Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Nálam sincs messze az ötöstől, a vége nagyon durva. Ami egyébként azért is nagyot húzott felfelé a filmen, mert odáig azt hittem, csak egy portrét kíván festeni szép csendben, dráma nélkül. Aztán jött a hidegzuhany. Bár az arányok kissé sajnos eltolódtak: a finálé már kicsit túl egyoldalúan próbálta piedesztára emelni a punk kultúrát és a rendszer ellen való lázadást, ami nekem necces volt.
Alvás után négyesről ötös. Kemény téma, hiteles, valósághű kivitelezés, ez gondolom a rendező személyének is köszönhető, hisz ahogy néztem abból a városkából származik ahol történtek az események.
Rendkívül közelinek éreztem magamhoz a szereplőket, már nem azért mert én is egy tarajos punk vagyok, de a viselkedésmód és a világszemlélet nem áll távol tőlem. Gyomorforgató volt a vége ahogy vígan kisétál a gyáva féreg, és éli tovább a tökéletes kis életét a hilfilger pólójában.
Azért így 20 év után a ronda szegecses feliratos dzsekik eléggé divatosak lettek és bárki vesz magának egyet a legközelebbi H&Mben. Ez még akkor szinte majdhogynem egy vádnak számított, hogy így öltözködnek. Az is röhej, hogy ezeket a dzsekiket pont az efféle hilfilger pólós egyéniségek hordják napjainkban. Felháborító.
Pár napig még biztos fortyogni fogok az egész témán.
Azt mondják Punks not Dead. Akkor meghalt egy és a társadalom kimondta: megérdemelted. Egyértelműen elfogult film és milyen jól teszi.
szerintem ez nagyon gáz.