Apocalypse Now (1979) ☆ 👁

Apokalipszis most

(Francis Ford Coppola)

amerikai dráma, háborús film, kalandfilm

4,3
★★★★☆
952 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2012-02-20 17:32:50 acidphase (5) #44

aha és igy csordogálnak le a folyón, és ahelyett h kurzot megtaláltak volna, szétlötték volna egymást, vagy esetleg mindannyian elnyaltak volna egy kis acid-et, és még 1-2 óra hallucináció?

irjatok frappáns befejezéseket, és szavazzunk, kié a legjobb!

béke!

előzmény: csabaga (#43)

2012-02-20 17:18:10 csabaga (4) #43

Pont a misztikum fenntartásával lett volna szerintem igazán érdekes.A megjelenése nekem csalódást keltő volt,a mondandója banális.
Befejezés:Mindenki meghal,a hajó elúszik a semmibe.

előzmény: Horváth Szabolcs (#42)

2012-02-19 17:21:25 Horváth Szabolcs (5) #42

Szerintem a Kurz-t körülvevő misztikum nem kevés fűszert ad a filmhez, ráadásul nem is igazán tudom hogy lehetett volna máshogy befejezni. A gyors likvidálása pont azért volt jó mert szétverte ezt a rejtélyt mintegy azt mutatva, hogy mindenki ember, nincsenek istenek meg démonok(nem vallási szempontból még mielőtt valaki rátámadna), még ha valaki azzá is szeretne válni.

előzmény: csabaga (#41)

2012-02-19 17:13:40 csabaga (4) #41

Hát tényleg túl hosszú.
A hosszabb verzió főképpen.:)
De nekem nem ez problémám a filmmel.Az a baj,hogy nem lehet rendes befejezést készíteni hozzá.Illetve egy lehetőség lett volna,az expedíció sohasem ér célba.

Így Kurzról csak hallunk,de sohasem látjuk.A megjelenésével egyébként sem tesz semmit különöset hozzá a történethez.

2012-02-19 14:18:00 Hannibal Lecter (5) #40

Nem mondod komolyan, hogy most láttad először...? :)
Amúgy igen, sok helyen valóban feleslegesen túlnyújtott, de összességében mégis lenyűgöző film. Coppolának sikerül egyetlen, jól működő alkotássá gyúrnia a szerzői filmet és a nagyszabású háborús akciómozit - az más kérdés, hogy ezzel karrierjének érdemi része véget is ért. Annyi azonban bizonyos, hogy a vietnámi filmek sorában még nem találkoztam ehhez hasonló ambiciózus vállalkozással.

előzmény: Ivan/ (#36)

2012-02-19 14:08:45 BonnyJohnny (5) #39

Nehezemre esik megítélni (mert én csak a rendezői változatot láttam, és úgy is a világ egyik legjobb filmjének tartom), de nem biztos, hogy az volt a gond.

előzmény: Horváth Szabolcs (#38)

2012-02-19 13:31:33 Horváth Szabolcs (5) #38

Melyik változatot nézted? gondolom a rendezőit a francia családdal. (ha jól emlékszem francia)

előzmény: Ivan/ (#36)

2012-02-19 13:30:19 acidphase (5) #37

frászt..

2012-02-19 13:12:34 Ivan/ (2) #36

Túlzottan elnyújtott, felesleges jelenetekkel teli darab, amit néhol iszonyatosan untam, ráadásul egyik karakterrel se igazán tudtam azonosulni. Az egész olyanak hat, mint egy (túlzottan) korai szembenézés Vietnámmal, ahol megpróbálunk mi amerikaiak kimosakodni és megmagyarázni azt, amit nem biztos, hogy meg kell vagy meg lehet.

4/10

2011-09-20 15:23:01 tomside (5) #35

pokoljárás. Dante.

2011-03-31 22:19:36 iiglo (?) #34

Dennis idegesítő, nem hiteles, R. Duvall szerepe IS jó, nem annyira csak! ő, Brando félelmetes.
De ki vagyok én? :)

2011-02-10 18:26:01 deathcode (5) #33

Érdekességképp jegyzem meg, egy haverom mesélte, hogy a szinkronos rendezői változatban egy "mayday! mayday!" felkiáltást "májusegy! májusegy!"-nek fordítottak. :DDDDDD

2011-01-18 00:29:25 borosta (5) #32

ha valamiben dicsérni lehet a Vinyan filmet, hogy annak is rendkívül erős a végjátéka, kábé most, amikor újra néztem érett fejjel az Apokalipszis mostot nekem az ugrott be. de itt az utazás is mitikus jelleggel bír már, szemben a másik film gyengébben muzsikál azon a téren. ez a film zseniális, csak klasszisokban tudok beszélni róla, minden állomással egyre mélyebbre süllyedünk az őrület stációiban...ahogy eljutunk oda a pontra, ahol már a katonák a vízbe ugrálva könyörögnek, hogy vigyék őket magukkal, mintha már nem is az a film lenne, ahol még ellopják a szörfdeszkát

2010-12-31 14:21:26 tractorking (5) #31

Egyetértek, csak néhány ellenvetés: ujfent ragaszkodnék korábbi véleményemhez, Kurtz nem őrült.
Ezt a felettesei állítják róla, alapot teremtve a likvidálására. Kurtz, felismerve a vietnámi harcok végtelen értelmetlenségét, a Washingtonból küldözgetett, a helyzetet nem ismerő vezérkar ostoba és ellentmondásos parancsait, választja a lázadás, az igazságosztás eme módját - a saját eszközeivel persze. Innentöl már nem a vietkong ellen harcol (bár ténylegesen őket gyilkolja), hanem ezen hazug, kétszínű politikai-katonai eszmék ellen. Beveti magát embereivel a dszungelek poklába és saját, öntörvényű háborúba kezd, amivel ugyanakkor katonai felttesei ellen is fordul (valójában elsősorban ellenük!).
Ezért akarnak végezni vele, s nem pedig azért, mert (állítólag) ártatlanokat öletett meg. Másrészt kitől is tudjuk, hogy ártatlanok voltak, akiket az ezredes levadászott? - a Willardot megbízó tábornoktól. Kurtz szerint (aki a dzsungelben vivja a valódi háborút, s nem légkondicionált irodákban tanulmányoz hadműveleti térképeket) válójában kettős ügynökök voltak. Én inkább neki hiszek - mint ahogy Villardban is, már az utazás elején megjelenik a bizonytalanság csírája: 'Gyilkosságért elítélni valakit egy háborúban... teljes képtelenség!' (kb.)

A százados, a folyón megtett keserves utja során átélt vívódásaival felismeri és megérti Kurtz indítékait és eszméit. Elbizonytalanodik, képes lesz-e végrehajtani a feladatot. S hogy megteszi, annak oka az, hogy mégis csak megalkuvóbb, mint az ezredes: ő nem áldozza fel karrierjét, saját életét a hazugság elleni lázadásban, hanem annak némileg részévé, kiszolgálójává vállva, végrehajtja a parancsot.
Mégis, innentől kezdve az ő élete is alapjban megváltozik majd, s mégha teljesitette is küldetést, Kurtz oldalára áll, s soha tőbbé nem lesz már ugyanz az a katona.
A Kurtz-cal való találkozás, az átélt események, átértékelik az egész háborúrol alkotott gondolatait, s bármilyen furcsa, véleményem szerint, egyfajta erkölcsi megtisztulást hoz neki.

A Kurtz köré szerveződő fanatikus csapat már egy más műfaj. Ők valószínüleg tényleg azok, akik 'egyszerüen' csak nem bírták ép elmével a dzsungel-harcok poklát.

2010-03-16 16:16:12 Denny (5) #30

Nehezen tudtam megszerezni ezt a filmet. Először csak a DVDRip változat lett meg, míg végül ráakadtam a boltban és megvettem eredetiben. Mivel követem az IMDb-t, és nagyon képben vagyok a toplistával is, tudtam hogy ez egy klasszikus film. Az meg már csak mégjobban érdekelté tette a filmet, hogy Francis Ford Coppola rendezte, a szereplő gárda pedig nem más, mint Marlon Brando, Robert Duvall (Keresztapa ugye), valamint Martin Sheen és Dennis Hopper. Sok olyan film van, amely képre vitte a vietnámi háború poklát, de azt hiszem minden egyes ilyen témájú film háttérbe szorul eme alkotás mögött.
Francis Ford Coppola egyszerűbb filmekkel kezdte pályafutását, majd megalkotta a Keresztapát, amellyel Oscar-díjas, és világszerte (el)ismert rendezővé vált. Szerintem is kétségkívül minden idők egyik legjobb direktora, a Keresztapa-filmek a filmtörténet egyik legnagyszerűbb alkotásai, emellett minden idők legjobb trilógiája.
Úgy hozta a sors, hogy azonnal a három órás Redux, rendezői változatot néztem meg, és nem is bántam meg, mert igaz, hogy hosszú, de egy cseppet sem unalmas, és így nem maradtam le egyetlen jelenetről sem. Amúgy megszoktam már, hogy Coppola hosszú filmeket készít, a három Keresztapát egymás után megnézni 8 és fél óraig tart... Engem amúgy is vonzanak a hosszú filmek, mert szeretem a lassú kibontakozást, és a részletes történetvezetést. Ez a film minden ilyesfajta igényemet kielégítette, mert amit Coppola itt filmre vitt, az nem semmi.
Ez a film úgy mutatja be a háború poklát, mint semmi más. Ez az alkotás nem a hősködésről szól, hanem arról, hogy miként teremt a háború őrületet. Azt tudjuk ugye, hogy a vietnámi háborúnak nem sok értelme volt, mármint ami az országok helyzetének javulását illeti. Az embereket értelmetlenül küldték a halálba. Hősködni meg kár volt, mert amit tesznek, azt itt nem jegyzi meg senki.
A történet arról szól, hogy a vietnámi veterán katonát, bizonyos Benjamin Willard-ot megbíznak egy szigorúan titkos feladattal. Vietnámban az amerikai hadsereg legjobb katonája, Colonel Walter E. Kurtz a vietnámiakból és pár amerikaiból saját hadsereget toborzott, akik istenként bálványozzák őt. Kurtz ráadásul beleőrült a háború poklába, ezért ártatlanokat is meggyilkoltat. Willard kapja a feladatot, hogy végezzen vele.
A film lassan építkezik fel. Willard már a film elején megkapja a küldetést, az út Kurtz-ig azonban rendkívül nehéz és hosszú, ráadásul azt sem tudja, hogy mit fog majd csinálni, amikor szembekerül vele. A folyón egy kisebb csapattal haladnak felfelé, ahol bármelyik másodpercben meghalhatnak. Tökéletesen mutatja be azt a poklot, azt a szenvedést, amit itt mindenki átél. Hogy mi a film végkifejlete, azt nem árulom el. Természetesen.

A történetvezetés és a felépítés Coppola tökéletességét tükrözi, a film hihetetlenül mutatja be a harminc évvel ezelőtti valóságot. De nem csak ettől jó ez a film. Meg kell említenem ugyanis a színészeket, akik egytől egyig hitelesek és tökéletesek. Maga a főszereplő, Martin Sheen nagyon okésan hozza a küldetését lassan teljesítő, és a háború poklát nehezen feldolgozó katona szerepét. A legjobb alakítást mégis szerintem Marlon Brando hozza, félelmetes látni Kurtz szerepében, főleg a Keresztapa után. Nemsemmi... A hangja az, amivel felteszi az i-re a pontot, benne van a fájdalom, egyszerűen mintha nem is szerepet játszana. Ezért is hívom fel a figyelmeteket, hogy feliratosan nézzétek, legalábbis a Brando-s részeknél váltsatok angol-ra, ha nem. Sheen és Brando mellett nagyon nagyot alakít Robert Duvall (akit ezért Oscar-ra is jelöltek), valamint Dennis Hopper, aki fantasztikusan játsza a bolondot.
Ez a film egy klasszikus, minden szempontból. Coppola úgy mutatja be a háború poklát, mint ahogy még egyik filmben sem láttam (talán csak az Acéllövedék vetekszik vele), a szereplők fantasztikusak, a képi világ és a zene pedig csodálatos! Egyértelműen maximális pontszámot érdemel.

2009-08-02 11:01:01 critixx (3) #29

Annyira nem nagy film, mint amennyire ajnározzák, de nem rossz. Báron György annak idején nagyon szidta (ld. Hollywood és Marienbad kötet).

előzmény: puttancsospeti (#28)

2009-08-02 01:49:39 puttancsospeti (?) #28

Már nem, nagyon emlékszem rá, de asszem nem igazán gyütt be.
Nekem túl szimbolikus, didaktikus és agyonhajtott volt a világa. De talán majd egyszer újra...

2009-08-02 00:17:44 inigo (4) #27

szerintem is rosszabb a rendezői. tényleg fölöslegesek a visszapakolt jelenetek. én azt láttam először és tökre ki voltam akadva, hogy hogy kerülnek olyan dolgok bele és akkor kiderült, hogy az eredetiben nem voltak. (nehéz leírni, úgy hogy ne spoilerezzek) szerintem kezd az eredetivel és aztán, max érdekességként a rendezői.

előzmény: R.I.C. (#22)

2009-08-01 18:22:16 acidphase (5) #26

rendezoi a tokeletes valasztas:)

2009-08-01 17:52:28 a6notes (5) #25

Hát szerintem meg ha a rendező nem látta volna jónak visszapakolni azokat a jeleneteket, akkor nem tette volna. Bár valóban nem a legpörgősebb jelenet a vendégség a francia családnál, de mégis fontosnak érzem. Kiegészíti, aláhúzza a film mondanivalóját, véleményét a háborúról.

2009-08-01 17:32:46 budaik (4) #24

én mondjuk csak a rendezőit láttam :D


azt atták ki dvd-n...

előzmény: R.I.C. (#22)

2009-08-01 17:26:47 JeszKar (5) #23

Én a mozisat javaslom (ritkán mondok ilyet), a Redux túl hosszú és az új jelenetek inkább feleslegesek, semmint jók.

előzmény: R.I.C. (#22)

2009-08-01 17:23:49 R.I.C. (5) #22

Eddig nem is halottam erről a filmről, de most h itt olvastam a hozzászólásokat, elkezdett érdekelni.
Megtaláltam egy külhoni torrent oldalon a Redux változatot, de még nem szedtem le. Na mindegy, a lényeg: szerintetek megnézzem már elsőre a rendezőit, vagy először inkább rákeressek egy moziváltozatra?

2009-04-03 18:29:51 fanatic57 (5) #21

Csodálatos kórkép,és elgondolkodtató alkotás.
Coppola legjobb filmje szerintem
A hang fantasztikus és a színészek remekek.
Különösen Robert Duvallt emelném ki.

2009-02-27 14:56:42 a6notes (5) #20

Ez a film számomra "A háborús film". Azt jeleníti meg, ahogy én, laikusként, hogy képzelem a háborút. Egy őrület, egy rossz álom. Ami leginkább kifejezte számomra ezt, az a híd jelenet, tisztek nélkül(?), senki sem tudja, hol van, miért van ott, mi lenne a dolga, csak robbanások, lövések. Egy remekmű.

2009-01-31 22:57:47 Hannibal Lecter (5) #19

Egyetértek. Nem Kurtz őrült, a világ tébolyodott meg. (Na jó, kicsit talán ő is. :-)) Tény, hogy Coppola filmje élenjár a vietnámi háború parttalanságának, fonák terméketlenségének bemutatásában.

2009-01-31 22:55:38 tractorking (5) #18

Nem, Kurtz egyáltalán nem őrült.Csak ez a válasza a mérhetetlen hazugságra és képmutatásra.

előzmény: zéel (#9)

2009-01-27 13:03:03 pókmacska (5) #17

Hmm, Jesi...jó meglátásaid vannak! Olyanokra jössz rá néha, ami sokaknak eszébe sem jutna...ugyanis a film végével kapcsolatban a sötétben tapogatóztam...ez a hozzászólásod elindított valamit!

2009-01-27 09:28:07 jesi (5) #16

Az operatőri munka annyira zseniális, hogy el sem hittem

2009-01-27 09:24:40 jesi (5) #15

Kurtz ezredes a végén nyer-e? a kérdés annyiban fontos, hogy az elmélete a tökéletes katonáról aki nem ítélkezik és erkölcsös. Willard százados tette ítélkezés vagy éppen nem az (ez a parancs akkor meg kell tennie)? Miután megteszi Ő lesz az Új Isten, vagy csak a nép szerint megölte a gonoszt?

2008-11-27 11:58:14 energoman (5) #14

Amikor a film készült a cselekmény, amibe helyezték a mondanivalót az tökéletes. Ennyire nem lehet látni, hogy mi volt a történet??? Ha a moziváltozatból kimaradt a franciákkal való találkozás akkor sajnálhatjátok, mert az is része nem is kicsit a történetnek.
NÉZZÉTEK MEG MEGIT A FILMET!
A filmben Marlon Brandó testesiti meg a maga őrülségében a szabadságot és a jót és a racionális gondolkodás, és minden más apocaliptikus magasságokba tör, ezen az úton visz minket végig a film egy háborús történeten kerseztül.
A legjobb az egészben pont a mindenki által üldözött és legveszélyesebb elem (MB) ismeri fel az értelmet!

2008-09-17 23:22:55 deniro2 (4) #13

Semmi nem áll messzebb tőlem, mint az amerikai propaganda... Egyszerű vélemény, amit leírtam.
Tudom, hogy divat ez a pacifista megközelítés, de nekem más a véleményem, ez van. Szégyenlem is magam, hogy Bush bérenc lettem, de valahogy majd feldolgozom:))

előzmény: zéel (#11)

2008-09-17 23:04:51 cucu (4) #12

Könyörgöm, erre való az OFFTOPIK!

2008-09-17 23:02:49 zéel (5) #11

Ha George W. Bush olvassa a KT-et (egyébként, állítólag semmit sem olvas!), ill. az alábbi hozzászólást, akkor most elégedetten hátradőlhet!
De ez itt tényleg nagyon OFF!
(Egyébként Irakban, egyes adatok szerint "csak" százezren haltak meg eddig. Mások szerint: az egy milliót is megközelítheti a halottak száma.)

2008-09-17 22:42:40 deniro2 (4) #10

A háború borzalmas, mint ahogy az is mikor a tudatlanságban tartott néppel elhitetik, hogy az ő nagy vezetőjük csupa jót akar nekik és az említett félisten minden cselekedete, népírtásostúl, kizsigerelőstől az ő érdeküket szolgálja, mégha nagyrészt fogalmuk sincs ezek nagy részéről, hiszen olyan szintű elszigeteltségben élnek, ami a mi számunkra már elképzelhetetlen...
Tény, hogy az USA motivációját sokkal inkább a pénz alkotja, mint az emberszeretet, de ettől függetlenül alapvetően -főleg a szükséges ideológiai háttér miatt- alapvetően olyan országokkal kerül háborúba akik a fennálló helyzetben nagyobb emberáldozatot hoznak alapesetben is, mint egy esetleges háborúban...
Kérdés lehet persze, hogy milyen jogon ugat bele egy másik ország az adott társadalom működésébe, de, ha figyelembe vesszük, hogy manapság már minden hat mindenre, ahogy egyre kevésbé van te vagy én, mert minden a mi irányába mutat, nincs igazi autonómia, hiszen senki nem létezhet a másik nélkül, elfogadhatóvá válik, hogy a "nyugat" nem enged meg olyan fokú anakronizmust, ami a "fejlett" társadalmi berendezkedéssel gyökeresen ellenkező irányba mutat... Frankó ez a dolog, hogy csináljon mindenki az, amit akar, de, ha jobban belegondol az ember, akkor rájön, hogy, ő sem cselekedne másként, ha teszemazt a szomszédja rendszert csinálna abból, hogy nyílvánosan szarrá veri a barátnőjét a gangon, mert ez nem fér bele a "nyugati" értékrendbe. Persze Irak nem a 7. kerület és biztos vagyok benne, hogy mindenki leszarná, hogy arrafelé a nőknek semmilyen személyi okmányuk nincs és bárki, bármikor azt csinál velük, amit akar, értve3 ezalatt a nemi erőszakot vagy akár a vízbefolytást, de mivel őket láthatóan rettentően zavarja a mi sátáni, erkölcstelen kultúránk, olyannyira, hogy adott esetben gondolkodás nélkül küldik a túlvilágra honfitársainkat, függetlenül azok társadalmi/vallási gondolkodásától, nem hiszem, hogy a passzivitás/elfogadás lenne az üdvözítő megoldás.
Tudom, démonizálás és a többi, de elkellene fogadni, hogy nem élhetnek egymás mellett békességben kultúrák több száz éves differenciával.
Mégegyszer mondom, nem mentegetem az USA politikáját, mert egyértelműen a pénz mozgatja, de bekell látni, hogy a XXI. században már nincs olyan, hogy egy ország mindenkitől függetlenül azt csinál, amit akar... Aki esetleg az irakiakat sajnálja, az nézzen utána, hogy mennyi embert írottak ki "békeidőben" a Hussein féle rezsim alatt... Még sehol nincs ez a háború ahhoz.
Mindegy, ez itt off, bocs...

2008-09-17 16:38:14 zéel (5) #9

Kurtz (Marlon Brando) kérdezi Willardot (Martin Sheen):
Gondolkodott már azon, hogy mi az igazi szabadság (real freedom)?
Mindjárt válaszol is:
Megszabadulni mások véleményétől. (Freedom from opinion of others.)
P.S.: Lehet, hogy nem is olyan őrült Kurtz!?


2008-08-27 14:27:27 zéel (5) #8

Ez jó! Poénos!
Persze, megérted, hogy olyan szívből-igazán NEM tudok röhögni rajta! Meg, ráadásul, igazad is lehet!:(

előzmény: Jereváni Rádió (#7)

2008-08-27 14:20:58 Jereváni Rádió (3) #7

Szerintem szörföznek és hiányolják a napalm szagát.

előzmény: zéel (#6)

2008-08-27 14:04:09 zéel (5) #6

Az USA nem tanul semmiből: Korea, Vietnám, Afganisztán, Irak! Nem tudnak győzni/nyerni! Ha egyáltalán lehet nyertese egy háborúnak. (A Háború Urai/ Lord of War kivételével – lásd Fegyvernepper!)
Pedig legalább az amerikai szellemi elit (köztük a filmesek) megteszik a tőlük telhetőt, bemutatják a háború esztelenségét, borzalmait. Pl. ilyen elképesztő filmmel is, mint ez!

P.S.: Békeidőben mit csinálhatnak az ilyen faszfejek, mint pl. a Robert Duvall által alakított Kilgore!?

2008-02-17 17:52:41 Dougie (?) #5

[link]
itt leírják, hogy pontosan mik kerültek bele a rendezői változatba

előzmény: wayage (#4)

2007-09-04 18:50:42 wayage (5) #4

„Sajnos” csak a rendezői változatot volt szerencsém látni. Ez alapján is kijelenthetem: ennél jobb háborúról, háború ellen, háború őrültségéről szóló filmet még nem láttam! (A szakasz és az Acéllövedékek szorosan, de mögötte vannak). Rémálomszerű utazás a dzsungel mélyén, majd megérkezünk az igazi Apokalipszisba. Olvastam, hogy Coppola milyen nehezen forgatta le a filmet, még a vagyonát is kockára tette. Megérte! Az alakítások rendkívüliek. Az én kedvencem Robert Duvall, mint a szörfimádó Kilgore ezredes. Tetszenek a zenék és a hozzájuk köthető jelenetek is. Itt gondolok The Doors: End-jére ,Wagner: Walkürök lovaglására, vagy a Rolling Stones: … Satisfaction-jára. Az operatőri munka is kiváló. Néha el sem hiszem, hogy 79-ben készült a film. Időtálló alkotás. Érdekelne mely jelenetek kerültek bele a rendezői változatba. A franciásat tudom. Ezen jelenetek is érdekesek, bár egy kicsit unalmassá teszik a filmet. Mindent összevetve: Coppola filmje nálam még a Keresztapát is felülmúlja!

2007-05-23 17:21:54 ussr (5) #3

Szerintem meg éljen a moziváltozat. A rendezőiben van néhány teljesen felesleges jelenet (pl. a franciákkal való találkozás), egész egyszerűen túl hosszú.

2007-05-23 17:16:27 Gaby (5) #2

Éljen a rendezői változat!!!!

2005-08-18 10:26:00 Hannibal Lecter (5) #1

Én csak egyszer láttam az Apokalipszis most-ot, ennek ellenére nagy hatást gyakorolt rám. Szerintem nem is az eleje az, ami arcul üti az embert, inkább a megrázó végkifejlet. Az események elmesélésébe teljesen természetes módon fog kezd bele, nincs in medias res, van egy kapitány, akit megbíznak egy feladattal. Ezután a film egy jó hosszú ívet leírva kezd komótosan kullogni a tetőpont felé. Tanúi lehetünk a főhős különleges utazásának, közben megismerjük Robert Duvall remekül megírt, emlékezetes karakterét, majd egyre távolodunk a harctértől, és belemerülünk szinte mi, nézők is a káoszba. Innentől kezd érdekessé válni az egész, majd jön a Marlon Brandóval való találkozás, az események csúcspontja. Az őrült ember világába való betekintés az, ami szakít a hasonszőrű filmek sémáival, teljesen más perspektívát használ, mint a többi vietnámi film. Szinte úgy érezzük Sheen karakterével együtt, hogy lassan rajtunk is úrrá lesz a téboly, hogy véglegesen belegabalyodtunk ennek az elmebeteg, Kurtz uralta világnak a hálójába. Tényleg apokaliptikus válsághangulat teremtődik, ami a szökési jelenetig fogva is tart. Brando szerintem nagyon is jól hozza a szerepét, bár sok jelenete nincs, és van, hogy nem is mutatják az arcát. De néhány perc erejéig is képes volt brillírozni és kizökkenteni minket nézőket a normális világból, úgy, ahogy Duvall sem okozott csalódást.
Ez egy ilyen film. Várni kell rá, és a türelem rózsát terem. Lassan indul be, néhol talán üresjárattal szolgál, de a semmihez sem fogható végjáték mindenért kárpótol.

100%

  • 1
  • 2