

Jut még eszembe a film kapcsán (mert persze, hogy foglalkoztat! nem az a film, amelyik, mikor kijöttünk a moziból, már el is felejtettük!)...szóval, hogy melyik anya tud nagyobb kárt okozni a gyerekének
- aki, mint itt is, nem törődik a gyerekével (Marjana Szpivak roppant ellenszenves és kitűnő alakításában)
vagy
- aki "agyon szereti" (lásd pl. a Kisfiam c. filmet, főszerepben a zseniális Nathalie Baye).
(Mindkét filmben az apák mintha csupán mellékszereplők lennének, de legalábbis súlytalan, erőtlen figurák.)

2018-04-22 19:23:41 zéel (5) #33

Attól tartok, hogy a szeretet-nélküliség világszerte terjedő jelenség. A szép új (önző) világ egyik szomorú terméke.
Számomra a legszomorúbb az egészben a szeretetre képtelen anya figurája. No és, az ő anyja. Az ő történetük, az ő esetük (hogy miért lettek olyanok, amilyenek!) egy külön filmet érdemelne.
Egyelőre egy erős négyes, de még ötös is lehet.

2018-04-17 08:01:50 project640 (5) #32

Sokan panaszkodnak arról, hogy erősnek érzik a végén az orosz melegítő feliratot ... meg, hogy Zjagincev megint politikai áthalással csinálta a filmet ... , mert a film nem csak Aljosáról, a szülökről, a társadalmi kiégésről szólt ... HANEM a orosz rendszer/társadalom egy nagyon is ismert bűnéről .... a döbbenetesen magas eltűnési ráta, és azokkal való foglalkozás!!!! Vegyük észre, hogy Zjagincev kettős kritikát fogalmaz meg filmében, emberi és társadalmi/politikai szinten!!!! Évi 150-200ezer eltűnés van Oroszországban, a hatóságok nem foglalkoznak vele .... bürokrácia, statisztikai széíptés, stb. miatt .... az eltűnt személyek többségét civil szervezetek (hasonlóan, mint nálunk, őket is sokszor külföldi ügynökként kezelik) keresik/kutatják. Vegyük észre, hogy minnél jobban egy ország elkanyarodik a demokráciától, annál inkább nem működnek a normális, állam által elvégzendő folyamatok. Gondoljunk csak a mi martfűi rémünkre, vagy az X polgártársra. Zjagincev filme szándékosan hozza be a rendszer bírálatát, és szándékosan van a végéna némán, lassú hóesésben, orosz feliratú melegítőben futó nő., .... és ne gondoljuk azt, hogy nálunk nem hasonló folyamatok kezdnek el kialakulni .... gondoljunk csak a szigetszentmiklósi esetre!!!! ... a film vége egyszerre az egyén kritikája, és az ország kritikája!!!!!

2018-04-02 18:15:57 tomasso (5) #31

Fájó őszinteséggel vágja képünkbe kapcsolatainkat, melyek felszínességre és önzőségre épülnek, melyekben sokszor gyermeket sem kímélve gázolnak át egymáson a felek, megfeledkezve a szülői felelősségről. A szeret hiánya borzasztóan fojtogató tud lenni, és ez a film bizony keményen megszorongatja a nyakunkat.

2018-03-12 17:36:19 Prüstü (4) #30

Én kb. 1 hónapja néztem moziban, és rendre vissza-visszatér a gondolataimba. Valamint ez a téma "szociális média-függő, megfelelési kényszertől gyötört, egotrip társadalom" nagyon betalál, és fontosnak tartom, hogy beszéljenek róla, ráadásul mindez ilyen szintű fényképezéssel és operatőri munkával...... ami a másik gyenge pontom. Szóval újranézés után lehet meg fogja kapni az ötöst.

előzmény: Dió (#29)

2018-03-11 20:05:49 Dió (4) #29

Persze, ha objektívan nézzük, valamennyi kételyt nyilván hagyott benne a rendező, ami egyébként remek húzás. Azért kampányolok mégis annyira az én verzióm mellett, mert azzal szerintem sokkal nagyobbat üt a dráma:) Persze mindeközben valahol egyetértek, hogy ezt a reakciót a felhalmozott stressz is előhozhatta... Ugyanakkor ez mindent azért nem magyaráz meg, pl. miért ellenkezik ennyire a DNS vizsgálat kapcsán, ha nem az ő fia. A szoba leszedését pedig azért írtam, mert az az ablakon keresztül mutatott jelenet szintén egy tudatos metaforának tűnt: kint önfeledten játszanak a gyerekek, bent pedig szedik szét a szobáját, mert ő már nem fog játszani (hiszen nem él).

Ami a másik dolgot illeti, a politikai szál még egy dolog, de a fő problémám az utolsó snittel van. Ez a demagóg húzás a pulcsival olyan, mint ha kétévesnek nézne engem (mint nézőt), és úgy próbálná letuszkolni a torkomon a tanulságot. Kicsit olyan érzésem volt, hogy neki mindenáron a politikáról kellett hogy szóljon a film, csak félt, hogy ez nem minden nézőnek jön majd át, ezért tolt be egy all-int az utolsó snittel és erőszakolta ezt bele, nem törődve azzal, hogy ezzel már kicsit átmegy a jó ízlés határán.

Ettől függetlenül ma is egész nap a filmre gondoltam, tehát lehet meglesz az ötös is előbb-utóbb, csak ki kell heverni a film hibáit, mert bőven voltak.

előzmény: Prüstü (#28)

2018-03-11 15:09:26 Prüstü (4) #28

Továbbra is tartom, hogy egyáltalán nem biztos az, hogy az ő fiúkról van szó a hullaházban, az anyjából ezt simán kihozhatta maga a traumatizálóan ható szituáció, tök mindegy kinek a hullája, de egy ilyen hisztérikus rohamot simán kihozhat maga ez a brutálisan nyomasztó helyzet, ráadásul elég nehéz napjaiknak a csúcspontja volt mindez. Másrészt a szobájának a leszedése azért történik, mert ugye eladják a házat, ez így is úgy is bekövetkező dolog ha ott a gyerek ha nincs A politikai szál annyira engem nem zavart, habár tény hogy volt egy erőltetett, csak azért is kisugárzása.

előzmény: Dió (#27)

2018-03-11 10:42:10 Dió (4) #27

Zvjagincev az eddigi filmográfiája alapján nálam top 10 rendező, ha nem top 5. És ez is egy remek film, amiből Elena vagy The Return méretű kedvenc lehetett volna, de egy bizonyos ponton ez most nagyon félrement.

Számítottam rá, hogy gyűlölni fogom az összes szereplőt, és ez nem baj. Mondjuk közben azt hittem, a gyerekhez kicsit közelebb visznek majd, míg helyette ezen is kicsit kívül rekesztettek, de a képek és a vasöklös rendezés miatt egyszerűen még így is képtelen voltam levenni a szemem a film minden egyes percéről. Szóval úgy a kétharmadáig négyes és ötös között billegett, majd jött a hullaházas jelenet, ahol egy egész osztályzatot ugrott fel, színtiszta ötösre. Persze ez csak akkor, ha ez az alábbi értelmezés helyes, de nálam ehhez nem fér kétség, hogy az asztalon fekvő gyerek az ő fiuk.
1) Az anya indoklása, hogy ez miért nem az ő gyerekük már eleve sántít, majd még ki is fakad, hogy vigyék már el innen, miközben foggal-körömmel tagadja a DNS teszt szükségességét, mert fél az eredménytől.
2) "Soha nem adtam volna oda neked vagy senki másnak," ordibál a férjével, ami nálam egyértelmű önbizonygatás. Mármint ott és akkor, a halott fia teste fölött szembesül vele, hogy milyen mocsok szar anya volt, és ezzel képtelen elszámolni. Más alkalma már nem lesz bizonyítani, hiszen ott fekszik előtte a halott gyermeke; ha még lenne esély, hogy élve viszontlátja őt, akkor nem ordibálná ezt a kényszeresen önigazoló hazugságot.

Ez így azért a film messze legremekebb jelenete, mert ez a gyáva, szar, leköpendő karakter egy humán, átélhető és fájdalmasan őszinte (még ha elítélendő is) reakciót villant meg, amivel végre felnő saját magához, és húsba vágó drámát visz a filmbe. Ami pedig ezután jön, az egy tökéletes zárás lehetne: rögtön le is szedik a gyerek szobáját, miközben az ablakon át látjuk, hogy a többi gyerek odakint játszik a hóban (ezzel is egyértelműsítve, hogy meghalt), majd jön a keretes szerkezet, és the end. De nem, be kellett hozni a fehér-kék-piros Russia pulcsit.

Odáig az egész nálam baromi jól működött, mint a modern, szociális média-függő, megfelelési kényszertől gyötört, egotrip társadalom portréja. Remek jelenet pl. az ebédlős beszélgetés, ami megmutatja, mennyivel fontosabb az apának az, hogy a munkában elfogadják őt, mint az, hogy a saját gyerekéből ne csináljon roncsot. Helyette viszont Zvjagincev elkezdte behozni ezeket a légből kapott politikai utalásokat. Az egyetlen ilyen, ami nálam működött, az a rendőrségi jelenet, amikor a rendőr teljes természetességgel irányítja a szülőket az önkéntes csoporthoz, hogy elvégezzék helyettük az állam munkáját... de ezek az ukrán híradó betétek és a többi politikai elem számomra NEM illenek szervesen a filmbe. Mintha a rendezőt annyira gyötörné az orosz politika, hogy ennek nyomatékosítása nélkül nem is tudna filmet csinálni. És ez hatványozottan megy az utolsó jelenetre. Most nem is tudom jól értem -e, hogy ez a "futok a Russia trikómban, leállítom a futópadot, majd bambán belenézek a kamerába" jelenet annak a metaforája akart lenni, hogy rohan az őrült orosz társadalom, de sehova sem jut? És akkor ettől a fiú egyből a menthetetlen ruszkik metaforája lesz? Mert ha igen, akkor ez a rendező életművének messze legdemagógabb húzása, ahogy péklapáttal erőszakolja le a torkomon ezt a totál erőltetett üzenetet.

Ennek köszönhetően az utolsó 5 percben az addig sem működő politikai vonal és a túl későn befejezett dráma sebészi pontossággal oltják ki egymást és rúgják ki egymás alól a széket. Pedig ha a végén mozgásba hozzák a vágóollót és meghagyják a filmet ennek a bármely országban érvényesíthető modern társadalmi kritikának, egy akkora ötös lenne, hogy csengene. De ez így egyelőre egy nagy csalódás, még úgy is, hogy valahol még így is megint egy remekmű született (volna). Erre aludni kell.

2018-03-05 11:48:21 hferi (4) #26

Nekem az fogalmazódott meg először, hogy csak ne az apja találja meg, mert mit csinál vele. Aztán,
hogy ne az anyja, mert az mit csinál vele. A rendőrök úgysem keresik. Ha az önkéntesek találják meg, azok odaadják a szülőknek. Az "end" csak a fiúnak happy, senki másnak nem az. A gyerekek egyébként is magukra veszik, ha a szülők összevesznek, vagy elválnak. Hát még ha ki is mondják, a füle hallatára, hogy nem kell és nem is kellett nekik. Ez nagyon durva volt. A fiú reakciója pedig az egyetlen lehetséges az ilyen szülőkre.

előzmény: ChrisAdam (#15)

2018-02-22 13:18:00 mimóza (5) #25

Vannak filmek, amik olyannyira összezúznak, hogy vissza kell gondolkodnom magam a normál szintre. Ilyenkor szó szerint semmi másra nem vagyok képes, mint ruhakupacokat vasalni. A filmek súlyossága pedig azon mérhető, hány kupacot vasalok ki. Ez a film háromkupacos.
Nem csak öszezúzódtam, de meg is fagytam tőle. Ezt a gyönyörű, kékszemű kisfiút azonnal a szívembe zártam. S amikor peregtek a jelenetek, hogy gyakorlatilag teljesen láthatatlan a körülötte élők számára, hát legszívesebben besétáltam volna hozzá a képernyőn keresztül, a szülőkre pedig valami varázsport szórtam volna, hogy felnyíljon a szemük és a szívük. "Szerinted eljön a világvége?" - kérdezte az apától a munkatársa. "Biztosan" - válaszolta a férfi. Már eljött. De még mennyire! Kell ennél plasztikusabb apokalipszis, amikor férj és feleség a 12 éves fiuk eltűnésekor is azon morfondírozik, hogy egykor miért nem az abortusz mellett döntöttek; akkor talán boldogabban alakul az életük?!

No, megyek vasalni.
És piskótát is sütök. A kisfiamnak. Mire hazaérkezik.

2018-02-13 15:11:07 dora87 (5) #24

Szerintem volt értelme, helye az apokalipszis hírnek is, hiszen a házaspár számára gyermekük elvesztésével eljött a vég, lelkileg megsemmisültek.
Vagy szeretet nélkül élni egyet jelenthet a véggel, egy belső, pszichológiai értelemben; ahogyan láttuk a film végén a szereplőket, ők csak vegetáltak.

2018-02-13 13:22:25 paksiendre (5) #23

A politikai szál
nekem úgy jött le, hogy a szereplők nem akarnak foglalkozni a körülöttük/országukban/szomszédos országukban történő borzalmakkal. Mindegyik hírt fapofával nézték/hallgatták végig, miszerint velük úgyse történhet ez meg, de persze más szörnyűség megtörtént, szóval meg van a maguk baja, képtelenek akár egy mondatban érdemben reagálni rá. Azért ez elég elterjedt manapság, emberek milliói élnek így. (Az más kérdés, hogy ez mennyire baj vagy nem).
Viszont egyedül az apokalipszis eljöveteles hírt nem tudtam hova tenni, az tényleg úgy mond fölösleges volt, de ebben a Hanekéra hajazó rendezés fajtában ez megszokott, és nem vesz el nekem a film zsenialitásából.

2018-02-11 18:54:43 St4nt0N (4) #22

A Russia feliratú tréningruhát kicsit direktnek éreztem.
Egyébként Aljosa pulóverének a megtalálása után logikus lett volna kutyával folytatni a keresést.
Igaz, a gyerek egyre inkább metaforikussá vált, a történet úgy volt kerek, hogy ő nem került elő.

2018-02-10 22:31:46 Prüstü (4) #21

Zvjagincev nem tud hibázni. Ez a film is igazi magasiskolája a filmkészítésnek, megérdemelné az Oscar-t, sőt már rég meg kellett volna hogy kapja.
Letisztult és profin kivitelezett filmeket rendez, igényességgel hódít nem pedig hatásvadászattal, valamint nem a témaválasztásával akar fesztiválokat nyerni. Valahogy ezeket az Andrej-eket elkerüli az Oscar.
Nekem úgy tűnt, hogy nem az ő fiúk van a hullaházban, hisz a DNS vizsgálat lefuttatása gondolom nem maradt el utólag, és szerintem is a bizonytalanság a legszörnyűbb állapot

2018-02-06 00:32:15 dukyka (4) #20

Én nem gondolom, hogy a gyerekük feküdt ott. Az az igazi bűnhődés a szülőknek, a bizonytalanság és hogy ezáltal nem tudnak tovább lépni. A film végén, szereplők üres tekintetéből nekem teljesen ez jött le. A tudatlanság kísérti őket, ami miatt nem tudnak boldogok lenni.

előzmény: somogyireka (#16)

2018-02-05 23:48:34 ryood (4) #19

pontosan erre gondoltam én is, már amikor néztem a jelenetet is.

előzmény: somogyireka (#16)

2018-02-05 23:43:38 somogyireka (5) #18

jól van...azért elég egyformán gondolkozunk és főleg egyszerre. azta..és még nyoma is van.

előzmény: ChrisAdam (#17)

2018-02-05 23:38:40 ChrisAdam (4) #17

Nagyjából együtt írtuk le - én utólag szerkesztettem bele az előző kommentembe. :)

Bennem is ott volt a tagadás - nagyon erős jelenet, hogy nem, nem, ez biztos, hogy nem a fiú, inkább tartson még a film, csak ne derüljön ki, hogy ez ő. Aztán fellélegeztem, mikor mondják, hogy nem... Egy pillanattal később viszont fájdalmasan belém hasított, hogy várjunk csak... mégsem olyan egyértelmű, kétségek közt hagytak. Erős, erős jelenet nagyon. Egészen kikészített.

előzmény: somogyireka (#16)

2018-02-05 23:35:27 somogyireka (5) #16

bennem van egy olyan változat is, hogy a hullaházban a boncasztalon a kisfiú teteme feküdt, és ott lépett be valami rettentes elfojtómechanizmus, melynek létéről eddig semmit sem tudtam..hogy nem és nem, ez nem történhet meg, ez nem a mienk..

2018-02-05 23:30:51 ChrisAdam (4) #15

Nos, igen. Itt jön be az a tényező, hogy a film ez oldaláról igencsak az egyéni megítélés dönt. Nálam elég volt az első erős 30-40 perc, ami tényleg vitathatatlanul zseniális, ahhoz, hogy bemásszon a bőr alá. Aztán utána jó/túl sok ideje volt a filmnek, hogy ki is másszon a bőr alól. :) De ez tényleg szubjektív. Nálam így hatott.

A katarzist pedig nem szabad rosszul érteni, nem világmegváltó, könnyfakasztó, libabőrös Sundance finálét vártam, egyáltalán nem. Viszont a hosszú játékidő miatt kimászott a bőr alól a film és onnantól kezdve nem tudott ütni úgy a lezárás - pedig a keretes szerkezet (a fán lógó jelzőszalag) és a semmibe meredő tekintet valahogy úgy éreztem, erre hajt. Vártam egy szívdobbanásnyi döbbenetet a végén.
Miközben egyébként a vége jó történetileg tekintve. Imádkoztam, hogy meg ne találják a fiút, vagy ha igen, ne legyen semmi se biztos - azért ott marad a levegőben, hogy vajon a szétmarcangolt fiú-e az és tagadják a szülők, avagy sem. Itt pedig tényleg nyitott finálé lóg a levegőben, ami úgy ütött volna arcon minket, hogy a padlót sikáltuk volna homlokunkkal, ha a film szorosabb, igazán a főszereplő karakterekre összpontosít, nem veszik el a részletekben (a férj barátnője, a sok üresjárat), jobban elmélyedünk a család megismerésében, stb... Legalábbis - hozzáteszem -, nekem ez hiányzott. Nekem szükségem lett volna erre.

előzmény: Ágó (#14)

2018-02-05 23:01:33 Ágó (4) #14

Szerintem nagyon is kell ez a mennyiségű játékidő ahhoz, hogy mélyre menjen, bőr alá kússzon a film.

Katarzis? Önmagának mondott volna ellent a film, ha katarzis van a végén...

előzmény: ChrisAdam (#13)

2018-02-05 22:53:02 ChrisAdam (4) #13

Ma egyébként sokszor eszembe jutott a film - ez jó, viszont nem mindig pozitívumai - ez nem jó. Ma egy fokkal szilárdabban állítom azt, hogy túl sokat akar markolni a film, de végül emiatt nem tud semmit igazán mélyen kiásni. Sok helyen erősen az érződik, mintha a vágószobát elsunnyogva került volna mozikba. A politikai szál is felesleges és nem tart sehová. Továbbá - óvatosan, nagyon óvatosan jegyzem meg - néhol kicsit hatásvadász lesz. E képletből adódik aztán az, hogy elmarad a katarzis és az átütő ötös. Pedig nagyon benne volt.

2018-02-05 20:56:07 ryood (4) #12

van a filmben egy jelnenet, ami egy az egyben megidézi a leviatánt..
amikor az elhidegült szülőknek elmagyarázza a rendőr, hogy egyszerűen nincs kapacitásuk keresni a gyereküket, helyette javasolja az önkénteseket..akik majd evégzik az "állam feladatát"..
hát ez olyan nálunk is megtörténhetne kategória..

2018-02-05 19:59:58 project640 (5) #11

már alig várom, hogy megnézzem :-) ... az eőző filmje a leviátán a top 10 filmben van nálam

2018-02-05 16:21:18 somogyireka (5) #10

Örülök, hogy végre e film kapcsán találkoztunk egymás alatt, felett hozzászólásokban régi kt tagok, fő kedvenceim...de régen írtunk már együtt ugyanahhoz a filmhez. Mindenkivel egyetértek itt, tényleg..Azt szerettem(és most jelen időben ismét) veletek, hogy támogattuk egymást a bejegyzéseinkkel, hogy a picit másképp látás csak szélesítette a látásomat, véleményemet egy-egy mozi kapcsán.

2018-02-05 10:02:08 ryood (4) #9

én azért szeretem, amit írtál a filmről, és közel van hozzám ez az "attitűd", szóval "majdnem ötös"..

előzmény: somogyireka (#7)

2018-02-05 01:16:02 ChrisAdam (4) #8

Veled értek egyet. A film egy nagyon szépen, tűpontosan összetett realista dráma, ami tényleg csak úgy szárazan pörög, halad, szeretet, lélek nélkül. Persze megbújik ott a háttérben mindkettő, kerülgetjük, beszélünk róla, a szeretetlenség sem lehet szeretet nélkül. A gyermek kétségbeesett sírása az ajtó mögött, szétzúzott hulla feletti összeomlás, üres tekintetek a semmibe... Mindben ott van.
És a film aktuális témával érkezik, olyan regisztereket feszeget, ami nagyon mai és olykor kimondatlan. Mindene megvan ahhoz, hogy az emberre hasson, s lám, mégis távol marad. A film kőkemény, érzelem nélküli snittjei azt eredményezik, hogy a nézője is két lépéssel mögötte haladjon.
Egyenetlennek is éreztem, nagyon erős kezdéssel bír, de aztán a cselekmény kibontakozása, az a bizonyos "skandináv krimi" rész kissé túlnyújtottnak hat. Rengeteg felesleges jelenet van, melyek indokolatlanul hosszúvá teszik a filmet. Ezért is kicsit aztán szétesik, a finálé pedig habár tartogat kemény jeleneteket, összességében nem tud katarzist okozni. Kár érte, volt benne egy nagyon erős lehetőség arra, hogy újabb nemzetközi zsenialitás szülessen, mert a téma, a problémák bitang sokkoló erővel bírnak. 70%

Ja és ha már egy pályán játszanak: labdába se rúghat a Testről és lélekről mellett. :)

előzmény: sleepingdancer (#6)

2018-02-04 21:09:41 somogyireka (5) #7

Most, hogy már vagy harmadszorra ülök ide írni erről a filmről, mely után először is minimum 8 órát aludni kell, jöttem rá, mi velem a baj.. nem tudok arról szólni, ahol nincs szeretet, lehet egyszerűen hiányzik a szókészletem a borzalom körbeírására, de lehet pont nem is akarok, mert azzal is, hogy bemutatom bámulatos hatalmát már az egyik katonája leszek.
A Szeretet nélkül az utóbbi idők számomra egyik legerősebb alkotása, székhez szegez, torkot szorongat, a levegőt is halkan vettem, míg néztem, nehogy megzavarjak egy-egy jelenetet. Képileg, technikailag, művészileg is annyira élő, annyira valódi, hogy tényleg azt hittem, ha véletlen hangosabban lélegzek vagy tüsszentek az megváltozatja a film menetét. Nincs fal a vászon képkockái és köztem.

Tudok róla, hogy támad a modernkori gyilkos kór, mely éppen csak a lelket vájja ki az emberből, a legsunyibb módokon öl. A film a képembe nyomja ezt a kollektív bűnt, hisz én is itt vagyok, és kimondhatatlan tudom szégyellni ilyenkor, hogy ehhez a végtelen gyenge fajhoz tartozok...
És akkor úgy a felénél egyszer csak váltok, és noha a szívem nem ver kevésbé hevesen, szóval a mozi továbbra sem enged egy pillanatra sem lazítani, de egyszer csak látni kezdem azt, ami állítólag nincs benne a filmben, mert ugye már a címe is utal rá..
De ha nagyon közel megyek ezen emberi roncsokhoz, ezen lényekhez, melyekben az EMBER emléke is alig dereng, akkor már hallatszik a könyörgésünk. Ott már biztosan tudom, hogy minden kimondott gyűlöllek, hagyj békén, már megint miért zavarsz mögött egy ki nem mondott, de annál hangosabb Kérlek szeress! van..
És akkor már megállíthatatlan vagyok, és megyek mind közelebb, nem fogom nekik elhinni, hogy ekkora csődtömegek, nem leszek a gyűlölködés katonája, és akkor már látom is ezt a közel fél kilós emberi szervet a mellkasunk közepén nagy igyekezettel ...
igen, ez már persze az én párhuzamos mozim, na de ugye filmet sem csak a testi szemeinkkel nézünk, és kimondhatatlan megesik rajtuk a szívem. És a keblemre ölelném az összes szereplőjét..jajjj..meg mindannyiunkat, akik sérültünk, akiket nem szerettek eléggé..na de értitek.

2018-02-04 20:42:27 sleepingdancer (4) #6

Egy kicsit többet vártam - remek realista film persze, de némely jelenetet indokolatlannak éreztem, és érzelmileg sem fogott meg annyira, mert sem a szülőkhöz, sem a gyerekhez nem hagy/enged kapcsolódni a film. A politikai utalások, metaforika is kicsit lóg a levegőben szerintem.

2018-02-02 00:25:29 ryood (4) #5

hasonlóan látom, de egy 15-20 perccel lehetne rövidebb.

előzmény: hhgygy (#4)

2018-01-01 23:29:16 hhgygy (5) #4

Úgy indul, mint egy kortárs román film, azután átcsap skandináv krimibe, a vége meg számomra egy Haneke-opuszt idéz. (Ezt inkább spoilerbe teszem.) Összességében remek.

2017-12-30 11:18:39 The Hungarian (4) #3

Így van, már a magyar poszter is tanúskodik róla a főoldalon.

előzmény: bambula (#2)

2017-12-30 11:11:53 bambula (4) #2

Az Aeon Flux szerint az már csak február 1.

http://aeonflux.blog.hu/2017/06/24/hazai_bemutatonaptar_599

előzmény: Dió (#1)

2017-12-30 09:08:46 Dió (4) #1

Magyar bemutató imdb szerint: január 4. Ezt meg tudja valaki erősíteni? Mert itt még nem látom.