Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Most nézem, hogy hiába láttam ezt a filmet tegnap kb. negyedszer, kommentet még sosem írtam hozzá. Ez nem véletlenül van így - nehéz nekem a These Final Hours-ról nyilatkozni, mert nagyon közel áll hozzám. Azért most teszek egy próbát.
Amivel egyből berántott a film már anno is, az az, ahogy rögtön az első perctől igyekszik a maximumot kihozni az egyszerű, de nagyszerű premisszájából. Amit egyébként nem is értem, miért nem láttam még ezerszer filmen - annyira működik ez az ötlet, hogy simán lehetne ezer meg egy majd' ugyanilyen filmet csinálni és zombi-módra lerágni a csontot. Hála istennek, hogy nem tették, ettől ez a film csak még egyedibb.
De visszatérve az atmoszférára: egy perc nem megy el haszontalanul, olyan hangulatot teremt Zak Hilditch pillanatok alatt, ami a párját ritkítja. Nem is nagyon éreztem még filmet nézve ehhez foghatót, istenien átadja a biztos és teljes pusztulás érzését. Nem utolsó sorban a fényképezés és a rádiós inzertjei miatt, zseniális mindkettő.
Ami viszont abszolút telitalálat, az James karaktere és az ő útja. Rendkívül alacsonyan kezdi a filmet, okkal - bőven volt hová fejlődnie, és imádtam a sztoriját. Ez az, ami kiemeli a These Final Hours-t a "szorít az idő és cselekedni kell"-filmek és egyéb road movie-k állóvizéből. Ez ad neki tartalmat, és ezért is szeretem annyira. Arról szól a film, ahogy egy felelőtlen, csúnyán fogalmazva gyáva fiú, aki csak bulizna, mintha nem lenne holnap (méghozzá igazoltan, hiszen a film settingjében nincs is holnap), hibáit belátó és kijavítani igyekvő, felelősségteljes férfivá válik. Rezonált velem ez a tanmese, a lezárása pedig szerintem gyönyörű szép. Az voltaképpen csak a hab a tortán, hogy az egész kapott egy apokaliptikus körítést és marhajó színészeket, élükön a kis koronaékszer Angourie Rice-szal.
Egyik legnagyobb személyes kedvencem.
Érdekes is volt meg nem is. Néha áthajlott valami rossz paródiává amikor azt hittem elnevetem magam az extrém szélsőséges viselkedések bemutatásánál és hát néhány színész sem volt ott a toppon. De a két főszereplőt szerettem, így a hármas és a négyes között vacilálva inkább egy erős hármast adok.
Ugyan! Egy világvégéhez képest, mármint ebből a perspektívából nézve, nem is annyira nyálas. Szerintem mind, ahogy vagyunk, ötször nyálasabbak lennénk ebben a helyzetben. :)
Nekem nagyon tetszett, de nálam a világvége-váró tematika nagyon az elsők között van amúgy is.
Csodálkoznék, ha volna olyan, aki ezt látta, de azt nem, ha viszont mégis van ilyen, és érdekli a hasonló tematika, akkor ott a Melancholia című film is.
Nagyon jó film, igazi ismeretlen gyöngyszem.
ennél természetesebb alternatív világvégét nem nagyon lehetne írni :)
minden emberi tulajdonság képviseltetve van,
ami meg másnak ömlengősnek hathat, az nekem meg pont a jellemfejlődés betetőzése, végső tiszta kiteljesedése volt mindennek. elszorult mindenem :)
Azzal nézd meg, akit szeretsz. :)
Kőkemény ez a film. Alacsony költségvetés, mégis ezerszer látványosabb és jobb "katasztrófafilm", mint bármelyik látványpornó.
Persze ez nem is erről szól, nem a látványos katasztrófáról - hiszen az csak a végén tűnik fel igazából. Hanem arról, hogy az életet valóban csak az utolsó órákban kezdi el értelmezni, értékelni az ember. Van, aki megőrül és mészárol, van, aki a legmocskosabb bűnöket követi el (pedofília), van, aki szétcseszni készül magát (mint a főhős), és vannak, akik öngyilkosok lesznek, mielőtt a lángok martalékává válnak.
1,5 órában sokkal többet kaptam ettől a filmtől, mint bármelyik terjengős hülyeségtől a fősodorban.
Csupán a kicsit túlcsordult érzelmesség az, ami nálam némileg ront az összképen. De amúgy hangulatában, sztorijában, képi világában és még a zenéjében is elég jó film.
Újabb remek film Ausztráliából - világvége szépen és jól, alacsony költségvetéssel.
csak a te kommented miatt jöttem rá, hogy nekem ez a film kimaradt, és milyen jó, hogy pótoltam.
most ment le az endings, így a végére durva hogy semmi zene, kis morajlás, casting, kész. De nem is kell több most ide
nekem mondjuk volt kis "üresjárat", nevezzük így, közepén, a csajával, mikor a bunkerbe lemennek, meg ott vesztegelték kicsit az időt, de kinek mi, ott kicsit kizökkentem
Angourie Rice a The Nice Guys után nagy kedvenc lett, ez meg még azelőtt készült, öröm volt látni. Valahogy a pókemberben nálam a karaktere elsikkadt, pedig reménykedtem, hogy nem egyszeri jó szerepe lesz, mint az előbb említett The Nice Guysban, és hála a jó égnek, hogy láttam ezt a filmet is, és őt benne, mert így azért számomra bőven elég tudni azt, hogy jó karaktereket tud hozni, csak megfelelő filmbe kell rakni és jó szerepet írni neki.
előzmény: Rorschach (#8)