Smoke (1995) ☆ 👁

Füst

(Paul Auster - Wayne Wang)

amerikai-japán-német dráma, vígjáték

4,1
★★★★☆
232 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-11-01 17:54:20 BudapestBoy (4) #3

Ez amikor készült, mikor bemutatták és mikor láttam nem fogott meg. Korrekt munkának és azért mondanivalós filmnek éreztem. De az azóta eltelt idő, a nemzetközi dohányzás ellenes lobby hatására annyira megváltozott a dohányosok élete, az embereknek a dohányzáshoz való viszonya, hogy most innen nézve már egyfajta dohányzós filmhimnusznak is felfogható. Azon lehet vitatkozni, hogy dohányozni okos dolog-e, de azon azt hiszem nem, hogy a filmművészet több gyöngyszeme is más lett volna ha nem lett volna szabad dohányozni nyílvános helyeken, nem szabadott volna megmutatni filmen az önfeledt dohányzást. Aki dohányozott élvezetből és nem pótcselekvésként át tudja érezni egy jó cubano szivar vagy egy caporal cigaretta igazi dohányízét. A privát véleményem, hogy az egész világ művibbé, gagyibbá válik -milyen szaga van már az új nem égő dohánytermékeknek (persze egy dobozhoz kell annyi dohány, mint 2-3 szál valódi cigihez) - és a letűnt korok valódi dohányfüstös kocsmahangulata már sosem tér vissza a valóságban. Legalább maradnak a filmek...

2009-06-18 04:21:01 HejjaX (4) #2

remek film, szégyellem, hogy korábban nem hallottam róla és csak véletlenül leltem rá. amúgy közel áll a zseniálishoz, kár, hogy 4.5-öt nem lehet adni.

2008-07-26 23:28:44 umakönnye (?) #1

Mekkora a füst súlya? Fogj egy cigarettát! Mérd le! Aztán szívd el, közben a hamut szórd a mérleg serpenyőjébe, majd a csikket is dobd rá! Az utóbb kapott tömeget vond ki a cigaretta eredeti tömegéből! A kettő közti különbség kiadja a füst súlyát. Valahogy így szól az író teóriája, melyet a trafikban elmesél.
Auggie egy amolyan sarki mindenes boltban dolgozik, ami nem csupán egy üzlet, hanem találkahely is. Itt gyűlnek össze a brooklyni környék különböző nációjú, de közel azonos értékrendű cimborái. És beszélgetnek az életükről, nőkről, szerelemről, drámai sorsokról. Az író, Paul Benjamin itt keres enyhülést a meggyilkolt feleségének hiánya okozta fájdalomra. Egy nap összehozza egy furcsa véletlen egy fekete fiúval, "Rashiddal" akit védőszárnyai alá vesz. A történet bővelkedik az igazi auster-i fordulatokban, drámai motívumokban némi cinikus humorral fűszerezve. (Merthogy a forgatókönyv egy bizonyos Paul Auster amerikai kortárs regényíró munkája. Egyszóval a film Auster-rajongóknak erősen ajánlott.) A film három főszereplőjének egy bizonyos ponton hasonló az élete. Mindannyian elvesztettek valami fontosat: egy szeretett személyt. Az író a feleségét, a kamaszfiú az apját, a boltos a lányát. Majd kiderül, hogy ez az elsőre közösnek tűnő hiány mégis mennyire különböző a három élettörténetben. A fiú végül megtalálja az apját; a boltos elbizonytalanodik, hogy valóban vér szerinti lányát mutatták be neki; az író viszont végérvényesen és megmásíthatatlanul elvesztette a feleségét. Ahogy az élet is néha boldogságba torkollik, néha tragédiát szül, és gyakran kétségek között dobálja az embert. Ám a szereplők nemcsak hiányukban kötődnek egymáshoz, hanem alkotó képességük birtoklása is összefűzi őket. Auggie fotókat készít a külvilágról. Egyszerűen "csak" lencsevégre kapja a boltja előtti élet mindennapjait, mozgását és állandóságát. Elsőre ez igen egy síkúnak hangzik, de a boltos meggyőzően érvel, és felhívja a figyelmet arra, hogy a fotókat lassan, alaposan végigtekintve jövünk rá, hogy nem "ugyanolyanok" a napok. Hogy minden változik, hogy az emberek különbözőek. Auggie fotói segítségével szemléli és megpróbálja megérteni a körülötte lévő valóságot. Mert csak ez vezet a helyes önvizsgálat és önmagunk megértéséhez. Ezek a motívumok gyakran felbukkannak Auster regényeiben is (ld. New York trilógia). Paul Benjamin regényeket ír (egyébként az forgatókönyv-író teljes neve Paul Benjamin Auster). Ő szavakkal ragadja meg azt, amit barátja a képek segítségével. Rashid, az önmagát és apját (a kettő szerves összefüggésében) kereső fiú pedig rajzol. Mindannyian a művészet segítségével próbálják megragadni az emberi élet rejtelmeit.