Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Azért ott volt valami olyasmi, hogy a nácivadász Simon Wiesenthal központ a név mellett nézte az életkort is és úgy már alaposan leszűkül a kör.
előzmény: csabaga (#8)
És az összes ezen a néven élő ember vagy náci,vagy német katona,vagy haláltáborban volt fogoly.A Martin Landau által játszott karakter minden ellenére ritka aljas figura.
előzmény: Dió (#4)
A vége nagyot üt,de belegondolva,az első kommentelővel értek egyet és mindez tudtommal orvosi szempontból is képtelenség.
Az elején azt hittem, hogy egy bakancslistás nyuggerfilm lesz belőle, de szerencsére annál azért jobb. Nagyon sok volt a túltolt jelenet benne pl a náci rendőrnél haláltáborra emlékeztető szirénák és németjuhász ugatás hosszú percekig, köszönjük megértettük a párhuzamot, vagy a demencia Memento formájára történő beültetése . Egy hármast megérdemel, volt már hasonló film rosszabb meg jobb is ennél.
A finálé üt! De addig... fájdalom!!! Alig vártam már a végét, annyira lassú, és vontatott minden, mint a főszereplő maga. Csak a vége miatt kapott 3 pontot, egyébként max. 2 pontot ér, annyira unalmas!
Majdnem rácsattantottam az ötöst, mert amilyen lassan indul be (azt az első egy órát ennél százszor feszesebbre kellett volna írni), olyan nagyon üt a fináléval - amire nem számítottam. Bár van benne pár megmosolyogtató húzás (300+ milliós ország, de Amerika utolsó maroknyi auschwitzi túlélőiből kettőt mégis sikerül egyazon öregotthonba zárni; több hetes keresés után Zev apja pont akkor akad rá a fiára; stb.)és egyéb gyengeségei élét veszik az erejének, de a finálé ettől függetlenül nem kicsit szól.
Lehet, hogy sokan most szívesen megköveznének, de vállalom, majd behúzom a fejem:
Úgy látszik, manapság divatba jött az Alzheimer-kór a mozikban. Ilyen mozinak megítélve elég jól is sikeredett, Plummer kiválóan alakítja az árnyékba boruló emberi elmét. DE! Most már egy szenilis öregembert küldenek nácivadászatra, aki már a saját múltjára sem emlékszik?? Ha úgyis trendi az Alzheimer, miért ne lehetne a holokausztra is alkalmazni – gondolhatta Atom Egoyan, a rendező. A holokauszt feldolgozásának új dimenziója?
Szerintem szánalmas kísérlet egy abszurd meglepetéssel a végén.
A vége engem meg tudott lepni, de aztán az ember rögtön keresgélni kezdi, hogy nincs-e itt valami plothole, összeáll-e az egész, de fogjuk rá. Maga a koncepció szerintem eredeti, de tényleg lehet, hogy kicsit túlspilázták, így első nézésre nem tudom eldönteni. Vasárnap esti szórakozásnak kitűnő volt, elég sok minden elgondolkodtató benne.
Érdekes pszichológiai kérdés, hogy vajon hogyan lehet feldolgozni olyan ember elleni bűnöket, amiket valaki haláltáborokban követhetett (és követett) el. Atom Egoyan filmjének válasza nagyjából az, hogy sehogy. Egyébként erős dráma a Remember, kifogásom vele szemben mindösszesen annyi, hogy jobban tudnám szeretni (és jobban is állt volna neki), ha cselekményében végig következetesen megtartja a rá nagy részében jellemző egyszerűséget és nem próbál felesleges bűvészmutatványokkal hatást fokozni. Sajnos ez a befejezés többet vett el, mint amennyit adott.
Egész komoly kis dráma, sőt, eléggé nyomot hagyott bennem, elgondolkodtatott. Sajnos az ötös szintjét csak egy-egy rövid jelenetig éri el. Christopher Plummer előtt le a kalappal, ilyen idősen is viszi a hátán a filmet, a többiek sem különbek, a hangulata nyomasztó, rendesen rászáll az emberre.
A bajom a fináléval van, sajnos. Kicsit eszembe jutott egyébként A halál és a lányka, persze más film, de hasonló eszközökkel éri el a hatást. De ott nem akart egy percig sem hatásvadászkodni, sajnos itt az utolsó jelenet feleslegesen drámai volt, persze hirtelen nem jut eszembe ütősebb lezárás. A film a maga egyszerű medrében kellett volna maradjon.
Ajánlom. 60% Gyenge négyes.