Kritikák, elemzések
[index.hu] Soha többé nem akarom látni ezt a remek filmet!
„Beleszerettem ebbe az országba! Segíts, hogy leléphessek innen” – mondja a Szíriából sok-sok országon át Finnországba menekült, Magyarországon komoly traumákat szerző Khaled a menekülttábor egy másik lakójának. És körülbelül ilyen a viszonyom Aki Kaurismäki új művével is.
"Beleszerettem ebbe a filmbe. Segítsetek, hogy soha többé ne kelljen látnom!"
[efesasanisimasa.wordpress.com] A remény másik oldala
Aki látott már Kaursimaki-filmet, az tudja már, hogy ezek a történetek szinte mindig az élet göröngyös országútján bukdácsoló hétköznapi emberekről szólnak, akik hol a maga erejükből, hol némi szerencsével, de sokszor jó emberek segítségével küzdik le a nehézségeket, melyeket a sors gonosz emberek által állít eléjük. Bumfordi, szófukar, végtelenül szomorú hősök, akik állandóan cigarettáznak, rendszerint isznak is, a lepusztult, már a múlt század hatvanas éveiben is divatjamúlt, kopottas környezet, a rideg, takarékos funkcionalizmus, ami árad a blazírt, fád, szomorú unalomból, ami Kaurismäki meséjében már olyan blőd, olyan bizarr, annyira groteszk, hogy ellenállhatatlanul szórakoztató és kacagtatóan vicces. Ezzel együtt mélyen emberi is, és a maga módján optimista is, hiszen a történetek jó szereplői a végén mindig elnyerik jutalmukat, a rosszak pedig megbűnhődnek (de legalábbis le vannak szarva).
[www.gyoriszalon.hu] Tengertől tengerig
Aki Kaurismäki új filmje, a hat év szünet után forgatott A remény másik oldala óhatatlanul Esterházy Pétert juttatja nézője eszébe: „Mert ebben a lidérces álomban minden a halál ellen, az élet oldalán van”. A hivatal, a hatalom sajnálatosan valós lidérces helyzeteket eredményez, a megalázottak emberségére azonban bizton számíthatunk. Az új opusz is keserédes tragikomédia, a viszontlátás örömével üdvözöljük a Mester számunkra is oly otthonos Helsinkijét: a kékesszürke kikötőt, a lepukkant kocsmákat és a különc, cigarettafüstben és vodkában pácolódott figurákat. Kaurismäki becsületes rendező, meggyőződése, hogy csak olyasmiről beszélhet valaki érvényesen, amit jól ismer.