Spectre (2015)

Kár, hogy szappanoperát csináltak a Craig-féle Bond-szériából. Ezek után már az sem lepne meg, ha a korábbi M-ről meg kiderülne, hogy valójában ő Bond anyja, Q meg az apja unokaöccsének az unokabátyjának a régi szobatársa...
Alapvetően nézhető, de túl sok a gagyi-faktor kezdve Dave Bautista halálától (öcsém, mint a Bolondos dallamok prérifarkasa, aki még nyel egyet a levegőben, mielőtt lezuhanna a mélybe) egészen a régi szereplők (Le Chiffre, Vesper, Silva...) arcképcsarnokáig.
Azt meg nem veszem be, hogy Bond Vesper után beéri Léa Seydoux karakterével. Sőt, halálosan szerelmes belé.
Christoph Waltz már megint Hans Landa, Ralph Fiennes mint M sótlan, Whishaw Q-ja viszont még mindig nagyon jó. Amúgy ha belegondolok, Moneypenny tök felesleges karakter, azt a kis nyomozást a film elején Q is elvégezhette volna. Na mindegy.

Újranézve lejjebb kellett vinnem egy osztályzattal, valami pusztítóan unalmas és érdektelen film. A nyitójelenet és Monica Bellucci szereplése az egyetlen pozitívumok, minden más végletekig túlnyújtott és teljesen jelentéktelen.

Nagyon hangulatos Bond-film, szerintem a Craig-éra eddigi legjobba. Miért is? Nos, hát mivel eddig ez az első modern 007-es kaland, ami végre nem csupán egy csinos akcióorgia érzetét kínálja, hanem autentikus Bond-bájt vegyít többé-kevésbé ízléses modernizálással. Két dolog zavaró volt viszont a számomra: az egyik az erőltetett "már eljárt a 00-ások felett az idő, a jövő a gépeken múlik stb..." dolog, a másik pedig az Austin Powers-et rettentő kínosan idéző kapcsolat Bond és Blofeld között...

A Lea Seydoux által játszott karakter neve (Madeleine Swann) vajon Marcel Proustra való utalás vagy ilyen mélységeket ne lássak bele egy Bond-filmbe? :D

Az eddigi leggyengébb Craig-féle Bond-film, aminél a Quantum is sokkal jobb. Chris nagyon jól leírta előttem, ami nekem is eszembe jutott. Craig marhára unja már ezt az egészet, de ugyanígy a forgatókönyvírók és a rendező is. A két és félórás játékidő iszonyú hosszú, az egész film vontatott, tele üresjárattal és baromsággal (az egész kitérő Blofeld főhadiszállására meg minden, egyszerűen banális).

Azt érzem, hogy szépen lassan, négy film alatt ez a Craig-féle Bond-vonal is kialakította a saját kliséit és konvencióit és inkább ezeket ismétli újra meg újra. A régi vágású titkosszolgálat idejétmúlt, ezért le kell cserélni, modernizálni, aztán a végén persze kiderül, hogy mégsem. Bond konokul a maga feje után megy és magánakciózni kezd, ami miatt fő M feje, de aztán persze kiderül, hogy igaza volt. Stb... stb...

A legpozitívabb dolog, hogy ez a film (ahogyan a Skyfall is) már eléggé hasonlít egy klasszikus Bond-mozira, de (az előbbivel ellentétben) sajnos egy eléggé középszerűre. Igazából a Spectre a Brosnan-korszakban is simán elment volna.

A főcímdal olyan szinten borzalmas, hogy még mindig fáj tőle a fülem. A "szerelemi szál" erőltetett. Az egész "kapcsoljuk össze az eddigi Craig-filmeket" dolog szintén. De ezeket is mind leírtátok már előttem. Az meg végképp baromság, hogy Blofeld és Bond mostohatestvérek.

Amúgy Chris: Monica Bellucci-t majdnem húsz évvel korábban, A holnap markában-hoz akarták szerződtetni, de végül sajnos Teri Hatcher kapta a szerepet.

No, de lényeg a lényeg: végignéztem az (eddigi) összes James Bond-filmet! :)

Nincs a Skyfall szintjén de egy magában nagyon jó, remekül hozza össze a szálakat az előző 3 Bond rész alapján. Megadom a 4est rá. Mivel a Skyfall és a Casino 5ös a quantum csendje meg egy gyenge 3as.

Hajszálpontos.

Kicsit sótlan, kicsit ízetlen, de azért Bond. De csak egy kicsit.
Mindvégig éreztem, hogy Craig mennyire cefetül unja már James Bondot. Persze Craignek alapból van egy arckifejezése, ami azt ordítja, hogy "ez csak egy maszk rajtam, igazából lennék otthon és egy kupica unikummal dőlnék az ágyba, a rohadt életbe". De itt már szinte hajszál híja, hogy nem kezd el hisztizni, hogy neki már elege van. Kell már a váltás, az biztos.
Pedig amúgy érdekes lehetne sztori, jó helyeken játszódik, izgalom viszont egy szál se, sok az üresjárat, sok ez a 145 perc. Monica Belluccit 10 éve kellett volna Bond lánynak szerződtetni (mondjuk Olga Kurylenko helyett), szerencsére nincsen sokat jelen, annál inkább a fiatal kis Léa, aki az egyik legcsinosabb Bond lány. Mi az hogy egy buta kis órában kimerül a Bond-kütyük tárháza??
Látványos, utazáshoz szórakoztató, de színtelen-szagtalan, nem sokra emlékszek majd belőle pár nappal később. Tipikus rosszabb Bond-film, van pár hasonló.
55%

Nagyon gagyi volt ez, igaz, hogy amúgy sem vagyok JB fan.

Tökéletes nyitójelenet...
Aztán a főcímdallal ki is rántottak az ámulatból.
Sok butaság tarkítja a filmet, de a legnagyobb bajom az unalom. Ha innen kivesznek 20 percet és berakják a Quantumba..egálban lennénk.
A repcsiszánkó jó volt, de az autós üldözés nem is lehetett volna plasztikabb, semmitmondóbb..

Kíváncsi vagyok, hogy viszik tovább, mert potenciál van, a Spectre is érdekes, lehetne róla mesélni..

Nekem nagyon bejött anno a Craig-féle Bond. A Casino Royale az egyik kedvencem volt. Nálam egyértelműen a Roger Moore korszak volt a mélypont. Ebben a részben tetszett, hogy megpróbálták összefűzni az eddig Craig történeteket, az más kérdés, hogy nem nagyon jött össze a maradandó Bond-kaland. Végig azon gondolkodtam, hogy ez most egy Elrabolva 4, vagy egy Die Hard 6 akart-e igazából lenni. Egyszer meg lehetett nézni, de nyomában nem ér a Casino Royale-nak, de még a Skyfallnak sem. Tényleg eljutottunk oda, hogy ha Bond-film, akkor az csak egy egyszerű tucat-akciómozit jelent? Remélem állja a szavát Craig, és lesz valami újítás nélküle a következő Bondban, mert ez így most nagyon lejtmenetnek kezd érződni.

Egyik leggyengébb Bond film amióta DC a főszereplő.

Ingadoztam, hogy adjak-e hármast, de túl sokáig volt inkább rossz. Amelyik Bond-filmben sivatag van, az mindig rosszabb lesz?

Nagyon látszik rajta, hogy csak összehányták a történetet.
Egyszerűen idegesítő például, hogy JB a csajjal csak úgy elutazik a főgonoszhoz. Mindenféle terv nélkül. Mégis mire számított az író? Beveszem, hogy legelső alkalommal nem nyírnák ki őket kérdés nélkül? Aztán ha nem megy oda hozzá a csaj és nem sikerül felrobbantani az órát vége a filmnek? Lehet jobb lett volna.
De ez csak az egyik totális logikátlanság. Már az elején a mexikói helikopteres jelenet is egy ostobaság. Bond elkezdi ütni a pilótát, hogy megszerezze a botkormányt? WTF! Erről a Stan és Pan jelenet jut eszembe amikor az egyik menet közben mondja a másiknak, adja át a volánt. Erre leveszi a kormányt és a kezébe nyomja. Aztán jön rémület Stan és Pan módra.

A leggyengébb Bond film '99 óta és Mendes eddigi legrosszabb filmje. Ideje lenne megérteniük a producereknek, hogy jó forgatókönyv nélkül nincs jó Bond film, még akkor sem, ha Sam Mendes a rendező. Pedig a forgatókönyvön kívül minden adott volt ahhoz, hogy egy Casino Royale vagy Skyfall szintű filmet tegyenek le az asztalra.

Hát ez mókás kaland volt. Léa Seydoux viszont Keira Knightley és egy kenyérpirító mutációja, bár a színészi játékában inkább a kenyérpirító kerekedik felül.

Szeretem a Bond-szériát, láttam minden mozit és nagyon reménykedtem, hogy a Spectre sem megy az átlag Craig-szint alá. Csalatkzonom kellett.
Önmagában nem lenne rossz ötlet, hogy retró stílusban készítsenek filmet de nagyon ne így. A vágás, jelenetek dinamikája, a párbeszédek, a kütyük hiánya, a 00-s ügynökök őskövülethez való hasonlítása mind-mind retro fíling. Számos kikacsintás is van a filmben és nem csak régiekre, hanem a Casino Royalra is (Bond és a szöszi jelenete a vonaton egy az egyben olyan, mint Bond és Vesperé a Casinoban), de ezeket is megszokhattuk.
Az a baj ezzel a filmmel hogy lankadt, sótlan, erőtlen, helyenként nyomi, butus, ernyedt és ízetlen. Nincs benne sziporka, nincs benne tűz, olyan mint egy összecsapott házi feladat.
Nyilván vannak akiket nem érdekel a sztori, csak az akció a robbanások, meg a bunyók (ajánlom a teljes Dolph Lundgren életművet), de nekem ez a 21. században kevés.
Kettes.

Mozi után 3-ast akartam adni, de azt mondtam, hogy még adok neki 1-2 nap gondolkodási időt. A véleményeket olvasva megérte...
2 - Rossz

Nyilván olyan ikonikus sosem lesz mint Oddjob és Jaws. És való igaz, hogy keveset szerepelt, jó lett volna ha többet van a képernyőn. Mondjuk Jawsról se tudtunk meg semmit a Kém, aki szeret engemben (a Moonrakeres szerelmi szálat meg jobb elfelejteni).

De én már annak is örültem, hogy eleve beleraktak egy ilyen karaktert, még ha ez is csak olyan félig-meddig müködött, mint a film maga.

Dave Bautista simán van olyan remek ellenfél, mint Jaws
A karakterének konkrétan SEMMI aspektusa nincs, azon kívül, hogy egy hallgatag buldózer. Egyébként a filmből még az sem derül ki, hogy azért nem beszél, mert nem szokott, vagy mert nem érti a nyelvet.
Jawsnak és Oddjobnak sokkal több jelenléte volt, és nem csak az állkapcsa/kalapja miatt. De nyilván azok nélkül az ő karakterük sem érne sokat (bár többet, mint itt Bautistáé), azokkal együtt viszont konkrétan ikonikus figurák lettek.

Mivel nagy James Bond rajongó vagyok nagyon szerettem volna szeretni ezt a filmet, és bár összességében nem tartom olyan rossznak mint sokak, azért kénytelen vagyok elismerni, hogy rengeteg sebből vérzik. A Casino Royal-nál és a Skyfallnál (a QoS-ból túl kevésre emlékszem ahhoz, hogy összehasonlítsam) határozottan rosszabb, de az összes Bond film között inkább a középmezőnybe raknám.

A főcímdal borzalmas, csak úgy mint a teljesen inkonzisztensen viselkedő Bond lány (semmi kémia nincs közte és Bond között), a Craig korszak filmjeit összekötni kívánó fordulaton is nagyon érződik, hogy most találták ki, és, hogy ez nem egy tudatos történet száll építése. Ami pedig Blofeld és Bond kapcsolatát illeti abban még lett volna potenciál is, azonban az írók semmit nem kezdenek vele azon kívül, hogy egy mondatban elmondják, hogy ez van. Jut eszembe Blofeld: abszolút jó lett volna a szerepbe, kár hogy Waltz alig szerepel.

A film legnagyobb hibája azonban mégis az, hogy a sztorijához képest egész egyszerűen túl hosszú. Semmi sem indokolja, hogy ez legyen leghosszabb Bond opusz. Hiába lenne benne egy Amerika Kapitány - A Tél Katonáját idéző mellék száll a titkosszolgálatok mai helyzetéről, ez sem fut ki sehova, ha kihagynánk a filmből nem vesztenénk semmit, főleg, hogy az említett Marvel filmben klasszisokkal jobban megoldották ezt.

Ami viszont mégis felvitte nekem hármasra a filmet: Azok a remek akciók (A Mad Max és a Kingsman után nekem idén ebben voltak a legélvezetesebb akcíó szekvenciák, gondolok itt a cold openre, a repülős illetve autós üldözésre) és a klasszikus - főleg Connery - filmekre tett megannyi utalás (Élni és Halni hagyni koponyája, Goldfinger kocsija, Blofeld macskája) illetve a szintén a régi Bond filmeket idéző "speciális képességű" verőlegény (Dave Bautista simán van olyan remek ellenfél, mint Jaws) meg igazából a film első fele abszolút jól működik, kár hogy amint a sztori kerül előtérbe rögtön láthatóvá válnak a film hibái is.

Egyszer bőven nézhető, de baromi feledhető Bond kaland.

Nekem elég, hogy belelássam a mintát :P

Nem is vettem úgy, én eredetileg csak poénból válaszoltam, te meg komolyan reagáltál rá, hát gondoltam, akkor én is komolyan reagálok:)
(Amúgy évek múltán ketten javították fel az osztályzatukat, egyikük hármasra, másikuk négyesre, erre nem mondanám, hogy "tele van":))

Jézus Isten, nem akartam leharapni a fejed, csak rávilágítottam, hogy velem pl. ez történt (és tele a Quantum topikja olyanokkal, akikkel szintén) :D

Milyen indulatok? Nem az érzelmi állapotuk miatt nem tetszett az embereknek a film. (Hanem azért, mert rossz.)
Ilyen erővel mindent újra lehetne nézni pár év után, ha egy rajongója azt kiáltja, hogy másoknak azért nem tetszett, mert "nem azt várták/nem értik/hülyék/akármi". És hát a legtöbben nem szívesen nézünk újra rossz filmeket:)

Mert ennyi idő elteltével s a kedélyek lecsillapodtával másodszori megtekintésre gyökeresen megváltozhat a film megítélése. Persze ez nem jelent garanciát arra, hogy hirtelen egy polcra tennéd a Casino Royale-lal, de egy próbát megér.

De miért akartok ennyire kiszúrni az emberiséggel?:(

Én újranézetném az egész emberiséggel a Quantum of Solace-t. Kibaszott jó film az.

Word. Maximális egyetértés.

Én újranézetném az egész emberiséggel a Quantum of Solace-t. Kibaszott jó film az. Csak teóriám szerint mindenki Casino Royale-t várt, és hát nagyon nem az. Sem jellegben, sem minőségben (van az a léc, amit nem nagyon lehet megugrani). Az inkább egy bosszúfilm, mint anno valamelyik Daltonos volt.

Am nem mennék bele a Skyfall feszegetésébe, itt semmiképp. Főleg azért, mert újra is kéne néznem, ha fogást akarnék találni rajta, mert már csak Deakins könnyfakasztóan gyönyörű képeire emlékszem belőle (azaz jól öregedett a film). Ha akarod, a saját topikjában rágyújthatunk egy vitára, de itt ne, ha kérhetem :)

...végül csak megadtad a filmnek a jogos jussát :D

Egyébként eddig nem vettem arra a fáradságot, hogy elhelyezzem ezt a részt a 24 Bond film között. A Craiges részek közül egyértelmű, hogy messze a Skyfall és Casino Royale mögött, de még így is a Quantum felett van. Amiket szintén könnyű volt belőni a 23 Bond filmbe: első kettőt az elejére, utóbbit a végére, Moore és Brosnan egy-egy filmje mellé.

Aztán most elkezdtem hasonlítgatni a korábbiakhoz, és azt vettem észre, hogy azok, amelyekhez hasonlít, az majdnem mind kettest kaptak tőlem. És visszaolvasva a kommenteket is inkább a kettest adók véleményével értek egyet... lehet, hogy elsőre elfogultan osztályoztam... Moziban ülve nem volt annyira rossz érzésem, inkább volt ez olyan semmilyen, ami nézhető, oké/elmegy film (ezért is adtam hármast).

De belegondolva hasonlóan viszonyul ez a Skyfallhoz, mint a Quantum a Casino Royale-hoz. (Már azok szerint, akik szerint van Casino Royale-Skyfall vonulat... :P)

Én is nekimennék a skatulyádnak :)
Csak te a másik oldalról. :)

Amúgy visszaolvastam a Skyfallhoz írt véleményedet (hogy nem tetszhet az, ha a CR igen?), és alapvető különbségeket találtam a hozzáállásunkban: Te az arcodat kapartad az utolsó két percben, én örömömben felsikoltottam, mikor összeért a kezdet és a vég. :D (Persze másban sem értünk egyet a film kapcsán, de ez a legkiugróbb ellentét.)

Még csak nem is erre gondolok.Nekem maga a katalizátor hibádzik. M videóüzenetére alapoz ugye hősünk, azért kezdi az egész hadjáratát, haragban a világgal. Ugyanakkor az milyen már, hogy "te Bond, van itt egy titkos szervezet, amiről úgy néz ki, én végig tudtam. De csak akkor szedd szét őket, ha esetleg meghalnék. Köszi - M"

"Bond-sztori ilyen látványosan értelmetlen még soha nem volt"
Ja, csak egy példa a forgatókönyv "szarok bele" jellegére: oké, hogy klasszikus Bond-toposz, hogy a főgonosz kvázi végigvezeti a 007-est a főhadiszállásán, elmondja neki a mestertervét stb. De Bond ezekbe a helyzetekbe korábban mindig úgy került, hogy elfogták és/vagy megvolt a maga terve. Itt viszont saját elhatározásából, mindenféle terv nélkül megy be az oroszlán barlangjába, önszántából átadja a fegyverét, az életét, mindenét. Őfelsége legbalfaszabb titkosügynöke.

Én is nekimennék a skatulyádnak :)

Eleve nem értek egyet a "Casino Royale-Skyfall vonal" létezésével, mivel a kettőből csak az egyiket találom értékelhetőnek (de azt viszont a 24 közül a legjobb Bondnak).

De nem kukacoskodom, értem a lényeget. És nem, nem az a bajom, hogy nem elég modern. Nem is az a bajom, hogy túl modern. Az a bajom, hogy szarul van megírva. Bond-sztori ilyen látványosan értelmetlen még soha nem volt, vicc a főgonosz, vicc a henchman, a Bond-nők közül az egyik szánalmas, a másik meg minimum kényszerzubbony-köteles szinten bipoláris a viselkedését látva, M csak nyomozza az események útját, a három kismalac (Q, Moneypenny, meg a harmadik, akinek a nevére sem emlékszem) dísznek van (minek van? Ezért lett új Q? Ezért lett új M?), és még Bond sem Bond. Nem szikár, nem sármos, nem intelligens. Esetleges az egész alakja, úgy dobálja a forgatókönyv egyik kontinensről a másikra, hogy közben fél percre nem állna meg jellemet építeni/árnyalni.
Nem csoda, hogy ilyen lett amúgy, most csekkoltam, és négyen írták. Ez sosem jó előjel...

De visszatérve a kérdésfelvetésre, felőlem mehetett volna újító/múltidéző irányba, vagy lógathatta is volna csak simán középre a Spectre, ha lenne bármije, ami indokolná a létezését. Mármint filmművészeti irányból, mert befektetésnek kurva jó volt.

Kis érdekesség: a Craig-éra filmjei nálam időrendi sorrendben mennek egyre lejjebb és lejjebb. Ha ez így halad, igen csúnya búcsút veszek ettől a Bondtól pár év múlva :/

Azon a skálán, amin a Casino & Skyfall ötös, illetve a Q. of Solace kettes, ez nálam elsőre egy négyes. Mert: bár a sztorifonás a zavaros és a gyerekes között ingadozik, és a karakterek szarok (a Bond nők sótlanok, Walts még talán jó de ez a másik dabella szekrény egy B filmben is ciki lenne), az atmoszféra megint akkorát dob rajta, hogy számomra elrepült a 150 perc. És ezt – a Skyfallhoz hasonlóan, feltételezem – itt is a Mendes/Newman páros számlájára kell írnom. Illetve, egy elsősorban nem akciófilmes rendezőhöz mérten az akciószcénákat is dicséret illeti (pl. a kezdő jelenet). Kár, hogy a többi kapcsán most nem volt olyan magabiztosan szorítva a gyeplő, mint az előző két remek Bond esetében.

Én is abba a szűk (?) csoportba tartozom, akik nagy Bond rajongóként is imádták a sokkal emberibb hangvételű Casino Royale-Skyfall vonalat, és ennek ellenére szerettem ezt az alkotást is. Hogy miért?
Daniel Craig többször elmondta, hogy azzal a kikötéssel vállalta el anno a Campbell által felkért szerepet, ha ő maga is beleszólást kap Bond karakterének megírásába, és ez Sam Mendesnél is így működött. Ezzel már cáfolnám is azt a lentebbi kijelentést, hogy érződik rajta, mármint Craigen, hogy méltatlannak tartja a karakterének adott új környezetet.
Egyszerűen a Skyfall messze Bond történetének legmélyebb filmje volt, melyben olyan szinten léptünk a 007-es lelkébe, hogy egyértelmű volt, ezt nem lehet megfejelni egy hasonló filmmel. Ellenkeztem a terveket hallva, de utólag belátom, jól döntöttek: a Skyfall befelé fordultsága után itt kifelé vették az irányt, sok-sok helyszín, látványos akció, a régi klasszikus elemek visszacsempészése, de mindezt nagyon finoman és jól adagolva szerintem. Itt már újból kezdi falni Bond a nőket, de mekkora különbség van egy Roger Moore-os szemöldökfelhúzós hódítás (imádom amúgy :) ) és Craig - Bellucci jelenete között.. Az elmúlt filmek történetéhez, a múlthoz való visszacsatolás szintén remekül működik, és azt végképp nem mondanám, hogy nincs kémia Craig és Seydoux között. Amit lentebb Rorschach említ, mégpedig, hogy egyik napról a másikra változik, ugrándozik a páros közti érzelmi kapcsolat, szintén nem találtam problémának, Seydoux karaktere egy független erős női alak, akit eleinte apja halála és Bond nem ismerése természetesen eltántorít bármiféle közeledéstől, viszont miután egyre jobban megbízik benne, ráadásul a vonaton egy abszolút zseniális jelenetben egymás életét mentették meg, még jó, hogy az ágyban kötnek ki. :) A Belluccishoz hasonlóan ez is érzelemdús (már a franchise szintjén persze) rövid jelenet.

Egy szó, mint száz, ha nem is olyan komoly és jó film a Spectre, mint a Casino Royale és a Skyfall - és ebből az előbbi miatt már nem is bánkódom, utóbbi miatt lehetne- , de az az igazság, hogy úgy nyúl vissza a Spectre a régi filmek bizonyos esszenciájához, hogy nem veti le az új vonulat vérfrissítő erényeit, az emberközelibbé hozott főhősünk tovább árnyalódik. Ez szerintem nagyban Craig és remek színésztársai érdeme - ugye Craig a Skyfall óta nem forgatott filmet és elmondása szerint két és fél évet szentelt ennek az újabb Bond kalandnak, ennek tükrében kezd is már elege lenni, remélem azért egy utolsó dobást még bevállal, mert az nagyon kéne ide a sor végére.

Eleget teszek az illemnek, és kibontom, hogy a mozi utáni "POCSÉK" minősítésem alatt mit értek. Csak néhány dolog, ugyanis a részletes kibontásra nem érdemes a film, s a teljességre törekedve igen sok időmet vonná el a feladat.

Craig David játékán végig érezni lehet, ő is tisztában van vele, hogy amiben részt vesz, méltatlan a korábbi filmekhez. Idegen marad a szerepében, pedig volt rá példa, hogy jobban illett hozzá a feladat. Háromból háromszor, mondjuk. Ez egy kapitalista szennytermék, mert sem szervesíteni nem tudja a hagyományt, amelyet számtalanszor megidéz, sem tisztelettel bánni nem tud vele, de még csak rendesen kifigurázni sem tudja - mert még az is egy mód volna -, habár néha lehet ilyen érzésünk... Mind e helyett - és tegnap óta keresem ezt a kifejezést - egyszerűen parazita módjára rátelepszik a teljes JB-hagyatékra, hangsúlyosan pedig a Craig-filmekére. Két éve talán, hogy megnéztem az összeset időrendben, s aki ismeri a korábbiakat, számos visszatérő elemet, jelenetet felismerhetett azokból, s láthatta, javarészt ezekből épül fel az új film. Erre pedig a mai ebédem közben találtam meg a remélhetőleg kellően plasztikus hasonlatot. Olyan, mint amikor bemész egy étterembe, húslevest rendelsz, majd feltálalják neked a húsleves hozzávalóit egy papírra írva. Elkezded enni, sárgarépa, nyakahusi, zeller, tészta, só...., fogynak a szavak, és amikor befejezed, csodálkozol, hogy nemhogy nem értek össze az ízek, de a papíré van a szádban. Vagy mint amikor a citromot nyomtuk, erőszakoltuk, feszítettük rá a kézi citromfacsaróra, úgy bánik ez a film a JB-hagyatékkal: gyerünk, tekerjünk ki belőle mindent, hadd adja ki magából az utolsó cseppet lyukas pennyt is. Ez egy kapitalista szennytermék, mondom megint. Nem is jön rosszul, hogy ennyi gasztronómiai hasonlatot összehordtam, mert ez a film tényleg úgy bánik velünk, hogy néző egyenlő fogyasztó. És én nem vagyok finnyás ízlésű, tényleg nemcsak az ínyencségeket veszi be a gyomrom, mert a közkedveltet, a populárisat is jól bírom, lásd például: rántott hús. Tehát, hangsúlyozom, nem azzal van bajom, hogy populáris, a JB mindig is az volt. És a ködös hasonlatok után, néhány konkrétum.

Ordító, hivalkodó logikátlanságok sorozata. Sótlan JB-hölgyek. Mínusz (!) nulla kémia a hölgy és JB között. E kettő kapcsolata olyan, mint egy több ponton hiányos diafilm: egyik kocka ilyen, másik olyan, harmadik amolyan, csak azt nem érteni, hogy lesz egyikből másik. Az ágyjelenetre konkrétan nem tudok emlékezni, pedig volt. Erőltetett párbeszédek. Szerehez való viszonyában hideg, érdektelen Craig. Főcímdal férfihangra (WTF?). Tolakodó, erőltetett, izzadságszagú sztori: minek akarja ez ilyen harsányan egészbe fogni a Craig-részeket? Hogy meri?! (Martin Campbell helyében iszonyat dühös lennék, amiért valami a jövőből így megerőszakolja az alkotásomat visszafelé.)

Ha ki akarok emelni mindent, ami tetszett, akkor meg kell említenem 1-2 jó kamerabeállítást, a szépen felvett nyitójelenetet, s annak kiváló kosztümjeit, valamint a főcím polip-motivikáját, és benne azt a csodálatosan életre keltett, bitang nagy polipot, amit jól esett nézni a szememnek. Meg azt, talán, hogy egyszer végre vége lett.

Tanulságul elmondható, legyőzött a film, ugyanis elérte célját: fizettem érte. Szánom-bánom.

Mondjuk szerény személyem ezt cáfolja (habár aláírom, hogy ezzel a véleménnyel jelentős kisebbségben vagyok), mivel imádom a Casino Royale-Skyfall komor hangvételét és karaktereit, de ebben pont azt szerettem (és ilyen téren lepett meg kellemesen a film), hogy olyan, mintha egy Connery-féle epizódot néznék úgy, hogy közben Craig bulldog természetének sem mond ellent. Azt mondjuk változatlanul aláírom, hogy az utolsó félóra darabjaira esik szét és Christoph Waltz nincs az érdemeinek megfelelően használva, habár mint a finálénak, mind Waltznak vannak remek pillanatai.

Én sok mindennel nem értek egyet, de egyvalamire jól rávilágít: Ez a rész két szék között padlót fogott. Ugyanis, akik szeretik a Casino Royale-Skyfall vonalat, azoknak ez nem tetszik, mert elhagyta azok útját (annak ellenére, hogy azokat fogná össze/zárná le). Ugyanakkor akinek nem tetszik ez a vonulat, azoknak ez még mindig túlságosan olyan, és nem eléggé régi vágású Bond.

Hát, kb. minden soroddal egyetértek.
Köszönöm, megint nem kell gépelnem sokat.

Sam Mendes lassan benyújthatná a felmondását, ami a 007-filmeket illeti.

Ebben is megvolt a potenciál, mint a Skyfallban, az öltöny most is feszül, ahogy ott, és annyi előrelépés történt is az előzőhöz képest, hogy legalább Bond nem kortárs amerikai hős... de ez is el lett baszarintva, akárcsak az előd. Nulla darab eredeti ötlet szorult a Spectre-be, Bond inkompetens balfasznak tűnik, aki csak sodródik az árral, Bautista közröhej, Waltz nemkülönben (mi a lófasznak kellett egy még titkosabb, még gonoszabb szervezet, ami még a Quantumnál is csúnyább? És pont Blofeld, aki régen is annyira volt karizmatikus, mint egy doboz gyufa? Ja és én vagyok a rég meghalt testvéred. Meg a nőid haláláért is személyesen én vagyok a felelős. De az összesért ám. Több közhely-csavar nem volt az ingujjban? A másik meg, hogy annyira voltak előkészítve, mintha az írók a seggükből rángatták volna ki őket),a femme fatale még hányadékabban van megírva, mint az M:I 5-ben (Első nap: még részegen is van annyi eszem, hogy átlássak a kétdimenziós sármodon. Második nap: incselkedés meg szex a vonaton. Harmadik nap: szeretlek és megsiratlak, és hős Bondom. Negyedik nap: kikészít, hogy látnom kell, ahogy nem tudsz szakítani ezzel az életformával, sose látjuk egymást többet. Ötödik nap: Connery Aston Martinjában vágtatunk el a napfelkeltébe).Édes jó istenem, hogy gondolhatták, hogy ez a vázlatos borzadály egyáltalán a Casino Royale Vesper-szálának közelébe érhet? És egyáltalán honnan a picsából jött a nagy szerelem? "A te apád ölette meg első és legnagyobb szívszerelmem, megvédelek, és lojális maradok hozzád, míg világ a világ". A nő egész karaktere légből kapott, hát még a hirtelen érzelmi hullámvasút, amin keresztülmegy a hőssel. Semmiféle kémia nem alakul ki köztük, futószalag-spiné, szürke Bond-lány marad végig, mégis le akarják nyomni a torkomon, hogy Bondnak ő az igazi. Mégis miért? Köbö ugyanannyira maradandó az alakja, mint Belluccié, ő meg nem hiába kapott csak úgy hat percet a játékidőből. Röhej.

Eredetileg azt hittem, hogy egy jó kis faék-egyszerűségi Bond múvit kapunk a Moore-éra emlékére, Bautista Jaws-szerű karaktere ill. a rettenet túlmisztifikált főgonosz is erre engedett következtetni, de ahogy egyre komolyabban és komolyabban gondolták az utolsó fél-háromnegyed órában, úgy zuhantak egyre meredekebben. Hogy aztán végül földbe álljanak, mint a gerely. A zárókép sokáig fog kísérteni, maradandó hegeket hagyott a szépérzékemen. Ha meg már zárókép, kurvára de túl hosszú a film - még ha a másfelet súrolná, kussolnék, de majd' két és fél óra.

És ezúttal még Deakins fényképezése sem menti meg Mendest... bár most legalább nem egy Sötét Lovag-átirat az egész film és Reszkessetek, betörők!-féle, szánalmas végjáték sincs. De még így is csak a mérhetetlen jóindulat fogja vissza a kezem a bődület nagy karóról.

Ja és: mind az intro, mind az alatta hallható szám silány (komoly önkontroll kell, hogy ne egy sokkal kifejezőbb, négybetűs jelzővel éljek), Sam Smith bőven túl nyávogós ide, de legalább Thomas Newman OST-jét nem érheti panasz.

Meg fogom magyarázni, jobban is, mint amennyit érdemel. Csak most is az van, ami már nem először fordul elő, hogy az ember elsőre csak az ingert tükrözi, aztán - ha lehiggadt - visszajön kibontani a véleményét... hát, ez leghamarabb is holnap reggel. Köszi a türelmet, de dühös vagyok. :/

Ejj de idézném a fórum szabályzatát, ha most lenne ("magyarázd meg, miért rossz egy film, ne csak beírj egy szót, hogy "ez szar!").
Kíváncsi lennék, miért pocsék. :)

POCSÉK

Kissé parodisztikus Bond figurája,előadása de mégis megnyerő. Persze nem zseniális, és meseszerű. De mi is itt a cél? A közönség önfeledt szórakozása. Egy tradíciókon átívelő figura, akit még a nagyanyám is ismer. Lehet róla komunikálni, átérezni. Bond mindíg ott van ahol lennie kell, ő a Jolly joker, minden nő álma, az Ász ami mindent ütz, a legjobb harcos, és legizgalmasabb fickó a filmuniverzumban. Minta minden férfinak! Még akkor sem felejti el szerelmét , ha az tuti meg van írva , hogy elfelejti, mert a gonosz , egész világokat elsöprő figurája ezt ígérte...és végül , az irgalmasság és a szerelem győz . Happy end. Ez kell a nézőnek. Szuperhősök. Mint Batman, Spiderman , Superman.stb Ezért is él mai világunkban még mindíg erősen a képregények mítosza. Ő is egy szuperhős, csak nem mutáns. Nincs álruhában, és az arcát adja mindenhez. Mindig frankó, a jó oldalon áll. Egy fickó akivel lehet azonosulni....

Kihagytad a legfontosabbat az Őfelsége titkos szolgálatában-t.
Egyébként ja, Dalton alatt senki sem halt meg.

A Connery-Lazenby-Moore korszakban szinte alig halt meg Bond-lány.Ha nem tévedek,az első alkalom a Goldfinger volt,utána a Csak kétszer élsz,majd az Aranypisztolyos férfi és a Halálvágta biztosan.
Dalton alatt,azt hiszem,senki.

amúgy ez volt az első olyan film, amiben minden bond lány életben maradt?

A Quantum csendje sem az elvárásoknak megfelelően teljesített, aztán mégis folytatták, ez Bondnál sosem tényező. Ami miatt Craig esetleg nem térhet vissza az az, hogy a Sonynál most lejárnak a jogok és jövő év elején licitre bocsájtják azokat, a stúdiónak meg nem nagyon éri meg, ellenben a Warner meg nagyon hajt rá, akik meg lehet, hogy azt mondják, hogy más színésszel folytatják a szerepben (mondjuk lassan a stúdió kabalájának számító Henry Cavill-t, akit anno az utolsó rostán pont Craig ütött ki a szerepből) és kivásárolják Craiget a szerződéséből.

Akárhogy is lesz, szerintem még kellene egy film (és nem több) Craig-el márcsak azért is mert akármennyire is boldog lett a befejezés, Blofeld ezt úgyse hagyja annyiban és nyilvánvalóan Bondnak sem adatik meg a csaj mellett a boldogság, ami máris adna egy drámai felütést az egésznek, ennek élét viszont a színészek (Craig, Waltz, Seydoux) cseréje elvenné. Gondolom én a Q, Moneypenny, M triász a korábbi epizódokhoz hasonlatosan maradna. Arról nem is beszélve, hogy a Spectre szál azzal, hogy a vezetőjüket lekapcsolták csak most indulhat be igazán hatalmi harcokkal, merényletekkel, aminek kereszttüzébe pont Bond kerülne.

Craignek még egy Bond-filmre van szerződése. De egy interjúban azt állította, h unja már ezt a szerepet (ez érződhet a filmben). A film viszont nem az elvárásoknak megfelelően teljesített, így előreláthatólag új stábbal folytatják.

http://www.imdb.com/title/tt2382320/?ref_=nm_flmg_dr_1

Nem tehetek róla,de nekem egèsz film alatt az volt az èrzèsem,hogy az összes együttműködő egyèn a filmen azt mondta: NA JÓL VAN GYEREKEK, TELENYOMTÁK A ZSEBÜNKET EGY CSOMÓ PÈNZZEL,HÁT CSAPJUNK ÖSSZE VALAMIT! ès ezt egytől egyig èrezni a forgatókönyvön keresztül a rendezèsig Craigen át az akció koordinátorig.Egyetlen pozitívuma a filmnek,hogy szèpen összevarta a szálakat ès lezárta a Craig korszakot.Remèlem,hogy pár èv múlva kapunk egy újabb restartot egy fiatalabb színèsszel (mondjuk Henry Cavill tökèletes lenne szerintem)

A Skyfall után ez bizony méretes csalódás számomra.
Pedig az első akciójelenet elhitette velem, hogy egy újabb remek Bond- kalandhoz lesz szerencsém, hiszen kellően dinamikusra és kreatívra sikeredett. Kár, hogy utána a cselekmény unalomba fullad és a jól ismert kliséken kívül szinte semmi egyébbel nem szolgál. Sőt, azokat is vázlatosan és kidolgozatlanul nyomja a képünkbe.
Hiába a karakteres fő gonosz és a mögötte álló, globális bűnszervezet, a film nem képes leütni a magas labdákat.
Egy idő után már az akciójelenetek is egyhangúvá vállnak, hogy aztán az utolsó fél órában az összes bonyodalom megoldódjon, kifejezetten izzadságszagú módon.
Ahogy a történet, úgy a karakterek is igencsak elnagyoltra sikerültek. Mondjuk ebből az egészből még Craig jön ki a legjobban, hiszen ő még mindig remek a 007-es ügynök bőrében. Azonban Christoph Walz figurája kész katasztrófa! Szinte semmit nem kezdtek karakterével a készítők, egyedül a színész élvezetes játéka teszi valamelyest emlékezetessé.
Női fronton se jobb a helyzet. Bellucci alig tölt időt a vásznon, Seydoux karaktere pedig teljesen átlagos.
Amire nem lehet panasz, az az operatőri munka és az előző Bond filmekre való utalások. Bár, a korábbi részek gonoszait összefűző szál egyáltalán nem hiányzott, mivel egy katyvasz lett az egész.
Thomas Newman zenéjét se tudom igazán dicsérni. Tételei magában hordozzák a Bond- hangulatot, viszont hiányzik belőlük az az erő, ami ott volt a Skyfall aláfestésében.
Hasonlóan vélekedek a rendezésről is. Mendes előző munkájában sokkal biztosabban tartotta a kezében a gyeplőt, itt meg mintha ő se tudta volna, mit akar.
Összességében a Spectre nálam egy teljesen átlagos, helyenként látványos akciópetárda, ami meg se közelíti az előző 007-s kalandot.
Remélem nem ez lesz az utolsó Craig-es Bond- mozi, hiszen utolsó fejezetnek ebben az érában kifejezetten harmatos.

Dave Bautista dialógusa páratlan színészi tehetségre utal.

látványos film,amiben látunk egy sablonos, szögletes történetet "váratlan" fordulatokkal egy szupergonosz szervezetről, ahol van valami érthetetlen DNA összefüggés a Craig széria összes "gonosza közt", kár érte..3/5

Én se vagyok nagy rajongó, egy-két kivételtől eltekintve mindegyik csupán egy akciófilm, amiben a plusz James Bond személy és a körülötte forgó megszokott szerepek, de egyébként semmi több. Némely azért túlmutat ezen, azokat úgy is értékeltem. Ettől csak azt várom, hogy legyen izgalmas, látványos és cool. A többi meg le van tojva. ;) Nem magasművészetet várok.

A Quantumnál jobb a másik 2 Daniel Craiges Bond viszont kenterbe veri még mindig. (Skyfall, Casino Royale) Jók voltak a régi filmekre való utalások és az előző Craig filmekre is, még a főcím is erre utalt a képi világában, na nem a nyávogásra gondoltam. A film kezdő képsorai viszont über látványosak és jó hogy egy kamerával vették fel és nem volt váltogatás csak a jelenetsor végén. Elég humoros is volt a film. Csak ez a sztori és forgatókönyv ne lenne így megoldva.
Picit talán hosszú is a volt a film elnyújtották.

75%

Én azt hittem, hogy a végén, amit említesz ugyanazt meglépik, mint az Őfelsége titkosszolgálatában befejezésénél, jelezve, hogy Blofeld keze (avagy a Spectre csápja) mindenhova elér, de ez esetben túlontúl a Casino Royale végkicsengésére jutott volna a film, így gondolom a következő rész ezzel nyitna, hogy a csajt kinyírják, ezzel Bond visszatérne az állományba.

Egyébként szerintem Mendes akciók terén kifejezetten sokat fejlődött a Skyfall-hoz képest és a történet az utolsó fél órát leszámítva szépen csordogál, de annak most valóban kisebb a súlya és a karakterek sincsenek egyensúlyban egymással, főleg az MI6 oldalán. Ennek ellenére nekem a Skyfall alá belőtt elvárásaimat egy leheletnyivel sikerült felül múlnia, de szerintem okkal lesz megosztó, vagy kevésbé kedvelhető. Ami meg a dalt illeti: a legjobb, amit elmondhatok róla, hogy a film után kevésbé rühellem, a főcím pedig - néhány érdekes momentumtól eltekintve - kifejezetten tetszetős.

A dal maga nagyon nem tetszett. Az animáció elment, bár azon röhögtem, hogy Bondot a nők ölelgetik. Ennél sokkal-sokkal jobb intrók voltak eddig.

ChrisAdam:
Nálam egyik JB-film sincs túl nagy magasságokban, nem vagyok rajongó. A Connery-féle Bondokat bírtam, meg a Casino Royale-t is. A Skyfall nem volt annyira nagy film, de azt is bírtam.

Szerintem ez még szórakoztató Bond-akciófilmnek sem az igazi, mert nem adja meg a katarzist a film utolsó harmadában, de szerintem az üldözési jelenetek sem lettek annyira jók, mint más JB-filmekben. Szerintem még a Kvantum csendjének akciószekvenciái is jobbak - pedig az a film sem volt egy nagy eresztés. (Egyébként inkább ahhoz áll közelebb, mint a sokkal jobb Skyfallhoz.)

Nálam a Skyfall sincs olyan magasságokban, hogy a Spectre ne tudja elérni.

Valahogy sejtettem, hogy nem tudja megismételni Mendes a Skyfall minőségét, éppen ezért így is állok hozzá és úgy fogom nézni, mint egy szórakoztató Bond-akciófilmet. :)

Ejj, most rendesen elvettétek a kedvem!

Amikor először meghallottam a dalt, hánytam egy sort, aztán gyorsan kikapcsoltam. Két nappal később olvastam, hogy ez lett az első Bond-dal ami a toplisták élén kezdett. Na, akkor nem velem van a gond, az ízlésem még mindig kifogástalan. :D

Igaz is, azt kihagytam, hogy a főcímdal botrányos-szerelmetes-tinifiús nyivákolásának fogalmam sincs, mi köze van Bondhoz (bár nem tudom, intro alatt erre vagy a vizualitásra gondoltál - mondjuk utóbbi se nagy szám).

Továbbra is úgy gondolom, hogy csak hangsúly kérdése, de mindkettő eset fennállhat az első esetben. :) Persze - ahogy azt előzőleg a zárójelben megírtam - én is így tippeltem. Csak mint érdekességre kívántam erre kitérni. Köszi! :)

Én is ugyanezt éreztem a nézése közben. Olyan volt ez, mint egy régi Bond, a Casino Royale és a Skyfall stílusában (nekem az intro sem tetszett amúgy túlzottan).

Eleinte szerintem még volt benne szufla, bár már akkor is fogtam af ejem a sok Bond-klisétől. Sokszor úgy éreztem, mintha nem egy Bond-filmet, hanem egy Bond-paródiát néznék. Pl. a Moninca Beluccis jelenetek - nekem égett a pofám, annyira bénák lettek. De a másik csajjal való kapcsolat is összehányt, semmilyen volt.

Blofeldet tök jól felvezették - aztán egy üres, összecsapott, semmilyen főgonosz lett, ráadásul az utolsó nagy harcnak szánt valami is elég erőtlen és sablonos lett. Christoph Waltz hozza a kötelezőt - úgy látszik, sikeresen be lett skatulyázva a Hans Landa-szerepkörbe.

Az akciókban sem volt erő amúgy, sokszor azon kaptam magam, hogy elkalandoztam, és nem az unalomig ismet robbanásos jeleneteket figyelem. Ma már jó lenne továbbfejlődni - ebben igaza van az MI5-nak. :D

Persze volt benne pár jó poén, de hát csessze meg, egy James Bond-filmtől többet várnék. Sokkal többet. Szerintem ez egy újabb "Quantum csöndje"-fiaskó. Bár őszintén szólva azt azért én személy szerint jobban élveztem, és legalább volt egy tökös fináléja.

A stáblista végén amúgy azt írják, "James Bond Returns".

A Casino Royale és a Skyfall után ez a visszatérés a klasszikus Bondhoz már uncsi és idejétmúlt. És sajnos ettől eltekintve is sótlan, stílustalan és izzadságszagú az egész. Még az akciók sem kiemelkedőek.
Egyetlen érdekessége, hogy egyfajta visszakanyarodás a Casino Royale finálé előtti állapotához, vagyis Bond történetének kvázi lezárása: a vége erősen azt sugallja, hogy maga mögött hagyja ezt az életet, és elautókázik a csajjal a naplementébe.

1. Vesper nyomába se érhet.
2. Vesper a nyomába se érhet.
Nem annyira bonyolult a magyar nyelv. :)

Akkor úgy lenne, Vesper nem érhet a nyomába. Így teljesen egyértelmű. Hisz végig a Casino Royal-t hozza ki jobbnak az összehasonlításból.

Biztos, hogy az első... A második lehetőség amúgy is kizárt. :)

érdekes, én kapásból felfogtam. léa nem ér vesper nyomába. a megfejtés, kérlek. túl bonyolult volt, igaz? nem baj, legalább nyelvtannáciként jól beszóltál a parasztnak. mindenkinek kell egy hobbi.

Ha jól látom, akkor a "Vesper nyomába sem érhet..." mondatod ebben a kontextusban tipikus példája annak, hogy amit írsz, nem egyértelmű. Mármint, Léa nem érhet Vesper nyomába vagy Vesper a Léáéba? (Az elsőt sejtem, de nyelvtanilag tényleg 50:50.)

Mendes előző variációja sem kápráztatott el, bár elismerem az is a jobbik fajtából volt. Ez is. De megint semmi forradalom.
A Casino Royale szinte mindenben új irányba haladó Bondja megöregedett és egy még mindig modern, de egyfolytában a régieket idéző, ezért a kelleténél kaotikusabb és értelmetlenebb változattal búcsúzik. Nem is tudom még hová tenni, mert bár a sztori úgy a legjobb, ha nem figyelünk oda, a film mégis elejétől végig jól és izgalmasan van megcsinálva. Igazából csak fogtak néhány bevált helyszínt (Egzotikus karnevál, Alpok, Sivatag, Olaszország, London) és a modern lelkiző családfakutató Bondot és végigcsináltattak vele csak úgy a látvány miatt néhány leginkább talán Roger Moore-hoz passzoló elszállt akciójelenetet. Persze kicsit pörgősebben. :)

Monica mind a három percben amikor látjuk nagyon öreg és ronda, amihez nem vagyok Bond filmekben szokva, Léa viszont egészen aranyos, csak hiányzik a forgatókönyvből minden amitől ennyire szenvedélyes és főleg Bond számára érdekes lehetne, valami rejtélyes módon mégis az. Vesper nyomába sem érhet...
Naomi Harris mindkettőt lazán zsebre tehetné, csak szokás szerint elfelejtik kihasználni a jelenlétét, a következő Bond meg nem biztos, hogy igényt tart majd a szolgálataira. Pech.
Waltz pontosan ugyanazt adja amit megszokhattunk tőle, de ebben a helyzetben azt hiszem inkább a karakter predesztinálta Waltzot, mint fordítva, úgyhogy rá nem panaszkodom.

Személy szerint azt sem bánom, ha albínó indián nő lesz a következő Bond, csak annyit kérek, hogy az első filmet Martin Campbell rendezze és MINDEN TÖKÉLETESEN RENDBEN LESZ. :)


Csendben teszem hozzá, hogy nem vagyok nagy rajongója sem szakértője a szériának, úgyhogy ilyenféle embereknek egészen ellentétes véleménye lehet. Meg mindenki másnak. :)