Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Ötletes megoldásokkal sikerült újszerűen bemutatnia egy unásig ismert történetet. Tetszettek a lehetőségek. Hiszen az élet tele van lehetőségekkel és minden alakulhat máshogy. Engem meglepett a vége.
Mindent megmagyaráz, hogy a filmet a feleséget játszó nő rendezte.
Íme a valóság, ha szeretsz valakit, nem szerethetsz mást, mert úgyis a hazugság hálójába bonyolódnál. Jobb, ha nem csinálsz semmit. Egy párhuzamos univerzumban talán elég tökös leszel, hogy merj szeretni, és ne is hazudj, ne versenyeztesd a szeretetet. De sajnos nem ebben a filmben...
A házasság a hétköznap, a szerelem az ünnepnap.Nem kell mindent felrobbantani a múltból, hanem élvezni az ünnepnapokat és örülni annak, hogy nem válnak hétköznappá. Csak egy kis őszinteség a házastársak között segített volna a helyzeten, de úgy látszik, az őszinteség csak akkor lehetséges, ha már kölcsönösen megszűnt a szeretet és beállt a közöny, mert akkor már nem fáj senkinek.
Ez a szerelem örök, véli a főszereplő, ezért le lehet mondani róla?
Hatalmas ötlet, átlagos megvalósítás.