A legszebb férfikor (1971) ☆ 👁

(Simó Sándor)

magyar dráma

4,0
★★★★☆
31 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-09-13 21:12:00 offerus (4) #5

Ha már a nap filmje volt, megnéztem. Egy zűrös nap története, amelyben Latinovits űzött vadként rohangál. Neki most ez jutott. Próbálja a helyzetét megoldani. Néha előre mozdítja, néha mélyebbre ássa magát. Mennyire ironikus a filmcím! Az egymásra tornyosuló jelenetek mintha szándékosan nem érnének rendes véget, kapkodóan, gyors vágásokkal már jön is a következő. Ez a rendezői koncepció gondolom, a főszereplő zaklatottságát is hivatott megmutatni, de egyúttal számos jellemző korhű szituáció tanúi is leszünk. A korabeli Budapest hangulatát is jól adta vissza a film. Latinovits hozta, amit elvárt tőle a szerep, de ő azért jobb tud lenni, ha jeleneteiben több időt kap a kibontakozáshoz. Azt nem értettem, hogy az amúgy is rövid játékidőbe miért kellett a híres angol-magyar focimeccs közvetítését többször is hosszan bevágni. A kép minősége elég gyenge, de lehet, hogy ezt csak az általam nézett tv felvétel okozta.

Egy személyes megjegyzés: nem szokott jól elsülni amikor a férfi már csak a kész, közösnek szánt otthont mutatja meg a nőnek. Korán megtanultam a leckét. 10 éves korom körül a kertben kunyhót építettem ágakból, fahasábokból, kövekből. Amikor kész lett, megmutattam az unokahúgomnak, akinek imponálni szerettem volna. Ennyit jegyzett meg lekicsinylően: Csak ekkora?

Beleillik a magyar ’lakásfilmek’ terjedelmes sorába.

Jelenleg itt látható.

2020-01-27 15:10:42 pietro (4) #4

"Szocialista" nihil és cinizmus rendszerszinten, (egy) fájdalmas rögvalóság párkapcsolati szinten. Viszont a film számomra valahogy kicsit poros volt már, és a játékidőt nézve picit soványnak éreztem, mint egy túl hosszúra nyúlt rövidfilm.

Itt lentebb is írják, mennyire jól hozza Latinovits a karaktert. Nem is vitatom, sőt ettől még keserűbb az egész. Az ő jelenléte, sorsa még jókora lapáttal rádob a film által közvetített nyomottságra, többszörösen is árad belőle a valóságszag. Ha hozzávesszük, hogy végül mi volt és lett vele, érthető, miért tudta ennyire jól hozni a figurát és hogy, mennyire nincs kiút, még ha fejre állunk is...

2018-07-05 23:53:31 betti (4) #3

Szóval Latinovits ilyen is tud lenni... :-) Nagyon tetszett - és a többi szereplő is, spontának, hitelesek, a morgásuk, a reakcióik, hihetetlen jók. (Egyedül a főszereplő apukáját játszó színészt éreztem kicsit mesterkéltnek).
Ja, és még egy apróság: annyira jó, hogy ilyen sok mindent meg lehet nézni youtube-on... :)

2018-07-05 07:44:39 Jereváni Rádió (5) #2

A Szemüvegesek szerintem jobb film, mint ez, viszont ezt a főszerepet mintha Latinovits-ra ráöntötték volna.

Szenvedélyes, goromba, szangvinikus, emiatt állandóan hibázik, mert nem tud vagy alig tud játszmázni az emberi kapcsolatokban. Látszik rajta a folyamatos megalkuvás, a pitizések miatti gyötrődések, a meghasonlások miatti indulat, amikor állandóan felcsattan, olyanokra is, akik nem érdemlik meg, emiatt a bűntudat is mardossa, na meg az, hogy vajon meddig tud még tükörbe nézni.

Apró mephisto-i alkukat látunk a vásznon, Simó közvetlenül nem moralizál, azzal gondolkodtat el bennünket, hogy a szokásos szikár realizmusával egymás után mutatja be az eseményeket, könyörtelenül. Ehhez valóban egy Latinovits szintű színész kellett. Briliáns alakítást nyújt, tényleg nem a színészt látom a filmben, hanem a karaktert magát.

És még valami: benne van a világ paradoxona, ha valamiért foggal-körömmel, fogcsikorgatva harcolsz, az Istennek sem fog összejönni. Itt miért harcol? Először is egy jobb lakásért. Ami persze teljesen természetes igény. Nézzük Alker helyzetét: 40 éves, elvált, vasárnapi apuka, van egy menyasszonya (élettársa? igazából el sem vált még a férjétől, szóval inkább barátnője/szeretője), egy nyomorult szobában tengődik albérletben, mert még ahhoz sincs anyagi ereje, hogy egy egész lakást kibéreljen. Látja, hogy mások, hogyan alkalmazkodnak, simulnak, hogy hogyan törnek előre, ő meg marhára lecsúszott - kirúgták - , most próbál visszakapaszkodni. Hány éve lehet ilyen az élete, miközben jobb sorsa is lehetne? Szóval, teljesen természetes, hogy szeretne legalább két évre egy két szobás belvárosi lakás bérlője lenni. Másodszor pedig rögtön így megvan az álma: egy belvárosi albérlet, ahol végre összeköltözhet a kedvesével. Szóval ott az álom. És nekiáll a maga modorában kepeszteni. Hány helyről kuncsorogja össze a pénzt, te jó ég! És végül sikerül, ha fogcsikorgatva is, de összejön este kilencre a pénz, csak közben a barátnő bemondja az unalmast, mégsem költözik hozzá. Sakk-matt. A világ paradoxona megint győzött.

előzmény: zéel (#1)

2015-03-09 17:53:30 zéel (5) #1

Egy 40 körüli elvált, zűrös életű magyar értelmiségi férfi egy (nehéz) napja, a 70-es években.
Nagyon testre szabott szerep Latinovits számára. Nem is a színészt látom a filmen, hanem a figurát.
Magyar filmben ritka hiteles alakítás, sőt, alakítások.
Simó Sándor talán legjobb filmje.
(Aki nem szereti, ha egy film történetét elmondják az elejétől a végéig, az ne olvassa el a főoldali történet ismertetőt!)