Room (2015) ☆

A szoba

(Lenny Abrahamson)

amerikai-angol-ír-kanadai dráma

4,3
★★★★☆
611 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2018-07-29 19:09:01 betti (5) #137

1) A pasi azért hiszi el bemondásra, mert igazából egyrészt, nem igazán közeledett sose a gyerekhez (persze, amikor meglátta, köszönt neki, meg volt pár megjegyzése - valójában azért kiderült, hogy a nő sosem engedte, hogy hozzáérjen), arra sem emlékezett, hány éves, mikor van a szülinapja, tök jó volt neki, hogy a gyerek mindig a szekrényben van, amikor ő megy stb. Szerintem ő alapvetően eléggé ignorálta a gyereket. Másrészt a nőről tudta, hogy imádja a kisfiút, előtte látta, hogy "nagyon lázas", beteg, a nő teljesen ki van borulva, a szőnyeg fölött is iszonyú zaklatott volt. Előtte nem akarta elfogadni, hogy a gyerek lehet beteg (főleg azt, h olyan beteg, ami miatt kórházba kell vinni), most ha van vmi, amit nem akar látni, az egy halott gyerek, aki miatta halt meg...

2) Miért csavarja be szőnyegbe? Hát egyrészt, mert ez a terv arra, hogy megszabaduljanak... :) De másrészt, miért csavarja be _a férfi szerint_? Szerinted az a pasi gondolkodott ezen? Kb örült, hogy nem egy halott gyereket kell látnia, hanem "csak" egy szőnyegbe csavart holttestet és egy iszonyúan kiborult nőt, aki először azt mondja h ne vigye el, aztán azért könyörög h szép helyre vigye, meg hisztérikusan könyörög h ne érjen hozzá, no de hát 5 éve ezt hajtogatja... Hát volt eszében, hogy hm, miért is csavarta be szőnyegbe és kéri azt h ássam szép helyre?
Szerintem az utolsó, ami az eszébe jutott volna, hogy a nő a _gyereket_ felhasználva próbál kijutni. (Arról nem beszélve, hogy elég egyértelmű: a nő egyszer, még jóval a gyerek születése előtt próbált kijutni, azóta nem próbálkozott, tehát a pasi igazából nem gyanakszik, meggyőződése, hogy a nő ezt már feladta).

előzmény: hhgygy (#51)

2018-07-29 18:58:59 betti (5) #136

Csak nagyon minimál infóm volt a filmről, az alapján azt hittem, hogy a benti világot mutatja be, és a folyamatot, ahogy eljut(nak) addig, hogy dolgozni kezdjenek a kiszabaduláson, és hogy a kiszabadulás (ilyen vagy olyan módon...) lesz a vége. Ehhez képest nagyon mást adott, és ez jó.
Alapból jó a történet, a forgatókönyv, a szereplők.
Pluszpontok:
- Nem hatásvadász: nem látunk szörnyű bántalmazási, erőszakolási stb jeleneteket, de még a riporternő viselkedése sem látványosan durva vagy tenyérbemászóan érzéketlen. Nem azzal ér el hatást a film, hogy felnagyítja a - legtöbb néző által egyébként ismert, tudott - eseményeket, nem löki az arcunkba. Pont a visszafogottságával, azzal, hogy szinte teljesen a kisfiú szemszögéből mutatja be az eseményeket (a kisfiúéból, aki - lévén ott született, és neki az a "normális", ami ott van), és nekünk, kívülállóknak az általa látottakhoz, érzékeltekhez kapcsolódó tudásunk az, ami kitisztítja, kitágítja ezt a tudást, és teszi nyilvánvalóvá a rettenetest.
- A szereplők, pl: anya. Nem tökéletes, nem szuper. De elég jól idomult a körülményekhez, 7 év alatt volt rá ideje, és nyilvánvaló, hogy nagyon szereti a gyerekét, de van benne (érthető) könyörtelenség is. Az, ahogy eljátszatta a betegséget Jack-kel, majd a szőnyeges dolgot, miközben tudta, látta, hogy mennyire fél, és tudnia kellett, milyen nehéz feladatot ró egy, a külvilágot (kezdve a friss levegőtől az autó mozgásán át az idegen emberekig) egyáltalán nem ismerő gyerekre... De itt azt is éreztem (bár a filmben sosem hangzik el), hogy ez nem csak arról szólt, hogy szökjünk meg végre. Mindkét próbálkozásban benne volt, hogy Jack (esetleg) kiszabadul, de őt nem fogják megtalálni soha, vagy ha Jack ugyan kiszabadul, akkor a Férfinek még lesz (lehet) ideje őt megölni...
Jack: szavam sincs rá, tökéletes.
Nagymama: kicsit túl jófej, túl normális, de azt jól játsza. Bennem él a gyanúper, hogy egy ilyen történet után az anyukában is túl sok fájdalom, rettegés, belenyugvás, önvád, és végül: önfelmentés vágya lenne ahhoz, hogy ennyire jól, ennyire ügyesen kezelje a helyzetet. De az pl nagyon jó, h az új párja (aki azért mégsem úgy élte át, nem úgy viszonyult az egészhez, mint a szülő) az, aki a legrugalmasabban, kiegyensúlyozottabban tud közeledni Jack-hez az első pillanattól. Az ő udvarias távolságtartása is nagyon rendben van.
Nagypapa: hiába nagyon rövid az a jelenet az asztalnál, nagyon átjön. Jesszus, hát szerintem hasonló helyzetben az én apám is így reagált volna: "uramisten, szegény lányom, min ment keresztül... és az a... "gyerek", ez Attól a Szeméttől származik..." Szerintem ő ha csak ránéz, azt látja benne: lánya elrablóját, éveken át megerőszakolóját. (Ráadásul kisfiú - lehet, hogyha lány lenne, könnyebb lenne elfogadnia).
- Pluszpont a kiszabadulás utáni "új élet" megrajzolása is. Döbbenetesen hiteles, ahogy végigmegyünk azon, hogy eleinte, amíg a kisfiúnak nagyon nehéz (megbírkózni a túlsok élménnyel, az emberekkel, kommunikációval, helyekkel, stb éri), addig az anyja vmennyire tartja magát, bár egyre nehezebben - és aztán a szétesik.
- Pluszpont azért is, mert azért a befejezés nem az a hú de happy. Nem arról van szó, hogy most már anyuka a világ legkiegyensúlyozottabb embere, legjobb anyája lett. De az a mondat: "Nem vagyok elég jó anya." "De te vagy Anya." . Ennyi. :-)
- Ahogy finoman, a kis beszélgetésekből átjön a Nagymamának, hogy mi minden történt a Szobá-ban, és ahogy szerintem az is látszik, hogy igenis mennyire odafigyelő, mennyire gondos, kreatív anyukája volt a lánya Jack-nek. Bár ezt lehet, hogy csak én képzelem bele.

2017-10-28 22:39:40 Xaos (4) #135

Én is azt hittem, hogy lány, még rá is kerestem a színészgyerek nevére gugliban. Szerintem az emberek többsége simán lánynak nézte a srácot :))

előzmény: Reaper (#125)

2017-10-28 22:35:09 Xaos (4) #134

Ezt a filmet érezni kell, nem érteni. Nekem nincs gyerekem, lehet ezért csak 4-es és nem 5-ös? Mindenesetre komoly és szomorú témát dolgoz föl a film elég jól.

2017-03-12 00:17:53 nejmed (?) #133

Számomra annyira klausztrofób volt a megteremtett világa, hogy nem is tudtam végignézni. Annyira valóságos volt... :/ Úgyhogy fél óra alatt fullra befeszültem tőle és végem volt...

2017-02-27 16:59:38 Marla Singer (3) #132

Nem a kihagyott szereplőket hiányolom, az események sorrendjének megváltoztatása sem zavar. Nem szolgai másolatot vártam tehát. De szerintem azzal a pár interjúkérdéssel, meg a halott baba említésének kihagyásával nagy ziccert hagytak ki. Számomra a film és könyvbeli anya így nem ugyanaz, piszok jó a színésznő, de szerintem adott volna a hatáshoz, ha ugyanúgy visszavág az újságírónak pl mikor a világ aláássa az önbizalmát és megkérdőjelezi az anyai kompetenciáját.

előzmény: Mizi (#131)

2017-02-26 15:32:39 Mizi (5) #131

Én meg sohasem értettem, hogy egyesek miért szolgai másolást várnak el a filmes adaptációktól...

előzmény: Marla Singer (#130)

2017-02-26 15:11:19 Marla Singer (3) #130

Filmnek jó. Feldolgozásnak, nem is tudom. Egyrészt a könyv a sok leírás és belső monológ miatt nehezen feldolgozható, de a hangulatokat pont hogy nagyon jól áthozták. Másrészt pont a könnyen feldolgozható, ámde létfontosságú részeket rontották el. Pl az interjút is, ami az egész könyv leghatásosabb része, a nagyapával való beszélgetést is megkurtították, az első baba Nem hiszem el hogy az a plusz 5-10 sor ne fért volna bele. Haragszom a készítőkre.

2017-02-06 00:00:47 erasto (4) #129

Három dolog így frissen:

1. Az arányok szenzációsan: akkor kezdődik a film, amikor a többi véget ér! Bemutatja a rendező, hogyan élnek nap-nap után éveken keresztül anya és fia kb 20 nm-en, majd azt a változást, amit a szabadulás után kénytelenek átélni!

2. Az ilyen fogvatartós, pszichopata szereplős, megtalálós filmekben általában a nyomozó oldalát, max a tettes oldalát mutatják be, az áldozat(ok)ét csak ritkán!

3. A második pontról jutott eszembe egy zseniális sorozat, melyben hasonló a téma, csak ott 20 év az itteni 7... Azt is ajánlom mindenkinek, akinek tetszett A szoba!

https://www.sorozatjunkie.hu/2013/07/16/rectify-az-1-evad-irta-fringemiki/

7.5/10

2017-01-15 21:08:53 Mizi (5) #128

dettó. :)

előzmény: kajaktej (#127)

2017-01-15 20:59:19 kajaktej (5) #127

én is :) sőt, szerintem direkt csinálták így :D

előzmény: miraculum (#126)

2017-01-15 20:53:18 miraculum (5) #126

Én is pont ugyanezt hittem. :)

előzmény: Reaper (#125)

2017-01-15 20:49:42 Reaper (5) #125

Huhh... ez egy nagyon kemény, súlyos dráma. Minden perce megérte, ez egy olyan film, ami után az ember átértékeli az életét. Fantasztikus, kihagyhatatlan.

És kövezzetek meg, vagy nézzetek hülyének, de míg le nem vágták a haját, azt hittem, hogy lány... üvöltöztem a képernyővel, hogy nem igaz, hogy senkinek nem tűnik fel, hogy kislány!!! Azt hittem azért lett fiú neve, nehogy az az állat őt is bántani akarja! Jó nagy barom vagyok...

Mindegy, a film ettől függetlenül egy mestermunka! :)

2017-01-08 23:20:44 Bubu (5) #124

Még kapható, bátran ajánlom. A film után olvastam, de alig tudtam letenni. Ha mégis, pár percen belül újra olvastam. Kevés ilyen könyv, vagy film van, ami után komolyan átértékeli az ember az életét, és mindig vele marad. Nekem A szoba ilyen.

előzmény: BalaKovesi (#123)

2017-01-08 11:42:19 BalaKovesi (5) #123

Úgy tűnik hasonló véleményen vagyunk. :) Az interjús jelenetre tényleg a ,,gyomronrúgás" a legjobb kifejezés. Egyszerűen undorító ami annál a résznél történik.
A könyvre pedig egyre kíváncsibb vagyok!

előzmény: Bubu (#122)

2017-01-08 10:35:10 Bubu (5) #122

Az igaz, hogy a szabadulás, különösen, mikor Jack először lát részleteket az igazi világból, az a legerősebb. Ha a filmzenét hallgatom, annál a zenénél a pulzusom egyre erősebb. Viszont a többi csúcspont teljesen más érzéseket kelt. Az interjú pl fullasztó, felháborító. Az egy gyomronrúgás. Benne van a szenvedés, felháborodás. Az áldozathibáztatás ékes példája megspékelve a sajtó hiénáinak a leggusztustalanabb viselkedésével. Ma' apjának a jelenetei is elég nagy mélypontok, de Jack nyitása a nagymamája felé is elég érzelmes lett.
Ebben a film is olyan, mint a regény: felemel, hogy utána beléd rúgjon, és aztán egy kicsit megint felemeljen.

előzmény: BalaKovesi (#121)

2017-01-08 00:02:29 BalaKovesi (5) #121

"Nem is annyira az amstettenivel, mint mondjuk Jaycee Lee Dugard esetével."

Róla még nem is hallottam, de utánaolvasok. :)

"A szabadulásuk után is van érzelmi csúcspont szerintem..."

Ezért is írtam, hogy a szabadulás után is bővelkedik a film erős momentumokban, csak engem valahogy a szabadulásos rész fogott meg a legjobban, az volt számomra a legintenzívebb, az hatott rám a legjobban. Ezért nekem az a film "fő" csúcspontja.


Egyébként teljesen egyetértek azokkal, amiket a spoilerben leírtál. Arról az interjús részről érdekes, meg is feledkeztem. :D De most visszagondolva valóban zseniális jelenet az is. Pedig emlékszem, gondoltam is magamba hogy "ajaj, ennek nem lesz jó vége..."

előzmény: Bubu (#120)

2017-01-07 20:09:23 Bubu (5) #120

Emma Donoghue írta a könyvet, ami egyébként nagyon jó, és ő írta a forgatókönyvet is a filmhez.
A szabadulásuk után is van érzelmi csúcspont szerintem, ha nem is pozitív: az anya interjúja. Ott szembesül először a néző a töredékével, ami ezzel a nővel történt, és még ennyi is elég kiborító. Ráadásul az anya összeomlása itt kap egy nagy lökést.
Nem azt írtam, hogy az amstetteni eseményekről szól, hanem annak hatására írta meg az író a könyvet. Ez egy fiktív történet, ami mutat hasonlóságot valós eseményekkel. (Nem is annyira az amstettenivel, mint mondjuk Jaycee Lee Dugard esetével.)

előzmény: BalaKovesi (#118)

2017-01-07 15:53:45 hollyaudreyanne (4) #119

Egy interjúban a könyv írónője (aki egyben a film forgatókönyvírója is) tündérmeseként hivatkozik a történetre, a valós eseményektől pedig igyekezett tudatosan elhatárolódni, szóval nincs egy konkrét ihletője.

2017-01-07 15:10:45 BalaKovesi (5) #118

Emlékszem, amikor először hallottam erről az esetről, mennyire lesokkolt. El sem tudom képzelni, hogy lehet képes ilyen dolgokra egy ember. (Bár aki ilyeneket tesz, ott már nem esik szó józan észről.) Egyébként ha jól tudom a film egy könyv megfilmesítése. Vajon ez a Josef Fritzl féle eset ihlette a könyv létrejöttét?

A filmhez: Így, hogy már nem olyan friss az élmény, találtam benne egy apróbb hibát. A film a közepe fele, a szabadulásnál éri el számomra csúcspontját. Onnantól is vannak erőss jelenetek, de egyik sem váltotta ki belőlem azt az érzést, mint az előbb említett résznél. Persze ez nem olyan nagy baj, hiszen azt a jelenetet nehéz lett volna űberelni, így is marad ugyanolyan zseniális, a film számomra nem veszített semmit az értékéből.

előzmény: ChrisAdam (#113)

2017-01-07 15:03:21 csabaga (4) #117

Ismerem az esetet.Érzésem szerint az ugyan még hitelesebb,de játékfilmként nem lett volna eladható,legalábbis nagy közönségnek és kevésbé lett volna "Oscar barát".Ez a kicsit "meseszerű" változat már inkább.

előzmény: Bubu (#116)

2017-01-07 14:57:33 Bubu (5) #116

Ez a sajnos nagyon is valóságos történet ihlette a könyvet:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_amstetteni_vérfertőzési_ügy
Ehhez képest A szoba piskóta, és megőrzi végig a reményt, és (a lehetőségekhez képest) pozitív a vége.

előzmény: csabaga (#112)

2017-01-07 14:56:38 csabaga (4) #115

Tudom,hogy történt ilyen,és még rémesebb formában.Nekem azért sok,mivel egyre gyakoribb,hogy egy nagyon ritka esetet ( pl. a saját karját levágó ember) filmesítenek meg.Ez az eset is ide tartozik.Annyira atipikus,hogy pont ezért nem szolgál tanúlsággal.A kisgyerek narrációját,szerepét is némileg soknak éreztem.

előzmény: Ugor (#114)

2017-01-07 14:28:49 Ugor (5) #114

Hát így normál, hétköznapi embernek tényleg képtelen, de tényleg igaz, amit Chris írt, ebben az esetben a valóság sokkal durvább, mint ez a film. És ez a sok "képtelen" valóságból még egy pozitív végkifejlettel bíró történet. A többi meg még sokkal nagyobb tragédia. Meggyőződésem, hogy hozzád ezer kilométeres körzeteben jelenleg is éppen folyik egy tucat ilyen horror.

előzmény: csabaga (#112)

2017-01-07 14:10:06 ChrisAdam (5) #113

de a történet számomra túl képtelen

És ha azt mondom, hogy nem egy ilyen történt a valóságban? Sőt, sokkal durvább. És ez csak egy a sok közül. Ez benne a durva: a sztori nem képtelen és hihetetlen, hanem valóságos, ha nem is hat úgy. :(

előzmény: csabaga (#112)

2017-01-07 13:10:26 csabaga (4) #112

A filmélmény valóban erős,de a történet számomra túl képtelen,kicsit hatásvadász és irracionális volt.Ugyanolyan túlzónak érzem,mint a Vadászatot.Jó,de kicsit sok.

2017-01-06 21:52:15 BalaKovesi (5) #111

Keresem az állam, de a film nézése közben elhagytam valamerre!

Rég éltem át ilyen erős, szívbemaró filmélményt. A színészek egytől-egyik kiválóak, kiváltképp Brie Larson és a kicsi Tremblay, ez a srác még sokra fogja vinni! (És hát Larson sem hiába tarthatta tavaly kezében az Oscart.) Különleges ízt ad a filmnek, hogy mindent Jack szemszögéből látunk. Vele kelünk, vele alszunk, vele izgulunk Anyáért, és vele fedezzük fel, hogy milyen a külvilág. Nagyon tetszett ez a szemszög, hogy nem egy reménytelen túléléstörténetet látunk, hanem egy szívvel-lélekkel teli történetet, amelynek egyes részei úgy érzem jó időre belevésődtek az emlékezetembe.
Még keresem a szavakat, sok mindent kavarog bennem, de már látom hogy a filmnek a kedvenceim - és a Vapiti jelöltjeim - között lesz a helye. (A szinkron úgy érzem egész jóra sikeredett.)

10/10

Zseniális, csillagos ötös, stb... (Ha itt a KT-n lehetne 6-ossal is szavazni, gondolkodás nélkül azt adnék rá). :)

7 évig bezárva lenni egy ilyen helyen, te jó ég! Hét éve még általános iskolában a tanáraimat boldogítottam soha be nem álló számmal/aranyköpéseimmel. :D Ha belegondolok, hogy az azóta eltelt időt egy ilyen helyen kellett volna eltöltenem ilyen körülmények között...

2016-12-02 18:00:15 Fatupi (5) #110

Letaglózó, hibátlan pszichológiai dráma, mindent kihoztak belőle, amit lehetett. Nagyon finom, jó érzékű megvalósítás, a gyerek és az anya kapcsolatának ábrázolása nagyszerű, és mivel végig Jack nézőpontjából látjuk a történéseket, sok dolgot homályban hagy a film. Például, hogy miért került be Joy a szobába, kicsoda valójában Patás, nagypapa miért nem bír ránézni, Joy mitől lett rosszul. A felvetődött kérdéseken nekünk kell elgondolkozni, a filmben fellelhető néhány válasz.
Továbbá nagyon érdekes Jack kialakult hamis képe a világról, ami folyamatosan megdől. Ahogy megismerjük a gondolatait, ahogy köszön a berendezési tárgyaknak, és ahogyan először megpillantja a való világot...
A film készítői remekül elérték, hogy mi is szabadulni akarjunk a szobából, pedig nem hét évet kellett bent töltenünk. A hirtelen világosság, elképesztő tágas tér, a rengeteg zaj mind ijesztőnek tűnnek először Jack számára, ezt is remekül sikerült átadni a nézőknek. Vajon milyen hatást vált ki egy ötéves gyerekből, ha hirtelen kiszakítják abból a pár négyzetméteres környezetből, ahol születése óta élt?
Remekül be van mutatva anya és fia szobán kívüli változása, s nagyon megható jelenet, mikor Jack elmondja a nagymamájának, hogy szereti. S hogy képes megválni a hosszú hajától, szimbolizálja, hogy ő már a VILÁGhoz tartozik. A befejezés... Na az is mesterien lett megkomponálva. A szobát kisebbnek látjuk, mint első felbukkanásakor, s Jack lezárja az életének ezt a szakaszát. Mestermű, azt hiszem, meg van az első biztos Vapiti jelöltem. ;)

2016-10-05 12:46:23 csabaga (4) #109

Én úgy tudom,a Fantasy fogja kiadni DVD-n,akárcsak a Carolt.

előzmény: Bubu (#108)

2016-10-05 12:23:20 Bubu (5) #108

Oh, tényleg! Erre valahogy nem figyeltem... :) Én azért várom BluRay-en.

előzmény: kobretti88 (#107)

2016-10-04 22:47:13 kobretti88 (?) #107

Szinetár Dóra írta, hogy az HBO-n láthatjuk majd a filmet. Ezért gondolom így.

előzmény: Bubu (#106)

2016-10-04 22:42:46 Bubu (5) #106

Akkor mégsem adják ki?

előzmény: kobretti88 (#105)

2016-10-04 22:37:12 kobretti88 (?) #105

Valószínűleg az HBO rendelte meg hozzá a szinkront.

előzmény: Bubu (#104)

2016-10-04 21:00:05 Bubu (5) #104

Ma tette ki Szinetár Dóra az oldalán a képet, hogy épp szinkronizálja a filmet. Szóval már dolgoznak a kiadáson...

előzmény: csabaga (#98)

2016-09-05 13:15:18 Bogyó (4) #103

Premier előttit szervezhettünk a filmhez, a Lurdy moziban piszok jó érzés volt egy teljesen megtelt teremben elindítani a filmet. Szó szerint egy darab jegy nem maradt. A film kapcsán szerintem mindent el is mond, hogy egyetlen ember sem jött ki a vetítésről, talán ilyen nem is volt a több mint 40 premier előttink során.

2016-07-29 10:40:47 Tibi88 (5) #102

December! ;)

előzmény: Killjoy (#97)

2016-07-27 16:43:05 necksprain (4) #101

.

előzmény: csabaga (#98)

2016-07-27 15:38:05 Gergely Gergő (5) #100

Olyan nagyon nagy színészi tehettség nem kell hozzá, hogy azt a szerepet jól el tudja valaki játszani!

előzmény: Mizi (#95)

2016-07-27 14:39:50 csabaga (4) #99

Közben érdeklődtem,október környékén várható mindkét film.

előzmény: Killjoy (#97)

2016-07-27 13:01:43 csabaga (4) #98

Mindkettőt a Vertigo forgalmazta a mozikban,ez meg nem jó hír.Az utóbbi időben minden évben lemaradunk kritikai sikereket elért alkotásokról a DVD piacon.Szerelem,Nebraska,Selma,Albert Nobbs stb.

2016-07-26 22:36:21 Killjoy (5) #97

Ez a film soha nem fog megjelenni kishazánkban DVD-n vagy Bluray-n? Se ezt, se a Carolt nem látom sehol :(

2016-05-30 12:27:18 kobretti88 (?) #96

Egyetértek.

előzmény: Mizi (#95)

2016-05-30 12:12:50 Mizi (5) #95

Ennek a filmnek a főszereplője egyértelműen Jacob Trembley, és igen, sokkal jobb volt, mint DiCaprio a Visszatérőben.

2016-05-30 10:38:46 Ugor (5) #94

Te is azok közé tartozol, aki látta is ezt a filmet, nem csak végignézte.

előzmény: kwzatz (#90)

2016-05-30 09:44:28 kwzatz (5) #93

Érdekes, meg sem fordult volna a fejemben, hogy ez az alakítás mellékszerep lenne. Látom, hogy kapott mellékszereplős jelöléseket is, megmondom őszintén, nem igazán értem.

2016-05-30 08:03:44 limupei (5) #92

Elég sok helyen a főszereplők között indult... ahova való.

előzmény: BonnyJohnny (#91)

2016-05-30 07:49:14 BonnyJohnny (5) #91

ugyan nem láttam még A visszatérőt, de Leo helyett akár Jacob Trembley is szorongathatta volna azt a szobrocskát. :)
Ő legfeljebb Mark Rylance helyett szorongathatta volna. ;)

előzmény: kwzatz (#90)

2016-05-30 01:38:56 kwzatz (5) #90

Egy igazán egyedi és remek film A szoba, remek aláfestő zenével, csodálatos fényképezéssel. Az alakítások nagyszerűek voltak, ugyan nem láttam még A visszatérőt, de Leo helyett akár Jacob Trembley is szorongathatta volna azt a szobrocskát. :)

Az egyszerű alaptörténet ellenére nagyon sok témát érint egyszerre. Ha csak a felszínt nézzük, akkor szól a kitartásról, reményről, az anya-gyermek közötti kapcsolatról, szeretetről, és Old Nick részéről az emberi természet legsötétebb oldaláról. Amennyiben nem ásunk mélyebbre, már akkor is egy megható, felkavaró filmmel gazdagodtunk. Ez a réteg is nagyon rendben volt, igazán tetszett, de engem személy szerint a film pszichológiai, filozófiai oldala fogott meg.

Mi történik, ha egy gyermek ilyen egyedi körülmények között nevelkedik, hogy számára születésétől fogva az édesanyján kívül mindent egy néhány négyzetméteres szoba jelent, és a világot nem ismeri? Hogyan éli meg azt egy a felnőtté válás küszöbén álló nő, hogy a világot elveszik tőle, és helyette nem marad más, csak a szoba (és később születendő gyermeke)? Erről az alkalmazkodásról, életről szól a film első fele, amikor is a fordulópontnál a film újabb kérdéseket tesz fel: Mi történik, ha a gyermektől elveszik a szobát, de megkapja helyette az egész világot, miközben édesanyjának visszaadják a tőle elrabolt világot és örökre kiszabadul a szobából? Zseniális, logikus és életszerű az, amit a film válaszként kínál ezekre a kérdésekre.

Ma kezdetben örül, boldog, megszabadult fogvatartójuktól, gyermekének jobb élete lesz, láthatja a szüleit, visszakapja életét. Jacknek minden különös, új, félelmetes és egyben lenyűgöző (ezt a film többször is rendkívül hitelesen érezteti a nézővel, például amikor Jack kinyitja a szemét a kocsi platóján és rácsodálkozik a látványra). Aztán ahogy szép lassan telik az idő, úgy válik Jack egyre bátrabbá, mialatt megismeri a világ által kínált lehetőségeket, embereket, örömöket, barátokat vagy éppen egy kutyust. Ezalatt Ma épp az ellenkező irányba halad és öngyilkossági kísérletig jut, amit én abszolút nem éreztem hiteltelennek, van ebben egy kis Stockholm-szindróma, erősödő depresszió, önmarcangolás a riport után (valóban a gyereke érdekében cselekedett vagy önző volt?), és olyan dolgok, amiket a film nem ábrázol explicit módon, csak leheletfinoman sejtet és ránk bízza, hogy mi tovább gondolkodjunk Ma helyzetén (pl. az a jelenet, amikor a volt futótársaival, barátnőivel készült képet nézi Jackkel). Összefoglalva a kettejük közti különbséget: Ma-tól elvettek valamit, amit aztán visszakap, de a rabságban nyilván mentálisan, lelkileg jelentősen sérült, így amikor visszakapja a világot, akkor az a kezdeti, felszabadultságból származó öröm még nem lehet végleges. Jacktől nem vettek el semmit, legalábbis ő ezt nem úgy érzékeli. A gyermeknek a szoba volt a természetes környezet, ezt szokta meg, nem ismert mást, csak a tévé "fantáziavilágát". (a "Dóra is igazi?" kérdéstől majd' lefordultam a székről :) ) Így elsőre minden újszerű és félelmetes, de szépen lassan minden egyre nagyobb örömforrássá válik, mert ő még - ahogy az orvos is fogalmazott - képlékeny.

Ami nálam hatalmasat ütött, az a hajvágás volt, kezdve a "Szeretlek Nagymama!" (ebben a filmben valahogy sokkal többet mond ez a két szó) mondattal, valamint azzal a szimbolikus jelleggel, amit ezzel Jack a tudtán kívül (mert hát ugye ő csak az erejét szeretné átadni - ez is rendkívül megható) édesanyjával közöl: Ő már továbblépett a szobán. Ezt erősíti az is, amikor elköszön a szobától és megkéri erre az édesanyját is.

Meg kell még említenem Jack monológjait és azok változását a film alatt, mindegyiknek sikerült igazán megérintenie. A legutolsó ezek közül ráadásul nekünk, mindannyiunknak is szól, tessék kimenni a szobából megtapasztalni a világot!

2016-05-11 23:09:21 Freee (4) #89

Nekem sem tűnt fel Larson Oscar-díjas alakítása, lehet azért mert végig a kisfiúra figyeltem. Lehet azért nem tűnik zseniálisnak, mert Jacob nagyon az... és egy ígéretes színész lehet belőle, kíváncsi vagyok a jövőben képes lesz-e hasonló formátumú filmben hasonlóan szerepelni. Larson ettől függetlenül nagyon hitelesen adja a gyermekét védő anyát, mindkettőjüknek hatalmas lelki megpróbáltatás lehetett ez a film! Csak az emberi pszichét boncolgató angolszász drámákban újulnának már meg a klisék: szexuális visszaélés, anya-lánya konfliktus, öngyilkossági kísérlet, stb.

2016-03-26 05:43:37 goromba (5) #88

Nos,nem tudom, miért kellene egy szubjektív véleményt megmagyarázni, mely nyilvánvalóan kiváltott érzésekről szól alapvetően, de mivel tudom, itt a KT-n nem intézhetünk el dolgokat annyival, hogy nekem tetszett/nem tetszett, megpróbálom.
Szóval(persze csak az én szemszögemből nézve)volt itt egy huszonéves (úgy tudom, még gyermektelen) színésznő, akinek el kellett játszania, hogy 17 évesen vége lett a normál világának, majd később a gyermekéértaki ráadásul, nem is a többnyire szokásos szerelemgyerek is felelősséget kell vállalnia úgy, hogy teljesen érthető módon igazából a saját lelkének rendben tartása sem leányálom.
Majdkiszabadulva, neki is szembesülnie kell a világgal-persze, neki ismét, és nem először, mint a gyereknek, de ugye, innentől ez már rohadtul nem az a világ
Ezek azok a pontok, amiket Larson szerintem nagyon nagy átéléssel, természetességgel oldott meg.
Számomra igenis nyilvánvaló volt, hogy ez az alakítás nem onnan indult, hogy most akkor rárepülünk az Oszira, hanem Larson tényleg kissé beledöglött.
Továbbá, az anya szerepét a színésznők 98 %-a szerintem túltolta volna, és annak a következménye például az lehetett volna, hogy Tremblay sem tud ilyen jó lenni a szerepben, mert itt nagyon fontos volt, hogy milyen a két szereplő közötti kapcsolat(ez, szerintem megint csak Larson érdeme).
Visszatérve Tremblay-re: igazából, ha lett volna vér az Akadémia pöcsében, jelölték volna.
Ez teljesen szubjektív vélemény, ha másnak nem ez a véleménye elnézéstnem kérek.

előzmény: Amokh (#87)

2016-03-25 14:45:47 Amokh (3) #87

Tremblay alakitasa tenyleg nagyon jo, minden szineszi kihivast bravurosan teljesit, viszont Larsson alakitasa miert ennyire nagyszeru??Magyarazd el kerlek, mert en nem ezt lattam...Semmi nagyszeruet nem talaltam benne, en biztos nem neki adtam volna az Oscart. Tenyleg kozepszerunek ereztem, a karaktere pedig inkabb idegesito volt... Nem allitom, hogy csalodas a film, de erosen tulertekelt filmrol van szo, az biztos...

előzmény: goromba (#86)

2016-03-22 13:33:12 goromba (5) #86

Már majdnem adtam rá egy négyest, mikor eszembe jutott, hogy tulajdonképpen nem találtam benne nagyon hibát, csak szarul éreztem magam közben, de hát, ez ugye nem a film hibája, sőt.
Szóval zseniális.
És Larsson megérdmelte az Oscart, de aki szintén hátborzongatóan jó volt, az Tremblay.
Istentelenül érett alakítás volt(a castingnak, rendezőnek is csillagos ötös), és szerintem ez mentálisan rohadtul megterhelő lehet egy ilyen kis gyereknek.

2016-03-07 23:06:21 Bubu (5) #85

Szerintem a depresszió nem jelent irracionalitást. De egyrészt hét éven keresztül úgy bánnak vele, mint a szeméttel, és még legyen hálás is, amiért ruhát, ételt kap. Ez azért az önbecsülést szétzúzza. Másrészt hét évig az a célja, hogy kikerüljön a világba, és megmeneküljön. Az ember ha eléri a nagy célt, sokszor érezheti üresnek magát. Ma' rájön, hogy egy olyan világba vágyott, ami már nem is létezik. A szülei elváltak, és ismert ember lett, tehát nem élheti a régi életét tovább. Ráadásul a riporternő ország-világ előtt szar anyának titulálja, ami utolsó utáni cseppnek bőven megteszi...
A kérdés meg nem is értem, miért merül fel, hogy miért nem adta örökbe a gyereket. Biztos odaadnám a gyerekem egy ilyen szörnyetegnek, aki simán eltünteti, mert bizonyíték ellene... A fogvatartónak is jól jön mellesleg, hogy a gyerek miatt az anya kezelhetőbb lesz... Már nem csinálhat látványos szökési kísérletet, mert a gyereket félti.
A második fele, szerintem ugyanolyan fontos, hogy hogyan rehabilitálódnak, és mennyire másra van szüksége az Anyának és Jacknek, és hogy oldódik fel ez a feszültség. Más egyébbel együtt.
Válaszolva a korábbi kérdésre, ez a könyvben le van írva, hogy Jack folyton nekimegy mindennek, mert 3,5 fél méterig kellett maximum ellátnia, így a térlátása nem alakult ki kellőképpen. Bizonyos izmokat nem tanult meg használni, de idővel ezek rendbejönnek. A nagyobb gond számára, hogy eddig minden kiszámítható volt neki, és a külvilágban sose tudja, mire számíthat. A zajok, a gyors mozgás, a felgyorsult élet... Ezeket mind meg kell tanulnia...
Kerestem hasonló esetet, és ez hasonlított leginkább A szoba történetére:
https://en.wikipedia.org/wiki/Kidnapping_of_Jaycee_Lee_Dugard
https://www.youtube.com/watch?v=UzaRmuuokQ0
Hihetetlen, amit át kellett éljen ez a lány. És a videó elején elmondott statisztika is nagyon durva

2016-03-03 22:10:55 Alfie (4) #84

Vártam ezt a filmet, mert nagyon tetszett a regény, és kíváncsi voltam, hogyan hozzák létre azt a világot, amit olvastam. Kimondottan örültem, hogy a forgatókönyvet az írónő írta a filmhez, ilyenkor nem szoktak nagy torzítások lenni az eredeti mondandóhoz képest, ami egy ilyen történetnél kiváltképp fontos. El kell ismernem, hogy amennyire filmen meg lehetett alkotni a sztorit, annyira sikerült neki, de maradt bennem egy kis hiányérzet, ami nem a film hibája, hanem inkább a könyv fórja. Akinek tetszett a film, szerintem nagyon fogja élvezni a regényt is, mert rengeteg pluszt ad, még akkor is, ha a "csattanót" már lelőtte. (Nekem sikerült úgy olvasnom, hogy nem ismertem a történetet, és tényleg nagyobbat ütött.) Néhol hátborzongató, máskor nagyon megható, ahogyan Jack mesél az ő világáról, ahogyan értelmezi a dolgokat, a sajátságos módján. Talán ezt nem sikerült igazán visszaadnia filmnek, csak bele-bele kóstoltunk a gyermeki nézőpontba. Több monológgal szerintem hatásosabb lett volna.

Hogy ne (csak) könyv-propaganda legyen a kommentemből, el kell ismernem, hogy tudott újat adni a film is, az a pár apróság, amiben eltért, jó változtatás volt, illetve a két főszereplő alakítása is méltán elismert, kiválóak voltak, jó alkotás lett belőle. Még gondolkodom az 5ösön.

2016-03-02 13:42:56 pampala (5) #83

Vegig Amanda Berry lanya es tarsai jartak eszembe, a valo eletben megtortent a szembesites is

A depresszios ember a racionalis, csak mashogy latja a vilagot, mint a tobbseg. Valojaban nincs jelentosege egy eletnek a Foldon, valakinek nem eri meg a felesleges szenvedes, amikor minden elmulik igyis-ugyis. Joy a fiaert es a kijutasert elt a kulvilagban csalodott, nem volt celja, el is mondta, hogy nem o volt a legjobb anya elettapasztalatok hijjan...az lett volna fura, ha siman tulteszi magat a 7 ev monotonitasan

előzmény: nohand (#80)

2016-02-27 12:08:02 Ugor (5) #82

Néha túl nagy energiákat fektetünk abba, hogy valaki lássa azt, amit nem lát, vagy érezze azt, ami nem érez.

2016-02-27 12:07:33 nohand (3) #81

továbbra is a filmnél maradva és nem általánosítva; az anya, bármilyen állapotban is volt, mégis törődött azzal, hogy mi lesz a fiával, mi lesz, ha nem tud beilleszekedni, mi lesz, ha nem talál semmit, amivel leköti magát, szóval a film logikájánál maradva, még depressziósan is racionálisan, vagy ha nem is, akkor az anyai ösztöntől vezérelve viselkedett még kint is és nekem ezzel nem fér össze az, amit tett és hogy mellette volt a gyereke közben.

előzmény: kaamir (#79)

2016-02-27 12:04:47 nohand (3) #80

én nem az öngyilkosságnak a körülményeit bagatellizáltam el (általánosságban), hanem az nem tetszett, ahogyan ez a filmben megjelenik. depresszióra, főleg itthon, szinte mindenki hajlamos, öngyilkosságra már sokkal kevesebben. én annyit akartam mondani, főleg kaamir-nak hogy bármi is vezetett ahhoz, hogy bevegye az anya a pirulákat, az az ő döntése volt, nem másé.

előzmény: Mizi (#78)

2016-02-26 18:21:27 kaamir (5) #79

Továbbra is abban a tévedésben vagy, hogy aki depressziós, az képes racionális döntést hozni. Nem. Az egy beszűkült állapot, ahol nulla racionalitás marad.

Tucatnyi esetet tudnék Neked idecitálni, akár a közelmúltból is, ahol anyák a gyerekük szeme láttára (vagy épp a gyerekükel együtt!) lettek öngyilkosok, vagy tettek rá kísérletet.

előzmény: nohand (#74)

2016-02-26 18:13:08 Mizi (5) #78

Nekem? Igazság szerint nem értem még mindig, hogy mitől olyan erőltetett az öngyilkossági kísérlet. Mintha olyan ritka lenne... mintha egy depressziós ember teljesen racionálisan tudna gondolkodni. Egyébként teljesen érthető miért akarta megölni magát. Egyrészt szerintem csalódott a "világban". Amióta fogva volt tartva, arról álmodozott, hogy egyszer majd kijut onnan. Ez sikerült is, de mi fogadta otthon? A szülei szétmentek, az apja nem tud a gyermeke szemébe nézni, a régi barátai, az élete már nincsenek többé, mindenki továbblépett. Tehát ami kint fogadta, az igen kiábrándító volt. Másrészt pedig ott van a riporternő ostoba kérdése. Valószínűleg azzal telt be a pohár... Az öngyilkossági hajlam meg teljesen természetes dolog, minden emberben, minden állatban megvan, csak normál esetben felülírja a túlélési ösztön. A depresszív állapot viszont nem nevezhető normál esetnek.
Nekem csak az nem tetszett, hogy te lazán leírtad, hogy márpedig ilyen nincs, holott gyanítom, sohasem voltál ilyen helyzetben.

előzmény: nohand (#77)

2016-02-26 17:44:48 nohand (3) #77

meséld már el, hogy neked mi a véleményed erről.

előzmény: Mizi (#75)

2016-02-26 17:43:46 nohand (3) #76

de pont ez az ami zavar, hogy ha tényleg a riporternő kérdése indította el benne a lavinát, mert lehet, hogy aljas és sunyi dolgot kérdezett, de óriási nagy ostobaságot is. miért nem adta Old Nick-nek a fiát, hátha ő kijuttatja, hátha akkor jobb élete lett volna? egy ilyen 'embernek'? hogy utána vele fekhessen le? akkor már inkább agyonverte volna, mintsem hogy az ő kezei közé jutassa. az arcába kellett volna röhögnie a kérdés után, nem magába zuhannia.

előzmény: Kalevala (#69)

2016-02-26 17:40:10 Mizi (5) #75

Te már csak tudod...

előzmény: nohand (#74)

2016-02-26 17:34:01 nohand (3) #74

hajaj, de, pont hogy az ember maga dönti el hogy véget vet-e az életének, vagy nem, főleg, ha az elkövetés pillanatában a mellette lévő szobában van a fia, aki pár nappal azelőttig még a mindene volt, akár depressziós, akár nem.

előzmény: kaamir (#67)

2016-02-26 17:32:08 nohand (3) #73

ha megnézel olyan filmeket, mint a frances ha, a where the wild things are, a fault in our stars, vagy akár a short term 12, szerintem világos lesz, hogy milyen mintára gondolok.

előzmény: BonnyJohnny (#66)

2016-02-26 12:31:53 ChrisAdam (5) #72

Nekem most lett kedvencem. Nagyon jó, amit írtál, Rituska!

előzmény: Ugor (#71)

2016-02-26 12:26:04 Ugor (5) #71

...így aztán szemernyit sem csodálkozhatunk azon, hogy Rituska is igen régóta a kedvenceim közé tartozik.

előzmény: Rituska (#70)

2016-02-26 11:20:39 Rituska (5) #70

Zseniális. Többször elsírtam magam közben. Sok mindenről lehetne beszélni a film kapcsán, maga az alapszituáció, ez a bűncselekmény is hátborzongató, kitérhetnék a gyönyörű kisfiú játékára is, ami elképesztő, de engem mégis másféle gondolatok kerítettek hatalmába. Valami olyasmin töprengek, hogy sokaknak egy szoba, néhány négyzetméter az élettér, és mégis tágasabb, és színesebb, mint akik mondjuk, folyamatosan utaznak. Tulajdonképpen mi teremtjük a világunkat? Egy tojáshéj lehet, hogy valakinek csak egy bio-hulladék, de ha akarom, akkor a legjobb barátom lesz. Számomra hősnő az Anyuka, bár majdnem belepusztult ebbe a játékba, amibe erőszakkal kényszerítették bele. Elagyaltam, hogy vajon én hogy viselkedtem volna ebben a szituációban. Nehéz elképzelni, hogy ne kattantam volna be totálisan. Szóval összességében, nem hagy nyugodni a film, azóta is ezen kattogok. A fantázia hatalom. Talán a legnagyobb ajándék, amit ember az Istentől kaphat.

2016-02-25 20:20:53 Kalevala (4) #69

Azért az az öngyilkossági kísérlet nem a semmiből jött. Amikor az az ostoba liba tévés riporternő (akinek még elképzelése se lehetett arról, mit élt át ez a anya az elmúlt években) azt a kérdést szegezte neki, hogy nem gondolt a gyerek sorsára, csak az egoizmusára, nem lett volna jobb lemondani a gyerekről és örökbe fogadtatni, csak hogy a gyerek normális körülmények között nőjön fel? Ehelyett kényszerítette a gyereket, hogy ilyen embertelen körülmények között élje le élete első 5 évét. Ilyen kérdések biztos, hogy minden normális körülmények között gyermekét nevelő édesanyában is lelkiismereti válságot váltanának ki, hát még egy olyan anyában, aki hét év poklát élte át. De hát hogy tudott volna lemondani a gyerekről?? Hiszen ő tartotta életben. Még ha ragaszkodott volna is az örökbefogadáshoz, nem lett volna járható út, mert akkor minden kiderült volna.
Egyébként is voltak az anyának depressziós, elborult napjai, amikor még a gyerek sem érte el.

2016-02-25 20:06:37 ChrisAdam (5) #68

Egyetértek az előttem szólókkal. Tekintve, hogy teljesen más a közeg, magyarázatot is lel az öngyilkossági kísérlete. Érdekes megfigyelni, hogy bent a szobában teljes mértékben a fiáért él-hal, hiszen ő az egyetlene, rajta kívül nem beszél senkivel, kivéve azt a pár szót a fogvatartóval. Ahogy kikerül, szélesedik a látóköre (mint ahogy Jacknek is), már nem csak Jack van a középpontjában, sőt, valamilyen szinten el is hanyagolja őt és magára kezd figyelni, magával törődni - persze a depresszió tüneteként értve. Ha pedig nem a fia van a központban, hanem a saját lelki gyötrelme - ami remekül fel van vezetve, nem váratlan, nem logikátlan -, akkor teljesen érthető az öngyilkossági kísérlet (természetesen egy ilyen kísérlet sosem érthető, de viszont megmagyarázható).

Hipszter: Értem én, mit akarsz mondani, s én is úgy gondolom, léteznek ilyen filmek (bár sosem gondoltam volna, hogy így nevezzem őket), de ez a film minden, csak nem az.

előzmény: nohand (#65)

2016-02-25 19:55:46 kaamir (5) #67

Az ember nem "úgy dönt", hogy öngyilkos lesz. Ez nem racionális döntés kérdése. Pszichológiailag teljesen reális, egyáltalán nem olcsó húzás.

A hipszteres eszmefuttatásra inkább nem is mondok semmit.

előzmény: nohand (#65)

2016-02-25 19:54:40 BonnyJohnny (5) #66

Egyáltalán nem erőltetett. A film elég rendesen megágyaz neki. És még csak nem is a semmiből előhúzott. Brie Larson játéka (mondjuk az interjú alatt) előrevetít valamilyen "robbanást".

A hipszter dologhoz nem tudok hozzászólni. Azt sem tudom, mi az a tumblr... :P

előzmény: nohand (#65)

2016-02-25 19:43:26 nohand (3) #65

mi az erőltetett? egy anya aki szereti és védi a fiát - azt a fiát aki valami szadista állattól származik és mégis - minden körülmény között, egyszer csak úgy dönt hogy megöli magát. ez szerinted logikus, beleillik a filmbe? vagy csak valami olcsó húzás, hogy sokkolóvá próbálják tenni vele a film végét?
és hogy mit értek a hipszteres tálalás alatt: olyan a képi világa, olyan színeket használ és olyan zenéket, mintha tumblr-ről lennének alkalmazva az éppen (évek óta..) aktuális trendek.

előzmény: MicaHiro (#62)

2016-02-25 11:34:28 kaamir (5) #64

De most már ne haljunk meg hülyén. Áruld már el, mi az a hipszteres tálalás?

előzmény: nohand (#61)

2016-02-25 11:12:00 Ugor (5) #63

Ez a "hipszteres tálalás" nekem is új dimenziókba röpítette a filmkultúrát.

előzmény: nohand (#61)

2016-02-24 20:18:29 MicaHiro (5) #62

Mi az erőltetett, és mi a hipszteres tálalás?

előzmény: nohand (#61)

2016-02-24 20:00:16 nohand (3) #61

amíg a szobában játszódott, addig meg volt benne minden, ami egy jó drámához kell; rengeteg feszültség, konfliktusok és bizonytalanság. viszont, miután kikerültek már nem volt semmi, erőltetett helyzetek, egy ostoba és erőltetett fordulat, mindez jó hipszteresen tálalva.
részemről 3 és fél.

2016-02-24 00:28:40 kajaktej (5) #60

Tényleg nagyon hatásos, jó film. Feliratosan néztük, úgy nagyon jól kijött, hogy mennyire jól játszik a főszereplő gyerekszínész, azt hiszem, ő tökéletes választás volt a szerepre.

Sajnálom viszont, hogy utánaolvastam a filmnek, így már nagyjából ismertem az alapszituációt, sokkal érdekesebb lett volna úgy nézni, hogy nem tudok az egészről semmit, még azt sem, hogy kik a szereplők és hol vannak.

2016-02-23 16:28:46 kaamir (5) #59

Csontig, velőig hatoló élmény. Nem is tudok rá mit mondani. Minden idők egyik legjobb filmdrámája.

2016-02-22 01:28:26 Ugor (5) #58

Bevallom, hogy miután nem ismertem a történteket, a következők jutottak eszembe az elején 1. valami nukleáris/vegyi/bakteriális katasztrófa volt, és ez itt egy túlélő bunker, menedékhely 2. a gyerek nagyon beteg és nem érintkezhet a külvilággal 3. valaki meg akarja ölni a gyereket és ezért rejtőznie kell az őt kereső gonoszok elől 4. valami beteg szekta lánynak akarja nevelni a kisfiút, azért van hosszú haja és ezért nem láthat fiú viselkedési mintát stb. A tényleges ok csak mindezek után vetődött fel bennem.

2016-02-21 16:09:14 hhgygy (4) #57

Virrasztásról még nem hallottál? Mert a szőnyeges verzió eléggé unortodox, vagy fetisiszta :-)

előzmény: Singularity8 (#55)

2016-02-21 15:30:18 Mizi (5) #56

Szerintem a te gondolatmeneted ott hibádzik, hogy te vagy én nem egy szobába vagyunk bezárva, így irreleváns, hogy mi betekernénk-e vagy sem. Az öreg patás azt gondolhatta, hogy a csaj előregondolkozott. Hisz nyilván nem fogják hívni a rendőrséget. A hullát el kell tüntetni. Ráadásul az anyának az volt a "heppje", hogy nem engedte, hogy a férfi ránézhessen a gyerekére, így gondolhatta, hogy ez a gyerek halála után sem változott.

előzmény: hhgygy (#53)

2016-02-21 15:29:37 Singularity8 (5) #55

Ja, mert jobb lenne egész nap nézegetni, nem? A saját halottainkat sem eltemetjük, hanem kitesszük a falra, nem igaz?

előzmény: hhgygy (#53)

2016-02-21 15:27:40 Leo_Stotch (4) #54

Így, h nem láttam még, nem olvasom el a spoilert..de biztos igazad van :)

előzmény: hhgygy (#51)

2016-02-21 15:05:33 hhgygy (4) #53

De nem válaszoltál az alapkérdésre:
Ha meghal valakid, betekered egy szőnyegbe gyászodban? Ez mai szóval nem túl életszerű...

előzmény: Mizi (#52)

2016-02-21 14:26:11 Mizi (5) #52

Miért gagyi? Pont az a lényeg, hogy nem hitte volna, hogy a nő a legféltettebb kincsének életét kockára tenné így. Na meg gondolom a te szobádban van telefon, így nyilván nem tekernéd be a hullát. Kivéve hacsaknem el akarod tüntetni. :)

előzmény: hhgygy (#51)

2016-02-21 14:16:39 hhgygy (4) #51

Hát igen, vegyük csak a Room trailerét:
Ugye, láttam, hogy a gyerek egy pickupon jut ki a házból, és volt egy prekoncepcióm, hogy hogyan.
Ehhez képest iszonyúan gagyi megoldás volt az, hogy a debil faszi bemondásra elhiszi, hogy a gyerek meghalt.
Na de egyébként is, meghal egy rokonom, akkor betekerem egy szőnyegbe? WTF?

előzmény: Leo_Stotch (#50)

2016-02-21 14:02:36 Leo_Stotch (4) #50

Nagy kincs a mai világban úgy élvezni egy mozit, hogy semmit nem tudsz róla, már előzetest se kéne nézni.
Olyan nagy élményektől fosztanak meg sokszor a stúdiók, hogy ilyen olyan irányba eltolják s várakozást, esetleg szerintük nem nagy spoilereket megosztanak velünk. :(

előzmény: hhgygy (#47)

2016-02-21 12:51:50 Danesz99 (5) #49

Így igaz. :)

előzmény: Ugor (#48)

2016-02-21 12:24:22 Ugor (5) #48

Ma van a szerencsenapom. Ma valaki egy dologban legalább igazat ad nekem. :o)

előzmény: hhgygy (#47)

2016-02-21 11:52:15 hhgygy (4) #47

Ebben igazat adok neked, én valószínűleg azért nem tudtam rá ötöst adni, mert túl sok előzetes információt szedtem össze róla. Kár volt.

előzmény: Ugor (#46)

2016-02-20 22:46:33 Ugor (5) #46

De jó, hogy semmit, de semmit nem tudtam előre ebből, szerintem egy sort sem olvastam el sehol a filmről, és így teljesen frissen ütött meg a szituáció, egy darabig fogalmam sem volt, hogy hol játszódik ez és miért. Megtartom ezt a jó szokásomat ezentúl is, meg én! Mert így dupla élvezet minden film! Beszélünk róla itthon a mozi óta, néha mintha próbálnék rajta valami fogást találni, csak úgy, agyviharból, kekec hülyeségből, de nincs, nem érdemes... meg hát minek is? Nem tudom, ha nő lennék, hogy láttam volna... ezen még gondolkodom, de így meg, hát húú, nyakig tele vagyok vele még most is!

2016-02-20 16:05:33 adikaland (4) #45

Engem kevésbé taglózott le a film, mint a többséget.
Természetes nagyon jó alkotás A szoba, nálam pár dolgon mégis elcsúszik az ötös.
Az rendben van, hogy a film műfaja nem thriller, mégis a fogság, a nyilvánvaló erőszak miatt valahogy több feszültséget, nyomasztó hangulatot vártam volna.-Persze lehet azt mondani, hogy ez a fiú szemszöge, de szerintem a film egészét nézve ez a döntés hiba lenne, mivel az anya is hangsúlyos szerephez jut.
-
A szétszabdaltsága persze elkerülhetetlen, de valahogy ettől és talán a hangvétele, dramaturgiája miatt kissé teleregényes az egész főleg a második fele,amolyan Hallmarkosan, persze ebben van némi túlzás. Néhány jelenet a célját nézve túl direkt. Nincs megágyazva a nagyapa karaktere és az ő számonkérése sem, az is így valahogy béna, pedig láthatóan fontosnak szánták.

A film közepe a csúcspont, ez fura az aranymetszéshez szokott szememnek, de ez a rész valóban erős. Itt kézzelfogható a feszültség, a képi megoldások is szólnak végre valamiről.
A kissrác karakterét jól eltalálták. Hihetőbb az egész jelenléte,
mint az anyáé. Brie Larsson lehet Oscart kap, meg is tesz minden tőle telhetőt, de én nonstop színjátszást látok rajta- ahogy Jennifer Lawrence körberajongását sem értem, nála is ilyesmit tapasztalok általában.
Ezzel szemben a srác kifogástalan 5 éves.
Összességében a történet, a karakterek hihető motivációja, és érzései miatt mindenképp kár lett volna kihagyni.

2016-02-19 22:35:08 Rorschach (5) #44

Vacilláltam négyes és ötös között...

Aztán eszembe jutott, hogy a film voltaképp ott kezdődik el igazán, ahol mások lezárnák (Leonard Abrahamson tökös rendező, az ilyeneket pedig meg kell becsülni - pláne egy Frank után), valamint, hogy én életemben nem láttam ennyire jól megírt/jól eljátszott gyerekfigurát.
Jack karakterét tízből tíz rendező elbaszta volna. Arra meg, hogy nemcsak működik, hanem ő viszi hátán a filmet (hisz a Room sokkal inkább Jacob Tremblay filmje, mint Brie Larsoné, hiába ez utóbbi fog érte megérdemelten oszkárt kapni), esély nem volt, és tessék!

Nagyszerű, a legjobb film, amit az idei Oscar-felhozatalból láttam. Végre lesz miért izgulni.

2016-02-18 17:16:45 St4nt0N (4) #43

A lány apjának a viselkedésére egyszerű a magyarázat. A férfi nem tudta feldolgozni a lánya elvesztéséből adódó érzelmi traumát, beleroppant. A gyerek létezése a szemében az emberrablás következménye volt, s mivel negatív, fájó érzéseket társított hozzá, képtelen volt önálló lényként illetve az unokájaként tekinteni a fiúra.

A fészer speciálisan börtönnek épült. Svédországban nemrég történt egy hasonló emberrablás, az elkövető szerencsére napokon belül lebukott.

előzmény: hoge87 (#38)

2016-02-18 16:45:57 hollyaudreyanne (4) #42

A filmet nem láttam még, szóval lehet ezt elmondták, de a könyv alapján:
az a fészer hangszigetelt, a tetőablak pedig törhetetlen, illetve egy réteg drótkerítés volt a padló alatt, az összes falban és a tetőben.

előzmény: BonnyJohnny (#41)

2016-02-18 16:26:32 BonnyJohnny (5) #41

Bennem egy olyan "logikátlanság" merült fel, hogy egy olyan fészer tényleg képes fogvatartani egy embert hét évig?

2016-02-18 15:46:27 HejjaX (4) #40

Ez is azt támasztja alá, hogy nem kéne sutyorogni film alatt a mellettem ülővel :)
Amúgy kár, hogy ezt a részt nem bontották ki, engem érdekelt volna a szembesítés. Piszok erős jelenet lehetett volna, ugyanakkor az is igaz, hogy azt hatásosra megírni komoly kihívás egy forgatókönyvírónak. Illetve úgy tűnt, hogy old Nick csak annyiban a koncepció része, amennyiben feltétlenül muszáj és elkerülhetetlen. Szerintem valamivel árnyaltabb kép azért elfért volna róla a filmben, de mindegy, így is jó ez.

előzmény: Olórin (#37)

2016-02-18 13:27:08 MicaHiro (5) #39

Aláírom, valóban nem fontos eleme Old Nick a filmnek. De ez összhangban van azzal, amit mondtam: pont ezért van mindennapi emberként ábrázolva, mert nem lényeges a karaktere, a film teljes mértékben a fogságban töltött idő pszichológiai hatásaira koncentrál.
Számomra egyébként a legérdekesebb az anya által a kisfiúnak konstruált világ, és annak működése. Szerintem az ő világa remekül párhuzamba állítható lehet az elmaradott, törzsi kultúrák hasonlóan kevés információra alapozott, hasonlóan elzárt körülmények között keletkező világmagyarázataival. Persze lehet, hogy ez egy nagyon haszontalan gondolat, én mindenesetre emiatt tervezem elolvasni a könyvet, hátha tanulok új dolgokat az emberről.

2016-02-18 12:10:12 hoge87 (5) #38

A megszöktetős csel pont azért működhetett, mert Old Nick tudta, hogy Ma sosem kockáztatná azt, hogy elveszítse a fiát, vagy veszélynek tegye ki, plusz sosem engedte neki hogy ránézzen a fiúra. De amúgy ahogy már többen is leírták, nem ez a lényege a filmnek.
Engem inkább a következő két dolog kapcsolata foglalkoztatott kicsit: Többször mutatják Ma jegygyűrűjét/gyűrűjét a filmben, ennek van e oka, és vajon 17 éves kora előtti időhöz köthető vagy a fogva tartása idejéhez? Valamint ha 17 éves kora előtti időhöz, akkor vajon Robert reakciója kapcsolható e ehhez a múlthoz, vagy pusztán azért viselkedett így mert félig egy szörnyeteg vére folyik az unokája ereiben.

  • 1
  • 2