Deconstructing Harry (1997) ☆ 👁

Agyament Harry

(Woody Allen)

amerikai vígjáték

3,8
★★★★☆
339 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-11-24 14:50:20 csabaga (3) #7

Háromszor is rápróbáltam, nem az igazi, túl szétszórt, néhány jó poén akad csak.
A rendezőtől, az alkotói válság témában a Csillagporos emlékek jobb film.

2015-02-09 00:19:51 Cesare Gonzago (5) #6

Nagyszerű volt látni ezt a filmet tizenöt év után. Igazad van, ide jutott Alvy Singer húsz év után. Az egyetemig megtett autóút, valamint az álom- és emlékképek feltűnően emlékeztetnek Ingmar Bergman A nap vége című filmjére.

előzmény: Jereváni Rádió (#5)

2015-02-07 00:05:51 Jereváni Rádió (5) #5

Húsz év után ennyi maradt Alvy Singerből. A film maga neurotikus, direktbe szabdalt, mintha egy keserű folytatása lenne az amúgy is keserédes Annie Hallnak. Szerintem nem véletlen, hogy Woody Allen itt is abban a zöld katonai zubbonyban van, mint az 1977-es alapműben. A jelenetek változó minőségűek, nem olyan egységes egész, mint az Oscar-díjas film, de van amikor annyira súlyos, hogy betegre röhögöm magam tőle. Mégsem ezért ötös, hanem a finálé miatt, ennél csodálatosabb befejezése talán egy WA-filmnek sincsen. Bravó!

2011-11-04 13:30:56 Csende Kristóf (5) #4

A 2. legjobb Woody Allen film (az első az Annie Hall). Hihetetlen jó hangulata van, és a kis közbe-epizódok is érdekesek.

10/10

2009-05-27 19:38:13 limupei (4) #3

a sztárparádé nagyon tetszett, bár egyesekkel fájóan keveset foglalkozott a film.

Tipikus Allen. Kedvenc ilyen momentumom az Árnyak és ködben van. Kathy Bates és Jodie Foster szerepe, hogy vihogjanak egy asztalnál, aztán mondjanak egy-egy mondatot.

2009-05-27 19:03:41 Dió (3) #2

Nagyon jól indul, csak aztán valahogy túlcsordul a stílus, és maga a film is agyament lesz... a sztárparádé nagyon tetszett, bár egyesekkel fájóan keveset foglalkozott a film. Gyenge hármas, és nem ez az első Woody Allen film, ami után azt mondom, hogy nem nekem találták ki...

2009-02-13 00:36:33 -senki- (3) #1

Vannak benne jelentős, meghökkentő húzások de az egész nem áll össze egy filmé. Pont olyan mint a főszereplő aki mindig a nőit írja le könyveiben, csak itt filmen teszi ugyanezt Allen.