Freier Fall (2013) ☆ 👁

Szabadesés

(Stephan Lacant)

német dráma

3,5
★★★☆☆
14 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-08-04 15:20:12 Lolly (5) #3

A legjobb meleg témájú film, amit valaha láttam. Rengeteg LGBT mozit néztem már meg életemben, de ez a német low budget remekmű mindent visz. Lenyűgöző a két főszereplő, fantasztikus a rendezői munka, a zene zseniálisan együtt él a jelenetekkel. Valóban lehet kis hiányérzete a nézőnek, ami a dialógusokat, illetve azok hiányát illeti, és tényleg nincsen túlzottan kibontva a szereplők jelleme, de ettől függetlenül ez egy fantasztikusan jó film, egy csodás szerelmi történet. Stephan Lacant mesterművet alkotott. Állítólag idén kezdik forgatni a folytatását, nagyon várom!

2018-06-30 08:00:50 Sántha Orsolya (4) #2

Szerintem jó volt. Kevés párbeszéddel is remekül érzékeltette a főszereplők közötti viszony mélyülését, a konfliktust. Izzik a levegő a két főszereplő közt. Marc, mint tulok... nem egyszerűsíteném le ennyire. Ő hagyományos, konzervatív értékrendet és családmodellt képviselő családból, ráadásul rendőr családból jött, ahol a férfi szerepköre jól meghatározott, hagyományosan maszkulin, ezt láthattuk a néhány jelenetből a szüleivel. Egy ilyen helyzetű fiatal férfi ugyan mit tud kezdeni egy olyan érzéssel, ami ennyire kívül esik azon, amit eddig tapasztalt, azon, amiről azt tanulta, hogy helyes? Semmit. Zavarodott, frusztrálódik, agresszív, elsősorban pont Kay felé, aki ennyire összezavarja. Kay persze beszél, ő már elfogadta magát, így él, de Marcnak ez teljesen új és mondjuk ki, az értékrendje szerint rossz. Nem elvárható, hogy jól kezelje a helyzetet. Vártam a feloldozást, de hiába, ez nem Amerika, az európai film nem adja meg a cukormázas hepiendet, ehelyett a főhős körül minden összeomlik, mindent elveszít. Végül mégis pozitív volt számomra az utolsó képsorok üzenete: a főhős elkezdi új önmagát felépíteni a romokon.

2016-03-01 19:31:57 Alfie (2) #1

Még egy ilyen hitvány forgatókönyvet... Klisé klisé hátán; a karakterek egy 15 éves középiskolás érzelmi szintjén vannak (holott késő húszasokról szól a film); a párbeszédek abszolút élettelenek és sekélyesek; a főszereplő iránt pedig nem sikerült szemernyi szimpátiát sem ébresztenie a filmnek, pedig kőkemény dráma lévén ez fontos mozzanat lett volna. A főhős gyakorlatilag egy tulok, semmilyen belső értéke nem lett felmutatva, így az őrlődése is teljesen hidegen hagyott.