La La Land (2016) ☆

Kaliforniai álom

(Damien Chazelle)

amerikai dráma, musical, szerelmi történet, vígjáték

4,0
★★★★☆
404 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-07-28 00:22:27 erasto (4) #77

Én is hasonlóan éreztem :)

Tegnapelőtt fáradt voltam, amikor is 30 perc után kinyomtam és azzal a véleménnyel tértem nyugovóra: ez nekem nem tetszik... Most, hogy frissebben és más hangulatban kezdtem bele a folytatásába, egészen más dinamikák értek, amik gyökeresen megváltoztatták a véleményemet :)

Az egyébként tényleg lapos első 20 perc után olyan kellemes, hullámokban jövő mosolyokat csalt az arcomra, amire nem számítottam!

Nagyon egyedi, nagyon látványos, nagyon szórakoztató!

8/10

előzmény: miraculum (#75)

2017-05-13 22:01:59 kfiro (2) #76

Nagyon nagy csalódás, az Oscar miatt néztem meg, de sajnálom a rápocsékolt időt.
Valójában végig sem tudtam nézni, mert belealudtam. :-(
Nálam ez a kettest jelenti, bármilyen jó is a híre egy filmnek.
Oscar-t semmi képen sem érdemelt, hál istennek nem is kapta meg, még a közelében sem volt.
Persze a többi kategóriába, ahol kapott az más tészta.

Ez egy réteg film és akinek tetszik, azt is el tudom fogadni, de az nem én vagyok. :-)

Jó szórakozást!

2017-05-06 10:47:07 miraculum (4) #75

Nagy hullámvasútra ültetett fel ez a film, az biztos. Minden adott volt pedig hogy üssön, szerettem a Whiplast, szeretem Emma Stone-t és Ryan Goslingot is, és a zenés filmekkel is jó viszonyt ápolok. Negyven perc után viszont ott tartottam hogy mindjárt lekapcsolom és adok egy kettest rá, annyira nem működött nálam. Aztán ahogy kevesebb lesz a színpadiasság és a nagyív lekanyarodik egy realisztikusabb színbe, a karakterek pedig kicsit kilépnek a papírmasé kereteik közül, és megvillantják az egyéni drámáikat, sokkal jobban magával ragadott az egész. Tetszett a vége is, egy langyos négyesre megérett végül a film, de hihetetlen mélyen kezdett, nem is értettem, mit nézek. Elképesztően felszínes volt az eleje, illetve majdhogynem a film teljes első fele.

2017-05-04 21:26:50 csabaga (4) #74

Azt Mancini direkt neki írta.

előzmény: BonnyJohnny (#73)

2017-05-04 21:15:17 BonnyJohnny (4) #73

És a Moonrivert is ő énekli.

előzmény: csabaga (#72)

2017-05-04 20:37:01 csabaga (4) #72

Akkor sajnos ez volt a szokás.Még egy szem dalt is szellemhang adott elő,a Félévente randevú c. filmben és ott is Marnie Nixon.Viszont a Funny Face-ben Hepburn maga énekel.

előzmény: Bubu (#71)

2017-05-04 20:24:21 Bubu (5) #71

Érdekes cikk.
Pont Audrey Hepburn adja elő szerintem a legszebben a Moon Rivert, mert annyi érzés van benne, amit semmilyen trillázással nem lehet überelni. Nem is értem, hogy gondolták ezt a szellemhang dolgot a My Fair Lady-ben.

előzmény: csabaga (#70)

2017-04-28 17:28:03 csabaga (4) #70

Szegény Natalie Wood,mennyit gyakorolt ő is,erre Marnie Nixon énekelt...

Ma már sokan ezt a szellemhangot elhibázott ötletnek tartják,ott is,más filmeknél is.A színészi beleélés többet számít a steril trillázásnál...
Érdemes elolvasni a My Fair Lady-nél feltett linkemet.:)

előzmény: Ugor (#68)

2017-04-28 17:18:29 csabaga (4) #69

Már oda is írtam a kiegészítések közé.:)

Néhány utalás akár véletlen is lehet...

előzmény: Ugor (#68)

2017-04-28 17:12:55 Ugor (4) #68

A West Side Story még beleférne szerinted? Meg, hogy csendüljön fel a mi hajdani közös dalunk újra a zongorán... :o)) stb.

előzmény: csabaga (#67)

2017-04-28 17:06:25 csabaga (4) #67

Az érdekességekhez beírtam azokat a címeket,ami biztos.

előzmény: Korben (#50)

2017-04-26 21:22:06 vincent vega (3) #66

ez nagyon gyenge filmecske volt.

2017-04-16 00:00:45 Bubu (5) #65

Az már színigaz, hogy más érzéssel álltam volna fel úgy a film után, csak én talán kevésbé pozitívval.
A J. K. Simmonstól most sem lett volna rossz a beszólás :D

előzmény: ZoLeEe (#64)

2017-04-15 23:13:47 ZoLeEe (5) #64

úgy értem hogy teljesen más érzéssel keltem volna fel a székből ha nincs az a végső 1-2 perc ami visszarángat a realitásba :D teljesen lényegtelen hogy "csak" mi lett volna ha féle flashback.

előzmény: Bubu (#63)

2017-04-15 17:14:35 Bubu (5) #63

Én nem értem, hogy lehet ezt a befejezést happy end mézesmadzagként értelmezni. Az egész egy nagy Mi lett volna, ha...: Akkor is befutottak volna mindketten, ha együtt maradnak? Biztos fel kell áldozni mindent a sikerért? kérdéskör "lejátszása". De a történet elejét is újragondolják, egyértelmű a helyzet... Plusz Mia a férjével érkezik

előzmény: ZoLeEe (#62)

2017-04-15 17:07:03 ZoLeEe (5) #62

Érdekes, így visszaolvasva a véleményeket és belegondolva tényleg nincs semmi értelem/konzisztencia a karakterekben és döntéseikben de ez az egész film annyira ízlésesen életszerűtlen hogy nézés közben abszolút nem tűnik fel a dolog. A színészek rendben vannak Stone hozza az elvártat, egyedül Simmons nem passzolt valahogy bele de talán azért mert ebben a zenei közegben eléggé nagy benyomást hagyott az emlékeimbe és vártam hogy zongorázás közben odabasz valamit Sebastian fejéhez "Not my fucking tempo!" felkiáltással.
Hozzátenném még,hogy zseniális a végén ahogy elhúzzák előtted a heppiending-mézesmadzagot és jön az érzés mint amikor zoknit kapsz a jézuskától... :D

2017-04-15 10:05:57 Bubu (5) #61

Töredelmesen bevallom, nem láttam a Donnie Darko-t és nem kedvelem Jake Gyllenhaalt...

előzmény: Bogár Bence (#60)

2017-04-14 23:00:28 Bogár Bence (5) #60

Jake Gyllenhaal kedveli ezt. :D

előzmény: Bubu (#59)

2017-04-14 22:48:28 Bubu (5) #59

Akkor majd ezután :)
A filmről amúgy ez az idézet ugrott be:
"And I find it kinda funny
I find it kinda sad
The dreams in which I'm dying
Are the best I've ever had
I find it hard to tell you
I find it hard to take
When people run in circles
It's a very, very mad world, mad world..."

előzmény: purplerain (#58)

2017-04-14 21:50:46 purplerain (5) #58

A következő filmje Armstrongról szól (vicces ha csak ennyit írok le, ugyanis Neil-ről van szó :D) és a holdraszállásról :)

előzmény: Bubu (#57)

2017-04-14 20:29:47 Bubu (5) #57

Tippem a következő Damien Chazelle filmre: egy jazz zenekar nagybőgősének útja a siker felé, akinek kivételesen, minden tiltakozása ellenére sikerül normális kapcsolatot kialakítania... :D
Amúgy a La La Land zseniális, nagyon meglepett, ahogyan a Whiplash is. És egy hete nem megy ki a fejemből a zenéje.

2017-04-10 16:47:24 kaamir (2) #56

Jogos :) Az Utazóktól semmit nem vártam, aztán mégis elszórakoztatott. Ettől sokat vártam, felidegesített. Az Utazókban a humor plusz egy jó pont, a La La Land fájdalmasan humortalan.

De amúgy tényleg ebből a szempontból nagyon hasonló a két film.

előzmény: Ágó (#55)

2017-04-10 16:27:31 Ágó (5) #55

Komolyan nem kötekedni akarok, de akkor az Utazók hogy lett négyes? :))

előzmény: kaamir (#54)

2017-04-10 15:48:07 kaamir (2) #54

Aranyos kis film, de az egész annyira trendi/fancy, műanyag divattermék, hogy a hajam égnek áll tőle. Nem a rendezőt kellett volna kiírni a végén, hanem a marketing-teamet.

2017-04-09 22:04:31 Demóna (4) #53

Mesés...:)

2017-02-17 16:20:00 Kalevala (3) #52

Igen, a youtube-on látható:
https://www.youtube.com/watch?v=iI5BPRrj554

előzmény: Ugor (#51)

2017-02-17 15:45:58 Ugor (4) #51

Erről voltak már ilyen kis összevágott videók is, hogy melyik jelenet melyik korábbi filmből való.

előzmény: Korben (#50)

2017-02-17 15:36:17 Korben (5) #50

A film elkészítésében a rendezőt számos musical-klasszikus inspirálta. Mely filmek lehettek ezek?

2017-01-28 09:06:44 caulfield (5) #49

Kicsit szerintem félremennek azok, akik megpszichologizálják ezt. Van egy pár terjedelmes írás arról, hogy mennyire önellentmondó Sebastian viselkedése, meg hogy bizonyos momentumok csak úgy megtörténnek a filmben és nincsenek kellően megalapozva. Érdemes összevetni a rendező előző filmjével a Whiplashel.
Eredetileg a Whiplash főhősét hozó színésznek volt szánva ez a szerep is, aztán jött a képbe Gosling, mivel úgy gondolták, hogy Teller nem tudna megbirkózni Sebastian gyengéd oldalával. Nem azért, mert nem jó színész, hanem mert Gosling fizimiskája könnyebben tudja hozni a figura oldottabb karakterjegyeit. A Whiplash nagyrészt inkább a görcsről, meg a fanatizmusról szól. Ott ugye a dobos egy pillanatban ajtót is mutat a szerelemnek, mert úgy érzi, hogy a lány veszélyezteti művészi kibontakozását (csúnyán mondva: a karrierjét). Ott a "szerelem" a tanár és a diák között van (egyszer talán majd egy görög filmes csinál ebből a kapcsolatból is valódi romantikus filmet, pórázzal, meg ostorral).
Itt viszont pont fordított a felállás. A tanár, aki itt étteremtulaj, kiadja az útját a minőségnek és szimpla háttérmuzsika játszására kárhoztatja a szorgalmasan klimpírozó Goslingot. Az inspiráló személy ezúttal a lányban testesül meg. A Whiplash női szereplőjét közel sem jellemzi az a fajta elhivatottság mint a La la land Miaját, ezért nem is tud megférni a buzgó Andrew mellett. Sebastianhoz azonban tökéletesen illik Stone karaktere, itt tehát nem egy kopasz karmesternek az “ölése" a mérvadó, hanem a lány ölelése. A Whiplashnek szépen leírható lelki útja van: egy párbaj két férfi között, igazi férfi film. (Úgy is mondhatnám, hogy a félelem filmje.) De ez a párbaj a La la landben is zajlik, ám itt már megjelenik az értelmezhetetlen, ami… csak úgy van, meg ami csak úgy megesik, spontán - a szerelem lélektanát nem lehet, de nem is kell leírni. Ebben a filmben a férfi ide-oda lökődik, önmagának ellentmond, két élet között őrlődik, felfokozódnak, - a Whiplash kényelmes fanatizmusához képest - kiterjedtebbé válnak a dilemmái. Gosling ezt az összetett állapotot nagyszerűen játssza el, Stoneról nem is beszélve.
Jó..., sokaknak a Whiplash jobb film, vitathatatlanul sötétebb is, meg az persze egy különc pszichodráma, és tényleg kiváló, de ebben a musicalben bontakozik ki csak igazán a rendező mondanivalója erről a bizonyos belső driveról, vagy miről, azáltal hogy egy színesebb, de mégis leföldeltebb környezetbe helyezi a hősét.

2017-01-26 20:13:35 chervoice (4) #48

Nekem nagyon tetszett a film atmoszférája, maguk a karakterek és a történet is. Voltak benne ugyanakkor olyan logikátlan, felesleges túlzások, ami miatt végül nem volt igazán átütő számomra.
Kiemelném a film lezárását, nekem egyáltalán nem tetszett és hiányoltam az igazán megalapozott/kibontott konfliktust ami megindokolta volna igazán, hogy miért is nem voltak képesek egy közös jövőt összehozni a fő karakterek. Valamit kb meglebegtetett a film (kommunikációs problémák, egymástól elágazó álmok -bár ezt megkérdőjelezném), de nem volt felépítve ez a rész. Inkább nyitva hagytam volna a jövőjüket, nem illesztettem volna be a film végébe hirtelen egy 5 évvel későbbi állapotot, egy tök random férjjel, akit nem is ismerünk, hanem a fantáziára bíztam volna az utolsó meghallgatás utáni eseményeket.

2017-01-24 16:45:17 fahejember (3) #47

Gondolkodtam a négyesen, de pár nappal később láttam a Kabarét, és zeneileg ahhoz képest - a jazzen és a főtémán kívül - ez annyira nulla, hogy nem tudom rá megadni.

2017-01-24 10:44:57 Ugor (4) #46

Mintha én írtam volna...

előzmény: Olórin (#45)

2017-01-24 00:17:56 Olórin (3) #45

Nagyon aranyos film, és... és... hát, igazából azt hiszem, nagyjából ennyi. De tényleg jó nézni.

2017-01-23 21:11:48 Hoqspok (5) #44

örülök hogy nem vagyunk egyformák akinek tetszett az úgysem tudja pontosan elmondani, leírni, hogy mi az ami magával ragadta, .. Ezt érezni kell az érzés pedig mindenkiben más és más ... részemről ez egy ötöst
No Comment

2017-01-22 13:17:48 Ágó (5) #43

Affene... Akkor ezt elszúrtam... :)

előzmény: zozonagy (#42)

2017-01-22 13:11:05 zozonagy (3) #42

Kizárólag a jó színészek miatt 3-as amúgy annyira bugyuta, hullámzó és giccses, hogy rettentő. Abban reménykedtem mielőtt beültem, hogy túlságosan előítéletes vagyok és előre beskatulyázom a filmet de nem, tényleg rossz. Elcsépelt, unalmas közhelyek, kínos percek; inkább a Haragban a világgal-t kellett volna még egyszer megnéznem. Ne nézd meg!! :-)

2017-01-16 19:19:27 berto (2) #41

Ingyen mozijegyet nyertem egy filmes oldaltól, és a nyeremény felhasználhatósága kötve volt egy adott mozilánchoz, viszont ott csak ezt az egy filmet játszották, amit nézhetőnek ítéltem. Szerencsére pénzt nem adtam érte, így igaz az a mondás, hogy „olcsó húsnak híg a leve”. Hozzáteszem, hogy nem utálom a musicaleket, pl. kedvencem a Kabaré, meg a Chicago, de a negyvenes évek amerikai látványos revüfilmjeit is kedvelem, főleg ha Fred Astaire, Ginger Rogers, Gene Kelly énekel és ropja a táncot. Nekem eleve gyanús volt a Golden Globe díjözön, részint azért, mert a mostanában díjazott filmek általában nálam nem nyerők, másrészt pedig a rendező előző filmjét is a mennyekbe dicsérték én meg eléggé unatkoztam rajta, J. K. Simmonst pedig a pokolba kívántam. Olvasva a kritikákat és a hozzászólásokat tudom, hogy negatív véleményemmel erősen a kisebbséghez tartozom, de ebben a filmben én nagyon kevés értéket találtam. Leginkább azt, hogy színes és szélesvásznú volt, aztán slussz. Történet semmi, nem volt benne egyetlen fülbemászó dal (tudom, a botfülem hibája!), egy-két olyan táncjelenet, amelyek nyomokban emlékeztetnek a régi nagyokra, és a két főszereplő is csak erős jóindulattal átlagos. Elnézést kérek azoktól, akik imádják ezt a filmet, nézzék meg minél többször, én még ha fizetnének érte sem tenném.

2017-01-14 12:55:18 Adam Taylor (5) #40

Elviselhető. Nyilván felirattal jobb, de nem vesz el belőle a magyar hang.

előzmény: flake (#39)

2017-01-14 12:51:57 flake (4) #39

Nagyon fontos volna megtudnom, mennyire szar a szinkron?

2017-01-13 22:36:01 Rorschach (5) #38

"Mindig szerettem azokat a mozikat, amik az olyan tök közhelyes igazságokat tudják hatásosan és erővel prezentálni, amikben én is hiszek és amikhez én is tudok kötni, de rajtam kívül szerintem még jópáran. A La la land gyönyörűen tesz le az asztalra egy ilyet"
Ladies and gents, az igazság. Mindig nagyszerű látni, hogy tudnak még Hollywoodban is úgy mesélni, hogy az élményszámba menjen. Lehetne cinikusan azt mondani, hogy ez csak a tartalom egyszerű újracsomagolása, de szerintem sokkal-sokkal aprólékosabb munka, óriási műgondot feltételez ez a film. Ez pedig tiszteletre méltó.

előzmény: Adam Taylor (#36)

2017-01-12 02:18:39 KaeL (3) #37

Ígéretesen indult, a nyitójelenet már majdnem elérte egy gyengébb indiai film színvonalát, de utána egyre laposabb lett. Hollywoodi alkotáshoz képest elmegy, de én egy díjat sem tudnék neki megszavazni.

2017-01-11 00:38:11 Adam Taylor (5) #36

Egyáltalán nem olyan film, mint vártam - és ez az elején még zavart. Aztán meg már nem, sőt!
Én baromira szeretem a musicaleket, az első fél órában viszont olyanok voltak a zenei betétek (sőt, a film is), mintha néhány filmrajongó filmes eljátszaná hogy musicalt csinál, és közbe még élvezik is, hogy ez ma már nagyon nem divatos. Persze az egész filmnek van egy összekacsintós paródiajellege, de én mindezzel együtt is úgy éreztem, az egész félrement. Épp csak egy icipicit, a vonalak és sarkak épp csak nem érintkeznek - de így is zavart.
Mert én valami színes-szagos LA musicalt vártam, amolyan posztmodern Egy amerikai Párizsban-t, vagy nem is tudom. De a Kaliforniai álom nagyon nem ilyen. Persze vannak benne zenei betétek, meg van egy rakat filmes plakát, megnézik benne a Haragban a világgal-t, szóval csomó dolog előtt fejet hajtanak, ami egyrészt az egész film hajtóereje, másrészt csak körítés. Szerintem konkrétan a nyitójelenet és a plakáton látható táncos szcénán kívül a zenei betétek nem is égtek be, nem azokra fogok emlékezni.
Hanem a két figurára. Az a helyzet, hogy a főhősök egyszerűen nincsenek megírva, szellőként fújják őket a dallamok ide-oda. Mégis tele vannak élettel, és hihetetlenül szerethetővé válnak, hála Goslingnak és Stone-nak, mindketten zseniálisak. Viszont kell egy kis idő, míg megismerjük őket, míg feltöltődnek. Miután ez megtörtént, nálam sziklaszilárdan állt a film.
Mindig szerettem azokat a mozikat, amik az olyan tök közhelyes igazságokat tudják hatásosan és erővel prezentálni, amikben én is hiszek és amikhez én is tudok kötni, de rajtam kívül szerintem még jópáran. A La la land gyönyörűen tesz le az asztalra egy ilyet: lehet, hogy néha elkapja a hév az embert, főleg abban a városban, ahol elvileg az álmok valóra válnak, viszont a való élet nem úgy működik mint egy film, vagy legalábbis nem teljesen. Attól, hogy szeretünk valakit, még nem leszünk örökre együtt, mert ez nem így működik. És igen, eltelik 5 év, elváltak útjaink, mindenki járja a sajátját. De nem lenne szebb egy musicalben élni, ahol egy dallal minden megoldható, az idő nem csak megállítható de vissza is pörgethető, mi pedig mindent kijavíthatunk? Chazelle remekül használja fel a musicalek hatásmechanizmusát a zárójelenetben. Akárcsak a Pi életében, itt is két sztorit látunk: teljesen nyilvánvaló, melyiket választanánk legszívesebben. Aztán ez a buborék is kipukkad, és minden megy tovább mint eddig.

2017-01-10 19:18:51 GeryFlash (5) #35

Valami olyasmi. Kíváncsi lennék, mennyire szeretném ezt a filmet ha mondjuk McAdams vagy Vikander játszotta volna. :D De tényleg, most nem volt számomra se ellenszenves se modoros Kő Emma.

előzmény: ChrisAdam (#34)

2017-01-10 19:13:24 ChrisAdam (5) #34

Nem szeretem különösebben a romantikus filmeket. Utálom a musicalt. Emma Stone NO1 hatere vagyok, rühellem a mimikáját és az egész személyiségét, számomra a Birdmant is erősen lehúzta ripacskodása.
Ritkán egyezik a véleményem a Golden Globe/Oscar szakértőivel.


Akkor itt tényleg valami nagy csoda történt. :)

előzmény: GeryFlash (#33)

2017-01-10 19:08:00 GeryFlash (5) #33

Nem szeretem különösebben a romantikus filmeket. Utálom a musicalt. Emma Stone NO1 hatere vagyok, rühellem a mimikáját és az egész személyiségét, számomra a Birdmant is erősen lehúzta ripacskodása.

Ritkán egyezik a véleményem a Golden Globe/Oscar szakértőivel, de most igen. Ez a film, talán a valaha volt legszebb romantikus filmje, és jó eséllyel válhat a Hair után a legikonikusabb musicalé.

A filmre amikor beültem már az első 4 perc után éreztem, ez nem nekem való, ebben indokolatlanul táncikálni és énekelgetni fognak. Szerencsére nem így történt (vagy ha igen, akkor jól átvertek). Annak mondom, aki utálja a muscialt nyugodtan nézze meg. Szerintem nem lett túl sok táncos jelenet, ami van az meg vagy látványos, vagy vicces (igen, tényleg az, pedig nem kenyerem a jópofizós clean jokeolgatás).

A zene egyszerűen hihetetlen, akárcsak a Whiplashben itt is van változatosság. Nem gyakran teszem be mozi után rögtön egy filmnek a soundtrackjét, itt mégis.

A színészek. Gyakorlatilag kettő van, Gosling és Stone. Nos Stone tényleg soha nem lesz kedvenc színészem, itt tényleg korrekt, helyenként még számomra is szerethető volt, amellett remekül énekelt, arcjátéka is rendben volt és nem csak a tipikus ,,elpirulok illetve flegmán arréb nézek" eszköztárját hozta. Tényleg rendben volt, Oscar szerintem túlzás lenne, de jelölés megérdemelt lehet.

Gosling. Hát Gosling papa megint megcsinálta, lehet vele meg a másik oldalról vagy elfogult, de egyszerűen zseniális volt. Korábban a Drive miatt sokak által be volt skatúlyázva a ,,jóképű faarcú közepes kategóriába" , de a divat fikázókra ismét rácáfolt (drámai szerepekben már korábban nagyot ment a Túl a fenyvesen, de főleg a Blue Valentine-ban, és a tavalyi Nice Guysban megmutatta, szarik arra a rajongók által kreált cool imázsra).
A szerepet kisújjból hozta, pazarul megtanult táncolni és zongorázni (utóbbi 4 hónap intezív tanulás eredménye, a filmben lévő összes számot ő játszotta), emellett a dalokban a vokálja is nagyon rendben volt.
Nem tartom korrektnek, hogy Gosling, aki egy nagyon színész előbb kapjon Oscart mint Bale, Gyllenhaal vagy Tom Hardy, akik régóta megérdemelték volna már azt a szobrot, de ettől függetlenül ha náluk nem is lesz jobb színész, idén teljesen megérdemelten zsebelheti majd az Oscart.

A film meg összeségében nagyon profi munka volt. Az első 10-15 percben úgy éreztem ez is egy sablonos, mű gondokkal teli romkom lesz, de szerencsére nem jött be. A dialógusok akár csak a Whiplashben most is nagyon életszerűek, semmi modorosság, a poénok is teljesen rendben voltak. A történetvezetés a 4 ,,egységen" (nem akarok spoilerezni) való vezetése sem forradalmi, de jól működik.
A befejezés: Szerintem az egész film legnagyobb érdeme (Gosling játéka és a zenei felhozatal meleltt). Ilyen korrektül, giccs nélkül befejezni egy romantikus filmet szinte lehetetlen, hihetetlen az a művészi húzás, amit Chazelle eszközöl a kicserélt szereppel. Annyi féle képpen el lehetett volan szarni, egy indokolatlan és légből kapott happy endel vagy egy Titanic féle nyál tengerrel. Nem, a rendező ennél nagyobb klasszisokkal bírt. Szerintem utoljára ilyen szép és tökéletes befejezést az About time-ban láttam.

Egy szóval mindenkinek ajánlom a filmet, azoknak is akiknek a musical/romantikus film szó hallatára a szőr is feláll a hátukon. Nem tökéletes film, maga a sztori azért nem olyan roppant mély tartalmú, de ettől függetlenül rendben van.

10/8,5

2017-01-09 15:20:09 Ágó (5) #32

Nem "sodródom". Éljenzek és együtt örülök velük. :)
Mellettem is elment már pár film... most örülök, hogy nekem, hozzám szólt, amit láttam.

Szerintem sok éve nem idézett senki profibban és eredetibben múltat, sok éve nem dobogtunk ennyien a lábunkkal egyszerre ritmust a moziban, sok éve vártam már, hogy ennyire belemerülhessek egy filmbe. Köszöntem, ötös, maradjon állva! Hasonlókat szívesen fogadunk! ;)

előzmény: Ugor (#30)

2017-01-09 15:13:38 ryood (?) #31

már az előzetest is nehezemre esett végignézni.
kínszenvedés volt.

előzmény: Ugor (#28)

2017-01-09 13:47:06 Ugor (4) #30

De. Ismerős. Sodródj. :o)

előzmény: Ágó (#29)

2017-01-09 13:25:22 Ágó (5) #29

Tömeg az utcán... éljenzés az ablak alatt... nem ismerős ez a nyárról? :)) Bocs...

Én személy szerint nagyon örülök a sikernek és éljenzek az utcán az istenadta néppel. :)

előzmény: Ugor (#28)

2017-01-09 10:59:29 Ugor (4) #28

Most, hogy kazalra nyert a film, meg mindenki karikázóst lejt örömében, tökre kívül rekedtem a civilizáción. Mert ha utálhatnám ezt a filmet, akkor nagy lendülettel fikázhatnám, dobálhatnék be műanyag palackokat, sörösüveget meg petárdákat a pályára, szidhatnám a zsűrit meg az anyjait, meg minden, de hát nem utálom. Kedves kis film ez. Meg helyesek a szereplők is, meg szépen szól a zene. Hát így csak elnézegetem, hogy hömpölyög a karnevál az utcán az ablak alatt.

2017-01-08 22:51:06 Ugor (4) #27

Na, ezzel itt majdnem mind egyet is értek.

előzmény: Rorschach (#26)

2017-01-08 22:35:15 Rorschach (5) #26

Én a Szerelmes Shakespeare topikjában kifogásoltam valami hasonlót. Ott erre azt a választ kaptam, hogy "néha sok díjat nyernek filmek azzal, hogy nem akarnak nagy műnek látszani, csupán szórakoztatni" (copyright by csabaga). Valami ilyesmivel tudom védeni a La La Landet.

Az alapsztori nem fogja megváltani a világot, de a film minden kockájáról süt a gond, a szándék, hogy valami minőségit alkossanak. Már a nosztalgikus, romantikus musical kategóriában. Számomra sikerült is, nekem ennyi elég.

Tipikusan az a film, amiben nem a "mi" a hangsúlyos, hanem a "hogyan". Bár most, hogy így belegondolok, a Whiplash is ilyen volt. A sztorit két mondatban össze lehet foglalni, mégis mennyivel több az a film (is), mint a zanzája.

előzmény: Ugor (#25)

2017-01-08 22:22:35 Ugor (4) #25

Nos, még az is lehet, hogy ő csak annyi, de akkor viszont meg annyira sem elég érdekes. Hozzáteszem, nekem. Valahogy valami több kellene annál, hogy jön az egyik meg nem értett, meg a másik meg nem értett, aztán egy darabig egymást sem értik meg, aztán perdülnek egy csüccsöst és hívest, és akkor még szét is perdülnek szana. Később meg a rögös úton meg még egyszer véletlenül, és marad a fájdalmas, kis grimaszos intés. Szép történet ez, de tényleg. És én vevő is vagyok minden ilyenre. De hát az itt valami világsiker lenne, vagy mi... nem egy matiné a TV 24-en.

előzmény: Rorschach (#24)

2017-01-08 21:58:05 Rorschach (5) #24

Elolvastam, amit lejjebb írtál Gosling karakteréről. Bevallom őszintén, nem gondoltam bele, hogy szúrhatja valaki szemét, szerintem egyáltalán nem inkonzisztens.
Pusztán egy klasszik öntörvényű, romantikus alak, egy sebzett szív, ha tetszik, aki egy álmot kerget, amiről mélyen odabenn már ő maga is lemondott.
De persze kinek a pap, kinek a papné, néha nekem is leveri a biztosítékot egy-egy olyan húzás, ami mindenki más szitáján átmegy, van ez így. Szerintem ennyi "szenvedély" (nem vagyok benne biztos, hogy a jó szót találtam meg) egy alapvetően bohókás musicalben simán elfért.

előzmény: Ugor (#23)

2017-01-08 21:39:50 Ugor (4) #23

Végül is... örülök neki, ha valaki így örül. De jobban örülnék, ha jobban örülhetnék.

2017-01-08 21:35:20 ChrisAdam (5) #22

Úgy van! Minden szavaddal egyetértek, a spoilerben írtakkal is. Örülök, hogy tetszett! :)

előzmény: Rorschach (#21)

2017-01-08 21:30:51 Rorschach (5) #21

Egyszerre a legprofibban megcsinált és a legnagyobb szívű film idén. Melegen ajánlom, hogy hármasával dobálják neki az Oscar szobrokat.

Nem is tudom, mit emeljek ki; a főszereplő páros a csillagot is lejátssza (meg táncolja-dalolja-zongorázza) az égről, Chazelle odaadása szinte példa nélkül áll, Hurwitz zenei atyaúristen, a képek pedig... azok a képek!
Nem lehet nem beleszeretni a La La Landbe, na.

Mindamellett Damien Chazelle már másodszor ültet fel a hintalóra. Mikor először néztem a Whiplash-t (azaz úgy ezerötszáz megtekintéssel ezelőtt), a film vége előtt úgy tizenöt perccel úgy éreztem, zsákutcába terelte saját magát a film. Elképzelésem nem volt, hová akarhat kilyukadni, hogy lesz ebből kerek, kielégítő egész. Aztán pofánvágott a filmtörténelem. Itt is valami hasonló játszódott le, még ha kicsit kevésbé látványosan, de annál érzelmesebben is.
Nagyszerű film, csak ajánlani tudom. Bárkinek, engem speciel tízből kilenc musical az őrületbe kerget, aztán tessék, itt a tizedik.

2017-01-06 18:41:36 Újpest Ostora (1) #20

Nyilván nem nekem készült, de ezt figyelembe véve sem érzem, hogy a nosztalgiavonat fénysebességbe kapcsolásán kívül lenne más mutatvány a filmben.

2017-01-05 22:05:56 Ágó (5) #19

Azt kell mondjam, korrekt vélemény. :)
Nem a te filmed, ennyi. Én sem voltam népszerű ismerősi körömben pl. a Csontok és skalpok miatt. Van ilyen.

előzmény: Jason13 (#18)

2017-01-05 21:50:29 Jason13 (2) #18

Osztályzatommal itt biztos nem leszek népszerű, úgyhogy először is megpróbálom tisztázni a dolgokat.
Sose szerettem a musicaleket és a romantikus filmeket, ez a két műfaj az, melyek rendkívül távol állnak tőlem és csak nagyon ritkán vállalkozok arra, hogy önszántamból leüljek ilyen alkotások elé.
A Kaliforniai álomra is csak azért ültem be, mert egyik kedves ismerősömmel kompromisszumot kötöttem, ha ő eljön velem egy olyan filmre, ami csak engem érdekel, akkor majd én is beülök vele valamire, ami engem annyira nem izgat. És ez lett belőle.
Útban a mozi felé azért próbáltam jó képet vágni a dologhoz, hiszen a rendező előző munkája, a Whiplash az egyik kedvencem és már nyár óta azt hallani, hogy a La La Land az idei Oscar nagy esélyese lehet. Így már kissé pozitívan tekintettem az előttem álló két órára, plusz a főszereplő párost is kellően tehetségesnek tartom.
De a befejezés után alig tudtam kivánszorogni a teremből, annyira megbódított ez a darab és sajnos nem pozitív értelemben.
Az operatőri munka és úgy egészében a látvány előtt nekem is muszáj kalapot emelnem, mert ilyen téren tényleg pazar a film. És a történetben is akadtak azért olyan elemek, melyek tetszettek, például a jazz és a mozi világának szembeállítása.
Viszont összességében én ezzel nem tudtam mit kezdeni. Hiába a jó színészi játék, a két főszereplő románcán én csak unatkozni tudtam, ahogy a cselekmény nagy részén is. A musical-betétektől pedig az arcomat kapartam.
Egyedül a befejezés az, ami valamilyen szinten még tetszett is, mivel az úgy-ahogy megtudott lepni. Nem számítottam arra, hogy a finálé földhözragadtabb lesz, mint a rengeteg cukormázzal nyakon öntött előzmény. De még ezt sem tudtam teljes mértékben élvezni, mert a végére azért még csak belefért egy kis klippszerű, rózsaszín ködben úszó táncikálás.
Azt viszont elismerem, hogy objektíve ez nem egy rossz film. Sőt, egy igencsak minőségi alkotás a műfajon belül, amit a romantikus lelkületű nézők joggal szeretnek és ha az Akadémia odaad a készítőknek egy díjat a vágásért vagy az operatőri munkáért, az megérdemelt lesz.
Viszont az én ízlésemnek ez nagyon nem feküdt.

2017-01-02 22:22:53 tomside (4) #17

Szép, színes szerelmes mese a legnagyobb klasszikus hollywoodi üzenettel, hogy soha ne add fel az álmod. Jó a tálalás, jók az alakítások, jó az egész, ahogy van, csak épp nem zseniális. Ha Hollywood szénné díjazza, az pusztán öntömjénezés lesz. Szóval a filmet szinte feltétel nélkül szeretem, csak ez Hollywoodról nem mondható el.

2017-01-02 22:02:37 pókháló (2) #16

Rettenetes volt, giccses, üres, felszínes. Biztosan nyer egy csomó Oscart... sajnos.

2017-01-02 16:29:18 ydol73 (4) #15

Lehet kritizálni, bugyuta történet, klisék, nem elég erős zene stb. De hátra kell dőlni a székben és élvezni... Hollywood most azt teszi, amihez ért: szórakoztat.

2016-12-31 22:10:39 zsandar filip (2) #14

Úristen! Mi volt ez?

Ismét úgy jártam, mint annak idején a Nyomorultakkal. Hetek óta a várakozás, hiszen nagyon kedvelem a musical-zenés darab műfajt. Ráadásul a Whiplash alkotójától.

Sajnos olyan harmatosan gyengére sikerült, minden egyes szempontom szerint, hogy én is könnyeztem a végére, akár sokan… Csak épp ők az elragadtatástól.
Halovány forgatókönyv, szakadozott a rendezés, kisdedóvóba való szájba rágós narratíva. Csetlő-botló főszereplők / Jaj, nekem ti Ginger és Fred!/ szinte bájosan bajosan táncikálva. Hangocskák finom, keserédes dallamocskákkal.

Édes hályog, nyálas,sematikus üzenet.Szörnyű.

2016-12-30 17:06:49 nejmed (4) #13

Küldöm mindenkinek, aki imádja
Király film, menjetek a moziba. :)

2016-12-30 15:21:39 MicaHiro (4) #12

Nekem is csak 4-es ez most. Igazi nagy bajom nincs a filmmel, de valahogy az 5-höz még hiányzik egy kicsi. Talán csak egy 2. megtekintés.

2016-12-30 14:54:22 henisz (3) #11

Nekem is amúgy azok a bajaim nagyrészt filmmel, amiket Ugor írt. Valamint Chazelle néha túllő a célon a túlzott romantikával, gondolok itt a Planetáriumos jelenetre. Szerintem ezt simán ki lehetett volna hagyni, nekem égnek állt tőle a hajam. Valamint vannak hibák a filmben, amik nagyon feltűnőek és nem tudom eldönteni, hogy direkt lett bennehagyva, utalva arra, hogy ez azért mégsem egy klasszikus musical vagy pedig a rendezőnek így tetszett. Gondolok itt Ryan Gosling táncolására, néha olyan fejet vágott mikor táncolt, minta azt gondolná magában, hogy Húha ezt jól elbénáztam, és igazából tényleg olyan kis nyomin táncol. Ami azért fura, mert Emma Stone szinte tökéletesen táncol és énekel mellette. Nekem fura volt az a disszonancia is, ami a filmből áradt, hogy vegyítette a klasszikust a modernnel, és kicsit katyvasz lett ettől, valamint olyan mintha Chazelle nem tudta volna eldönteni, hogy vidám vagy szomorú filmet csináljon-e. Sok kritikában olvastam, hogy ez az év filmje, de szerintem ez egy erős túlzás, ha azt nézzük, hogy olyan filmek voltak idén, mint az Érkezés, A szoba, A nagy dobás, Kubo és a varázshúrok stb. Nem rossz film a Kaliforniai álom, de süt róla, hogy kritikusoknak/filmimádóknak készült, akik észreveszik az össze filmes utalást és szinte egyszerre mondják Ryan Goslinggal, hogy: "Úristen! Te nem láttad a haragban a világgal-t?" Kicsit olyan ez a film, mint a Birdman, amivel az átlagos mozinéző nem nagyon tud mit kezdeni.

2016-12-30 14:18:33 critixx (?) #10

Csak egy apró megjegyzés: ez a "szerelembe esik" olyan szinten magyartalan kifejezés, hogy az már fáj. Inkább "szerelmes lesz". Sajnos egyre jobban terjednek az ilyenek, mert sok ember szó szerint lefordítja az interneten olvasott angol kifejezéseket ahelyett, hogy megtalálná a helyes magyar megfelelőjüket. Bocs, kicsit OFF volt.

2016-12-30 09:27:35 purplerain (5) #9

Jól van végül is négyest adtál rá így is, tehát nem dől össze a világ :) Ugor-junk :) (bocs :))

előzmény: Ugor (#8)

2016-12-30 09:19:34 Ugor (4) #8

Na, ez aztán pont nem rám jellemző, hogy hibát keresni mennék valaha is bármilyen filmre... mindig azt írtam mindenhol, hogy azért nem érdemes moziba járni. Ha sikerül valamibe elmerülnöm, akkor én vagyok a leghálásabb érte.

előzmény: purplerain (#7)

2016-12-30 08:27:15 purplerain (5) #7

Itt a megoldás:

Legközelebb csak dőlj hátra, engedd el magad, ne érezz kényszert, hogy hibát keress (még ha arról könnyebb is írni mint a jóról), lazulj bele élvezd és meglátod sokkal-sokkal jobb lesz :) :) :)

előzmény: Ugor (#6)

2016-12-29 23:05:11 Ugor (4) #6

Zavaraim: Sebastian karaktere először tök feleslegesen büdösparaszt módon bemutat egy jócsajnak egy hídon a kocsijából. Aztán teljesen tutyimutyi módon, határozatlanul töketlenkedik otthon. Aztán lázad a kommersz ellen a munkahelyén, jól bezenél egy antiszociálist, aztán könyörögni kezd, csóvál, csóvál, hogy jaj, nem úgy volt ám az. Kirúgják, erre megint töktahón fellöki ugyanazt a jócsajt, aki az egészről nem is tehet semmit. Később vicces mellébeszélés után ropnak egyet a nővel. Aztán eladja lelkét, aláír az ördögnek, feladja álmait, elveszik a szolid megélhetésben. Aztán keményen kicibálja a nőt az apátiából, és visszakeménykedi az álmai világába. Aztán bejelenti, hogy ilyen az élet, veszni hagyja. Aztán a nő hagyja veszni. Aztán mindenkinek megvalósulnak az álmai. De mégsem... Hát szóval, izé... De lehet ám, hogy csak én vagyok a különc, meg a nehézfejű.

2016-12-29 21:54:44 ChrisAdam (5) #5

A tánc indul, háttérben a trombita és a zongora megkezdi dallamát, laza dobkíséret és bőgő hozzá, Chazelle elregéli a film, a zene, különösen a jazz iránti szerelmét, miközben két tünemény pedig a vászonra álmodja románcát olyan egyszerűen, aranyosan, csodásan, aprókat mosolyogva, miközben a lágy dallamok a pálmafás, narancsvörös los angeles-i alkonyban megjelennek.

Az év filmje. Imádom. Hangulat a köbön.

2016-12-29 20:05:35 Ugor (4) #4

Hát most nehéz is melegében, mit is mondjak. Nem azért, mert úgy el lettem ájulva, hanem mert azért igen is, meg nem is… Szerintem mindenki nagyon nagy várakozással megy moziba erre a filmre, a lovin ráfogadnak mindenhol tétre meg befutóra. Pedig hát… Olvastam valami címet, hogy Ryan Gosling leénekelte volna valakiről a bugyit… lehet, hogy egy másik filmben. Ez nem volt az. Viszont hozzátenném, hogy sokkal szimpatikusabb volt, mint eddig bármikor. Emma Stone-t meg hát imádtam, na! A filmet meg nem olyan nagyon. Mert musical-nek elég híg. Igen elvétve vannak benne énekes, táncos részek, azok viszont nem túl rosszak, és nem túl jók. Néha gondolkodni kell, hogy szándékosan parodizál valami hollywoodi giccset vagy sem. A színek, a beállítások néha mintha erre törekednének. Meg még azt is megkockáztatom, hogy a film a közepéig elég unalmas is. Nem történik benne igazán elég dolog, nincs benne maradandó jelenet. Azután jobb lesz, a végére még erős érzelmeket is képes korbácsolni, már annak, aki fogékony rá, szépen ringat, meg megmardos egy kicsit, de a történés nem lesz több, a mű erényei nem gyarapodnak számottevően. Nézzétek meg, nem kihagyható, de nem tudom, meddig fogok emlékezni rá.

2016-12-15 18:43:01 Ágó (5) #3

Nem mindenki volt a tegnapi vetítésen. :)
December utolsó hetétől kezdve nyugodtan megvitathatod majd itt azokat a bántó hibákat, amik mellett nem lehet elmenni. :)
Addig mi tűkön ülve várakozunk...

előzmény: henisz (#1)

2016-12-15 16:14:49 Ugor (4) #2

Nem emészti, hanem gondolom, még nem is látta... )) Olyan kaját nem tudok emészteni, amit még nem ettem meg. Majd hónap végén.

előzmény: henisz (#1)

2016-12-15 16:02:05 henisz (3) #1

Úgy látom még mindenki emészti a filmet. :)
Tegnap láttam és vegyes érzéseim vannak, volt ami nagyon tetszett a filmben de volt ami egyáltalán nem. Ami nagyon jó volt, hogy az egész alkotáson érződött, hogy Chazelle a zenén kivül a mozit is mennyire szereti. Tele van filmes utalásokkal, a nézők felé pedig többször kikacsint arra utalva, hogy nem érdekli tetszik-e nekik ami látnak vagy nem. Sugárzik az egêsz filmről, hogy szívből csinálták, de mindezek ellenére a hibái mellett sem lehet elmenni sajnos.