Silence (2016) ☆

Némaság

(Martin Scorsese)

amerikai-mexikói-tajvani dráma, történelmi film

3,9
★★★★☆
163 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-04-16 23:19:49 hhgygy (4) #77

Szép film volt, megerősített hitetlenségemben, abban, hogy egyik vallásnak sincs különösebb értelme, mint a halálfélelem valamiféle meg/feloldása (Paraiso, Paraiso, eljutunk a Paradicsomba, erre vágyik a sártúró japán parasztlány és a magát felrobbantó iszlám terrorista is, hogy aktualizáljunk). Azonkívül megerősített abban is, hogy a másságot elfogadni munkás, sokkal könnyebb bezárkózni a mást meg irtani.
Ami az úgynevezett szentségek meggyalázását illeti (rátaposás, megköpködés), erre pl. külön tanítás van a muzulmánoknál: ha ilyen vészhelyzetbe kerülsz, mint amit a filmben látunk, simán tagadd meg a hitedet (Taqiya).
Amúgy sem értem, hogy a főszereplőkről hogyan lehetne eldönteni, hogy magukban - ott legbelül - megtagadták-e a hitüket vagy sem. Meg azt sem, hogy miért nem lehet egy hitet önállóan, mindenféle intézményhez és közösséghez tartozás nélkül gyakorolni. Hiszen ebben az esetben semmi jelentősége, hogy egy inkvizítornak mit nyilatkozol, akár havi gyakorisággal is. Bocs, hosszú voltam és részben off, de tényleg jó film volt, elgondolkodtató.

2017-04-01 17:54:35 Varga Ádám (5) #76

na remek, ezt is meghallgatom :)

előzmény: caulfield (#75)

2017-04-01 11:03:56 caulfield (4) #75

Azért nagyszerű, hogy vannak ilyen rádióbeszélgetések, még ha kicsit talán csaponganak és túl tömény is. Bár mondják, hogy nem tudtak rendesen kibontakozni, a műsor keretei igen szűkösek.

Egy amerikai püspök, Robert Barron is beszél a filmről. Megéri megnézni ezt is. Különösen azért, mert érdekes látni, hogyan értelmezi félre a filmet, szerintem.

előzmény: Varga Ádám (#72)

2017-03-30 23:22:26 Varga Ádám (5) #74

Nincs mit :)

előzmény: Ágó (#73)

2017-03-30 22:45:10 Ágó (5) #73

Tényleg elég érdekes, köszi!

előzmény: Varga Ádám (#72)

2017-03-30 21:03:46 Varga Ádám (5) #72

egyébként elég érdekes kis beszélgetést dobtak itt össze a film néplélektani hátteréről: https://www.youtube.com/watch?v=Z1BusgZ1Hbc

2017-03-29 12:43:58 Varga Ádám (5) #71

és ha megvéd ezzel másokat ;)

előzmény: Olórin (#70)

2017-03-29 12:26:06 Olórin (3) #70

Tehát: akkor él valaki hiteles életet, ha önmagában békét teremt, miközben másoknak szenvedést okoz. Hm, hadd gondolkodjam... nope. Nem, nem veszem be.

előzmény: caulfield (#68)

2017-03-29 09:39:36 Varga Ádám (5) #69

caulfield

Érdekes gondolat, tetszik.

2017-03-29 01:57:16 caulfield (4) #68

Persze mindkét Rodrigues szenvedést okoz, de a személyében végbement folyamat a mérvadó. Ha kivonná magát, azzal a szenvedés nem szűnne meg, akkor nem beszélhetnénk változásról, ugyanaz maradna, aki volt, a térítő jezsuita… a hangsúly a hiteles életén van, a változáson. A másság elfogadásán, ha úgy tetszik.

előzmény: Olórin (#66)

2017-03-29 00:46:22 Varga Ádám (5) #67

Olórin (3) nem hiszem hogy ezzel egyébként halálraítélné az utólagosan "bemártottakat"

2017-03-29 00:40:58 Olórin (3) #66

Lehet, hogy Mizi tévedett, és nem extended, hanem shorted versiont láttál?:) Az áttérése után is bemártja, veszélyezteti a keresztényeket - mást se csinál, ez a dolga kb. egész hátralévő életében! Azért erre az, hogy "izé, kollektív felelősség" elég soványka érv. Vagy még olyan se.

előzmény: caulfield (#65)

2017-03-29 00:30:44 caulfield (4) #65

A film első felében bemártja, veszélyezteti őket, a falusiak szenvedését szó szerint ő okozza, mert nem képes Portugáliában maradni, látszólag a tanítója hitéért aggódik, miközben éppen ő őrlődik kétségek között.
A film második felében viszont elhatárolja, vagy meghatározza magát. Miután buddhistává lesz, már nem csak(!) az ő felelőssége az, ami a keresztényekkel történik. Létezik kollektív felelősség, csak azt helyesen kell értelmezni és Rodrigues az áttérése után már tisztában van azzal, hogy nem lehet megtéríteni népeket, mert az szenvedéssel jár. Önmagát veszi revízió alá.

2017-03-29 00:23:22 Mizi (3) #64

Már ne haragudj, de úgy írsz, mintha te valami extended verzion-t láttál volna. :D

előzmény: caulfield (#62)

2017-03-29 00:03:24 Olórin (3) #63

De hát nem arról van szó, hogy repüljön oda, és mentsen meg mindenkit. Arról, hogy ő ne mártsa be, ne veszélyeztesse őket. Márpedig ezt teszi. Ha mindeközben még lelki békére is lel, az csak annál rosszabb.

előzmény: caulfield (#62)

2017-03-28 23:58:30 caulfield (4) #62

Rodrigues nem egy szuperhős, hogy odarepüljön mindenhova ahol bántás éri a keresztényeket. Az ő feladata az, hogy igaz életet éljen. A probléma az, hogy korábban nem így gondolkodik ezért márt be embereket, szó szerint.
Miután a kőre lép már nem a külvilágot akarja megjavítani, megtéríteni, hanem saját magát munkálja meg. Azt a magot, amit a végén ott tart a kezében. Igaz kereszténnyé lesz (meg igaz buddhistává, mivel a kettő egy.)
A külvilágban csak úgy lehet rendet rakni, ha belül is rend, egység van.

előzmény: Olórin (#60)

2017-03-28 23:15:21 Varga Ádám (5) #61

Én hol állítottam ilyet? :D

2017-03-28 23:00:34 Olórin (3) #60

Mert csak úgy feltételezed, hogy miután áttér, már senki nem bántja többet a keresztényeket?

előzmény: Varga Ádám (#59)

2017-03-28 22:45:13 Varga Ádám (5) #59

Az oké, de nem mindegy hogy az áttérés után vagy azelőtt.

2017-03-28 22:41:06 Olórin (3) #58

Szarkazmus volt. VÉGIG mást se láttunk, csak precedenst arra, hogyan bánnak a keresztényekkel.

előzmény: Varga Ádám (#57)

2017-03-28 22:34:49 Varga Ádám (5) #57

Olórin: Mármint az áttérés után?

előzmény: Olórin (#56)

2017-03-28 21:21:27 Olórin (3) #56

Hát nem tudom, szerintem ha hidegvérrel megölök valakit, de közben azt gondolom, hogy ez csúnya dolog, és nem kellene megtennem, és amúgy tényleg nem szívesen teszem, attól még sem morálisan, sem jogilag nem fog jobban állni a szénám. (És amúgy sem értem, hol az az egység a végén - bemártott egy egész rakás embert... de a lényeg, hogy közben megőrizte a hitét? Nekem ez nem éteri, hanem inkább viszolyogtató. Ilyen értelemben valóban nézőt próbáló.)

Varga Ádám: És ugye nem is láttunk precedenst arra, hogy hogyan bánnak a keresztényekkel...

előzmény: caulfield (#55)

2017-03-28 20:59:13 caulfield (4) #55

De ugye az a tétel, hogy a tettek számítanak és nem a gondolatok az épphogy a csökött vallásosság és inkvizíció alapja, már persze ha abszolutizálod (amit a történelem során számtalanszor megtettek, sajnos).
A gondolat és tett egységét kellene megteremteni - ez a film is erről szól. És a legvégén ezt az éteri állapotot jeleníti meg. Nagy formátumú törekvés egy nagy formátumú alkotótól. Igazi nézőt próbáló cucc.

előzmény: Mizi (#50)

2017-03-28 12:05:59 Varga Ádám (5) #54

Mizi

+Elvileg nem kéne, hogy független legyen tőle ;)

előzmény: Mizi (#52)

2017-03-28 12:05:15 Varga Ádám (5) #53

Mizi

És ez hol szerepelt a filmben?! Volt olyan jelenet, hogy az átállás után keresztényeket gyilkoltak volna?!

előzmény: Mizi (#52)

2017-03-28 12:01:20 Mizi (3) #52

Ahogy Olórin is írta, később behódolt és másokat - keresztényeket - sodort veszélybe. Megalkuvás volt semmi más.
Másrészt az empátia vallástól független dolog.

előzmény: Varga Ádám (#51)

2017-03-28 11:52:33 Varga Ádám (5) #51

"A tettek számítanak nem a gondolatok."

Rodriguez atya pont hogy a követőit mentette meg azzal hogy a végén "átállt"
Te nem figyelsz? hahó :D

A padré -nek végül leesett, hogy a mártír szerepben való pózerkedéssel valójában nem vesz részt mások szenvedésében, csakis a sajátjában. Kicsit Júdás szerepére rímmel mindez (Krisztus utolsó megkísértésében), aki kész volt ördöggé válni a megváltástörténetért. Ennél nagyobb morális nagyság nincs.

előzmény: Mizi (#50)

2017-03-28 11:29:50 Mizi (3) #50

Mert némileg egyenlő is. Európában is volt inkvizíció, azzal a lényegi különbséggel, hogy itt nem csak a más vallásúakat vagy a hitetleneket üldözték, hanem azokat is, akiknek csak egy kicsit is eltért a véleménye az egyházétól mondjuk Isten-kérdésben. És ha a gyanú árnyéka rád vetődött, már nem volt menekvés. Erről eszembe jut Milos Forman Goya kísértetei című filmje. Az is a köpönyegforgató keresztényekről szól, csak ott nem mentik fel Bardem karakterét.
A fináléval meg pont az a baj, hogy semmi értelme. A tettek számítanak nem a gondolatok.

Mindettől függetlenül ez a film profi munka. A fényképezés gyönyörű, a színészek nagyon jók, és itt meg kell jegyezni, hogy a japán színészek is bravúrosak voltak, nem csak Neeson-ék. Viszont meg lehetett volna nyirbálni egy-két helyen, mondjuk az elején meg a végén.

előzmény: caulfield (#49)

2017-03-28 03:42:04 caulfield (4) #49

​Szerintem mondjuk a film vége gyönyörű. Bár próbára is tesz az biztos.
Ha az álláspontod az, hogy kereszténység, buddhizmus egyenlő vallás, akkor valószínűleg írtózni fogsz a finálétól.

2017-03-27 16:37:24 Varga Ádám (5) #48

Olórin ebben nincs köztünk vita :)

2017-03-27 16:21:04 Olórin (3) #47

Ez így van (bár szerintem a Ryannek is "csak" a vége igazán nyálas), de nem is annyira a szentimentalizmuson van a hangsúly, hanem azon, hogy mindkettő odakúr a végére valamit, amit (szerintem) nagyon nem kéne. Innen a párhuzam.

előzmény: Varga Ádám (#46)

2017-03-27 16:02:13 Varga Ádám (5) #46

Olórin A Ryan közlegény megmentése azért jóval nyálasabb film mint ez :), ráadásul sokkal közelebb áll felépítésben és hatáskeltésben a mainstream ízlésekhez és éppen ezért nehéz összehasonlítani a két film szentimentalitását.

előzmény: Olórin (#26)

2017-03-27 15:20:09 Ágó (5) #45

Ok. Rendben. Legyen így. Csupán annyit akartam felvillantani, hogy előtte és utána (a végén) sem fekete-fehér a kép. Szerintem.
Érdekes, amit írsz, caulfield! Köszi!

előzmény: Olórin (#43)

2017-03-27 08:27:22 caulfield (4) #44

Két kifejezés, ami talán közelebb vihet a szerzetesben végbemenő folyamatok megértéséhez:
- egyszer a cél, az "inqualieren" egymás áthatása, azáltal, hogy lebontja azokat a falakat, amik mögé az egyén bebújik. A rögeszme meghasadása, a bigottéria feloldódása, a másság elfogadása - indul ez a jelképre való taposással.
- emellett a célhoz vezető folyamat, az "infinitimalis subjektum" a mikroméretűre kicsinyített egoitás. Ez meló, nagyon komoly munka, ami igen érett személyiséget követel és mindenféle társas-, és párkapcsolatokban mutatkozik meg a hétköznapi élet keretein belül.
Rodriguesnek a szemléletmódja változott meg: jó lelkű, de makacs ficsurból érett férfivé vált. Elhatározása a benne lévő lélekzár zsugorítását jelenti, a másokkal való áthatás érdekében.

2017-03-27 01:47:20 Olórin (3) #43

"Nyilván a fő problémád az, hogy mintha Scorsese azt sugallná, hogy áh, semmi gond, megtartotta a hitét, az a lényeg..." Nagyjából igen (plusz az ellentmondás, hogy azért adja be a derekát, hogy másokat megmentsen, aztán mégis azzal tölti a napjait, hogy másokat veszélybe sodor). Ezzel csinál belőle győztest Scorsese, és kvázi hőst is (Kichijiro dettó), merthogy micsoda teljesítmény, hogy még ilyen körülményekben, állandó veszély közepette is megtartotta a hitét - ami ugye egyben állásfoglalás is a keresztény hit mellett. Nekem ez borzasztóan hazug, gyáva kiút, minden lehetséges módon el van rontva. (Még a kivitelezés is: komolyan, az utolsó képen szinte röhögtem, kb. mint az Emmerich-féle Godzillában, amikor a kamera besuhan a lángok közé, és "jé, nézd, ott egy kis-Godzilla". Tudom, ez egy tiszteletlen hasonlat, de sajnálom, tényleg totál az jutott eszembe.)

előzmény: Ágó (#42)

2017-03-27 01:29:54 Ágó (5) #42

Már hogyne kéne, persze, hogy van benne logika is, ilyet nem is mondtunk, csak azt, hogy nem az az alapja. :)
Továbbra is ugyanazt tudom mondani. Rodrigues a végén külsőségek, ereklyék, eucharisztia, meg minden nélkül marad kapcsolatban Istennel. Ennek jele az utolsó jelenet. Ebben szerintem semmilyen gyáva húzás nincs. Ami pedig a keresztény értékeket illeti: Rodrigues korábban sem teljesen keresztény módon viselkedik, többször arrogáns, lenéző, vagy épp társát sodorja bajba. Persze, hogy közben törekszik a hite szerint élni... csak nem mindig sikerül. Azt akartam ezzel írni, hogy szerintem egyáltalán nem olyan a váltás, hogy eddig keresztényként él, aztán huszárvágás és utána meg nem. (Meg ez egyébként sem így működik.) Nyilván a fő problémád az, hogy mintha Scorsese azt sugallná, hogy áh, semmi gond, megtartotta a hitét, az a lényeg... mindegy is minden egyéb külső tényező. Ez szerintem inkább kérdésként lebeg ott az utolsó jelenet fölött. Nem éreztem, hogy hőssé emelné Rodrigues-t. Lényegesebbnek látom, amit az utolsó percekkel mond Scorsese, éspedig hogy nincsenek erősek és gyarlók, bátrak és kichijiro-félék, hanem időnként mi is kichijirók vagy júdások vagyunk. Rodrigues is milyen hosszú utat jár be, mire végre tényleg meg tud bocsátani Kichijirónak.
A kérdésetekkel kapcsolatban:
a könyv egy holland kereskedőt említ, pontosabban a naplórészletét. Ebben az szerepel, hogy egy kereskedőtársánál kegytárgyakat találtak, minek hatására őt és azt, akinek eladta a kegytárgyakat, lecsukták. Meg később, hogy kitiltották. De azt már egy másik részletből lehet csak kikövetkeztetni. Ennyi szerepel. Illetve az, hogy Hollandia erre úgy reagált, hogy legközelebb már nem vittek Japánba kegytárgyakat. Ennyit lehet kisilabizálni belőle, elég kurtán van megfogalmazva. Ebből én arra következtetek, hogy a kereskedő életben maradt, hogy mit tettek vele, nem tudjuk meg a könyvből.

előzmény: Olórin (#38)

2017-03-26 15:03:12 Olórin (3) #41

Kichijiro azért menekült meg mindig, mert újra meg újra megtagadta a hitét és bemártott másokat. (Persze a film a végén őt is hazug módon kimosdatja, komplex, árnyalt karakterből hős lesz.)
És ahogy necksparin mondja, nem csak közönyös arcok voltak ott. Ha egyszerűen csak elvennék a külföldiektől a kegytárgyakat, és kész, akkor nem hurcolnák el őket. Lehet, hogy nem ölik halomra mindet, CSAK ugyanazt csinálják velük, amit más keresztényekkel: börtön és megtagadás vagy halál. Nem hiszem, hogy ez sokkal jobb Rodrigues szempontjából. Főleg, hogy ugye eredetileg azért tette, amit, hogy megmentsen másokat.
A 71-es amúgy semmit nem mond erről, konkrétan ott ér véget, hogy a főszerepelő a kegytárgyakat válogatja, azok gazdáit soha nem is látjuk. Szóval megmutatja, hogy ő mivé lett, és ennyi (amennyire tudom, a könyv is hasonlóképpen fejeződik be.)

előzmény: BonnyJohnny (#39)

2017-03-26 14:51:01 necksprain (2) #40

ez engem is érdekelne, mert a végén az arc, akinél találnak keresztény cuccot, úgy megrémül, mintha akasztani vinnék, miközben a filmben végig majdhogynem humánusan bántak a(z európai) keresztényekkel. vagyis jóval humánusabban, mint pl a spanyolok kb a 19. század feléig bárkivel, aki nem katolikus olyan módon, ahogy azt az inkvizíció megkívánta.

2017-03-26 14:48:19 BonnyJohnny (4) #39

Kichijirot sok alkalommal megölhették volna előtte is. Az ő esete pont arra kiváló példa, hogy nem ölnek azonnal halomra minden keresztényt.
tűzzel-vassal és abszolút kegyetlenséggel irtják a kereszténységet
Persze, nem finomkodnak a módszerekben (ahogy a keresztény inkvizítorok sem), de például az összes kivégzés, amit a filmben is látunk már mind a sokadik visszautasított ajánlat után történik. Azt hiszem ki is mondják, hogy az inkvizítoroknak elég, ha megtagadják a hitüket, aztán élhetnek úgy, ahogy akarnak. Kichijiro is hányszor megússza.

Meg az idegenekkel szemben szerintem elnézőbbek. Nekem a filmben egyáltalán nem úgy jött le, hogy halál várna a keresztény jelképeket becsempészőkre. Persze nyilván nem teázni viszik el őket, de például a többi holland (köztük a "mesélő") is közönyösen nézte végig, hogy elhurcolják azt, akinél keresztény jelképet találnak.

De nem tudom, hogy a regény, vagy a korábbi adaptáció egyértelműbb-e ebben?

előzmény: Olórin (#38)

2017-03-26 12:09:08 Olórin (3) #38

Hát ez így azért nagyon kényelmes, hogy logikával nem kell foglalkozni, merthogy hit:) Pedig dehogynem. Mármint a hit maga nem logikára épül, nyilván, de az esetleges megingása, a kétség, a megőrzéséért való belső harc az mind nagyon is racionális, mindig oka van. Meg hát ugye nem egyszer beszélgetnek PONT racionális szempontból a hitről a filmben. Ezt nem lehet csak úgy elkenni. Illetve attól, hogy a hit nem logikus, a filmnek még annak kellene lennie. Ez olyan, mint amikor azt mondják, hogy egy fantasytől nem kell logikát várni. Pedig dehogynem. A saját fantasyvilágán belül éppúgy logikusan kell működnie, mint minden másnak.
És Rodrigues végig hangsúlyosan keresztény értékek szerint élt. Aztán egyszer csak nem. De a hite azért megmaradt. De legalábbis viaskodott érte. Vagy elveszett, csak a legvégére visszatért. Hopp, de hát ez pont az a "gondolj, amit akarsz" maszlag, amiről korábban azt mondtad, nem szereted:) Tökéletesen látszik, hogy a kegytárgyak vizsgálatáig van következetesen felépítve a film.

Bonny: Nem vérszomjasak, csak tűzzel-vassal és abszolút kegyetlenséggel irtják a kereszténységet. Attól, hogy nem látjuk, szerintem elég egyértelmű, hogy mit csinálnak, ld. Kichijiro esetét.

előzmény: Ágó (#35)

2017-03-26 10:57:00 Adam Taylor (4) #37

Ez itt a lényeg! Meg amit később írsz: a hit nem logika kérdése.

előzmény: Ágó (#33)

2017-03-26 06:27:26 BonnyJohnny (4) #36

Nekem nem az jön le, hogy megölik a kereskedőket, akiknél jelképet találnak. Egyrészt nem mutatják, másrészt a japánok a film korábbi részében sem ilyen vérszomjasak.

Mivel nem ismertem az eredetit, sem a korábbi feldolgozást, a vége sem zavart. Ágóhoz hasonlóan úgy értelmeztem, hogy csend lett, de azért ott maradt. Ferrera "mi urunk" elszólása is arra utal, hogy nála is megmaradt.

Mindenesetre én is hosszúnak éreztem kicsit, és nem feltétlenül a játékidővel volt bajom, hanem, ahogy mondod, terjengősen beszél a film. Nem tudott úgy bevonzani. Illetve, mikor be is vonzott (az inkvizítor és Neeson két-két jelenete), utána el is távolított megint.

előzmény: Olórin (#34)

2017-03-26 03:33:03 Ágó (5) #35

Én azt mondom, hogy mindeközben a hite simán megmaradhatott. Csak soha többet nem beszélt róla senkivel. Magában viaskodott Istennel, akiben hol megingott a hite... hol erősebben, hol gyengébben hitt. (Mint egy komoly megpróbáltatásokat átélő keresztény általában.) Vagy nem maradt meg a hite, csak élete végéig beszélt a csendhez? Ez is lehet. Vagy az is, hogy a tettei messzire kerültek attól, amit egykor helyesnek tartott... de még ez sem jelenti a hittagadást. Csak az ember végtelen gyengeségét. Ezzel csak olyasmit akartam megpiszkálni, hogy aki hisz, az nem fog automatikusan "keresztény értékek szerint élni".
Mert az örök dilemma: a hit baromira nem logika kérdése. :)
De ez már messzire vezet...

előzmény: Olórin (#34)

2017-03-26 01:57:30 Olórin (3) #34

Hogyhogy "átalakul"? Vagy megtartja a hitét, vagy nem. Egyébként: azért adja be a derekát, hogy megmentse a szenvedőket, de aztán ugye simán segít a japánoknak kinyírni egy csomó keresztényt a vallási ereklyék megnevezésével. Ennek akkor van csak értelme, ha tényleg feladja a hitét, és megtörik. Scorsese verziójában viszont kapsz egy karaktert, aki még hisz, ergo továbbra is keresztény értékek szerint él, közben mégis rezzenéstelen arccal küld halálba egy csomó embert. Itt akkor mégis hogy működik a logika és a moralitás?

előzmény: Ágó (#33)

2017-03-26 01:49:04 Ágó (5) #33

Afelé mutat, hogy átalakul a hite és az Istenkapcsolata, nem afelé, hogy megszűnik. Szerintem.

előzmény: Olórin (#32)

2017-03-26 01:45:51 Olórin (3) #32

Ezzel azért nem értek egyet, mert az egész sztori, a közeg és Ferreira karaktere (meg Rodrigues saját kételyei) mind a keresztény ember megtörtségét támasztják alá, készítik elő, egyértelműen afelé mutatnak, és NEM Scorsese szépítgetése felé. Szóval én sajnos nem egyenlő valószínűségű olvasatokat látok, hanem egy logikusan következőt és egy semmiből előhúzottat.

előzmény: Ágó (#31)

2017-03-26 01:34:57 Ágó (5) #31

A lehetőség mindenképp benne van. Ahogy persze az is, hogy hittagadó lett. Nem derül ki egyik sem.
Vagy inkább úgy fogalmazok, hogy nincs leírva egyik sem. Ha a 71-es kizárja, akkor választott egy olvasatot. Scorsese meg egy másikat.
Én egyáltalán nem éreztem ebben nézősimogatást vagy pláne azt, hogy az illene a film addig elmesélt sztorijához. Van létjogosultsága mindkettőnek.

előzmény: Olórin (#30)

2017-03-26 01:24:12 Olórin (3) #30

Nem tudom, sugalmaz-e egyáltalán ilyesmit a könyv, vagy egyszerűen csak azért mondod, hogy fennáll a lehetőség, mert nem zárja ki explicite (minthogy erre nem is lenne képes, ha egyszer csak levelekből állnak az infók). A 71-es egyértelműen kizárja. Számomra az illik az addig elmesélt történethez és a felmerült témákhoz, nagyon gyávának és álságosnak, erőltetett "adjunk valamit a nézőnek" jellegűnek érzem ezt a befejezést.

előzmény: Ágó (#29)

2017-03-26 01:09:54 Ágó (5) #29

A könyvben csak stilizált levelekből lehet bármit kikövetkeztetni a végén, amikben akár az is benne van, hogy Rodrigues hite - egy átalakult, mélyebb, vitázó, személyesebb hit - megmarad élete végéig. De ezt a könyvből nem tudjuk meg, csak egy lehetőségként áll fenn. Scorsese úgymond élt ezzel a lehetőséggel. Számára így folytatódott a történet, belerakta a filmbe ezt a befejezést. Én mégsem érzem, hogy ezzel hibázott volna. Annyit állít, hogy Rodrigues hite megmaradt a haláláig. Ettől még nem lesz térítő vagy elkötelezett. Szerintem legalábbis nem. (Varga Dénes jót írt erről a témáról az origós cikkében.)

Nagyon nem leszek népszerű ezzel, de azt vettem észre magamon, hogy egyre jobban elegem van a mindent csak lebegtető, kizárólag kérdéseket feltevő, "minden mindennel egyenlő", #csaknehogyelköteleződjünk típusú filmekkel. Sokkal jobban értékelem, ha egy filmben érezhető állásfoglalás az alkotók részéről, de az nem lehengerlő, a döntést rám bízzák. Számomra ezt nyújtotta Scorsese is.
De nyilván elfogadom, ha valakinek nem.

előzmény: Olórin (#28)

2017-03-26 00:35:51 Olórin (3) #28

Tényleg csak az utolsó jelenet nincs benne a könyvben? Én csak a 71-eshez tudom hasonlítani, az azzal ér véget, hogy Rodrigues metodikusan vizsgálgatja az elé rakott, kereszténygyanús tárgyakat. Szó sincs ilyen hülyeségekről, hogy kegytárgyat ad Kichijirónak, aki életében először nem köpi be őt, miután (nyilván) elviszik kínozni/megölni, meg hogy végig megtartja a hitét, és nincs bársonyos hangú narráció sem. (Amúgy a Jézus-féle "lépj csak rám"-jelenet sincs benne, bár arról tudom, hogy a könyvből származik.) És nálam arcul köpi magát, mert kihozza Rodriguest győztesnek, és azt sugallja, hogy a keresztény vallás az igazi, az egyetlen. Vagyis, ahogy lent már írta valaki, elkötelezi magát a film, és térít.

előzmény: Ágó (#27)

2017-03-26 00:22:33 Ágó (5) #27

Egyáltalán nem éreztem hosszúnak, de ez nyilván eltérő érzékenység kérdése is.
Azt meg pláne nem látom be, miért köpné arcul magát a film a befejezéssel. Egyedül az utolsó jelenet, ami eltér a könyvtől, az sem megy szembe Suszaku eredeti sztorijával. Scorsese-ben így folytatódott, (így zárult) a történet.
Nálam az első ötös film az évben.

előzmény: Olórin (#26)

2017-03-25 22:47:48 Olórin (3) #26

Jujj. Először is indokolatlanul, rettenetesen hosszú. Csomó felesleg van benne, kezdve rögtön a portugáliai nyitánnyal - semmi funkciója, minden, amit tudnunk kell, később is elhangzik (a könyvet nem olvastam, de a '71-es, jó fél órával rövidebb verzió Japánban kezdődik). De egyébként szépen, kifinomultan, elgondolkodtatóan hömpölyög előre, gyönyörű képekkel, remek alakításokkal, szóval nyomtam volna rá egy gyenge négyest - ha nincs az utolsó negyed óra. Scorsese húzott egy nagyon durva Spielberget, á la Ryan közlegény megmentése, csak ez még annál is rosszabb: az epilógus nemcsak felesleges és giccses, de nekem egyenesen karóba húzza az addigiakat, arcul köpi magát. Mert gyáván kimosdat, igazol, heroizál és állást foglal. A 71-es verzió úgy ért véget, hogy levegőt sem tudtam venni. Ez meg úgy, hogy elképzelni sem tudtam ennél rosszabb befejezést. (Emiatt még az is lehet, hogy kettes lesz a vége.)

2017-03-23 13:10:01 Varga Ádám (5) #25

robertjordan
a humanizmusnak (elvileg) pont egybe kéne vágnia a keresztény hitelvekkel

2017-03-17 22:35:24 angel (5) #24

Azért ajánlja nekik,(japán katolikus keresztényeknek) mert ha tetszik, ha nem, ez egy keresztény szellemiségű film! Az utolsó filmkocka, ha emlékszel, is erre utal, a mindhalálig hitre. Ennyi. Ebben az igazi, európai liberális mocsárban, ahol már senki nem emlékszik, micsoda hősies, csodálatos dolog volt az ős-keresztények hite. A missziók térítő szerzetesei is hihetetlen munkát végeztek; nemcsak hitben, de legalább kultúraterjesztésben, oktatásban és - néhol - civilizáltabb életet terjesztve. (Erre példa a Misszió c.film, amiben a fiatal Liam Neeson szintén jezsuitát alakít.) A film nem elfogult, realitásra törekszik -de keresztény! Hála Istennek érte!

előzmény: Ragemarci (#21)

2017-03-17 08:52:01 Adam Taylor (4) #23

Azok, akik ilyen eszközökkel irtják az övékkel eltérő nézeteket, nem buddhisták. Ugyanaz történik, mint Neeson szerint állítólagosan a keresztény japánokkal: a panteista-jellegű, dogmákat nélkülöző hitükre ráhúztak egy világvallást, de valójában semmi közük hozzá, csak a mögé bújnak. Lásd még: Iszlám Állam.
Hívő emberként a kulturális nézőpontnál sokkal jobban érdekelt a film hitbeli vetülete. Írta valaki a humanizmus vs. vallás dolgot, ez is baromi elgondolkodtató.
Neeson egész alakja nekem a sátán megkísértését idézte. Eredetileg pap volt, tehát akárcsak a Sátán, Isten közeléből érkezik, majd a kínzások helyett sima arccal, szépeket mondva, körmönfonva megkérdőjelez mindent, amibe Garfield figurája hisz. És bár bennem rengeteg, Bibliára utaló képre és dologra rímelt a film, alapvetően, akárcsak A fegyvertelen katonában, a hitről van szó - nem a vallási hitről, hanem úgy általában a valamiben való hitről.
Akármennyire untam az elejét, rég gondolkodtam ennyit filmen.

előzmény: Tenebra (#16)

2017-03-16 21:00:30 Tenebra (5) #22

ha ennyire kritikus a film akkor a végén miért ajánlja a japánban meghalt hittérítőknek a filmet?

A Némaság pont azért jó, mert egyik oldalt sem mutatja be jónak vagy rossznak. Mindenki hisz valamiben, és mindenkinek igaza van a maga módján. A jezsuitákra lehet sok rosszat mondani, de azt talán ők sem érdemelték meg, amit a filmben csinálnak velük, a sztori elején.

Illetve az is fontos, hogy ez a történet egy japán katolikus író regényének adaptációja.

előzmény: Ragemarci (#21)

2017-03-16 16:44:04 Ragemarci (2) #21

Én csak azt nem értem, ha ennyire kritikus a film akkor a végén miért ajánlja a japánban meghalt hittérítőknek a filmet? Ez egyáltalán nem visszás? Lehet, hogy nem, csak kérdezem...

2017-03-16 14:40:45 robertjordan (5) #20

Érdekes, hogy még senki nem vetette fel, de ez a film a humanizmus és a kereszténység harcáról szól. Arról, hogy vannak olyan kivételes élethelyzetek, amikor a keresztény ember humanista alapállása konfrontálódik a keresztény hitelveivel.

2017-03-16 10:31:05 necksprain (2) #19

értem én, hogy fontos, súlyos téma, és nagyon szépen van fényképezve meg minden, de számomra már az első fél órában az unalomba fullad. tök hiteltelen karakterek morfondíroznak magukban a gyönyörű tájon. megértem, aki ötösre osztályozta, de nálam nagyon nem talált be. nincs súlya a halálnak, nincs súlya a gondolatoknak, reakcióm annyi volt ezekre, hogy oké, ez meghalt, oké ez meg így gondolja. egyes.

2017-03-15 22:55:12 miraculum (5) #18

Scorsese friss és bátor filmet készített, fontos és pontosan feltett kérdésekre keresi a választ, jó látni hogy a Krisztus utolsó megkísértése után még képes volt egy olyan filmet letenni az asztalra, amely bizonyos szempontból képes felnőni vagy inkább kiegészíteni azt. Garfieldnél szerintem lett volna jobb választás a főszerepre, például ott volt kéznél Adam Driver. Sokáig hiányoltam a sztoriból azt a fajta misztikumot, ami benne volt a "Krisztusban", de aztán persze hamar rájöttem hogy itt a koncepciózus cím bizony az egész film cselekményére erős kézzel nyomja rá a bélyegét. Hiába hosszú és lassú, minden perce megdolgoztat, nincs benne üresjárat.

2017-03-15 08:14:08 yahooboi (2) #17

Azzal a pösze japán vezérrel nekem egyfolytában a Brian élete ugrott be. Egy igazi ellenszenves ember helyett egy karikatúrát kaptunk. Értem én, hogy mit akart a film. Hogyan adaptálódik egy teljesen idegen vallás egy több száz, akár ezer ezer éves kultúrába. Hát nagyjából sehogy. Nem a mondanivalóval volt a bajom, hangsúlyozom, értem mit akart. Azzal van a bajom, ahogy megvalósították ezt az egészet. Garfield egyenesesre nyírt szakállán át, a hamis képekig, a hamis szavakig, amiket az színészek szájába adtak. Nekem teljesen hiteltelen volt. Sorry.

2017-03-14 22:20:20 Tenebra (5) #16

"Mindenki fekete vagy fehér, ahogy azt megszokhattuk, de a vallás és az élet sem csak fekete és fehér."

Ezzel kicsit sem tudok egyetérteni. Mármint a film szerintem egyáltalán nem ilyennek mutatja be sem az életet, sem a vallást. Igaz, azt látjuk, hogy a japán keresztények vakon hisznek a "padré"-kben. De ez a hit egyfelől egészen ostobának tűnik annak fényében, ami a filmben zajlik, másfelől Liam Neeson karakterén keresztül megértjük, hogy tulajdonképpen fogalmuk sincs arról, ki a keresztény Isten, mert ők továbbra is a sintó vallás szerint élnek, csak keresztény dogmákat húznak erre rá.

Na, meg számomra kifejezetten ellenszenvessé váltak a keresztény térítők a film második felében. Jóllehet, a japán hatósági figurák megfelelően kegyetlenek, ugyanakkor az álláspontjuk tökéletesen érthető. Ezért is írtam, hogy ez a film nemcsak a vallás, hanem az orientalizmus kritikája is. Itt a "kulturális realtivizmus" jelenik meg. Mi, nyugatiak sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy miénk az abszolút igazság, akár a főszereplő keresztény papok. Közben meg lehet, hogy Buddha sokkal élhetőbb alternatíva ebben a kultúrkörben, és a japán ember számára a kereszténység diktatúra nélkül is tévút lenne. A "mocsár" itt éppen, hogy nem negatív kifejezés szerintem. Legalábbis ebben a kontextusban. A mocsár persze bizonyos szempontból terméketlen, ugyanakkor meg egyik fő jellemvonása, hogy nem szilárd, hanem formálható, adaptálódik, rugalmasabb, mint a szilárd táptalaj. Kulturális relativizmus. :D

Szóval én nem mondanám fekete-fehérnek a filmet. Sőt kifejezetten árnyalt, hiszen elmossa a határvonalat jó és rossz között. A film utolsó 10 percét éreztem csak leegyszerűsítőnek, ott nekem is volt ezzel problémám. De 2 óra 20 percig éppen azt éreztem, hogy a kereszténység Japánban egy vírus, ami meggyilkolja a tradicionális kultúrát.

előzmény: yahooboi (#13)

2017-03-14 22:11:48 Tenebra (5) #15

Elképesztően zseniális film, a Krisztus utolsó megkísértésének párdarabja. Attól persze azért elmarad, jóval didaktikusabb annál. De a téma nagyon különleges, a középkori Japánnak ezt az arcát nem gyakran látjuk. És ez a látszat ellenére nemcsak a hit kérdéséről szól, hanem az orientalizmus és a kulturális gyarmatosítás problémájáról is.

Andrew Garfield remek a főszerepben. A fegyvertelen katona után csak csóváltam a fejem, de itt meggyőzött róla, hogy tényleg nagyon jó színész. Persze Adam Driver, Liam Neeson, az inkvizítort alakító zseniális Issei Ogata és a Kicsidzsirót megformáló Yôsuke Kubozuka is kiemelkedők.

Biztos vagyok benne, hogy Scorsese borítékolhat ezzel a filmmel is szép kiátkozásokat bizonyos körökben (Ferenc pápa viszont nem hiszem, hogy kiakad a Némaságon).

Illetőleg a lezárás nekem sem nyerte el a tetszésemet. Az utolsó 10 percet kicsit összecsapottnak éreztem, és egyelőre nem stimmel az utolsó kép sem, bár így a nap végére kezdem érteni... :D

2017-03-14 21:02:28 Varga Ádám (5) #14

nagyon jó volt, meg is lepődtem hogy még készülnek ilyen filmek

2017-03-14 19:59:23 yahooboi (2) #13

Képtelen voltam elhinni, hogy Adam Driver és Andrew Garfield hisz Istenben és ezen keresztül tévelyednek el, majd találnak vissza az útra. Azt se hiszem, hogy Scorsese vallásos ember lenne, vagy legalábbis bármi köze lenne a hithez. Abban viszont igazat adok neki, hogy ebben a formában kell előadni ma egy ilyen filmet, hogy beüljenek rá az emberek, ezért adok rá egy kettest, noha nem tudnak végignézni. Sztárparádé, szájbarágott, hiteltelen üzenet és hozzá a "főgonosz" vagy mi a csuda egy Mickey egér, egy rajzfilmfigura. Mindenki fekete vagy fehér, ahogy azt megszokhattuk, de a vallás és az élet sem csak fekete és fehér.

2017-03-14 16:53:06 redsovi (5) #12

Modern Scorsese eposz. És talán a mester legmegosztóbb filmje is karrierje során. Mindenesetre én imádtam (ezt is) :)

2017-03-14 13:42:28 Ágó (5) #11

Kőkemény, megrázó film. Scorsese még mindig vérprofi, nem lankad egy percre sem. Már vagy egy órája vége a vetítésnek és még mindig csak keresgélem a szavakat...
Az első ötös az évben. Azon meg nagyon nem csodálkozom, hogy az Akadémia hagyta a csudába.

2017-02-18 17:12:06 BonnyJohnny (4) #10

Egyetértek, csak szerintem a főszereplőnek van arrogáns világnézete, nem a filmnek. Én egy kicsit sem éreztem, hogy Scorsese téríteni akarna.

előzmény: Ragemarci (#9)

2017-02-18 11:36:04 Ragemarci (2) #9

Csak, mint az egyetlen igazság, ami univerzális világnézet már arrogáns, mint ahogy a japánok ezt meg is jegyzik. Amúgy az esszencia az inkvizítor és a pap közötti beszélgetés, ott derül ki mennyire akar megtéríteni mintsem befogadni A békés egymás mellett élés meg sem fordult a hittérítők fejében. A problémám a filmmel is ez, hogy, ha egy ilyen történetet mesél el főleg úgy, hogy a végén ajánl is, tehát valahol elköteleződik és mártírokat mutat be egy olyan ügyben ami gyökéreben rossz. Nem Japán egy mocsár, hanem a vallásháborúk például.

2017-02-18 07:53:16 BonnyJohnny (4) #8

Én nem éreztem semmi térítő szándékot. Az igaz, hogy egyfélét mutat be, de hát egy életet helyez a középpontba, így az ő általa képviselt világnézet kerül bemutatásra.
Azt meg nem értem, hogy ebben a történetben hol lenne helye a mea culpának.

előzmény: Ragemarci (#7)

2017-02-18 00:33:54 Ragemarci (2) #7

Rossz, mert elkötelezi magát. Nem támogat más világnézetet, hanem téríteni szándékozik. Pálcát tör, de közben nincs meg a mea culpa önnön vérgőzös történelme miatt. Anakronisztikus, mint bármelyik izmus. Mindenki találja meg a saját hitét, legyen az vallási vagy akármilyen. A kiegyensúlyozottság építő, a korlátoltság romboló erejű. Szerintem.

2017-02-02 13:25:59 Ágó (5) #6

Most már azt is tudjuk, hogy március 16-tól láthatjuk a hazai mozikban. :)

előzmény: dikalosz (#1)

2017-01-24 23:05:47 Ágó (5) #5

Nagyszerű hír!! :)

előzmény: kobretti88 (#4)

2017-01-24 21:42:36 kobretti88 (5) #4

A Freeman Film fogja bemutatni márciusban :)

2017-01-23 10:53:12 robertjordan (5) #3

Döbbenetes erejű alkotás. Hibátlan mestermű.

2017-01-11 01:29:47 caulfield (4) #2

A nagy csend után megszólalni? Bajos megválasztani milyen hangot ütsz meg miután megnézted, mert vagy kényelmesen ellököd magadtól, mint egy megsárgult kódexet és kisétálsz akár már a vetítés alatt (igen sokan így is tettek) már ha ezt a közönyt a lelkiismereted megengedi - mert itt konkrétan pont az van a célkeresztben, vagy ott a másik út, hogy komolyan veszed és hagyod, hogy bevezessen egy olyan térbe, amelyre ma már ebben a nagy zsivajban szavaink sincsenek nagyon. Ez utóbbi esetben ugyanis könnyen megvághat, amit látsz. De legalábbis elnémít egy időre.
Valószínű, hogy maga Scorsese is így volt vele. Sokáig vajúdhatott mire összerakta és érződik is, hol erőlködik: miután Rodrigues atya fogságba esik a lelki terror ábrázolása mintha elnagyolt lenne. Hihetetlenül komótos tempót vesz fel, de a lassú víz partot mos eset szószerinti bemutatása indokolja is ezt. Andrew Garfield pedig kitölti a teret, elviszi a vállán a.. filmet.
Az elborzadástól egészen akár a nevetésig terjedhet a nézői reakciók skálája. A ma emberéből, aki a színes szagos dzsungel világból betéved egy ilyen történetre hathat akár komikusan is az, ami a vászonról lenéz rá (vagy le-nem-szól hozzá). És ez adja az erejét, ez a felfoghatatlan - több ezer évnyi - távolság. A feloldozást adható zene szinte teljesen meg van vonva. Nem mindennapi élmény, mikor a mosoly ráfagy az arcodra, miután a képek hatására égett emberi hús szaga járja be a mozitermet.
A végső harmadra aztán szépen letisztít - elnémít. Vagyis… igyekszik. És hát van katarzis is. De végülis már a nyitó főcím is az, vagy akár már az is annak hat egy ilyen filmnél utólag, hogy elalszanak a fények a moziteremben.
Nehéz értékelni, mert ami negatívat a spoiler alá pakoltam az is személyes szegénységi konfessziónak látszik.
Kevés ennél nyomasztóbb filmet láttam mostanában.

2016-10-28 22:16:59 dikalosz (?) #1

Jézusom, micsoda sztárparádé!! Várós