Murder on the Orient Express (2017) ☆

Gyilkosság az Orient expresszen

(Kenneth Branagh)

amerikai-máltai dráma, krimi

3,2
★★★☆☆
258 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-08-12 15:53:34 betti (2) #25

Nagyon szeretnék kettesnél jobbat adni, de nem megy. Ez a film egyetlen dologra volt alkalmas: hogy megbocsássam a Sherlock Holmes feldolgozást... Ugyanis segített rájönnöm, hogy még mindig inkább el tudom fogadni, ha céltudatosan, jól értelmezhető koncepcióval és stílusosan újítanak meg egy karaktert (akár úgy, hogy sokat - nagyon sokat - elveszít az eredeti jellemzőiből), mint ha a "hűséges maradok az író elképzeléseihez" és a "modernizálom a mai kor igényei szerint" között ilyen méltatlanul, ügyetlenül és koncepciótlanul próbál lavírozni.

Branagh egyfelől megőrizte a teljesen felületes, kizárólag a külsőségekben tetten érhető elemeket (bajusz, maximalizmus), de túlrajzolta őket (csúnya bajusz, amilyet Poirot sose viselne; szarba lépés kétszer a balance miatt... - Poirot hamarabb vásárolna egy új pár cipőt, és hagyná ott a tisztát is a mocskossal, minthogy a másik lábával is belelépjen stb). Másfelől olyan viselkedést aggatott Poirot-ra, ami sosem volt az övé (picsogás a csaj képével, verekedés stb). Sose hittem volna, hogy egy karakter _férfiasabbá tételével_ ki lehet herélni egy karaktert, Branagh-nak most ez sikerült...

És, hogy teljes legyen a gyönyör, a film még akkor sem áll meg a lábán, ha mit sem tudunk Agatha Christie teremtményeiről. Az nem krimi, aminek a sztorija a legunalmasabb krimisorozatba is kevés. Az nem akciófilm, amiben másfél verekedés van egy pisztolylövéssel. Az nem komolyan vehető dráma, ahol a drámaiságot az adja, hogy a szereplők koponyáját nézegethetem az egyik alapvető fontosságú pillanatban, ahol felröhögök, mert minusz 10-20 fokban egy kétirányba nyitott vonatfülkében(?) ülnek a szereplők, ahol a végső nagy megbeszélgetésnél az Utolsó vacsorát idézik meg a szereplők stb...
Mintha a rendezőnek nagyjából fogalma sem lett volna, hogy a) mit akar a történettel b) mit akar a karaktereivel c) milyen műfajt választ, egy dolgot tudott, kapott egy halom nagy nevet, tehát mindenkinek kijár a maga kötelező drámai 3 perce. Megkapták. És semmi mást.

És a kedvencem (az egyik): Drámai, katartikus nagyjelenet. Poirot közli, h az ő lelkiismerete ugye nem enged meg bármit, de itt a pisztoly. A nagy kérdés ugye, h bevállalja-e vki, h lelövi, vagy sem. És ez itt egy abszurd, hiszen nyilvánvaló, hogy nem csak az ő lelövése merül itt fel, hanem rögtön a vasúttársaság vezetőjéé is, hiszen bármit mond P., nyilvánvaló, h ő is tanú, és NINCS beavatva. Ja, és ott vannak a közelben az úteltakarítók. Ja, és a vonaton utaznak mások is, és ez a kis óvodáscsoport egy karéjban, jól látható helyen csücsül és készül meghozni a végső ítéletet éppen! Egy tökéletesen belátható helyen... Agyrém.
Na mindegy. Pfeiffer felkapja a pisztolyt, majd jé, nem Poirot-t lövi le, hanem magát, de ugyebár nincs megtöltve a pisztoly.

És itt vártam, hogy akkor erre Poirot-nak lesz vmi reakciója. Hiszen ő nyilvánvalóan megtervezte(!!!) ezt a szitut, és azt is tudta, h a pisztoly nincs megtöltve. Két lehetőség volt: 1) rálőnek - ebben az esetben nyilván adott a válasz, ezek tényleg igazi, megrögzött gyilkosok, tehát dutyiba velük, vagy legalábbis azzal, aki bevállalta az ő lelövését. 2) nem lőnek rá, tehát mégsem olyan rossz emberek, tényleg inkább vállalják a tettük következményét stb - és akkor?? Erre a szitura P-nak készülnie kellett, nem olyan nehéz, összesen 2 verzió volt, nem gondolta,h esetleg NEM lő rá senki? És hogy akkor mi van?
És nemhogy Poirot nem készült fel erre a szitura, de Branagh sem. Nem tud vele mit kezdeni, az emberek ülnek ott töketlenül, P elvonul töketlenül, később megérkezéskor ugyan elmondja, h az ismeretlen elkövető verziót adta le a rendőrségnek, estébé, de addigra már az egész olyan kiüresedett, unalmas, érdektelen, a drámai feszültség elmúlt, komolyan az járt a fejemben, h ezek az emberek már csak arra vágynak, h elmenjenek vécére, eljussanak a szállodájukba, igyanak egy jó kávét, tehát tehessék a dolgukat, és végülis ki is az a Poirot, meg mi van..?

(Utóbb megkérdeztem a lányomat, h megtippelte-e, h mi a megoldás, ki a gyilkos. Mondja, nem, de mire P elmondta, már őt nem is nagyon érdekelte, annyira zavaros és értelmetlen volt, ahogy sorra bejelentette, h ki kicsoda az Amstrong-történet viszonylatában, és jópárszor totál nem volt érthető h mégis miből találta ki. )

2018-07-24 11:58:19 Rea (4) #24

Tartottam ettől a filmtől több ok miatt is, de én lepődtem a legjobban a végén, hogy egész jól sikerült. :)

2018-02-18 12:27:00 ChrisAdam (3) #23

Abban igazad van, hogy mindig megvan egy különleges kontakt a nőkkel Poirot-val kapcsolatban, de ezt én sose éreztem bármiféle szexuális indíttatásúnak, inkább amolyan "apai" szerepet szokott betölteni a fiatal, megtépázott lányok esetében. Bár lehet túl fiatal voltam és nem éreztem azt, amit te mondasz, na meg igen, nem volt meg a kötelező kvóta erre nézve.

előzmény: kwzatz (#22)

2018-02-18 12:00:07 kwzatz (?) #22

Nem igazán értem, hogy miért aszexuálisozzátok le Poirot-t. Mostanában minden hónapban elolvasok egy Agatha Christie könyvet, és gyakorlatilag mindegyikben szemügyre veszi a csinos, fiatal hölgyeményeket. Szerintem érezhető, hogy a karakter maga nem aszexuális. Inkább a történetek maguk azok, de ez eredhet abból, hogy a bűntényeken és a logikus gondolkodáson van a hangsúly, nem úgy, mint napjainkban, amikor a vásznon 3 másodperc erejéig megjelenő inas másodunokatestvéréről is tudnunk kell, hogy homoszexuális.

2018-02-18 10:23:36 ChrisAdam (3) #21

Erre gondoltam én is, de mindenesetre elég suta ez így, erőltetett. De ez a legkisebb baja a filmnek. :)

előzmény: BonnyJohnny (#20)

2018-02-18 10:22:00 BonnyJohnny (3) #20

Amúgy a vége (poén?, cliffhanger?, utalás?) már csak azért is nevetséges, mert mire a hír utoléri Poirot-t és ő visszatér a Egyiptomba, az már nehezen nevezhető forró nyomnak.. :P
Bár lehet, hogy Poirot visszamegy Egyiptomba, megold egy ügyet, aztán utazik a Níluson, mikor megtörténik a Halál a Níluson.

előzmény: ChrisAdam (#19)

2018-02-18 09:04:21 ChrisAdam (3) #19

Ez egy tökéletesen közepes film. Nagy Agatha Christie rajongó vagyok 8-10 éves korom óta, akkortájt olvastam 20-30 regényét, megnéztük a filmes, sorozatos adaptációkat, úgyhogy igazán nehéz dolga volt Branaghnak, hogy meggyőzzön.
És nem is győzött meg, habár a negatív elvárások azért egy kellemes csalódást okoztak. Pedig tényleg kritikus embernek tartom magam, főleg, ha régi, becses értékű dolgokat újra és újra tésztává gyúrják és megsütik, de azt kell mondjam, a stáb egy egész pofás kis filmet tettek össze, ami ugyanakkor se jó, se nem pedig rossz.

Egyértelmű, hogy Hercule Poirot karakterét az egyetlen és legendás David Suchet alkotta meg igazán jól. Ebben talán mindannyian egyetértünk. Persze Albert Finney és Peter Ustinov is kiváló Poirot megszemélyesítők, de pont azért, mert mindannyian könyvhűen álltak a karakterhez. Na, most itt nem ez történt.
Hercule Poirot az az ember, aki a tökéletes magabiztosság, fegyelem és rend. Bátor és hősies karakter, de mégsem annyira, hogy verekedjen vagy harcoljon. Ezen felül hiú és pökhendi... és igen, el van szállva magától. Aszexuális alkat, aki nagyon ritkán mutatja meg érzelmeit, de mégis látszik, hogy van szíve.
Hát Kenneth Branagh nagyon félrement ilyen szempontból. Nem rossz a karakter, amit megalkot, mert egyértelműen elviszi a hátán a filmet, de ez nem Hercule Poirot. Ez egy laza, humoroskodó, bátor, harcias, és még mindig persze hiú és pökhendi, magabiztos ember.... aki a volt kedvesének (?) képe fölött kesereg.... Te szent szar. Komoly? Branagh nagyon nem érti a karaktert, nagyon nem. Egy érzelgős, drámakirálynőt hozott össze. Persze mondhatnánk, hogy miért ne. Hiszen Holmes is új gatyába lett rázva Robert Downey Jr.-ral, és nincs is probléma azzal, hogy egy ilyen lépést megtesznek, inkább azzal, hogy hogyan.

De nem csak Poirot-val van a probléma, a történetvezetés is igencsak suta. Azzal sincs baj, hogy korszerűsítették pár izgalmasabb "akciójelenettel" a sztorit, mert hát 2017-ben már érthető, hogy nem fekszik a sima krimi, amiben az emberek beszélnek és ide-oda mászkálnak csak. Szabad újraértelmezés, én tényleg nyitott vagyok az ilyesmire. Viszont az igencsak nagy probléma, hogy közben az igazi krimi szál pedig sután össze lesz csapva, a valódi izgalom teljesen kivész a történetből - és nem csak azért, mert ismerjük a sztorit, hanem mert egyszerűen túl gyorsan végiglovaglunk a nyomozáson és hipp-hopp, összecsapva már a megoldás küszöbén álldogálunk.
Ez igencsak bosszantó, már csak azért is, mert az az érzése az embernek, mintha butának nézné nézőjét: "ugyan, Kenneth, a mai közönség hülye, legyenek benne szép tájak és gyönyörű látvány, meg jó sok híresség... szerinted ki kíváncsi arra, hogy most itt Poirot nyomozgat, ugyan."
A jó krimi éppen attól lesz jó, hogy meglep, titokzatoskodik, de itt mintha ezt szépen elkerülték volna és tényleg felesleges időt adtak a szép látványnak, Isztambulnak, meg a kezdő jelenetnek (ami pocsék). És így aztán szépen elvész a misztikum, az izgalom, a hangulat a filmből. Az eleje el van nyújtva, a vége pedig össze van csapva. Ezért is csapongó a film.
Apropó: látvány. Értem, hogy már mindent meg tudunk csinálni CGI-jal és gyönyörű dolgok születnek 0-ból és 1-ből, de ez nem azt jelenti, hogy mindent meg is kell. Egy-egy pillanatra azt hittem, a Polar Expresszt nézem, a Dinári-hegység 4000-5000 méter magas csúcsai pedig már-már túl valódinak hat. A kevesebb néha több. Visszasírom a Poirot-sorozat hangulatos, igazi angolosan fakó látványvilágát, aminek hatására az atmoszférát csak úgy harapni lehetett (ami sorozat egyébként beleesett ugyanebbe a hibába néhány kései epizódnál). Zavaró a folyamatos zöld háttér, a mesterséges fények és tárgyak, a túlzott színesség és szépség. És tényleg annyira zavaró, hogy szerintem ha kimennek forgatni a szent szabad ég alá és visszafogják a szaturációt meg a sok hasonló származékot, akkor kellemesebb szájízzel álltam volna fel. Hol van már a film, a celluloid? Mon dieu.

Összességében azért nem olyan rossz film ez, rosszabbra számítottam. Kellemes szórakozás egy laza szombat estére. Persze Agatha annak idején nem ennek szánta. De hát meg kell ismernie a mai generációnak is Agatha Christie történeteit, még akkor is, ha van ennek bizonyos ára. Persze ezt az árat sokkal magasabbra húzták fel, mint amennyire kellett volna, sajnos. Remélhetőleg a következő filmben kicsit visszább vesznek. Én meg inkább újra előveszek pár Poirot-sztorit David Suchet-től, no meg újra kedvem lett elolvasni pár könyvet Agatha Christie-től. 50%

Apropó: A Halál a Níluson sztorijára van utalás a végében, ok... De hogyan is van ez? Gyilkossághoz riasztják Poirot-ot, mikor - ha jól emlékszem -, abban a sztoriban is hasonló a felállás, Poirot éppen csak utazik valamerre, amikor a hajón gyilkosság történik. Szóval WTF.

2018-02-17 11:12:19 Edwest12 (3) #18

Eredetileg csak két csillagot akartam adni, de magam sem értem miért, a végén valamitől mégis megítéltem a hármat.
Nem vagyok ellene annak, hogy egy filmben kicsit szabadabban kezeljék az alapanyagot, itt-ott kicsit kozmetikázzák a cselekményt az adott kor nézői igényeihez. Érzésem szerint viszont e film esetében semmi olyan nem történt, ami hozzáadott volna az élvezeti értékéhez, sokkal inkább elvett belőle. Értem én, hogy Kenneth Branagh szerette volna megalkotni a maga Poirot-értelmezését, de sajnos úgy tűnik, ő maga nem értette meg a karaktert. Poirot egy zseniális elme, ugyanakkor egy öntelt kis hólyag, aki bátor, de nem harcias. A karaktertől teljesen idegen az, hogy verekedjen. Ezen kívül Poirot karaktere a könyvekben (elnézést, de én nem tudok attól elvonatkoztatni) meglehetően aszexuális, talán két olyan írás van, amiben jelét adja, hogy hatással van rá egy-egy nő. Szóval ez az "édes Katherinám" fotója feletti picsogás teljes melléfogás. Ha mindenáron valami szerelmi szálat akartak, arra volt a vagonban épp elég másik jelölt. Igazából David Suchet Poirot-ját nemigen lehet túlszárnyalni, ilyen megközelítésből pedig nem feltétlenül volt indokolt újraforgatni ezt a történetet - persze ez csak az én véleményem.
Egyetértek azzal, amit Bubu kifogásolt Daisy Ridley-vel kapcsolatban: a színészek kora nem mindig van összhangban azzal, mennyi idős karaktert is játszanak. Talán még zavaróbb lenne, ha a nagy leleplezés nem lenne annyira összecsapott, hogy dacára, hogy olvastam a művet, nem minden esetben tiszta, ki milyen módon kapcsolódik a történethez. Egy dolog volt, ami viszont nagyon tetszett, ahogy az alagútban ücsörgő gyanúsítottak felidézték Leonardo Utolsó vacsora című freskóját. Na, az egy nagyon szép és elegáns megoldás volt, igazi csemege!

2018-02-13 13:15:49 Bubu (2) #17

Azt hiszem, én lettem volna az ideális közönsége a filmnek: egyáltalán nem ismertem a történetet, mivel nem olvastam, és nem láttam még korábbi Poirot történetet.
De azt kell mondjam, ordít róla, hogy a nagy büdzsét nem tudták használni. Kenneth Branagh egója túlzottan rányomta a bélyegét a rendezésére, és a színészi játékára is. Elhiszem, hogy zseniális színpadi színész, és nagyon jó a Shakespeare adaptációkban, de valaki már igazán megmondhatná neki, hogy mást kíván a színpad, és mást a kamera. Túl modoros, teátrális, és túlzó a játéka, ami elment pl. a Harry Potterben, ahol egy ripacsot kellett alakítania, de mint Poirot, hazavágja a karaktert. Ezt erősíti a forgatókönyv, amiben unásig tolták, hogy "... mert én vagyok a legjobb!" Ha valaki zseni (Columbo, Holmes, House, Grissom...stb) annak nem kell hangsúlyoznia ezt állandóan. E mellé jön még pár hisztis bőgés egy női fénykép felett, pár "...nem is tudom", ripacs viselkedés, a borzalmasan igénytelen műbajusz, és már ki is heréltük Poirot...
A többi szereplőnek, bár remek színészeket választottak, lehetőségük és kellő játékidejük sincs elmélyíteni a kerekterüket, vagy empátiát ébreszteni a nézőben.
A látvány, a zene, az operatőri fogások és a vágás is nagyon jó, de összességében mégis művinek hat.
A történet nagyszerű lenne, - személy szerint szeretem a korabeli nagy port felkavaró esetek beemelését a krimikbe -, ha nem zökkentenének ki állandóan a következetlenségek:
Daisy Ridley nagyon bájos, de mióta néz ki a tanárnő fiatalabbnak, mint a már felnőtt tanítványa?
Egy fa szerkezetű hídon lefut a titkár, és talál egy random, őrizetlen tüzet, amibe belehajítja a papírjait?
A vonat egy ki...tt szakadék tetején áll, de az egyik tanút kihallgatni legjobb egy piknik keretein belül, mellette?
Az elején volt egy mondat, hogy zárva volt minden vagon, így (mivel a kalauznak van csak kulcsa) leszűkül a kör arra az egy kocsira, ahol a gyilkosság történt. De később kiderül, volt a gyilkos(ok)nál egyenruha, és volt nála kulcs. Itt azt hittem, jön az izgalmas kibővítése a gyanúsítottaknak... De nem

2017-ben, amikor szinte más sincs a tv-ben, mint Helyszínelők, Gyilkos elmék, Sherlock, Döglött akták, Columbo és társaik, tehát régimódi-, és új nyomozós történetek, akkor egy ilyen logikátlan filmet nézni is kínos.

2018-02-13 12:59:42 kwzatz (?) #16

Úgy értettem, hogy a könyvben volt így. Már nem emlékszem a pontos menetére a dolgoknak, kb. fél éve olvastam, de úgy van beállítva, hogy az első osztály talán teljesen tele van, de a másodosztályon az egyik utas nem érkezett meg az indulásig, így Poirotnak a barátja (aki a vasúti társaságnak az igazgatója vagy hasonló) elintézi, hogy legyen helye.
Igen, Poirot-nak valamivel könnyebb a dolga, de azt ott nem tudják ellenőrizni, hogy pontosan ki vette a jegyeket, ráadásul talán nagyon rossz, téli idő is van, így arra is gondolnak, hogy sokan azért hagyták ki az utazást.
Sajnos teljesen pontosan már nem emlékszem, azt meg nem tudom, hogy a filmben megmagyarázták-e valamennyire, de a könyvben szerintem korrekt volt erre a kérdésre a magyarázat.

előzmény: Dió (#14)

2018-02-13 09:03:11 necksprain (?) #15

az eredeti (film)verzioban is igy volt, mmint hogy csak ők utaztak. annyira egyszerusiti csak le poirot dolgat a keves utazo, mint minden mas poirot vagy miss marple konyvben, ok sosem egy tobbszazezres varosban keresik a gyilkost, mindig 5-10 lehetseges elkoveto van.

előzmény: Dió (#14)

2018-02-13 07:06:44 Dió (3) #14

“ezek az utazók megvették az összes többi jegyet is, és Poirot is egy ilyen "árnyékutazó" helyére ugrik be M.Bouc segítségével”
Ezt mondjuk mondhatták volna a filmben, ha így van, mert ez nem mindegy:) Viszont az sem mindegy, hogy ez a könyvben is így volt? Mert ez így NAGYON leegyszerűsíti a gyilkosság megoldását Poirot számára.

előzmény: kwzatz (#13)

2018-02-13 01:50:48 kwzatz (?) #13

"De a legjobban amúgy engem nem ez zavart, hanem valami olyasmi, ami valszeg nem a film hibája, mert már a regény óta nem értem: az hogyan lehet, hogy egy teltházas, négy vagonból álló vonaton összesen 12-en utaznak?!?!"

Ennek nem kellene zavarnia. :) A 12-es szám nem a vonaton utazók számát jelzi, hanem khm... mást. :) 17 karakter van megnevezve a könyvben, aki a vonaton utazik (ahogy nézem, a filmben is). Egyébként úgy rémlik, hogy ezek az utazók megvették az összes többi jegyet is, és Poirot is egy ilyen "árnyékutazó" helyére ugrik be M.Bouc segítségével.

előzmény: Dió (#12)

2018-02-12 22:06:18 Dió (3) #12

Ez, amit spoilerben írtál, végigvonul a filmen, én pedig gyakorlatilag végigröhögtem: fent vannak háromezer méteren (ja, és ha már itt tartunk, a Dínári-hegység nem így néz ki:p), a film felében kint kolbászolnak a mínusz húszban, és bár arra ki tudtak dobni milliókat, hogy ezeket a kamuhegyeket odafessék, arra már nem futotta, hogy egy kis téli lehelletet is odakozmetikázzanak nekik, vagy akár csak egy kurva kabátot és sapkát rakjanak rájuk:) De a legjobban amúgy engem nem ez zavart, hanem valami olyasmi, ami valszeg nem a film hibája, mert már a regény óta nem értem: az hogyan lehet, hogy egy teltházas, négy vagonból álló vonaton összesen 12-en utaznak?!?!

előzmény: kfiro (#6)

2018-02-12 07:44:40 Szamár (2) #11

Én nem értek egyet azokkal, akik szerint nem lett rossz, csak felesleges. Szerintem teljesen kiherélték Poirot karakterét, egyszerre lett beképzeltebb és érzelgős, nagyon bénák azok a jelenetek, amikor a csaj képéhez beszélve vinnyog, hogy nem érti mi folyik itt, máskor meg fennhéjázón kijelenti, hogy ő a legjobb. Az is röhejes, ahogy megpróbálták "akciójelenetekkel" és külső helyszínekkel felturbózni a sztorit, hogy a mai néző ízlésére gyúrják... Szvsz nagyon suta lett minden ilyen próbálkozás. Plusz minden dialógus ötször szájbarágósabb, mint a 74-es verzióban, vagyis végig az volt az érzésem, hogy nagyon lenézi a nézőjét a film.

2018-02-11 19:04:02 Rorschach (3) #10

Én azért ennyire nem űzném tűzzel-vassal Branagh-ékat.

A sztori ismeretében ez a film igazából semmi különös, mégis azért elég sok mindent megold. Hiszen 2017-es igényekre szabták a lényeget, megspékelték híres/jó színészekkel, hozzáadtak pár pattogós dialógust... ami pedig leginkább meglepett, hogy Poirot-t kicsit "elcumberbatch-esítették," valamint kapott mindenki kedvenc nyomozója egy mini fejlődésívet is.

De ami a lényeg: a tizenhét éves öcsém pölö imádta a filmet. Ő pedig az a rétege a közönségnek, aki tuti nem fog leülni megnézni a '74-es eredetit, ahogy a '78-as Halál a Níluson-t sem. Szóval én amondó vagyok, hogy amíg elfogadható minőségben dolgozzák fel a sztorikat (márpedig most ez történt), nyomják, ahogy a csövön kifér, legalább ez a generáció sem fog Agatha Christie nélkül maradni.

2018-02-11 18:07:39 TheDriver (3) #9

Én is tutira kihagyom, inkább megnézem az eredetit még egyszer :))

előzmény: kfiro (#8)

2018-02-11 17:23:00 kfiro (2) #8

Igen, igazad van, már a Port.hu is megírta:

"Még csak november elején mutatták be a Gyilkosság az Orient expresszen című Christie-adaptációt, de már meg is van a következő: a Halál a Níluson című regényből készül a következő film.

Ez is a Twentieth Century Fox égisze alatt jön létre, úgy tűnik, bejött nekik az egyik leghíresebb Poirot-sztori, és máris tervezik a következőt. Megint Michael Green (Logan - Farkas) írja a forgatókönyvet, és bár még nem született megállapodás, de várhatóan újra Kenneth Branagh fogja rendezni, és Poirot bőrébe is ő bújik majd."


Minden esetre azt is kihagyom, az biztos.

előzmény: TheDriver (#7)

2018-02-11 17:18:29 TheDriver (3) #7


A zárójelenet az egyik leghíresebb Agatha Christie regényre a Halál a Nílusonra utalt. Remélem nem lesz abból is egy remake, mert annak se lenne semmi értelme, a 78-as verzió minden igényt kielégített.

előzmény: kfiro (#6)

2018-02-11 17:13:04 kfiro (2) #6

Kár ezért az agyon CGI-ozott verzióért. David Suchet után már senki sem tudja Poirot-t felülmúlni.
A legjobb a 2010-es verzió, ott is elég jó a szereposztás.

Azért mert megvásároltak egy csomó nagy nevet és agyonnyomták nevetséges effektekkel,Milyen idiótaság, amikor Poirot és Mary Debenham, egy 100 m magas viadukt tetején, egy kétoldalt nyitott vagonnak az ajtajában ülnek le beszélgetni -10 C°-ban egy zakóban????? ki az az idióta, aki ezt kitalálta és mi az értelme???ez a film még nem lett jó, sőt egyenesen pocsék.
Ráadásul a költségvetése is többszöröse lehetett az előző verziókénak.

Remélem nem lesz folytatása, bár a vége azt igazolja, hogy jön a következő, valószínűleg a Gyilkosság Mezopotámiában lesz, amit ezek után biztos kihagyok. :-(

Jó szórakozást!

2017-11-22 13:04:48 opposition (3) #5

Abszolút egyet értek.
Számomra nem rossz ez...csak hát felesleges...

előzmény: BonnyJohnny (#4)

2017-11-13 22:41:49 BonnyJohnny (3) #4

Néha olyan érzésem van, hogy a tisztes iparosmunka degradáló, a hármas osztályzat pedig rossz. Pedig egyáltalán nem. Mondjuk álmosító film (ami egy nyomozós történettől azért nem üdvös), de talán én néztem fáradtan. Mindenesetre technikailag és színészileg kifogástalan, nem a film tehet róla, hogy ugyanezt megcsinálták már jobban.

2017-11-11 20:37:55 GothMan (3) #3

Rendkívül látványos, igazi mozi-film, és egészen a gyilkosságig remekül is működik. Utána viszont szép lassan leereszt, és a nyomozós szál csak sután összeillesztett darabkáknak tűnik, a finálé pedig már egy rossz giccsbe hajlik. Bár, ismerve a történetet, ez utóbbit nehéz is lenne másként prezentálni, azt hiszem.
6/10

2017-11-11 10:50:53 tomside (?) #2

Kisbarátom úgy értékelte a filmet, hogy eléggé VONTATOTT.

2017-11-04 23:18:13 TomPowell (3) #1

Branagh színésznek kiváló, Shakespeare-rendezőnek jó, stúdiófilmes direktornak pedig igényes iparos, ezt az új Orient Expressz is jól prezentálja. Megjelenítésében valóban impozáns (habár a CGI túl művi), de sokszor vért izzad, hogy a kor elvárásainak megfelelve felrázza az alapanyagot, miközben elengedni képtelen azt. Korrekt film, jó színészek (Michelle Pfeiffer ismét bizonyítja, hogy mekkora színésznő), de Lumet feldolgozása továbbra is felülmúlhatatlan.