The Conversation (1974) ☆ 👁

Magánbeszélgetés

(Francis Ford Coppola)

amerikai dráma, krimi, thriller

4,1
★★★★☆
292 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-05-22 10:15:12 zéel (5) #42

Agyamban kopasz cenzor ül
Minden szavamra ezer fül

Nyilván ismered az Európa Kiadó örökzöldjét - a 80-as évekből. De annyira illik a filmhez, ill. ahhoz, amit írtál...

előzmény: Tenebra (#41)

2020-05-22 08:25:28 Tenebra (5) #41

Sok olyan film van, amin érződik, hogy nagyon nem "mai darab", én még 10 évvel ezelőtti filmek esetében is szoktam ilyet érezni. :D Viszont a hatvanas-hetvenes évek filmjeivel kapcsolatban csak ritka esetekben. A Nagyítás, A lovakat lelövik, ugye?, a Gyilkos túra, a Magánbeszélgetés vagy a Hálozat mindenképp ezek közé tartozik. A Magánbeszélgetés különösen aktuális szerintem abban a korban, amikor már tényleg semmi akadálya annak, hogy a hatalom betörjön az egyén privátszférájába anélkül, hogy az észrevenné vagy be tudná azonosíani, hogy milyen eszközön keresztül tört be hozzá. Utalok ezzel a film végére, amikor Harry feldúlja az egész szobáját, de csak nem találja a poloskákat. Persze akkor még nem voltak okostelefonok, az internet elődje is csak a Pentagon berkein belül létezett, ahogy a számítógépeket is legfeljebb a munka világában használták. Kíváncsi lennék, ha ez a film ma készülne, hogyan aknázná ki ezt, hogy ma tényleg bármin keresztül, bárhol a privát életében megfigyelhetik az egyént (persze Isten ments egy hollywoodi remake-től!). Nem is értem, a Snowden-ügy után miért nem készült hasonló film. Oké, Oliver Stone csinált egy politikai thrillert a témában, de az közel sem ilyen erős, paranoid thriller. A Magánbeszélgetés azért zseniális, ereje abban rejlik, hogy még maga a lehallgatások szakembere sincs biztonságban, és nem tudhatja, hogy kik, mikor figyelik meg őt, és mikor csapnak le rá, ha "nem viselkedik". Tökéletesen megragadja, hogy a rendszernek ugyan vannak arcai, képviselői, de akárcsak a főhős, ezek is egy-egy fogaskerekek a gépezetben, amelyet egy, tíz, száz stb. "fogaskerék" kiiktatásával sem lehet megdönteni vagy felelősségre vonni. Harry harca ért valamit a filmben? Nem hinném, főleg, hogy utána nemhogy folytatódott Amerikában és a világban is minden ugyanúgy, hanem még profibbá, fejlettebbé vált a "lehallgatás" (a távolról szoftveresen simán bekapcsolható webkamerák révén pedig a megfigyelés). A Snowden-ügy után változott valami a világban? Kötve hiszem, és erről bárki megbizonyosodhat, akinek mondjuk van Facebook-hozzáférése, és járt már úgy, hogy csak beszélt egy termékről, és az FB-n hirdetés formájában azonnal felbukkant nem sokkal a beszélgetés után.

Szóval nagyon aktuális film ez, és szerintem formai szempontból sem öregedett cseppet sem. Más tempójú persze, mint a mai átlagfilmek a fősodorban, teszem hozzá: szerencsére. Ma szinte teljességgel abszurdnak tűnik, hogy ezt az epizodikus, egyetlen igazán nagy fordulattal élő, lassú folyású lírai paranoiathrillert hollywoodi stúdió forgalmazta. Ja, és ki ne hagyjam: igen, Gene Hackman egyik legnagyobb alakítása. Persze, visszafogott, introvertált karaktert játszik el, akinek kevés érzelmi megnyilvánulása van, de pont azért tartom zseniálisnak a színész játékát, mert sokszor kifejezetten harsány figurákat alakított (csak két cím: Bonnie és Clyde, Prime Cut). Itt viszont szinte csak pillantásokkal dolgozhatott, mert végig ezt a hűvös, technokrata fapofát kellett hitelesen ábrázolnia, akiből néha-néha buggyannak elő az érzelmek, amikor már nagyon szarban van vagy kivan idegileg.

Egyébként a Nagyítás-parafrázisok közül szerintem ez a legjobb. A halál a hídon sem rossz, de Brian De Palma tőle megszokott módon azt is túltolta. Nekem legalábbis sokkal jobban bejön ennek a filmnek a lírai, modernista stílusa, mint A halál a hídon sokszor videoklipes, harsány megvalósítása. Na, az a film szerintem is sokkal kevésbé állta ki az idő próbáját, és szerintem különösebben ecsetelnem sem kell, hogy hol van John Travolta Gene Hackmanhez képest. :D Egyébként a témában még szerintem idevág Haneke Rejtélye is, bár azt konkrét parafrázisnak nem mondanám. De az is zseniálisan megragadja a problémát, hogy hiába a valóságrögzítő technikai eszköz, az ember kiszolgáltatott mind ennek, mind a "valóságnak", ami persze egy nagyon szubjektív fogalom.

2020-05-21 19:20:35 Kempesbaba (4) #40

Hú tényleg,a zene!!

előzmény: ryood (#38)

2020-05-21 19:04:31 Rorschach (2) #39

Azt hiszem, az a konklúzióm, hogy nem vagyunk egyformák, srácok. Megértem azt is, amint lentebb írtok mindketten, nem is nagyon tudok belekötni. Szubjektív műfaj :)

előzmény: ryood (#38)

2020-05-21 18:44:00 ryood (5) #38

számomra meg az egyik legfullasztóbb atmoszférájú film (dráma) a világon,, iszonyú precíz, fojtogató tanulmány a magányról, paranoiáról, bűntudatról tele feszültséggel, hipnotikus zenével és Gene hackman élete egyik legnagyobb alakításával. a befejezés pedig hihetetlen erejű ott abban az lakásban..
közben meg tudom, hogy nem annyira egyszerű ez a nyelveszet, és kevesebbeknek fekszik, mint a keresztapa vagy akár az apokalipszis. nekem ez Coppola nagybetűs mesterműve.

a keselyű nekem "csupán" egy jó kis krimi. a blow out-ot mondjuk nagyon szeretem, de főleg a rendezői megoldások, hangulat, narratíva miatt.

2020-05-21 18:33:31 Kempesbaba (4) #37

Na ez így okés. Mondjuk mindent a saját koordinátarendszerében kell kezelni. Ami filmeket felhoztál példának tökéletesen igazolja ezt az összehasonlítósdit,érthetővé teszi a viszonyítási rendszered. Mondjuk nekem a Keselyű csillagos ötös ,ahoz képest tényleg gyengébb a jelen tárgyalt film

előzmény: Rorschach (#36)

2020-05-21 18:20:37 Rorschach (2) #36

A vadon szava annak, ami, teljesen okés. Nem voltak nagy elvárásaim vele szemben, hellyel-közzel meg is ugrotta őket.

De azt nem Francis Ford Coppola rendezte és nem áll 4.2-n.

Ezt a filmet nem nagyon tudom hová tenni. Nekem mai szemmel ez egy unalmas, bitang egyszerű történet, amihez se a színészek, se a rendező nem adott hozzá semmi felejthetetlent. Thrillernek nem elég érdekes és feszes, drámának messze nem elég mély. A keselyű három napja például sokkal jobban tetszett, ha már kémkedős hetvenes évekbeli film, de pl. a '81-es Blow Out is sokkal-sokkal inkább bejött. Ez van, majd talán legközelebb.

előzmény: Kempesbaba (#34)

2020-05-21 18:09:30 ryood (5) #35

ezt mondjuk én sem értem, de a művészet befogadása nagyon szubjektív tud lenni esetenként, szóval van ilyen...
nekem pl ez a top film Coppolától.

előzmény: Kempesbaba (#34)

2020-05-21 17:28:22 Kempesbaba (4) #34

Bocsi,de mihez képest kevés? Mivel mérted össze? Hasonló témájú korabeli filmekkel? Maiakkal? Tudom,ez az osztályozósdi nagyon szubjektív, de erre a filmre kettest adsz,a A vadon hívó szavára meg hármast??
Nagyon érdekelnének a szempontok,amik alapján a filmeket értékeled.

előzmény: Rorschach (#33)

2020-05-21 16:11:13 Rorschach (2) #33

Újabb film, ami nem állta ki az idő próbáját. Látni rajta, hogy ez '74-ben jó lehetett, és unfair dolog egy filmen számon kérni közel fél évszázadot, de sajnos én 2020-ban láttam - ma pedig ez kevés.

2017-12-14 20:03:38 Norbert Simon (5) #32

Nagyon stílusos, nagyon egyedi és még "szép thriller" is. Talán némi túlzással de én még művészinek is tartom. Coppola mester egy remekművet rendezett. Szerény véleményem szerint a 70-es évek egyik legkiemelkedőbb filmje a Magánbeszélgetés. A sztorija nagyon jól felépített. A zene hozzá az is nagyon remek. A karakter Harry Caul nagyon jól kidolgozott. Ahogyan a főhősünk lelki vívódását bemutatja a film az számomra a legtetszetősebb. Megrázó ahogy eluralkodik rajta félelem és lassan felőrli Őt. (És a Watergate botrány is ebben az évben volt.)

2015-01-21 21:22:28 tractorking (5) #31

Különös és megrázó erejű mozidráma Coppola filmje.
Harry Caul, szakmájának, a lehallgatásnak kifinomult szakembere. Munkáját magas színvonalon végzi, megbízói rendeléseit pontosan leszállítja. Míg egyszer üzleti tisztessége szembe kerül lelkiismeretével. Ahogy hagyja a felelősségérzetet felülkerekedni, az szép lassan felőrli, leteríti. Ami marad az a félelem. A félelem, amely a végén a megszállottságig, az önpusztításig hatalmasodik el benne.
Coppola azonban nem egyszerűen egy technikai eszközöket mesterien alkalmazó magándetektív lelkiismereti válságát akarta elmesélni.
Mintha megsejtette volna, hogy a lehallgatási botrányok a politika világában milyen robbanást idézhetnek elő. A közelmúlt CIA botrányai igazolják a filmnek ezt az utalását.
A Magánbeszélgetés szívszorítóan élményszerű színeiben, montázsban a játék színtereinek megtalálásában is. A stílusjegyek, Coppola ábrázoló módszere, valóban magán viselik olasz származását, Fellini, Antonioni hatását.

Gene Hackman alakítása félelmetesen nagyszerű, David Shire zenéje pedig melankolikus, egyszerű zongoraszólójával maradandó remekmű.

2014-10-25 15:38:51 mkata85 (?) #30

A Magánbeszélgetés egyfelől tényleg one-man show, de a mellékszereplők is elsőrangúak, csak néhányat kiragadva: Harrison Ford egy burkoltan meleg karaktert alakít szédületesen, Cazale-nak valami hihetetlen jelenléte van (mint mindig), és Duvall is súlyosan ott van a vásznon abban a pár percben.
Caul nem szerelmes a lehallgatott nőbe, de a nőkhöz való problémás viszonya miatt valószínűleg idealizálja őt.

előzmény: BonnyJohnny (#22)

2014-10-25 14:49:53 dora87 (5) #29

Engem megfogott a film, a zenéje pedig nagyon ott van.

2013-06-29 16:51:42 slawter (4) #28

Te csak azt hitted, hogy a fésűd volt, de már a film kezdetekor megfigyeltek, és átvették az irányítást! :D

előzmény: BonnyJohnny (#22)

2012-06-15 16:58:03 vudielen (5) #27

remekmű, főleg az utolsó fél óra. nagy kedvencemmé vált.
és Gene Hackman zseniálisat alakít.

2012-03-28 21:36:22 tractorking (5) #26

Hihetetlen! Megjelent DVD-n ez az időtlen remekmű!

2011-08-24 16:29:21 Tenebra (5) #25

Szerintem viszont megállja a helyét olyan szempontból, hogy Harry Caul egy nő miatt cselekszik, aki persze a létezéséről sem tud. Ilyen értelemben ez egy melodráma, egy beteljesületlen szerelmi történet. :>

De tökmindegy, mert az egyik legzseniálisabb zsenialitás amit valaha láttam. Komor, drámaiatlan, de mégis nagyon erős érzelmeket kelt fel az emberben. Mind thrillerként, mind művészfilmként megállja a helyét.

előzmény: Hannibal Lecter (#24)

2011-05-14 22:44:46 Hannibal Lecter (4) #24

Leszedtem a "szerelmi történet" címkét. Magam sem tudom, hogyan és miért került fel.

2011-05-14 22:37:55 ronin07 (?) #23

Szerelmi történetekhez köze sincsen, már csak Harry Caul megszállottsága és ridegsége miatt sem, plusz a románcok narratívájára sem utal benne egyetlen történés sem. Valóban thriller, de annak a hagyományos eszköztárán, nevezetesen, hogy a hős latba veti erejét, és győz, csavar egy döbbeneteset Coppola, így már pszichológiai síkon működő thriller (pszichothriller), de leginkább karakterdráma, középpontban a magától fokozatosan elidegenülő lehallgatóval.

előzmény: BonnyJohnny (#22)

2011-05-14 22:32:50 BonnyJohnny (4) #22

Sokáig őrlődtem a zseniális és a jó között, közben a fésűmet dobálgattam, ami ráesett a laptop klaviatúrájára, és beütötte azt a szót, hogy "jó" csak ezt a két betűt és semmi mást!
A szar is megfagyott bennem egy pillanatra, de aztán jelnek vettem. :)
Gene Hackman valóban hatalmasat alakít. De a filmben mindenki más csak asszisztál. A film maga is elég lassú, helyenként unalmas, a krimi szál pedig elég szegényes, bár szerintem ez inkább thriller. Amúgy ez a film ki szerint szerelmi történet?
Az utolsó 20 perc zseniális. A vége pedig megrázó.

2010-07-01 16:37:53 mchn (4) #21

Nos igen, Hackman nem nagyon tudott hibazni. Az eddig latott alakitasai kozul nekem a Bonnie es Clyde Buckja a szemelyes kedvencem, de itt is es Francia kapcsolatban is remekelt.

2010-07-01 14:46:36 Hannibal Lecter (4) #20

Az eszköztelen színészet magasiskoláját mutatja be, nem vitás. Bár nálam, ha Hackmanről van szó, a Nincs bocsánat Little Bill-jével semmi sem vetekedhet.

2010-07-01 13:28:22 puttancsospeti (5) #19

Maximálisan egyetértek. Csodálatos alakítás. Hozta a formáját a Mester itt is. Ez a kedvenc filmje egyébként.

előzmény: Kalti (#18)

2010-07-01 12:46:19 Kalti (4) #18

Gene Hackmen még csak egy árva jelölést se kapott ezért az alakításáért, megdöbbentő, sztem minden idők legnagyobb színészi teljesítményei között említhető, amit a filmben megformál.

2010-04-08 22:02:35 Hannibal Lecter (4) #17

Coppola '70-es évekbeli diadalmenetének egyik fontos állomása. Elgondolkodtató, rideg és sorsszerű emberdráma, Gene Hackman pedig szokás szerint kiváló munkát végez. És persze markánsan érzékelhető a Nagyítás hatása is - nem véletlen, hogy szorosan Antonioni filmje után néztem meg ezt is.

2009-10-01 22:45:25 ronin07 (?) #16

Harry Caul elidegenedettsége nyomasztóan ábrázolt, Coppola pedig vérfagyasztó lassúsággal és csendben komponálja, amint a szakmájának megszállottjává vált főszereplőt teljesen bedarálják.

2009-07-30 19:28:00 bothbenedek (5) #15

ilyen mély karakterábrázolást ritkán látni

2009-04-19 22:18:37 puttancsospeti (5) #14

És itt van a zene főtémája, tisztán és végig!!!
[link]
Bocs a floodolásért. Ezt muszáj volt belinkelni! :-)))

2009-04-19 22:11:32 puttancsospeti (5) #13

Zseniális befejezés!
És az a zene... Óriási. Sajnos nem tudom, kinek a szerzeménye.
A link spoileres.[link]

2009-04-19 21:39:13 puttancsospeti (5) #12

Ez szimplán egy zseniális mondat szerintem.
És én aztán soha nem személyeskedtem sem veled, sem mással.

előzmény: -senki- (#9)

2009-04-19 13:58:22 a6notes (4) #11

akkor gyk:
"Nem félek a haláltól, a gyilkosságtól félek"

Arra utal, hogy esetleg ő játszana szerepet egy gyilkosságban, attól tart - nem attól, hogy őt ölik meg. Így érthető?

előzmény: -senki- (#10)

2009-04-19 13:29:15 -senki- (1) #10

Kb. "Én nem félek a vakságtól, csak a megvakítástól félek!" XD.

előzmény: -senki- (#9)

2009-04-19 13:26:37 -senki- (1) #9

Akkor ez szimplán egy nagyon béna mondat, szerintem.

Személyeskedést meg be lehet fejezni, "A fórum a filmek véleményezésére van, nem a fórumtársakéra." Én nem emlékszem olyanra hogy én csináltam volna nektek... Engem aztán nem zavar ha imádjátok ezt a filmet.

előzmény: puttancsospeti (#7)

2009-04-19 13:04:21 acidphase (5) #8

Harry Caul: Volt már, hogy emberek haltak meg a munkám miatt.

ez az idezet talan jobban atjon a film kapcsan..

de akinek nemjon at a film, meg az ahogy hackman eljatsza ezt, az vessen magara.

2009-04-19 12:31:30 puttancsospeti (5) #7

Harry Caul: "Nem félek a haláltól! A gyilkosságtól félek!"

"Kíváncsi lennék ennek a mondatnak mégis mi a mondatni valója szerinted?"


Egészen pontosan az a mondanivalója, amit maga a mondat jelent. Amit maguk a szavak jelentenek.

ÖNMAGÁÉRT BESZÉL.

előzmény: -senki- (#3)

2009-04-19 09:07:30 acidphase (5) #6

ÁÁÁÁÁÁÁÁ, inkább nem szólok semmit de mit is várhattunk volna:DDD

2009-04-19 01:50:03 Paul Ricard (5) #5

kíváncsi lennék, ennek a "kritikának" mi a mondanivalója szerinted?

előzmény: -senki- (#2)

2009-04-19 01:49:03 Paul Ricard (5) #4

nem csak bunkó...

előzmény: -senki- (#3)

2009-04-19 01:08:42 -senki- (1) #3

Kíváncsi lennék ennek a mondatnak mégis mi a mondatni valója szerinted?

*

Ja még annyit hozzátennék, hogy tudom hogy valaki szerint bunkó vagyok, nem kell írni. :D

előzmény: puttancsospeti (#1)

2009-04-19 01:05:41 -senki- (1) #2

Úgy érzem ez a film mindent elkövetett hogy megutáljam. A "történet" annyira elhomályosított és elnyújtott, hogy legalább 1,5 ha nem 2 órán át a főoldal történet részében leírtaktól semmivel többet nem tudunk meg, de azután se sokat.

Technikailag nem rossz néhol, de az orbitális üres járatok szörnyű emlékét nem tudja felejtetni, így részemről 1.

A lehallgatott beszélgetést meg már szinte kívülről tudom annyiszor lenyomják..

2008-12-28 21:21:26 puttancsospeti (5) #1

Harry Caul: "Nem félek a haláltól! A gyilkosságtól félek!"
Zseniális.