Bob & Carol & Ted & Alice (1969) ☆ 👁

Bob és Carol és Ted és Alice

(Paul Mazursky)

amerikai vígjáték

4,4
★★★★☆
12 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-08-10 22:00:09 Bogár Bence (4) #5

Csak angol feliratot találtam hozzá, én is úgy néztem.

előzmény: Korben (#4)

2019-08-10 21:56:25 Korben (?) #4

Megnézném a filmet. Létezik magyar felirat a filmhez?

előzmény: Bogár Bence (#3)

2019-08-10 02:51:38 Bogár Bence (4) #3

Igazán érdekes, eredeti film. Le sem tagadhatná, hogy a szabad szellem időszakában született, ugyanakkor sok szempontból meg is haladja korát. Nagyon különleges témákat boncolgat, mindvégig igényesen. Mondjuk én vígjátéknak abszolút nem mondanám, inkább dramedy. Egy nagyon erős négyest adok neki, valami még kellett volna az ötöshöz, de nézzétek meg, mert szvsz megéri, mindenképpen. A színészek is remekeltek, különösen Natalie Wood.

2012-06-23 21:12:12 zéel (5) #2

Jó, hogy írtál erről a remek kis filmről, mert elkerülte volna a figyelmem.
Ez a hűség, megcsalás, félrelépés...szabad-nem szabad téma kimeríthetetlen. A most futó filmek közt is van két, hasonló témájú, A két mesterlövész c. francia és a Tegnap éjjel c. amerikai film. (Az előbbiből a kedvenc jelenetem, amikor a feleség bátorítja a férjét, hogy nyugodtan mondja el, ha megcsalta már, nem fog jelenetet rendezni. Aztán...)

Kétségtelen, ez a film nem egy tipikus vígjáték. Bár más párok, házastársak kapcsolata időnként kabarénak tűnik. Kívülről szemlélve. (Benne lenne nem mindig olyan humoros.)

Kivetnivaló? Én sem ezt szoktam keresni a moziban. Hagyom magam szórakoztatni, elgondolkodtatni, elvarázsolni stb.

előzmény: Tenebra (#1)

2012-06-19 11:50:41 Tenebra (5) #1

Huhú! Ez kemény. Nem ismerem Bergman Jelentek egy házasságból c. filmjének keletkezési történetét, de van egy olyan sejtésem, hogy a mester látta ezt a filmet. Mert ez szinte Bergman művének előtanulmánya. Sőt, nevezheténk úgy, mint "Jelenete két házasságból".

Hasonlóan könnyed stílusú - de mégis rendkívülien mélyre hatoló, elképesztő film ez. A szexuális szabadosság és a házasság ellentétéről van szó. Hogyan lehet a szexuális szabadosságot összeegyzetetni a családi kapcsolatokkal? Mit tesz egy férj-feleség/apa-anya abban a korban, amikor a megkövült értékrenddel szemben egy újat mutatnak fel?

Mazursky nem ad egyértelmű választ. Ez a film nem tüntetés a szexuális szabadosság ellen - de érte sem. Sőt, se a férfi se a nő mellett nem teszi le a voksot. Kölcsönösen megcsalják egymást, aztán egyszer úgy tűnik, hogy a férfi jogosult rá, a nő nem - de utána rögtön el is oszlatja a film a feminista olvasatok lehetőségét. Mert hát itt sem a nő, sem a férfi nem menthető fel - de nem is ítélhető el.

S tulajdonképpen azt látjuk, hogy a konzervatizmus és a túlzott őszinteség egyaránt megmérgezi a kapcsoaltokat. Így szerintem az utolsó orgia sem fogható fel egyértelmű ünneplésként, ahogy persze a végső vonulás sem. A tekintetek megfelelően üresek és semlegesek ahhoz, hogy egyik értékrend mellett se kötelezzük el magunkat.

Úgyhogy meglepően mély alkotás, tele iróniával, és nevettető jelenetekkel - habár én nem nevezném vígjátéknak. Néhol nagyon keserű tud lenni, ha nem is ríkatós tearjerker.

Én nem találtam benne kivetnivalót, nem is kerestem igazából. Lekötött, szórakoztatott, elgondolkodtatott, és mindegyik színész játéka tetszett. Nem szokványos, expresszív, hanem a hatvanas évekhez méltó módon visszafogottabb, természetesebb. Pont ezért működött annyira a film. (Bár azért tegyük hozzá: nem dokumentarista, viszont hajaz a stílusra olykor. )