Victoria (2015) ☆

(Sebastian Schipper)

német dráma, krimi, szerelmi történet, thriller

4,1
★★★★☆
212 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-06-13 11:16:20 Leppard (1) #36

Megnéztem eme gyöngyszem első harmadát, a hátralévő 80 percétől viszont eltekintettem. Bármelyik utcasarkon vagy szórakozóhelyen lehet találni egy rakás üresfejűt - okostelefonja is minden jöttmentnek van, úgyhogy ne nevezzük már ezt művészetnek, de még csak szórakoztatásnak se.

Mint kiderült, nem szeretem a kézikamerás csodákat (az Ideglelés még újszerű és izgalmas volt. a Cloverfield pedig néhol látványos).

2018-01-09 19:17:43 bambula (2) #35

Ennyi idegesítő, egy rakás szerencsétlenséget!
A legjobb az lett volna,ha a megbízó az első rossz szóra felkapja a vízet és eltünteti őket,akkor legalább előbb véget ért volna a film.

Egy karaktere nem volt számomra kb. a film felétől,akiért izgulni lehetett volna.
Pedig a film első fele még nem is volt annyira rossz.
De a zene az tényleg jó.

2018-01-06 10:41:48 ryood (5) #34

a film pedig még jobb. laia costa meg..

2018-01-06 09:56:17 dorothygale (?) #33

Jó ez a plakát

2016-10-10 10:16:56 ryood (5) #32

hatalmas :)

előzmény: ChrisAdam (#31)

2016-10-10 00:04:20 ChrisAdam (5) #31

Még mindig egy kicseszett nagy csoda ez a film, azt hittem, másodszorra látva kevésbé fog tetszeni, de egyszerűen nagybetűs bravúr, amit művel. A héten Berlinben voltunk néhány amerikai baráttal, végigjártuk az utcákat, aztán felvetettem, hogy van egy ilyen film, persze óvatosan, nem egy tucatfilm, végül hárman néztük, nekik is nagy élmény volt. Kivetítve, nagy hangfalakon néztük, s arra gondoltam, mekkora élmény lehetett ezt moziban látni. :)

2016-08-31 08:54:03 unrealnoise (5) #30

A fényképezés/operatőri munka és a színészi játék/hangulat hihetetlen. A sztori nem túl erős lábakon áll, de egyéb gond nincs vele. Nem erre számítottam, hanem amolyan Linklater-es eszmecserékre, de hát ezzel sem volt gond, csupán más.

Kemény lehetett hiba nélkül felvenni, egyszer nem szúrtam ki nem oda való részletet, pillanatot, bakit, fényt, képkockát. És igen, sem a színészek, sem a stáb, senki nem hibázott így első blikkre. Egészen döbbenetes. Élményre is.

Egyesek azt mondják, hogy ez a film minden szépsége ellenére is jó példa arra nézve, miért találták ki a vágást. Nos ezzel nem feltétlen értek egyet. A vágás gyakran jó és hasznos, de ha olyan sztorit, rövid időn belül lejátszódó eseménysorozatot akarunk bemutatni, amely "belefér az időbe", akkor igen, ha okosan, profi módon rögzítik és játsszák el, akkor mindenképpen megéri, sok pluszt jelenthet a nézőknek. Unalmas, vontatott lehet valakinek néhol? Igen. Ahogyan mindannyiuk élete is az a legtöbb esetben. Mégis pillanatok alatt fel tud pörögni a cselekményszál, ahogyan a feszültség okozta ráncok is megjelennek az arcunkon majd... És igen, néhol azt vesszük észre, hogy együtt élünk, lélegzünk velük, legyenek bármilyenek is ők, legyünk bármilyenek is mi magunk... 9/10

2016-03-30 10:53:21 ChrisAdam (5) #29

Ma a digitális kameráknak köszönhetően egészen csinos kis kamerák vannak, ráadásul ez egy kézikamera, amivel be lehet huppanni akárhova, nem az első eset a filmtörténelemben. :)

előzmény: Kogaledo (#28)

2016-03-30 10:03:35 Kogaledo (5) #28

Oké, legyen így, tudom, az alkotók is ezt állítják, no meg beszél a rendező jumpcut verzióról is, ami megbukott... :)

(Én maradok azért szkeptikus, láttam már pár filmforgatást egészen közelről alkotóként, bár az régebben volt, lehet, hogy ceruzakamerával vették fel, úgy talán el tudom képzelni, hogy könnyedén be tud huppanni az operatőr a kocsiba pl. De ezzel a cuccal, hát nem is tudom... https://www.youtube.com/watch?v=C_VjtxZYBCI )

Amúgy engem az se zavarna, ha lenne, mert úgysem az számít, hogyan csinálnak valamit, hanem hogy milyen a végeredmény. Érdekes, a Birdmannél nem volt ez ennyire hangsúlyos kérdés, de az egészen más mozi volt.

Na szóval akkor maradjunk annyiban, nem volt vágás, nem akarok vitát generálni, mert tényleg lényegtelen a film egészét nézve, a lényeg, hogy nagyon jó film lett. Pont.

előzmény: ryood (#27)

2016-03-30 00:08:30 ryood (5) #27

a filmben nincs vágás, egy snitt az egész.
imdb trivia-ban leírják azt is, hogy összesen háromszor vették fel a 140 percet, és a második felvétel lett a nyerő, ami a film lett.

előzmény: Kogaledo (#26)

2016-03-30 00:05:18 Kogaledo (5) #26

Jó kis film volt ez, hatalmas erénye, hogy az ember része lehet a sztorinak. Kicsit olyan vr- életérzés, csak szemüveg nélkül.
(Amúgy volt vágás a filmben, nem is kevés, csak nagyon ügyesen megoldva, ettől még valós idejű volt a történet, de nyilván nem egyben vették fel.)
Igazán újszerű, hiteles, elgondolkodtató, nekem Jarmusch Permanens vakációja ugrott be róla valamiért, meg a Lé meg a Lola.

2016-03-27 10:33:45 somogyireka (5) #25

2 óra 18 perc valódi idő, vágás nélkül. Engem már ez önmagában lenyűgöz..Tényleg a szereplők ezt egyhuzamban nyomták le, nem volt közben mosdó, smink, pihenés?
Engem a képbeállítások sem zavartak, nem bánom, ha a szereplő tarkóját kell néznem sokszor, végül is a Saulnál pont ezt is tapsolja a nagyérdemű, akkor hát tegye itt is. Igen, mozog a kamera, néha esetleges a látvány. Ilyeneket észre sem veszek, csak a kritikákban olvastam, hogy néha felróják neki. A történet, az elmesélés hogyanja érdekel, a szereplők kitárulkozása, az, hogy embereket lássak közelről, ne maszk mögé bújt színészeket.
Ilyet meg látok sokat és gyönyörű közelről. A smink ennyi idő alatt úgyis lekopik, semmi sem marad fedetlen..
És akkor van ez a furcsa, zavaros sztori. Pontosabban ahol én nem találok kapaszkodót az Victoria alakja. Akinek önmagában a színészi teljesítménye döbbenetes, mesteri. Nem is színész. Az ember ez, aki oly közel jön, mint amennyire én magamhoz közel tudok. Vele lélegzem, lihegek, csókolok, sírok, folyatom a nyálam, az őrület határáig evezek, hagyom, hogy maga alá terítsen, de aztán megállok, és magára hagyom az egész kócerájt.
Még fel tudok állni, még fel tud állni Victoria. Victoria vagyok.
Nézem ezt a lányt, ezt a minden pillanatban a saját tengelyéhez kötözött valakit, aki nem leng ki. Na jó, rövidke percekre igen, de mondjuk elég érthető, hogy egy bankrablás során megengedjük neki ezt a kilengést, meg mikor rádöbben a halál tényére.
Félelmetesen egy pontra fókuszált. Talán a 16 évnyi zongorázás során jegecesedett ki íly pompájában a lényege. Mert ami másnál feltáratlanul a mélyben kallódik, azzal ő minden pillanatban tudatos él.
Amit nem értek, miért ment bele ebbe a játszmába? Egyetlen egy dologra tudok csak tippelni, végzetesen szerelmes lett ebbe a furcsa-semmilyen, féltáratlan, kiaknázatlan fiúba, és a szerelem okán a "majdnemvesztébe" rohant..Egyszerűen csak a fiúval akart lenni, nem nézett se jobbra se balra, a szerelem okán nem volt választása.
Talán..

2016-02-28 12:42:42 dikalosz (5) #24

Köszönöm

előzmény: ryood (#23)

2016-02-11 21:33:54 ryood (5) #23

ON-OFF: a film káprázatos zenéjnek szerzője, nils frahm, május elsején fellép az a38-on.
én tavaly ott voltam az akváriumos koncertjén, semmihez sem fogható, lenyűgöző élmény volt, szóval aki valami igazán különlegesre vágyik..
Nonkeen feat Nils Frahm

2016-02-11 20:58:17 Danesz99 (5) #22

Huh, hihetetlen jó ez a film. Végig odaszegez és nem ereszt egy pillanatig sem. A végén már majdnem bepössentettem mert nem akartam megállítani. Végig sodródunk a szereplőkkel, átélünk velük együtt mindent, ott vagyunk a buliban, a tetőn, az utcán, a boltban, a zongora mellett és szívünk a torkunban dobog miközben küszködünk a könnyeinkkel és hihetetlen érzések törnek fel a mélyből. És velük együtt ott ülünk a kocsiban már egy teljesen más lelkiállapotban és egy teljesen más emberként mint akik voltunk azelőtt. Adrenalin, kokain, alkohol, félelem és boldogság elegyétől majd kiugrik a szívünk a testünkből. Agyalunk, félünk, cselekszünk, nem gondolkozunk, megyünk, megyünk, megyünk. És végül már senki sem tudja hogy milyen emberként virrad ránk az új nap. Abszolút a hatása alá kerültem, még órákkal később sem fogtam fel hogy tulajdonképpen miken is mentem keresztül. Amennyire amatőr, annyira professzionális az egész. Történet, rendezés, fényképezés, szereplők hibátlan. Egyszerre dráma, thriller, krimi, akció, szerelmi történet mindegyikből annyi amennyi kell. Abszolút életszagú és mentes minden sallangtól. És a zene.... 2015 egyik, ha nem a legjobbja. Még sok ilyet!

2016-01-26 13:34:06 random117 (4) #21

Sajnos nekem sem sikerült minden logikai bukfencen túljutnom, ezért lett csak négyes. Az érzelmekre erősen tud hatni és talán ez a lényeg. A vágás nélküli felvétel pedig inkább jobb volt, mint rossz. Összességben az év egyik legjobb filmje és külön jó, hogy nem amerikai:)

2016-01-25 22:47:30 pomogács (4) #20

Pedig az első 50 perc tényleg zseniális volt...

2016-01-25 15:38:00 adikaland (5) #19

Vaciláltam, hogy 5ös vagy négyes, de egész egyszerűen csak annyi jutott eszembe rögtön a film után, hogy "Bravó", ilyet pedig egy 5ös érdemel.
Szerencse, hogy keveset tudtam a filmről, nem tudom milyen lett volna ha korábban látom az előzetest vagy tudom, hogy a film második felében mi várható, de biztos rengeteget elvett volna az élményből.
Olyan ez az egész mintha, ésszel, kreativitással és legfőképpen céllal készítettek volna egy hosszú Éjjel nappal Budapest epizódot- mivel Berlinből származik az egész formula, így pláne jogosnak érzem ezt a hasonlatot-
Viszont ez az egész koncepció nagyon erős lábakon állt, és amitől tartottam nem történt meg. A megvalósítás, a bravúr nem telepedett rá a filmre, nem azt figyeltem, hogy "hű micsoda időzítés kellett ide" Inkább azt figyeltem, hogy milyen okosan lineárisan van megírva a story, és így a stílus csak segítette a tartalmat. Működött az egy snitt, a színház a filmben - talán a Birdman ezért az egybeesésért működött nálam, ellentétben a Visszatérővel, ahol a hosszú snittek számomra attrakciók voltak ellentétben a Victoriaval- A színészek remek munkát végeztek, én elhittem nekik, hogy zsigerből képesek hülyeségeket csinálni, és ezért is interaktív az egész élmény
- kénytelen voltam végigreflektálni az eseményeket, hogy én mit tettem volna...
Izgalmas, feszült remekül megvalósított film volt ez, ami még hű korképpel és némi tanulsággal is szolgált.
2015ből elsők között fogok erre a filmre emlékezni, ebben már most biztos vagyok.

2016-01-24 00:49:11 Filozofus (5) #18

Okos film ez, elragadó és izgalmas. Mi okunk lehetne a panaszra?

Talán tévedésbe esünk, ha azt vizsgáljuk, hogy kellett-e volna vágás vagy hogy mi a haszna, hogy nincs benne vágás. Ha csak arról lenne szó, hogy vágás nélkül vették fel a történetet (volt már ilyenre példa, hajaj!), azt mondhatnánk – ügyes. Itt azért itt jóval többről van szó.

Beszélni kell a zseniális színészi játékról, álljon itt a neve Frederick Launak és Laia Costának [ezüst Vapitit neki, ne habozzatok, Barátaim, Vapitit néki!], a film csodálatos filmzenéjéről (jól jegyezzük meg Nils Frahm nevét!), azokról az eszközökről, amelyek lankadatlan feszültségben tartják az alkotást és vele együtt nem nyugvó mozgásra késztetik a néző képzeletét, s arról az atmoszféráról, amely nehezen megfogható módon beburkolja és bearanyozza az alkotást. Gondolkodjunk Victoria és Sonne motivációjáról, szép szerelmükről, s gondoljuk tovább a filmet, hiszen olyan erős késztetést érzünk, hogy megjósoljuk Victoria sorsát.

Hiszem, hogy Victoria előadásában Liszt Mefisztó-keringőjének részletét sokáig nem feledjük majd.

2016-01-23 23:55:46 Mikkey (3) #17

imádom a művészfilmeket, de témájánál fogva egy bankrablós sztori ezekkel az eszközökkel nálam most nem fért össze, olyan hitelét vesztetten lógott a levegőben az egész. de lehet ezt pl a Drive módjára csinálni, és akkor okés :)

2016-01-19 22:20:47 BonnyJohnny (4) #16

Mizivel és dióval értek egyet.
A vágás nélküliség (bár nyilván ez a lényege) nem tesz jót a filmnek. Az első tíz percben valóban nincs ok a vágásra, azt zseniálisan megoldották. A következő tíz perc már kissé erőltetett, de még jó (Hitchcock Rope-jában is volt így néha, szóval egyáltalán nem leszólás, valószínűleg elkerülhetetlen). De aztán szétesik a film. A hosszú séták, és üres párbeszédek unalomba fulladnak (fél óráról beszélünk!). Aztán megint beindul a film, de ott sem működik zökkenőmentesen. Hosszú snitteknek lenne létjogosultságuk, de a vágás teljes hiánya szerintem nem tesz jót neki. Aztán megint több tízperces(!) semmi. Aztán megint beindul... Gondolom az ilyesmi miatt találták ki a vágást. :P
Így aztán pont azért nem találom zseniálisnak a filmet, amiért annak szánták.
De a film önmagában, tehát a vitathatatlan technikai bravúrt nem számítva (félreértés ne essék, az értékelésemen csak javítana, ha nem számolnánk) sem egy Gyűlölet. Szóval ez a film a közelében sincs a zseniális osztályzatnak nálam.
Tovább gondolva az sem segít a filmen, hogy a szereplők teljesen hidegen hagytak. Adam Taylor pl. azon izgult, hogy mikor csattanik el az első csók... én inkább azt vártam, hogy mikor lövik már le őket... és a film előrehaladtával már a főhősnő sorsa sem érdekelt jobban, mint a többieké.

2016-01-18 18:32:19 ChrisAdam (5) #15

Brilliáns ez az egyetlen, hatalmas snitt. Egyrészt képes lesz a néző teljes mértékben ott lenni a történetben, egy plusz szereplőként vehet részt az akcióban. Ugyanakkor ennek a hátulütője, hogy nem egyszer leül a film és kicsit elnyújtott lesz. Az első óra megmentője például a zseniális hangulat és improvizált forgatókönyv, mert egyébként nem sok minden történik benne. De még ezt is jó nézni annak ellenére, hogy a kamera néha túlságosan is mozgásban van és inkább rángatózik, mint elegánsan mozog. És igen, ez a másik negatívuma: habár az bravúros, hogy nincs vágás a filmben, ez néhol a kameramozgás kárára megy, néhol kicsit sok és idegesítő az, hogy éppen azt nem látjuk, amit kéne - vagy azért, mert túlságosan mozog vagy azért mert rossz szögben van.
Ugyanakkor nagyon jó történet, nagyon érdekes karakterekkel (Victoriáról lehetne beszélni), megrázó és hatalmas, zseniális jelenetekkel (pl. rendőrös lövöldözős jelenet), s a film hosszúsága ellenére sosem lesz unalmas. Na meg persze állandóan sokkoló a tudat, hogy ezt: egyszerre vették fel és a cselekmény valós időt foglal magába. Tehát Victoria 130 percet ismerte a csávót. Ugye, hogy többnek tűnik?
Nagyon érdekes film, a főszereplő Victoriát jelölöm szerintem Vapitinél, egyes jelenetekben igencsak megmutatja mit tud, meg hát muszáj ezt a kitartást, zseniális színész teljesítményt értékelni.
Gyenge ötös, épp hogy nem négyes. De a kivitelezés miatt megkapja a zseniális jelzőt.

2016-01-16 15:32:04 caulfield (5) #14

Egy madridi lány egy berlini kávézóban a német nyelv tudásának ugyan nem, de egy zongorának azért a birtokában van. Akár egy delíriumban játszott Mozart szonáta, árnyszerű története homályosan folyik át a kihaltnak ható városon. Meg a fiúk jellemén, a rossz-arc, jó-arc, parti-arc hamis akkordján. Alaphangzásként, vagy monoton háttérzörejként lüktet a slamposság, szorongás, közben egy iszkolásra kellő csecsemő felsír, szuicid hajlam és adrenalin vegyül, s együtt igazi lidércet formál. Már-már apokaliptikus látomás, türelmetlen végvárakozás az egyszínűségében kétségbeesett, tarkaságba átvedlett Európában.

2016-01-05 03:16:21 Fonghi (5) #13

Néhány gondolat az eddigiekre reagálva:
A film egyetlen valódi hibájának azt tartom, hogy hosszú, és egyszerűen elfáradtam, megfájdult a fejem a kamerarángatástól. Kétszerre néztem meg, moziban ugye még rosszabb lenne (a Saul fiát ott láttam, és hát az se volt terápiás).
Ahhoz, hogy egy film érdemben működjön montázs nélkül, valóban eléggé oda kell tenni a forgatókönyvet (hogy a rendezésről, előkészületekről szót se ejtsünk). Természetesen a dialógusoknak nem kell okvetlenül nagy figyelmet szentelni, sőt, esetünkben lehet, jobb volt így, elég jól hozták a karaktert a színészek. A hitelességet messzemenően lerontaná, ha okosabbakat mondanak, összeszedettebben, vagy bölcsen hallgatnak. Ugyanígy áll a helyzet a logikátlanságokkal. Valóban vannak olyanok szép számban, különösen az adott szociokulturális közegben, akiknek nem jut eszébe, hogy ne menjenek le a legközelebbi bulihelyre a zacskó pénzzel.
Victoria esete valóban problémás, elgondolkodtató. Tudjuk, hogy volt már rá példa, hogy jó családból származó lány eltérő közegbe keveredett, és nem lett jó vége. Ugyanakkor kicsit mégis túlzottan belemenős. Én örülök neki, hogy nem próbálta a film háttérpszichoanalizálni, nem illett volna bele. (Meg így tudok egy kicsit parasztfreudkodni;)
Egy-két potenciális motivációs elem volt: eleve egyedül dolgozott idegenben, tehát erősebb késztetést érezhetett hozzácsapódni valakikhez. Aztán megtudjuk, hogy nemrég tört össze élete álma. Ha valaki ennyire egyvalaminek szentelte az életét, akkor attól nehezen várhatjuk, hogy jó ember legyen, hiszen mindig csak önmagával törődött, így például valószínűleg kevesebb benne az empátia az átlagnál. És az adott helyzetben elemi erővel érhette az a függetlenség, amit a srácok képviseltek. Az új okozta izgalom és félelem szintén lehet tényező. És ugye ott a szerelem meg a tudatmódosítás. A babás rész kemény, de fontos, hogy ezáltal aláhúzzák Victoria bűnösségét. Egyébként nem tartom elképzelhetetlennek.
Alternatív magyarázat lehet a viselkedésére a végső kiábrándultságból fakadó (hiszen valószínű, hogy Berlin eleve menekülés volt) önpusztítás. Mindenesetre nem hiszem, hogy időfecsérlésnek szánták a zongorázós jelenetet.
Négyest adtam rá eredetileg, de mire ezt megírtam, felment ötösre :)

2015-12-27 19:27:09 Dió (4) #12

Ez valóban az év egyik legjobbja. Bár a one-take felvétel nem ad hozzá sok kézzel foghatót az élményhez, mégiscsak bravúros, ahogy felvették. A történet feszes, tehát pörög amikor kell neki, míg közben hagy időt a karakterek bontogatására is, a csúcspont pedig üt, mint egy balta. A film zenéje pedig - főleg egy elsősorban nem filmzeneszerzéssel foglalkozó embertől - kiemelkedő.
Azon ok miatt nem jár neki az ötös (és emiatt messze kerül tőle), amit már lentebb is írtatok: ha a főhőssel nem tudsz azonosulni, akkor repül az egész, márpedig én ezzel a főhőssel nem tudtam, mert baromságokat csinál:
-Ő egy ártatlan lány (igen, az!)... akkor miért verődik önszántából hozzá olyanokhoz, akik már egy kilométerről bűnözőnek tűnnek, míg aztán ezt rögtön a huszadik percben meg is erősítik (és ezt, hogy azért, mert magányos volt, nem veszem be).
-Miért segít nekik kirabolni a bankot, és csinál úgy, mintha meg lenne győződve róla, hogy ez egy helyes döntés?
-És ahol nálam elúszott: egy lány, aki maga is anyává válhat a jövőben, és tudja mit jelent egy gyerek, nekem ne raboljon el egy csecsemőt a kiságyából, az anya orra elől, kockáztatva, hogy szerencsétlen kisgyerekbe is repítenek egy golyót (és az sem érdekel, hogy be volt lőve, illetve hogy kényszerhelyzet volt).

2015-12-15 12:56:01 Adam Taylor (5) #11

Az év egyik legjobbja. A kamera folyamatos jelenlete és a remek casting miatt annyira bevonja a nézőt (érzelmileg, hangulatilag), hogy én szurkoltam, hogy mikor csattan el a csok, hogy sikerül a rablás, ki éli túl. Utólag, ahogy kikerülök a film bűvköréből, persze lehet okoskodni, de ott, akkor tökéletesen működött minden. Egyébként meg ha akarom, le lehet vezetni milyen lány Victoria, miért hogy döntött, vagy inkább miért arra sodorták az esemenyek.

2015-12-15 12:39:47 Mizi (4) #10

Úgy néz ki az eddigi vélemények két részre oszlanak: Van, aki szerint zseniális úgy, ahogy van, és van, aki szerint egyáltalán nem nagy szám... Hát én maradnék a kettő között. Meglepően jó volt, de annyira mégsem, hogy maximális osztályzatot kapjon. Tényleg voltak benne hülyeségek, pl.: Én nem hiszem, hogy rögtön a "meló" után lemennék egy szórakozóhelyre őrjöngeni, ami amúgy csak pár méterre van az elvileg elrejtett kocsitól. A feszültség pedig, amit egészen sokáig remekül adagolt, a végére mégis elfogyott. Túl hosszúnak is tűnt. Erre azt tudom írni, hogy nem hiába vágják meg a filmeket. De amúgy ötletnek és kísérletnek sem volt rossz a vágások mellőzése.
Azt viszont nem is értem, hogy egyesek milyen szintű párbeszédekre számítottak egy ilyen filmnél. Talán az élet értelméről kellett volna elmélkedniük, vagy az aktuálpolitikát kellett volna megvitatniuk? Esetleg a magvas gondolatokat hiányoljátok? Hát pont attól hiteles az egész, hogy nem filmszerű, hanem tényleg olyan az egész, mintha egy külföldi lány egy csapat kissé ittas fiatalba botlott volna. A dumákat ilyen helyzetekben mi magunk is improvizáljuk, és van úgy, hogy nem nagyon jut eszünkbe semmi, de mondjuk ebben a filmben egyszer sincs kínos csönd, mert egész jól egymásra hangolódnak a felek. A színészek is azért jók, mert nem tűnik úgy, mintha színészek lennének és szerepet játszanának. Nem tudom, hogy itt érdemes-e egyébként színészekről beszélni, vagy színekről, forgatókönyvről, esetleg zenéről (mondjuk zene, ami volt, az nagyon is hozzátett a hangulathoz). Sokkal érdemesebb hangulatokról, érzelmekről... Mert azok igenis voltak benne.

2015-10-20 23:18:32 von Schatu (3) #9

Én inkább Kalevala véleménye felé húzok, az általa említett problémák az én szememet is csípték. Szerintem ennek a filmnek nagyobb a füstje, mint a lángja.
Ami engem még zavart, az három olyan divatos elképzelés, amit annyira agyonhasználnak, hogy lassan nem tudok velük mit kezdeni:

1. Ha az idő nagy részében a szereplők tarkóját mutatjuk kézi kamerával, akkor az dokumentarista jellegű.
2. Ha mégsem a szereplők tarkóját látjuk, akkor kizárólag olyan premier plánban lehet őket mutatni, hogy meg lehet számolni az orrszőreiket. Ez ugyebár nagyobb hitelességet kölcsönöz.
3. Ha olyan lencsét használunk, amivel a film 70%-a elmosódott, akkor az intimitást kölcsönöz.

Én személy szerint egyikért sem rajongok, mégis lépten-nyomon életlen, klausztrofób, tarkónézős filmeket látni, ha az ember ún. európai művészfilmet akar nézni (függetlenül attól, hogy az adott film jó-e vagy sem). Igen, igen, tudom, hogy túloztam, de a Victoria ennek a szemléletnek az állatorvosi lova, és mivel az egész film vágás nélkül megy, engem már nagyon idegesített a végére. Komolyan, nagyon fellélegeztem, amikor élesben láttam a mozi előtt a fákat, és az emberek arcát is olyan távolságból, ahogy megszoktam.

2015-10-13 00:52:13 sleepingdancer (5) #8

Nekem is tetszettek a részben improvizált, sehova nem vivő, ezért látszólag felesleges dialógok, mert nagyon valószerűnek tűntek, a dokumentarista játékfilm felé vitték el a filmet. Egy részeg csatangoló csapat nincs csöndben, és persze hogy hülyeségeket beszélnek,de közben meg sok mindent meg is tudunk róluk ezekből az interakciókból. Eltűnődtem én is azon, hogy hihető-e Victoria viselkedése, és arra jutottam, hogy igen.

2015-10-12 12:39:20 Kalevala (3) #7

Különbözőek vagyunk eltérő izléssel. Ez teljesen rendben van. Egyébként azt olvastam (ha jól emlékszem), hogy egy 10 oldalas fogatókönyv alapján készítették a filmet, így értehtő, hogy a beszélgetések nem voltak kidolgozva. Nekem sincs igényem filozófiai eszmecserékre egy ilyen filmnél, de azért többször eszembe jutott: Silence is better than bullshit. Vagy jobb volna :)
Ez a film első részére vonatkozik. A film második része már egy más kategória.

előzmény: ryood (#6)

2015-10-12 11:52:26 ryood (5) #6

mindig jó, ha van ellenkező véleményen lévő ember, így most is, de azért pár dologra reagálnék, amiket írtál.

van olyan vágás, amit "belső vágásnak neveznek" (amikor tulajdonképpen az operatőr a vágó, azáltál, hogy egyik plánból átmozog egy teljesen másikba, variózik, átfókuszál), ez a film is ezzel élt elejétől végéig, persze úgy, hogy nincsenek benne időbeli ugrások. ez persze jobb is, mert ez biztosítja azt a hangulatot, konstans lüktető, vibráló és változásban levést. ez ennek a filmnek szíve tulajdonképpen.engem egyáltalán nem zavart, h végig kézikamera van, nem illett volna ide a sok beállított statikus kép egyszerűen.

forgatókönyv pedig nagyon is van. hárman írták. egy ilyen rendhagyó produkciót, ami ennyi helyszínen fut egy snittben, ahol ennyi minden történik, ott az időzítésnél talán semmi sem fontosabb, ahhoz pedig elengedhetetlen egy percíz forgatókönyv. a dialógok lehet spontánabbak persze, de engem ez sem zavart. sőt, csak még hitelesebbé vált, és hülyén is nézett volna ki, ha ezek a fiúk filozófikus párbeszédekbe kezdenek például..ez így életszerű.

és bár gondolkoztam rajta közben, hogy némelyik része a cselekménynek már túl irreális, de végülis arra jutottam, hogy teljesen mindegy, én józanul mit gondolok, mikor mi logikus. egy olyan szelíd teremtés, mint ez az "exzongorista" lány miért ne vágyhatna valami szokatlanra, nem hétköznapira? lehet a legtöbb ilyen korú lány nem ezt csinálná, de a filmnek ne arról kelljen már szólnia minden esetben, hogy a legtöbben, hogyan reagálnának. mire a gyerekrabláshoz érne-ami valójában nem is gyerekrablás mondjuk, csak "kölcsönvétel"-addigra egyrészt már ő is feltunningolta magát kólával (előtte a tetőn téptek is, meg ittak) másrészt szerintem egy ilyen "felfokozott" helyzetben tényleg el lehet felejteni a logikus, reális gondolkoást, hacsak nem, hidegvérű, tapasztalt profi bűnözőkről van szó. szóval szerintem felesleges ilyeneken agyalni, mint outsider, hogy mit kellett volna egy ilyen szitációban tenni.

az a helyzet, hogy annyira nem is foglalkoztatott már egy idő után a realitás-irrealitás kérdése, mert az egészet ennél sokkal költőibbnek éreztem, hogy ez túl van az ilyen földhöz ragadt megközelítésen.

az, hogy ezt a filmet ilyen formában, ilyen minőségben kivitelezték, egészen elképesztő (nem csak) művészi teljestímény, amilyenhez fogható évtizdedenként egy ha akad..

előzmény: Kalevala (#5)

2015-10-12 11:14:25 Kalevala (3) #5

A pozitív és lelkes hozzászólások után hadd legyen már egy kritikus komment is.

Nem tesz jót egy filmenk, ha kizárólag mozgókamerával veszik fel. Nem tesz jót egy filmnek, ha nincs vágás benne. Nem tesz jót egy filmnek, ha nincs forgatókönyve. És az sem tesz jót egy filmnek, ha a cselekmény irreális alapokon áll. Belátom, bravúros dolog egy ilyen több, mint 2 órás filmet egy take-kel felvenni, de ezáltal létrejönnek olyan hézagok , amit (forgatókönyv hiányában) a színészek spontaneitása, az improvizáció sem tud kitölteni. Különösen a film első felében érzehető a görcsös, lazának mutatkozni akaró, erőltetett improvizáció, néha az volt az érzésem, a színészeknek már nem jut semmi az eszébe, hogy töltsék ki az időt. Ezért aztán a beszélgetések színvonala is eléggé a béka s*gge alatt van, persze, ha belegondolunk, hogy itt egyszerű proligyerekekről van szó, akkor talán elfogadható. De nem értem, miért kell ezt ránk (a nézőre) tukmálni. A párbeszédek semmitmondóak, üresek, mintha a rendező azt súgta volna nekik, hogy találjanak már ki valamit, mindegy, hogy mit, csak járjon a szájuk. Ez a mindegy valóban átjött.
A film remekül tud hangulatot teremteni, de el is tudja rontani, mert egy-egy szituációt, mint a rétestésztát, nyújtották, míg aztán a szereplők végre átléphettek a következő képbe. Ezeket az erőltetetten elnyújtott jeleneteket jobb lett volna vágni, de akkor ugye nem sikeredett volna a vágás nélküli film.

Irreálisnak érzem, hogy egy normálisan gondolkozó és nem tök részeg, vagy drogok hatása alatt alló leány hozzácsapódjon egy ilyen társasághoz,
hogy belesodródjon egy bűnténybe (mert nem látja, hol a határ), és hogy még gyerekrablásra is képes legyen.

Ha közvéleménykutatást végeznének hasonló korú lányokkal, vajon a megkérdezettek hány százaléka töltötte volna el így az éjszakát. Azt hiszem, a százalékarány nagyon alacsony lenne.
Ezért aztán már a film elején idegenkedtem ettől a kiinduló helyzettől, mert eleve nem tartottam reálisnak. De Victoria kellett a filmhez, mint egy falat kenyér.
Nem vitás, a film nem rossz. Érezhető a nagyváros lüktetése és benne az emberek sodródása, de ez azért kevés. Nekem egy felnagyolt, összemaszatolt színfoltokból álló vázlat maradt a film.

2015-10-11 22:12:14 ryood (5) #4

és el ne feledjem a zenét kiemelni. nils frahm a kortárs klasszikus-elektronikus zene csodagyerekének köszönhetjük..nincsenek rá szavaim..

2015-10-11 21:53:02 ryood (5) #3

új történetek nincsenek már jóideje, viszont újszerűen, új aspektusokból még mindig nem fogyott ki szerencsére a filmművészet. és ezesetben olyannyira új produktumról van szó, hogy ilyet én még nem is tapasztaltam, láttam. le vagyok döbbenve, sokkolva az egésztől..olyan érzelmi hullámvasút ez, ami semmihez sem fogható. az egyik pillanatban szétfeszít a feszültség, a következőben sírnék a szépségtől, hogy aztán tombolhassak a dühtől...és így tovább..nem tudom mikor hattott rám ilyen elementáris erővel film.tényleg..a torkomban dobogott a szívem nem egyszer..
ez a film, ÉL, PULZÁL...azt hiszem még fel sem fogtam mi volt ez..
és, hogy az egész egyetlen egy jelenet, elképesztő..szeretnék még hosszú sorokat írni, de most egyszerűen nem bírok többet, talán majd később..
az év eddig legfantasztikusabb filmélménye, filmje a victoria.
vajon kié a győzelem?

2015-10-11 21:21:54 henisz (5) #2

Az idei év egyik legjobb filmje szerintem is, nem egy könnyű szórakoztató kis műről beszélünk, hanem egy húsbavágó, brutális alkotásról. Én annyira a hatása alá kerültem, hogy utána úgy éreztem magam, mint a kit agyonvertek lelkileg.

2015-10-11 17:06:25 sleepingdancer (5) #1

Csupa valóság és csupa költészet, izgalmas és mélységesen szomorú, bravúros, kitűnő film. Lehet, hogy láttunk már hasonló történetet, de így még nem.