A Hidden Life (2019) ☆ 👁

Egy rejtett élet

(Terrence Malick)

amerikai-angol-német dráma, életrajzi film, háborús film

3,9
★★★★☆
53 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-01-25 18:55:13 franci (4) #12

A korábbi munkáihoz nem ér fel, de örvendetes, hogy nem kell lehúznom Malick-et. Az utóbbi filmjein javarészt úgy kínlódtam át magam. Van, amit végig sem néztem, viszont nincs szívem 1-essel honorálni. Ennek viszont jó szívvel adok egy 4-est, ha nem is a legerősebbet. A hosszából lehetett volna lecsapni, de részemről több, mint tisztes visszatérésnek tartom.

2020-12-08 06:31:40 -senki- (3) #11

Számomra a fajsúlyosabb zenéket nem ő írta benne hanem Henryk Górecki (Symphony No. 3, Op. 36 Lento-Cantabile) és Arvo Part.

Maga a film szép, de elviselhetetlenül túlnyújtott.

előzmény: Dió (#3)

2020-05-02 22:19:45 ilozka (5) #10

Ezt mindenki a saját világnézete szerint értelmezi, engem csak megerősített, hogy gonosznak lenni könnyű, becsületesnek maradni nehéz, ha meg egy futóbolond hatalomra jut, akkor csak az összefogásban bízhatunk. Isten nem létezik, az egyházak meg szűnjenek meg, mert csak a képmutatásról szólnak, valójában a mindenkori hatalom oldalán állnak, bármit is képviseljen is az.

2020-03-20 18:20:43 robertjordan (5) #9

Ezt a művet ugyanazok a kérdések ihlették, amelyek életre hívták Az őrület határánt vagy Az élet fáját: Van-e értelme a szenvedésnek? Miért van jelen a gonosz a világban? Ki mondja meg, hogy mi jó és mi rossz?
És amelyek végül egyetlen őskérdésé redukálódnak Malick művészetében (és úgy hiszem életünkben is) : Mi értelme létezésünknek?

A filmet nézve úgy éreztem, hogy ennél közelebb nem juthatunk a végső dolgok forrásához és a fenti kérdések megválaszolásához. Ez minden, amit ember tehet.Dosztojevszkij eddig jutott. Pilinszky eddig jutott. Bach és Mozart eddig jutott. Caravaggio eddig jutott. Ez a legtöbb, amit Isten láttatni enged.

2020-03-18 21:43:50 Benny Bug (?) #8

Köszi szépen, valamelyik nap megnézem mindenképpen. :) Remélem, azért egyszer azt is megérem, hogy magyar moziban Malick-filmet nézhessek. Persze tudom, hogy most semmilyen film nincs, de érthető talán, mire gondoltam. :D

előzmény: zéel (#7)

2020-03-18 08:33:33 zéel (5) #7

ITT megnézheted, megnézhetitek (eredeti nyelven, magyar felirattal).
Merem ajánlani a film értő elemzését is ITT.

előzmény: Benny Bug (#5)

2020-03-16 18:00:12 zéel (5) #6

Te meghalnál az igazságért, a meggyőződésedért, a hitedért?
senki sem ártatlan...süllyed az egész világ...ez már a világ vége? (idézetek a filmből)
Ment-e a jó filmek által a világ elébb? Ment-e a jó emberek által a világ elébb? Világméretű sokk által megy-e a világ elébb?

az első és egyetlen német nyelvterületen játszódó angol/amerikai film, ahol egyáltalán nem volt zavaró, hogy angolul beszélnek, sőt

2020-03-09 22:14:34 Benny Bug (?) #5

Ez a film vajon (nem) lesz a hazai mozikban?

2020-03-09 19:08:43 von Schatu (?) #4

A kommented utolsó bekezdése fontos infót tartalmaz, köszi! Ezúttal ügyelni fogok rá, hogy német szinkronnal és ne eredeti hanggal nézzem meg.
Lehet, hogy egyszer az életben lesz értelme, hogy a németek is betegesen leszinkronizának mindent? :D

előzmény: Dió (#3)

2020-03-09 16:48:30 Dió (3) #3

Ahogy az várható volt, jobb lett a Hidden life, mint Malick utolsó három "remekműve". A vizualitás és az atmoszféra természetesen most is bivaly, de az előzőekkel ellentétben itt most végre létezik a szó szoros értelmében vett sztori is, vannak dialógusok, és a Tree of lifenál földre szálltabb az egész, lineáris elbeszélésmóddal. Ez sok rajongónak elég is lesz, de szerintem még mindig bőven hagy kívánnivalót maga után a végeredmény, és nem ez lett a rendező nagy "visszatérése".

Én személy szerint valahol a hatvanadik perc környékén jöttem rá, hogy már olyan immunis lettem erre az egyfolytában mozgó kamerákkal felvett, irodalmi narrációkkal agyonerőszakolt Malick süketelésre, hogy ebben az életben Malick filmet már nem leszek képes szeretni. De ezzel a filmmel most kivételesen nem ez a fő gond. A rendező interjúban tett ígéreteit követően, miszerint történetközpontúbb filmeket szeretne rendezni, klasszikusabb mesélést vártam, és bár a formai elvárásaimat (lineáris elbeszélés, dialógusok, stb.) részben teljesítette is, tartalmilag semmivel sem jutottunk előrébb, mint az előző Malick filmek esetében. Az első harminc-negyven percben felvázolt tényleg érdekes történetethez a rá következő két és fél óra tartalmilag szinte semmit sem tett hozzá, ahogy a főhős jellemének és motivációjának kibontásához sem. Ehelyett a cselekménybe megint olyan megmagyarázhatatlan és maratoni hosszúságú üresjáratokat erőszakolt, hogy én a százhuszadik perc környékére már három hétnyi bevásárlólistát megterveztem, pedig ott még nagyon sok volt a filmből.

Mindazonáltal, ha valaki erre fel van készülve, a rendező új filmje még így is nézőbarátibb, mint az előző három, úgyhogy érdemes vele próbálkozni (már csak azért is, mert JNH ehhez a filmhez írta pályája egyik legszebb zenéjét). Hogy nálam hármasnál feljebb miért nem jut mégsem, abban a nyelvhűség teljesen újfajta hiányának is szerepe van, ami kapcsán mostmár tényleg szeretnék megérteni pár dolgot. Értem én, hogy el kell fogadni, hogy az amcsik kedvéért a nem angol nyelvű területen forgatott filmekben sokszor angolul beszéltetik a helyieket. De ha már muszáj így tenni, akkor amerikai színészek helyett miért kell még az eredeti nyelvre is emlékeztető, akcentussal bíró helyiekre osztani a szerepeket, és ezzel még inkább összezavarni a nézőt és rontani a beleélést? Amit pedig most Malick művel, azt már végképp nem értem, és tényleg új szintre emeli a nyelvhűség megerőszakolását: német anyanyelvű színészek beszélnek egymással az anyanyelvük helyett angolul, hogy az amcsiknak ne kelljen olvasni, mikor is hirtelen... elkezdenek egymással németül beszélni. Majd visszaváltanak angolra. Majd ugyanazon jeleneten belül megint németre. Ez nálam már végképp betette a kaput, szóval szeretnék tippeket kérni azoktól, akik az ilyeneken át tudnak lépni, hogy mi a titkuk.

2020-01-22 22:53:18 caulfield (5) #2

Mozi nagyban. Minden értelemben véve nagyban. Szó bennszakad, hang fennakad…
Malick visszatért. (Tarantino King Kongja is megkapja a maga Éhségét.)
A korábbi - szerintem az Élet fájával kezdődött - szemérmetlen istenkeresés most végre összefonódik egy arcban, amit nem igazán lehet elfelejteni.
Valaki mondta, hogy egy jó kép nézhetetlen, de nem a silánysága miatt, hanem mert a kép az, ami néz - a nézőt nézi. Ez az a pillanat, amikor végre elveszik a vászon. Ebben a filmben szinte csak ilyen képek vannak. Igénytelenek.
Értelem lakik a dialógok monológokká való átfordításában is. A szereplők tulajdonképpen nem beszélnek egymással, mert Malick mindig közbevág… Egészen a csúcspontig, amikor, ha csak egy pillanatra is, de mintha elengedné őket, és akkor ott... Egy mondat erejében csönd fogan. Legalábbis úgy tűnik. Legalábbis lehet így hinni.

„Boldogok a lélekben szegények...” - vagyis az éhesek, akik éheznek a valódira, mind a szellemben, mind a szerelemben. Ez a film bemutatja a szent igénytelenséget, ami láthatatlan.

2019-09-05 20:04:56 saatonda (?) #1

egy vicces tweet a filmtörténet doktorandusz/kritikus amerikai Peter Labuzától:
Peter Labuza
1h
A HIDDEN LIFE (Malick) whoa. Believe the hype. Only Malick could turn a story of Christian resistance into a hardcore porno (is this the first time he’s done nudity???) and still have it be the most poetic film of the year. I cried exactly 47 times. #TIFF19