Kritikák, elemzések
[nezozug.prae.hu] Kairó bíbor rózsája (The Purple Rose of Cairo - 1985)
Az még hagyján, hogy a néző megunhat egy filmet, de mi történik, ha a film szereplőjén uralkodik el ez? A Kairó bíbor rózsája c. zenés mű főszereplője, Tom Baxter (Jeff Daniels) pont ilyen helyzetbe kerül: már nem bírja tovább, hogy folyton csak bámulja őt a nép, neki friss élményekre van szüksége, tehát egyszerűen lelép a filmvászonból és közli Ceciliával (Mia Farrow), a lumpen férjétől megviselt, már csak a moziálmokban hívő pincérnővel, hogy udvarolni fog neki. Mielőtt bárki felocsúdna a döbbenettől, a páros elhagyja a filmszínházat.
[filmbuzi.hu] Kairó bíbor rózsája (The Purple Rose of Cairo)
Igazán kellemes meglepetés a film, előzetes gyanakvásommal ellentétben a legkevésbé sem emlékeztet a „szokásos” Woody Allenre, teljes mértékben hiányzik belőle a rendező védjegyévé vált neurózis. Talán tiszteletlenség ilyet mondani, de az is előnyére válik a filmnek, hogy Woody Allen nem szerepel benne, ő csupán megírta a később Oscarra jelölt forgatókönyvet és megrendezte, mindkettőt hibátlanul. Az eredmény egy, a 30-as évek New Jersey-jében játszódó, kissé szürreális, valóságot és fikciót összemosó romantikus vígjáték. Tényleg romantikus és tényleg lehet rajta nevetni.
[filmvilag.hu] Kairó bíbor rózsája
Amilyen karakterisztikusan jelennek meg bizonyos időszakonként a képzőművészetben a „kép a képben” ábrázolások, olyan természetes, hogy moziban is egyre gyakrabban láthatunk „film a filmben” megoldásokat. Az esztétikai tudat önmagára ébredésének, a művi valóság filozofikus megközelítésének jelzései ezek, s többnyire sajátos „csapdaként” funkcionálva, a huszadik század jellegzetes szarkazmusával leplezik le önmagukat. Magáról a moziról, illetve a mozi-álom és a hétköznapi létezés viszonyáról azonban olyan pontos képet (egyúttal kor- és kórképet), amilyent a filmet író és rendező Woody Allen mutat be a Kairó bíbor rózsája című filmjében, egyszerűen elképzelni sem tudtam volna korábban.
[smokingbarrels.blog.hu] Kairó bíbor rózsája / The Purple Rose of Cairo (1985)
Kevés karizmatikusabb, szerzőibb alkotó létezik a filmvilágban, mint Woody Allen. Róla különösebben még sosem beszéltem, úgyhogy ezt a kis bevezetőt kihasználom arra, hogy elmondjam, hogy nem vagyok egy kifejezetten nagy WA-rajongó. Nem is láttam túl sok filmjét, és igazán rossz munkájával még nem is találkoztam, de maga az Allen-varázs sosem ért el engem. Allen hihetetlenül nagy gondolkodó, az életünk rezdüléseiről rendkívül releváns meglátásai vannak. Ilyen szemlélettel pedig nagyon kevesen rendelkeznek, ennek ellenére sosem éreztem, hogy átszakadt volna az a bizonyos gát köztem és Allen között. Talán nem véletlen, hogy egy kevésbé ismert munkájával találtam meg szinte teljes mértékben a közös nevezőt.