Boudu sauvé des eaux (1932) ☆ 👁

A vízből kimentett Boudu

(Jean Renoir)

francia vígjáték

4,1
★★★★☆
34 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2012-12-23 00:40:39 Tenebra (5) #1

Nem értem Godardékat, hogy miért a Játékszabálytól ájultak el. Meg a kritikusok is miért attól vannak oda és vissza. Mikor Renoir 1932-ben megcsinálta a francia újhullámos filmet. :D De tényleg minden benne van, amiért Godard, Truffaut, Rohmer, Chabrol stb. filmjeit istenítik. Van több cinéma verités jelenet... Csak 20-25 évvel Jean Rocuh és a Drew-csoport előtt... A kamera "rezeg", spontán rögzíti a külvilág történéseit, az ÉLETET, a forgalmat, az ácsorgó embereket, a valódi Franciaországot. Persez nem végig az, de hát az újhullámosok sem használták végig következetesen a cinéma veritét minden esetben. És ekkor ugye még csak "előzményei" vannak ennek a stílusnak (pl. Vigo filmjei - meg ez).

Aztán ott van története is, karakterei is. Tulajdonképpen az egész egy lázadás sztorija és az (öntudatlan) ellenkultúrát ünnepli. A hatvanas évek előtt. :D Szerintem Renoir valami időutazó volt. Vagy csak zseni?
Ugye Boudu egy hajléktalan, akit kimentenek a Szajnából, mert öngyilkos akar lenni. Nem azért, mert annyira drámaian szar az élete, csak egyszerűen mert úgy támad kedve... Ő egy tipikusan olyan ember, mint a 60-as években ábrázolt fiatalok: leszarja az életet, meg a többieket, csak úgy teng-leng, leledzik, cselleng. Igazából nem akar semmit az élettől. Egy Semmi az élete - de ő ezt élvezi. :D Boudu az első modern ember filmen.
Aztán ott van az éles különbség: a középosztály sznobizmusa, beszabályozott életmódja és a hajléktalan létmód. Mindenki azt hiszi, Boudunak a szar, és nem jönnek rá, hogy igazából nekik a szar, mert konvenciók rabjai. Pl. nem lehet úgy elmenni a borbélyhoz, hogy ne tisztitanád ki a cipőd, de a cipőtisztításhoz meg egy külön szertartás kell... :D Körülményeskedés, szertartások, felesleges szöszmötölés - ezt társítja Renoir a "burzsoá" életmódhoz. :D

A vége pedig zseniális. A TOP 10-embe bekerült. Boudu már megházasodott és egy csónakban eveznek a tavon. Látszólag minden fasza. Boudu lát egy tavirózsát és utána nyúl. Felborul a csónak. Mindenki kétségbeesik és vergődik ki a partra. Boudu viszont átadja magát a hullámoknak és egyszerűen csak lebeg, majd partot ér, és leveti a puccos ruhákat, egy madárijesztőét veszi magára. :D ISMÉT VISSZAVEDLIK koldussá! És élvezi az életmódot. Őszintén mosolyog, egy kecske mellé heveredik le, és élvezi a napsütést. Csodás kritikája ez a nyugati társadalmaknak.

Szóval ebben már minden benne van, amit Godardék csináltak 1959-ben, és az is, amit Renoir csinált 1939-ben. S ez a film azért sokkal erősebb a Játékszabálynál, mert nem tömegjelenetekkel, hanem 4 karakter viszonyrendszerével fejti ki ugyanazt az üzenetet.