Turist (2014) ☆ 👁

Lavina
Force Majeure

(Ruben Östlund)

dán-francia-norvég-svéd dráma

3,9
★★★★☆
392 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2024-02-02 18:46:33 Norbert Simon (4) #89

Csúcsminőségű, svéd pszicho dráma egy ( látszólag jól működő) házasság/család érzelmi problémáiról melyet egy félelmetes de ártalmatlan lavina idéz elő... aztán megkezdődik a szereplőinknek az érzelmi lavinája na ez utóbbi nem semmi. Ez is csúcs! A színészek is remekelnek mind egytől egyig. A havas, táj a környezet a helyszínek, bizonyos mindennapi tevékenységek,... mindent egybe vetve Erős négyesre értékelem!

2023-06-10 17:54:24 Joeker81 (4) #88

Östlund legutóbbi két szatírájával nem igazán nyűgözött le, és most újranézve a Lavinát, ettől sem dobnék egy hátast, ha nem találnám nagyszerűnek a rendezést. Hogy őszinte legyek az álszent és felszínes, jóléti államból elénk citált család olyan szinten irritált, hogy azt se bántam volna, ha elviszi őket a lavina, ebből eredően a drámájuk sem érdekelt igazán. Megkockáztatom, hogy az őket körülvevő karakterek és a családra adott reakcióik sokkal érdekesebbek voltak. De a lényeg: a rendezés. Imádtam a környezetet, a hegyeket bemutató nagytotálokat, az éjszakai makettszerű síközpont látványát, a belső tereket, a karakterek, mint motívumok szimmetrikus kompozícióit, ami sokszor reflektált a családi egység egyre növekvő aszimmetriájával. És mindezt beburkolja a baljóslatú, viharos, a téli táj nyugalmával ellenetetés zenével, A négy évszakból a Nyárral Vivalditól. Szuper a jelkép rendszere a filmnek, amikor az előzőeken túl látjuk a síközpont flott, olajozott és összehangolt mindennapi működését ellentétbe állítva a család mindennapi nehézkes, akadozó és a szétszakadás felé haladó működésével. A valódi irányított lavina egy irányítatlan individuális érzelmi lavinát indít el, amit nem lehet megállítani. Négyes.

2022-02-11 08:16:28 dittike (5) #87

A Lavina a családban klezdődik és ott is megy végbe, csak képletes, hogy tényleg van Lavina a filmben, sőt talán másodlagos is, ahhoz képest az érzelmi lavinához, mely bekövetkezik a családi "idill" közepette.

2021-01-20 12:55:04 caulfield (5) #86

A skandinávok által előadott amerikai álom ért véget a lavinánál, boldogság és idill talán soha nem is volt, csupán csak a látszata.
Félreérthető voltam, nem mondtam, hogy te érveltél az önzőség mellett.

előzmény: gybE (#85)

2021-01-20 11:44:23 gybE (4) #85

Ahogy a nyitójelenettel kapcsolatban már leírtam, szerintem nem a lavinánál, hanem már valahol a film kezdete előtt véget ért a boldogság, talán soha el sem kezdődött, bár ez utóbbi nem valószínű, a legtöbb párkapcsolat azért mégiscsak boldogsággal kezdődik, másképp nem jutna el párkapcsolati szintig.
Én szerintem nem érveltem a mellett, hogy az ember önző lény lenne, inkább az ilyesfajta emberkép ellen írtam a kapitalizmussal kapcsolatban.

előzmény: caulfield (#84)

2021-01-20 10:46:49 caulfield (5) #84

Igen, a happy end szóba se jöhet, a Paradicsomból ki lettek űzetve, többé már nem lesznek ugyanazok, mint a lavina előtt voltak, a boldogság ott ért véget. A zárás egy erős sad start, amiben a néző, ha akar, találhat is akár magának fennköltséget.
Egyébként meg nemhogy vannak ilyen házasságok, de szó szerint tele velük a padlás. Tízből hat-hét házasuló pár de facto egymás szemébe hazudik az oltárnál...
De ez a “nincs itt semmi látnivaló, mert az ember alapvetően önző lény” szöveg, vagyis hogy “állatok vagyunk, ne tessenek tőlünk sokat várni” is inkább a film üzenetével való vitatkozás, semmint a hitelességének a kritikája, nem véletlenül érvel ugyanígy a szakállas barát.

előzmény: gybE (#83)

2021-01-20 01:14:05 gybE (4) #83

Ez egy érdekes értelmezés amire nem gondoltam, de lentebb már kifejtettem a véleményem a végéről, ami szerintem semmiképpen sem happy end, még ha esetleg együtt is maradnak, sőt talán éppen akkor nem az. Egy párkapcsolat nem feltétlenül nettó pozitív szerveződés, a főszereplők házassága például egyértelműen negatívnak tűnik nekem, és ezt pont az támasztja alá amit itt páran a film hibájaként rónak fel, hogy ekkora ügyet kerítenek egy ilyen szituációból, és ahogyan ezt teszik. Ugyanakkor a helyzetük kényes mivoltából adódóan, névleg hogy két kisgyereküket nevelik közösen, a válásuk sem feltétlenül jelentene összpozitív fejleményt az ügyükben. Elég sivár helyzet, amit jól megragad a végén a menetelés, de önmagát csapja be, aki szerint nincsenek ilyen házasságok, ilyen házaspárok, ilyen családok.

előzmény: caulfield (#82)

2021-01-19 23:05:06 caulfield (5) #82

Ez a hivalkodás a nő részéről érzékeny pont, mert végülis kell azért némi önámítás egy kapcsolathoz, anélkül csak a másik lenézése maradna. Hisz akkor az ember tényleg tetőtől talpig önző lény, semmi több. A házaspár esetében ez az illúziólufi pukkad ki és zuhannak, ha úgy tetszik lavinaszerűen esnek bele a teljes kiüresedésbe. A teljes ábrándmentesség pedig sanszos, hogy megkeseríti idővel az embert. A kérdés az, hogy a nő valóban idealizálja-e a nyitott életét és tényleg hisz-e benne, vagy csak a cinizmus beszél belőle. Mindenesetre a film végét fel lehet úgy is fogni, hogy a szuicid áthallással terhelt buszon maradásával fogódzkodót nyújt a főhősnőnek. A házaspár pedig azzal, hogy leszállnak egyben meg is mentenek valamit az álmaikból, ami a kapcsolatuk túlélését is jelenti egyben.

előzmény: gybE (#80)

2021-01-19 21:45:10 Dió (2) #81

Amellett, amit csabaga is írt, hogy az elején felvázolt szituáció "az emberek 99%-ával már eleve soha az életben nem történne meg", szerintem még ennél is nagyobb a gond azzal, ami utána gyakorlatilag az egész játékidőben következik. Számomra totál életszerűtlen, hogy egy ilyen egyszerű faux past két normális ember ennyire képtelen legyen leülni és megbeszélni, és hogy ehelyett az anyának például egy fake balesetet kelljen eljátszania, csak hogy megmentődhessen. Mert ilyen a való életben az esetek 99%-ban szintén nincs. Érzelmi intelligencia szempontjából egyszerűen annyira lehetetlenül debil mindkét főszereplő, hogy amíg valaki egy péklapáttal észt nem ver beléjük, azt sem érdemelnék meg, hogy felnőttként járják az utcákat - nem hogy valaki egy két órás filmet forgasson a realitással szerintem köszönőviszonyban sem lévő gyerekes szerencsétlenkedésükről.

2021-01-19 20:12:29 gybE (4) #80

A film egyértelműen a házaspár felé helyezi a nőt, ha már csak azzal is, hogy szembeállítja őt a család mérhetetlen feszengésével (merthogy ez sajnos a gyerekekre is átterjed), amit már a lavina előtt tanúsítottak. Rögtön a nyitójelenetben, ahogy a fotósnak külön mondania kell nekik, hogy dugják össze a fejüket és karolják át egymást, mert annyira nem magától értetődő. Ugyanakkor én úgy éreztem, hogy a nő mégiscsak próbálja az életmódját egyfajta ideálként eladni, már-már incselkedve, ahogy látja milyen hatást vált ki a szabadszerelemről való fejtegetése, hogy mennyire harmonikus ez az egész családja számára. Érdekes lenne meghallgatni, hogy a férje hogyan adja elő ezt a helyzetet, könnyen lehet, hogy nem olyan szimmetrikus a viszony, felteszem egy középkorú nőnek általánosságban egyszerűbb alkalmi partnert találni, mint egy középkorú férfinak, ingyen legalábbis biztos. De amúgy beszédes, hogy két hosszabb meg két rövidebb jelenettel mennyi kérdést felvet a figura, zseniálisan megírt és eljátszott karakter, ahogy az összes többi is.

előzmény: caulfield (#79)

2021-01-19 18:06:21 caulfield (5) #79

Azt én is osztom, hogy a szabados (vagy szabad?) nő nem az ideális életvitellel működik, de nem is akarja magát eladni úgy, mintha ő lenne az ideális, ellentétben a másik oldallal. Önazonosabb csupán, ami nem egyenlő a feltétlen önzetlenséggel. Azért azt nehéz mondani, hogy a nyíltsága, dacára a pózolásnak, valójában zártság, vagyis teljes hazugság, különösen ha a házaspár mellé rakod őt.
Szerintem, amit a film tesz az nem az, hogy megjelöli a nőt mint etalont, hanem hogy a házaspárra bök rá negatívan azzal, hogy föléjük helyezi őt.

előzmény: gybE (#78)

2021-01-19 17:31:46 gybE (4) #78

Igen, a jelenlegi rendszer kialakulásának ok-okozati rendje megkérdőjelezhető, valószínűleg nem itt fogjuk megfejteni, legalább pár száz éve megy már róla a vita. Az biztos, hogy a kapitalizmus elég meggyőzően adta el magát, mint az emberi természeten alapuló felállás, de ehhez azért érdemes kellően szkeptikusan viszonyulni szerintem, még ha az ember nem is tervez proletárforradalmat. Alapvetően a két lehetséges ősi ösztönt állítottam szembe, hogy az ember önmagát menti vagy az utódait.
A szabados nő számomra nem az ideális életvitelt jelképezte, akár tehette volna, de a film szándékosan nem hagyta. Amikor a vacsorajelenetnél úgy hivatkozik az új fiújára, hogy "this one", aztán felháborodik mikor ő viszonozza ezt az udvariatlanságot, ott megmutatkozik a nárcizmusa, szó sincs feltétlen emberszeretetről, sokkal inkább arról, hogy van ő, egy középkorú nő, aki megteheti, hogy naponta más, nála fiatalabb férfiakkal fekszik le kötöttségek nélkül. Valahol ő a legönzőbb mind közül, ahogy ragaszkodik ehhez a pózhoz. A főszereplőnő felháborodásában is van igazság, nyilvánvalóan egy ilyen életmód fenntartása nem olyan egyszerű, mint ahogy előadja, de ez is a póz része.

előzmény: caulfield (#76)

2021-01-19 15:47:34 csabaga (3) #77

A film elérte, amit akart.

A nulla valószínűségű eseményekről, és emiatt személyes tapasztalat híján, megy a vita.

Én kiszállok belőle.

Személyes tapasztalatom alapján az ember alapvetően egy önző élőlény és a politika is erre épít, sikeresen.

előzmény: caulfield (#76)

2021-01-19 15:39:52 caulfield (5) #76

A veszélyhelyzettől való elszokás eléggé magával ragadó tud lenni az biztos. Másfelől meg kérdés lehet talán az is még, hogy a filmbeli apa által tanúsított önző magatartás a modern társadalmi viszonyok elidegenítő hatásainak az eredménye-e, vagy ezen modern társadalmi viszonyok pont az énközpontúságból erednek-e, azaz minden ami körbeveszi a családot, síparadicsomostól, az iPhone-ig bezárólag, édenkerti környezetbe foglalva őket, azok csupán az önzés gyümölcsei.
A vis maior, a rendet megtörő kígyó pedig csak részben a lavina, mert szerintem a nyitott életet élő nő által sugallt szabadságra való igény az, ami letaglózó. Ebben az értelemben a veszély a zárt emberekre nézve fenyegető, s valahol ezen zártságnak a terméke a veszély maga is.
A film végén, a buszban maradó nő megbízni látszik a rendszerben - mintha itt válna el a szabadság a szabadosságtól. A nő és a házaspár nagyon más térben helyezkednek el az biztos. Valaki nincs a helyén.

előzmény: gybE (#74)

2021-01-19 15:36:40 csabaga (3) #75

Szerintem egy közösség megvédelmezi egymást, egy ember ösztönösen, egy ilyen, a másodperc töredéke gondolkodási idő alatt, magát menti.
De ilyesmi olyan ritka, hogy szerintem nem érdemes foglalkozni vele, főképpen, ha még baj sem történik.
A lélekmarcangolás is lehet életveszélyes, főképpen, ha felesleges.
Itt örülni kellett volna, nem történt baj, és nem napokig a "mi lenne..." kérdéssel foglalkozni.

Én kétszer hátulról elkaptam egy embert, aki enélkül elesett volna, de engem nem fenyegetett veszély.
Ennél nagyobb hőstettre aligha nyílik valaha alkalmam.
Akik utánaugranak a fuldoklóknak, sokszor maguk is megfulladnak.

előzmény: gybE (#74)

2021-01-19 14:25:13 gybE (4) #74

De pont ez a film lényege, hogy a civilizált közegekben az egymás társaságában élő emberekben fel sem merülnek olyan, az ősi közösségekben (feltehetően) alapvetőnek számító kérdések, minthogy például az apa megvédelmezi-e a gyerekeit és az anyát egy veszélyhelyzetben, vagy inkább a saját bőrét menti. Naiv dolog lenne azt feltételezni, hogy csak azoknak a férfiaknak a vérvonala maradt fenn, akik megvédték utódaikat, és a filmbeli apa által tanúsított önző magatartás a modern társadalmi viszonyok elidegenítő hatásainak eredménye, és a film sem foglal állást ezen értelmezés mellett bár alapot bőven ad hozzá. A másik értelmezés ugye, hogy a menekülés teljesen életképes opció volt már az ősközegben is, egy utódait sorsukra hagyó, elmenekülő férfi számára ott van a lehetőség egy másik nővel újabb utódokat nemzeni, akikkel ha szerencséjük van nem kerülnek hasonló helyzetbe. Ez persze a legtöbb modern világnézet szemszögéből erkölcsileg elfogadhatatlan, ezért például a szakállas haver az ösztönökre hivatkozó mentegetésében ezt próbálja visszakanyarítani az első értelmezés felé, tehát hogy csak azért menekült el, hogy a veszély elültével visszajöjjön és megmentse őket. Az, hogy a menekülés pillanatában csakis az önmaga fenntartása járt az eszében, kimondhatatlan, így a férfi főszereplőnk ki sem mondja.
A végét én úgy értelmeztem, hogy a nőben a lavina sztorija után kialakult egyfajta paranoia a potenciális veszélyhelyzetekkel kapcsolatban, így még azelőtt megállítja a szerencsétlenkedő sofőrt, hogy valódi életveszély alakulna ki, nehogy újra csalódnia kelljen a férjében.

előzmény: csabaga (#73)

2021-01-19 12:18:24 csabaga (3) #73

Nálam ez csak művészieskedés, nem művészet.

Egy abszurd gumicsontot rágnak a filmben, majd jön egy nevetséges befejezés.

A mondanivalót, ha volt egyáltalán komoly és életszerű mondanivaló, mivel ilyesmi vagy ehhez hasonló az emberek 99%-ával soha az életben nem történik meg, máshogy is elő lehetett volna adni.

"Hogyan tegyük tönkre magunk és mások lelki békéjét üdülés közben, ahelyett, hogy örülnénk, ezt szerencsésen megúsztuk."

Voltaképpen egy "beteg" film.
Egyszer érdemes megnézni, hogy tanuljunk belőle, mi ne legyünk ilyenek.

2021-01-19 10:02:00 oscarmániás (5) #72

Az útját kereső önző ember, mint társas lény, az atomkorszak globalizált médiaforradalmában hierarchiáért sóvárog, miközben kibontakoztatja az önmegvalósításának vágyát. Vagy úgy követi a GPS-t, hogy közben azt kikapcsolta, térképet meg nem tud olvasni, a járművet pedig tilos leállítani. Új világ, de izgalmas vagy :)

2020-08-26 23:22:58 geminijan (3) #71

nagyon fasza cuccokkal van tele
de neha soknak éreztem leginkább pl a
sörözgetős jelenetnél amikor visszajön korrigálni a csaj, elnézést kér stb
értem én hogy mire megy ki hogy ezzel még rátesz egy lapáttal és átfut lassan ellenkezőjébe a szitu, de nem kellene, mert igaz, élethű, de már nem életszerű, inkább szándékosan kiprovokált jelenet
vagy ehh.. nemtom

2019-11-20 10:19:25 captain_b (5) #70

Rendkívül gondolatébresztő filmnek tartom, bennem legalábbis egy egész lavinát (bocsánatbocsánatbocsánat) indított el, és a legjobban talán somogyireka #16 kommentjét érzem át. Nekem félelmetesebb, ahogy leélik az egész életüket ezekben a pózokban, és igenis frusztrációban (Ahogy neki esett a "kalandor" nőnek a rövid párbeszédük alatt, abban én azt látom, hogy maga előtt is próbálja tagadni, hogy ezt így is lehet. Hogy ne sérüljön az általa ismert kép egy párkapcsolatról, családegységről.)

A végét én egyáltalán nem látom happy end-nek. A csúcsjelenet egyértelműen Tomas kontrollálatlan zokogása, ahogy oda veti, hogy valójában ő is áldozat, és neki kell ezzel együtt élnie (és ez mennyire igaz, mégha valakinek ez bicskanyitogatónak is hathat.), egészen zseniális.
Innentől jön számomra a "züllés": amikor a gyerekek is együtt zokognak vele, majd odarángatják Anyut is egy nagy ölelésre, ott ő bizony rájön, hogy ezt a legjobban a kicsik fogják megsínyleni, és ebből a lehetetlen helyzetből egy kényszeredett megbocsátás az egyetlen kiút. Ezért a nagy összeborulás, ezért tetteti, hogy bajban van, az egész egy színjáték a gyerekeknek. Maga a jelenet (ahogy lehozza Apu karban, majd mosolyogva leporolják magukat "megcsináltuk!") egyébként csak ebben az egy értelmezésben értékelhető számomra. Ha ezt komolyan gondolta Östlund, hogy itt egy megmentés meg befejezett vezeklés van, az elég... gagyi. :) A legvégén, ahogy mind a négyen, határozottan és egységben haladnak előre a kamera felé, az egy hatalmas ál-happyend. Mert itt anyuka úgy döntött, nem néz szembe ezekkel a dolgokkal, hanem elfelejtik, visszamennek a kényelmes életükbe, minden marad a régiben. Hurrá!
Amikor Tomas nem tesz semmit a buszos jelenetben sem, ugyan olyan teszetosza, majd a végén a Szakállas Óriásnak adja a gyereket az anya, (plusz a dohányzós rész) abban és semmilyen önelfogadést, sallanoktól mentességet nem látok, hanem hogy nem változott semmi, és ez Apunak baromi kényelmes, a gyerekek majd elfelejtik, Anyunak meg nem kell szembenéznie semmivel, oszt' majd valami lesz.

2019-03-26 16:46:08 tomside (4) #69

Ahhhfacepalm.

Visszaolvasva ez, a “fiatalságfasizmus” akasztott ki a The edge is seventeen c. film topikjában is, csak akkor még nem volt meg a kifejezés. Ott a cím szerint is 17 éves lányt a forgatáskor 21 éves lány játszotta. Lehet azt mondani, hogy “csak 4 év”, de itt 4 év nem olyan, mint ötven évesen. Aztán a 17 éves tini lányok meg nézik, hogy az a 21 éves mennyivel “jobb”, mint ők.

előzmény: St4nt0N (#68)

2019-03-26 15:09:27 St4nt0N (?) #68

Köszi, ezt a (nem saját) kifejezést az #57-ben használtam az amerikai remake kapcsán, ami 4 év után el is készült. A Downhill című filmben Will Ferrell(!) játssza az apát, Julia Louis-Dreyfus az anyát, Kristofer Hivju pedig újrázik.

előzmény: tomside (#67)

2019-03-25 17:30:50 tomside (4) #67

Olyan esetlegesnek éreztem a végét. Tetszett így is, de nem vitte nálam semmi a zseniálisig.
Élvezhető, jó film, jó alakítások, de nálam elmarad a zseniálistól. Persze ülepítem még picit, és kaptam is tőle 1-2 jó gondolatot. Tetszik, hogy rá mer kérdezni a család, mint intézmény helytállóságára, hogy provokál.
(Az viszont, hogy anyuka szó nélkül hagyja, amikor a férj bevallja, hogy meg is csalta... szép kis sci-fi.)

(Majdnem mindent elolvastam alább, sok jó meglátás, köszönöm a gondolataitokat. Az ragadt meg bennem leginkább, hogy "fiatalságfasizmus". Ez jó. :D )

2018-09-27 07:19:48 caulfield (5) #66

Nem hiszem, hogy manipulál, de keményen szembesít. A zuhanás tényével szembesít, a Mrozeki értelemben vett zuhanással, ha úgy tetszik. Meg azzal, hogyha a kapcsolat alapja az őszinteség, akkor egyúttal a titok a tartópillére. A kirakatcsalád behazudja kótyagos életével a teljes nyíltságot, a lavinával pedig aztán felsülnek saját naivitásukban. Olyanok ők ketten, mint két szellem, de egyébként az a nő sem egy jobb valaki, csupán más, egyszerűen valóságosabbnak tűnik, mint a körülötte bóklászó kísértetek. Felfogható úgyis, hogy azonos a lavinával, ezért marad a buszon, egy olyan szeglete a világnak, amivel nem számolt a házaspár. Az érdekes, hogy a lavinás jelentig a dolgok maguktól értetődtek és egyértelmű volt minden, aztán ez bomlott meg azzal a jelenséggel, amely jelenséget emberi alakban a szabadabb életet élő nő testesít meg.
Az ember monogámiát akarna, de a saját természete ezzel szemben áll. A szembesítés itt pedig az lenne, hogy ezen akaratában az ember el is bukott, vagyis a kívánt idill a gyakorlatban teljes kudarc.

Régebben a szegénység, meg a háború nyomása alatt például, amikor nem hóágyúk, hanem igazi lövegek visszhangoztak az éjszakában még a párok közti tapintat talán jobban át volt itatva valamiféle szentséggel, amiből erősebb lélekjelenlét is fakadt akár, különösen a férfira értem ezt, aki belül egy elkényeztetett taknyos gyerek és hírből sem ismeri a küzdelmet. Nem manipuláció, hanem valamiféle nosztalgia érződik, vagy egyfajta elvágyódás a végtelenül komfortos (posztmodern?) síparadicsomból valami olyan helyre, ami valódibb pokol, mint ez a magától értetődő édenkert.

előzmény: agymosott09 (#65)

2018-09-26 16:22:31 agymosott09 (5) #65

Ha megkérdeznénk, biztos ezt mondaná ő is. De hogy igazából mi felé manipulálja a kérdésfeltevések módjával és apró részletekkel a nézőket, az már egy másik kérdés. Nem egyértelmű semmi, de logikailag így áll össze a dolog a leginkább. Erősen szimbolikus az a buszozás / sétálás a végén, és jobb megfejtést még nem írt rá senki, mint Caulfield.

előzmény: Interracial Facial Creampie (#64)

2018-09-26 15:38:32 Interracial Facial Creampie (?) #64

Szerintem Östlund nem népszerűsít semmit. Kérdéseket tesz fel, ahogy A négyzetben is.
Az egyéjszakás kalandokba bocsátkozó nő "per definitionem" nem poliamor, mivel nincs egyszerre több szerelmi kapcsolata, és távolról sem egyértemű, hogy ő egy pozitív hősnő, akivel szimpatizálnunk kellene.

2018-09-26 14:41:55 agymosott09 (5) #63

A poliamória és a poligámia nem ugyanaz. A poliamória nem jelenti a hagyományos család végét - a pozitív hősnő is normális, hagyományos családban él. Annyit jelent, hogy nem frusztrálja magát szarrá az ember úgy, mint a főhős család felnőtt tagjaik teszik azt végig az egész film során. Azért érzem úgy, hogy a poliamória van a középpontban - ezért is fogalmaztam ennyire szögletesen egy évvel ezelőtt :) -, mert nem csak a pozitív hősnő esetében merül fel ez a téma, hanem negatív előjellel az összes többi jelen levő kapcsolatban is ott van ez a "hogyan éljem meg férfiasságomat / nőiességemet egy zárt monogám kapcsolatban" téma. Thormundéké is, az meg pont arról szól, hogy a férfi elvált, és egy fiatalabb nőre váltott, és a fiatalabb nő ezt még a szemére is veti. Egy másik fajta kudarc, nem az önmarcangoló, önemésztő frusztrálódós meg(nem)oldás, hanem a megunt monogám kapcsolatból kivezető legegyszerűbb menekülőút.

És ettől még persze lehet, hogy a valóságban a poliamória is öncsalás, meg önámítás, de a film szerintem mégis emellett foglal állást.

előzmény: caulfield (#62)

2018-09-26 06:16:50 caulfield (5) #62

Azt mondjuk nem hiszem, hogy ez egy kimondottan monogámia ellenes alkotás lenne. Kritikus, mint nagyjából minden jó film. De a hazugság, vagy az öncsalás éppúgy lehet a poliamóriának is a sajátja, mint az egy-az-egybeni felállásnak. (Általában elmondható, hogy mint együttélési forma a monogámia a legmegfelelőbb, - főleg gyerekek számára - lévén az intimitás ilyenképp tud a leghatékonyabb lenni. Meg ez a társadalom érdeke is. Egy feltételezett poligám tendencia jó eséllyel szétzilálná a közösséget.)
Itt a főszereplő házaspárhoz képest valódibb a nyitott kapcsolatban élő nő alakja, de a film nem az általa választott kapcsolati formát, hanem a bátorságát méltatja, hogy nem tér ki a félelem elől és hogy nemet mond az önáltatásra. Nem akar sebezhetetlennek, tökéletesnek tűnni. Amire szerintem elsősorban ez a film a hangsúlyt helyezi az a feltérképezése annak, hogy meddig terjed a megalkuvás a mindennapokban és honnan kezdődik egy kapcsolat valódisága. Hogy ezért például szét kell feszíteni a kulturális normát az mellékes.

előzmény: agymosott09 (#61)

2017-09-16 17:15:37 agymosott09 (5) #61

Nos, a film megtekintése után végigolvastam az itteni kommenteket, időrendi sorrendben. Egészen ledöbbentem, hogy mintha mindenki valami egészen más filmet nézett volna, mint én. Egészen az utolsó hozzászólásig, de aztán caulfield leírta azt, amiről ez a film szól. Én úgy fogalmaznám meg: ez egy monogámia-ellenes, poliamóriát pártoló-népszerűsítő alkotás. Nem több, nem kevesebb.

2017-04-16 07:32:28 caulfield (5) #60

Talán pont akkor lenne happy end a film vége, ha a férj nem engedné a buszról leszállni a feleségét a gyerekekkel, mert akkor az azt jelentené, hogy sikerült felnőnie. A viszonyítási pont a buszon maradó nő, aki nyílt kapcsolatban él. Ő képviseli a bátorságot, mert ő valóban fél és nem fél félni. Ezért szerintem ő az, aki a félelem szégyenét magára veszi, míg a többiek persze épp őt tartják szégyentelennek és megvetendőnek, pedig ők a gyávák, a főhőssel az élen. A film végén levő békés séta sokkal inkább a közöny megtestesülése, a törülköző bedobása, mintsem valamiféle kiegyensúlyozottság.

2016-05-16 21:49:56 hhgygy (4) #59

Semmilyen komikust vagy humorost nem láttam ebben a filmben, inkább nyomasztó. Egyébként nem tudom, mitől látja valaki happy-end esélyesnek a filmet azután, hogy a nő szarrá alázta a férfit kétszer is, különböző emberek előtt a lavinaügyben, majd a pacák saját magát is megalázta a takarító (férfi) előtt, amikor a folyosón sírt, mint egy kis taknyos. Ha a lavinás jelenet ennyire felb*ta a nő agyát, akkor ez a siránkozás még jobban fel kellett volna, hogy b*a. Azt a "mentési" jelenetet meg sehova se tudom tenni, maximum tényleg humornak lehet venni, de én nem nevettem, csak néztem nagyot, hogy ez most miez.

2015-05-24 22:56:32 Rorschach (4) #58

Ez volt már marhajó film!
Számos erénye közül a legnagyobb, hogy rég láttam olyan múvit, amiről utólag ennyit lehetne beszélni. Téma is volt a nézése után, ugyanis kiderült, hogy elég volt ketten beülnünk ahhoz, hogy két különböző értelmezés szülessen a végéről.Én hajlok a pozitívabb interpretációra, a felszabadult, titkok nélküli családi békére, ám a film a cimborám értelmezését is támogatja, ugyanannyira valid a negatív szemlélet is.Igazi beszélgetés-generáló film a Lavina, amely ugyan picit talán hosszabb a kelleténél (bár valószínűleg funkciója van a komótos felvezetésnek, hiszen nélküle talán nem ütne akkorát a lendületes kibontakozás), de a biztos kezű rendezés, az élő karakterek és a brutál jó szövegkönyv megteszi. Olyan dinamika van a párbeszédekben, amilyet ritkán látni.Tanítani való, ahogy szépen lassan épül általuk a feszültség, rőt szakáll és barátnője ágyjelenete pedig a rendezés tudatosságáról árulkodik. Az azt megelőző vacsora olyan borzasztóan keserű volt, hogy kellett már a nézőnek valami humoros feloldozás, és pont a megfelelő adagot kaptuk.Zseniális film.

2015-03-28 13:36:36 St4nt0N (?) #57

A Fox Searchlight-nak is eszébe jutott már egy színésznő: a '61-es születésű Julia Louis-Dreyfus.
Ez akár azt is jelentheti, hogy a főszereplő házaspár negyven körüli helyett ötvenes lesz, kamasz gyerekekkel.
Bár mostanában dúl a fiatalságfasizmus (haha), korosodó színészek rendre 10-15 évvel fiatalabb karaktereket alakítanak. Nem kizárt, hogy most is így lesz.

2015-03-28 13:22:29 ryood (5) #56

amúgy pont cameron jutott eszembe..

előzmény: Singularity8 (#55)

2015-03-28 12:42:59 Singularity8 (5) #55

Egy Cameron Diaz-Ashton Kutcher párossal mennyire jó lenne, nem....?

előzmény: ryood (#54)

2015-03-28 12:00:21 ryood (5) #54

végülis miért lepődnék meg rajta?
lesz belőle egy "jó kis" romkom..

előzmény: St4nt0N (#53)

2015-03-28 10:41:13 St4nt0N (?) #53

Ebből is lesz amerikai remake.

2015-03-09 22:13:11 hedike (3) #52

az északi népek tipikus személyes elzártsága, a kommunikációra való képtelenség itt is megjelenik, szerintem. és alapvetően nem rossz, mondjuk terápiás filmnek, de mint mozifilm, nekem sokáig tartott a cselekmény kibontakozása.

2015-02-08 18:37:56 Dió (2) #51

Megtekintés utáni első gondolat: nagyon jó film lehetett volna, ha nem egy svéd házaspárról szól. Az északi országok egyik legnagyobb rajongója vagyok, de az is biztos, hogy ilyen zárkózott, negatív értelemben (is) büszke, és szőnyeg alá söprős nép nincs még egy. Az apa elkövet egy bár csúnya de rém egyszerű faux pas-t, majd utána azt kell néznem két órán keresztül, hogy ezen mennyire nem képesek túllépni, vagy akár csak leülni és felnőttként megbeszélni azt. Helyette 100 percen át betakart szemmel/szájjal járkáló emberek nyűglődése az egész, ami értelmes megoldás híján odáig fajul, hogy az odáig érzelmek csíráját sem tartalmazó apa csecsemőként omlik össze, majd az anya (aki egyébként ugyanazon a skálán mérve szintén egy önző és gyáva alak!) eljátszik egy gyerekes síbalesetet, csak hogy „megmentődhessen”. Értem én, és elfogadom, hogy ez egy modern házasság szimbolikus kivetülése és summája akar lenni, de a fentiek miatt e célját nálam nem éri el Östlund új filmje. Le lehet ordítani a fejemet, hogy pedig ez így megy csak nekem még nem volt 10 éves házasságom, ugyanakkor gyerek sem vagyok már és én ezt nem fogadtam be – ez nekem túl kisarkított volt.

Ezt leszámítva a rendezés vasököllel van kézben tartva, a szereplők és a képek erősek, a film eszköz- és szimbólumrendszere elképesztő, és a zeneválasztás is sokat hozzátesz. A fenti banánhéj, amin elcsúszik, ettől függetlenül szárazzá, mesterségessé és kifordítottá teszi a Lavinát számomra. És csak azért fogok megint az ok nélkül túlhypeolt ratinggel jönni zárásként, mert ez most bizony egy északi film, és ők ennél sokkal jobbat is tudnak: miközben a Lavina soktrillió szavazattal mindjárt kategóriája egyik legjobbja, az olyan instant remekművek, mint a När mörkret faller, a Sa som i himmelen vagy a DeUsynlige (hasra ütve) szép csöndben elvesznek a totál ismeretlenségben. Érdekes amúgy, ahogy Östlund előző, ennél számomra sokkal jobb filmje, a Play (is) az északi társadalom egy sajátosságát (hibáját) mutatta be, csakhogy ott ezt bátran felvállalta. Épp ezért nem megy most le a torkomon, amit itt Östlund le akar nyomni, hogy minden házasság probléma-megoldási mechanizmusa ilyen.

2015-02-03 11:12:03 St4nt0N (?) #50

Igen, átszövi a humor, semmiképp sem egy bergmani komolyságú dráma. Nem lehet, hogy (esetleg a számodra irritáló anya miatt) elkezdtél szimpatizálni az apával, és kizökkentett a valóban kínos és röhejes kiborulása? Erre tippelnék.

előzmény: zetor (#49)

2015-02-03 10:42:35 zetor (2) #49

Akkor én ezt nem értettem meg, vagyis nem állt össze. És ha nem éri el a célját (ha valóban az), akkor az rossz. De szerintem máshogy értem a kínost, mint te gondolod. Azaz én értem, hogy te mire gondolsz, de én meg egy kicsit máshogy gondolom, de csak egy nüansznyival, ezért el sem tudom magyarázni, miként. De ez a film tényleg nem veszi komolyan magát?

előzmény: St4nt0N (#48)

2015-02-03 08:47:39 St4nt0N (?) #48

A családfő összeomlása szándékosan tragikomikus, merthogy a film sem veszi komolyan magát, pont ettől olyan jó.

előzmény: zetor (#47)

2015-02-03 03:05:53 zetor (2) #47

A c)-t annyival egészíteném ki, hogy szerintem a fater dohányzik, csak a kölykök előtt nem, amolyan kocadohányos lehet, de már ezt sem akarja megjátszani. Az a yes, i do egyáltalán nem hangzik ilyen "most már igen"-féle szánalmasságnak, plusz újra is néztem miatta (a jelenetet természetesen, nem a filmet), rendesen tüdőre szívja, ahogy ki tudtam venni. Ezzel most persze sikerült beletalálnom a központi témába.

A Vikingses ember vitte a prímet, őt nagyon komáltam, az anya végig irritált.

Sajnos a családfő összeomlása olyan röhejes volt, hogy én nevettem rajta szánalomból (a jelenet kínosságán persze), és onnantól nem tudtam komolyan venni. Ezért most adok rá egy közepest, aztán lehet abból még rossz is meg jó is.

előzmény: sleepingdancer (#14)

2015-01-10 19:53:15 dabo (2) #46

Az alapfelállás: 2 pár fizikailag elszigetelten, egy katalizáló konfliktustól terhelve... ismerős Edwaard Albee (illetve őt adaptálva Mike Nichols) "Nem félünk a farkastól" című művéből. A Lavina azonban jóval sekélyesebbre sikerült, helyenként kimondottan terhelően üresben jár.

2015-01-10 15:21:27 JeszKar (4) #45

Nagyon könnyen el lehetett volna rontani ezt a filmet. Annyi kellett volna hozzá, hogy az legyen az alapszituáció, hogy nő el akarja hagyni a férfit, mert az elmenekült. Szerencsére ennél jóval összetettebb a film, és igazából a bonyodalmat az okozza, hogy mennyire nem tudják kezelni a helyzetet. Mert akárhogy is nézzük, a szakálas embernek igaza van. Pánik helyzetben az ösztönök lépnek elő, és többségiben nem viselkedünk hősként. Nagyon örülök, hogy a film végül nem erről szólt.
Ellenben ötöstől azért messze van. Volt egy-két dolog, ami nem tetszett. Például a szakálas férfi és a barátnője közti vita teljesen feleslegesnek éreztem. Ezenkívül megemlíteném, hogy a férj összeomlása kicsit erőltetetnek éreztem (minden más tekintetben viszont bőven rendben volt a színészi játék). Ezenkívül itt nem igazán éreztem szükségét a komoly zenének. (off: az mondjuk nem sokat segített, hogy nem sokkal előtte néztem meg egy bemutatót - nem erről a filmről - ahol pont azzal viccelődtek, hogy a film azért használ klasszikus zenét, mert az jogdíj mentes)

Mindenesetre a 4-es bőven megvan.

2015-01-10 00:25:45 bannakaffalatta (5) #44

Nagyon jó film volt,végig görcsben tartotta a gyomrom, szerintem nem ez lesz az utolsó Östlund-film, amit megnéztem.A család alaphelyzetét én korántsem tartom idillinek, még a már említett fogmosós jelenetet sem. Inkább kifejezetten nyomasztónak érzem, hogy a családtagok folyamatosan össze vannak zárva egymással(egy ágyban alvás???komolyan??), senkinek sincs egy nyugodt, magányos perce (még a vécén sem), nem csoda, hogy egy idő után a szülők besokallnak, elkerülhetetlen, hogy stresszhelyzetben kitörnek belőlük az ösztönök (habár kicsit bizonytalan vagyok atekintetben, hogy anyu buszos reakciója minek is minősül pontosan), a gyerekek meg kétségbeesnek, mert eddig még nem láttak ilyet egyik szülőjüktől sem.Figyelemre méltó, hogy a kisfiú például rögtön az elején megijed, hogy a szülei el fognak válni, pedig akkor még alig érzékelhető a kettejük közti konfliktus. Ez a család marhára nincs berendezkedve a viharosabb érzelmekre. Úgy látom, nem esett még szó a szakállas fickó és a barátnője dialógusáról, pedig szerintem nagyon érdekes volt. Ti mit gondoltok róla?

2015-01-06 17:08:41 Olórin (5) #43

Ezt már írta valaki lentebb, hogy ti. a házasság miért döglődött a felszín alatt. A film során egyértelművé vált, hogy nem tudnak egymással kommunikálni, nem tudnak konfliktusokat feloldani, nem tudnak őszinték lenni, még csak ismerik igazán jól egymást. Idilli fogmosós jelenet ide vagy oda.

A befejezés... oké, elfogadom, hogy ez szubjektív lehet*, de nekem semmi kétségem nincs a happy end felől.
*azért egy dolog: a síelés közbeni "mentés" egyértelműen helyrehoz valamit a férj és a feleség közt (ld még.: nem hiszem, hogy utóbbi pánikból hagyja a gyerekeket a buszon, amikor ő leszáll - még hátra is néz -, egyszerűen bízik a férjében, hogy lehozza őket), és utána nincs semmi, ami újabb rosszra fordulást jelezne.

előzmény: Kalevala (#42)

2015-01-06 16:49:49 Kalevala (5) #42

Döglödő házasság? Csak mi látjuk ilyennek a tények ismeretében, visszafelé tekintve. Ahogy az egész kis család mosta a fogát a tükör elött, olyan harmóniát, megelegedettséget sugárzott. Még csak nem is sejtették, hogy baj lesz. De hát így van ez a gyerekes családoknál. A kommunikáció leszűkül többnyire a gyerekekre és idővel elfelejtik, hogy más is volt/lehet közöttük. Vagy talán nem is hiányzik, amig a gyerekek lefoglalják öket.
Teljesen a nézőre hagyja a befejezést. Mi pedig megpróbáljuk megfejteni a jeleket, és hogy milyen következtetésre jutunk, az biztos attól is függ, hogy milyennek látjuk a saját életünket, mennyi élettapasztalatunk van, mit szűrünk ki magunknak a történetből, vagy hogy úgy mondjam, hogyan látjuk azt a híres poharat: félig üresen vagy félig telin. Én akkor ezek szerint “félig üresen”, mert szerintemcsak a felszínen boronálták el a problémákat, amik később ki fognak újra törni.

előzmény: Olórin (#38)

2015-01-06 10:25:24 Olórin (5) #41

Pont azt jelzi, hogy a barátjának adja át a gyereket, hogy már senkinek nincs mit bizonyítania, sem a másik, sem maga felé.

előzmény: yahooboi (#39)

2015-01-06 09:47:19 St4nt0N (?) #40

Csak rontana a filmen, ha nem lenne nyitott a befejezés. Mindkét ember kilép a régi szerepéből, paradigmaváltás van. A férfinak megkönnyebbülés, hogy felvállalta a gyarlóságát, és nem kell már félisten-családfőként pózolnia. Túl van a nehezén. A nő valóban feszült, hiszen az élete bonyolultabb lett azáltal, hogy többé már nem a mindenben a férjére hagyatkozó kisfeleség. Mindamellett a viselkedésük arra utal, hogy egyikük sem akar véget vetni a kapcsolatnak, fontosak egymásnak. (Szerintem nem válnak, inkább "kinyitják" a házasságot, a feleség leszbikus lesz, és összejön az egyedül utazó nővel.)

2015-01-06 07:43:34 yahooboi (?) #39

Ha annyira fesztelen
, akkor miért a szakállas fazonnak adja oda anyuka a gyereket. Én azt látom bele, hogy inkább bizalomvesztés van és ott folytatják, ahol a abbahagyták a "nem-megbeszélést"

előzmény: Olórin (#38)

2015-01-02 00:29:15 Olórin (5) #38

Pont az ellenkezőjét gondolom:)
Ez az egész krízis épphogy megmentette az amúgy döglődő, szakadék felé tartó házasságot. Felszínre hozott egy csomó elhallgatott, szőnyeg alá söpört problémát önmagukban és egymás közt, amivel szembe kellett nézniük - és így is tettek. Nőttek, többé, jobbá váltak, már tudnak őszinték lenni, tudnak bízni egymásban, tudnak beszélni egymással. Az utolsó jelenet, amiben sétálnak le az úton, maga a nyugalom, az idill, a totális fesztelenség.

előzmény: Kalevala (#37)

2015-01-01 19:02:23 Kalevala (5) #37

Remek film. Milyen kevesen múlik, és minden összedőlhet, mint egy kártyavár.
Ez a házasság szerintem halálra van ítélve. A kapcsolatuk egy olyan törést szenvedett, amit a feleség nem tud kiheverni, akármennyire is próbálta rehabilitálni a férjet. De hát milyen kapcsolat az, ahol a férj és a feleség nem képes négyszemközt megbeszélni a problémaikat? Miért kell mindig egy (vagy több) kivülálló, aki véleményt mond vagy állást foglal. Miért van szüksége a feleségnek közönségre? Egyedül nem tudják? Visszataszító és kínos jelenetek!
És itt van a kutya elásva: eddig is mindent elhallgattak, ezután is mindent el fognak hallgatni, soha nem fognak nyíltan beszélni egymással, az elégedetlenség pedig ott fog érlelődni bennük, amig ki nem robban egyszer és véget nem vet a színjátéknak.

A buszos jelenetnél pedig szerintem az anya egyszerűen pánikba esett és magával rántotta az utasokat. (Neki szabad pánikba esni, egy férfinak nem megengedhető). Pedig mindenki tudhatná, hogy egy ilyen keskeny szerpentinúton egy busz csak úgy tudja venni a kanyart, hogy addig megy előre-hátra, míg beáll az egyenesbe.

2014-12-21 20:27:51 yahooboi (?) #36

A "B"-nél nekem az jutott eszembe, hogy a nő addig próbálta összetartani a családot, a személyiségét, megmenti, amit lehet. Elmegy előtte egy napra síelni, az már egy jel, hogy ő mégsem olyan erős. De ennél a buszmegállításnál azt éreztem, hogy urambocsá, de beszart és nem beszél arról, hogy a gyerekeivel vagy másokkal mi lesz, de ott abban a pillanatban nem bírja tovább és le akar szállni. Majdnem ugyanaz, mint az elején a férjnél, csak itt ösztön helyett, már mintha az dolgozna, hogy most akkor én kiszállok ebből, most már legyen más erős, ne csak én.

A másik pedig, mikor a szakállas pacek viszi a gyereket, nekem egyértelmű, hogy nem bízza már férjére, akiről kiderül, hogy dohányzik - érthető úgy is, hogy gyenge. Inkább a másik férfinak adja a lányt, aki a buszos helyzetet tanári módon oldja meg.

előzmény: sleepingdancer (#14)

2014-10-09 16:56:15 mkata85 (?) #35

A magánéleti vonatkozást egyedül te hoztad ide, én végig a filmről írtam. Sajnálom, ha akaratlanul megbántottalak bármivel, szerintem ezt fejezzük be.

előzmény: somogyireka (#34)

2014-10-09 16:42:39 somogyireka (5) #34

Nagyon profi vagy!! (vagyis jól hozod az én nem csináltam semmit, nem értelek ártatlankát!!a levelezés régen átment ki nem mondottan személyesbe, én bizony magamra veszek mindent,miután rendesen kiadtam magam a 27.hsz-ban)
Akkor kérdezek nyíltan,ha már zéel felbátorított.
Mit gondolsz a nyílt házasságról? Mi ott a gubanc?


előzmény: mkata85 (#32)

2014-10-09 13:39:46 zéel (4) #33

Bocs, hogy bele...de ÉN nem örülnék, ha (teljesen) átmennétek privátba, mert ritka öröm olvasni értelmes emberek eszmecseréjét. Pláne, a film kapcsán, abszolút nem gondolom off-nak a (nyitott) házasság, párkapcsolat stb. témakörében való kalandozást.
Egyébként a privát levelezés, nyilvánvalóan, a ti privát döntésetek. ÉN csak bele...!

előzmény: mkata85 (#32)

2014-10-09 13:18:50 mkata85 (?) #32

Nem értelek. Mást gondolunk a nyitott házasságról, van ilyen, de mivel hoztalak ki ennyire a sodrodból? (Megírhatod privátban is, itt ez már NAGYON OFF.)
Azért írtam a filmbeli nőalakról, mert ez a Lavina c. film fórumtémája. Ha magadra vettél belőle bármit, az a részemről nem volt szándékos, a te ügyed.

előzmény: somogyireka (#31)

2014-10-09 13:08:47 somogyireka (5) #31

off:Dehát én sem ezt a filmbéli nőalakot védem. Miért indulatból válaszolsz,miért nem arra, amit írok?! Bár most már basszus melléállok..Remélem, jó melegszívűen szop, sok-sok férfi gyönyörűségére.Az is melegszívűség, ennyi szexhez elkél azért a meleg szív.

A gubanc, a fenébe is, meg ez az egész nyomorult létünk, benne a fő trónkövetelővel: az énnel,(lásd somogyiréka) aki kitalálta ezt a sok baromságot, hogy így meg úgy,meg amúgy kell élni, és aki szabályt dönt, azt megdobálja..

A nyitott házassághoz intelligencia kell, nem is kevés, és olyanfajta őszinteség, amit sajnos kevesen bírnak el.Meg szeretet!!!

Sajnálom..csomószor olyan szépen, építően tudunk különböző nézetűek is véleményt cserélni, itt most ezt nem éreztem.Pedig azt hittem, megmutathatjuk, mire is képesek a nők, ha már elhagyták a szokásos játszóteret.

előzmény: mkata85 (#28)

2014-10-09 10:54:59 mkata85 (?) #30

Ezt beszéljétek meg privátban. :)

előzmény: ryood (#29)

2014-10-09 10:46:02 ryood (5) #29

off: bezzeg azok a jó kis huszadszorra felmelegített, őszinte vágytól lüktető kapcsolatok, házasságok!
az aztán a csupa melegszívűség..

előzmény: mkata85 (#28)

2014-10-09 10:17:39 mkata85 (?) #28

Ebből a nőből hiányzott a melegszívűség. Az ilyen nyitott házasságosdi mögött mindig van valami gubanc.

előzmény: somogyireka (#27)

2014-10-09 09:49:27 somogyireka (5) #27

Ja, akkor mi most e kétféle nőtípus egy-egy megnyilvánulása lehetünk talán..persze ezek lesarkított dolgok, dehát mindenki azon karakter mellé tud odaállni, akit jobban megért és átél.
Tehát e témában a két végpontból haladunk egymás felé, a középső pontba. Értem, elfogadom, meggyőz, amit írsz, a közös hangot keresem, ami a zérusban van.
Isten ments, hogy az egoizmus a kiteljesedés kulcsa lenne, én személy szerint még a boldogságra sem gyúrok..Valószínűleg a rokonság szikráját véltem felfedezni magam és a nőci között, de csak szikra ez..Mondom, írom, megerősítem, az a típus nincs a filmben jól kidolgozva, elnagyolt, elrajzolt..nem ismerjük igazán, és ez több félreértésre ad okot.
Östlundot kéne megkérdezni,mi is a véleménye erről.
Ha bárhol e témában nyilatkozik az engem nagyon érdekel,mint ahogy az egyedüllétet megélni képes, a szexet szimplán a kommunikáció egyik módjának tartó,de azért melegszívű és nagyon is érző, már sokat látott, sokat szenvedett, de nem megtört nő.Engem ez a fajta ember(aki ezek szerint nem egyenlő a filmbéli nővel) viszont roppant mód lenyűgöz, és a belelkesített a tény, hogy a vásznon egy ilyen típus megjelenik!

előzmény: mkata85 (#26)

2014-10-09 00:17:49 mkata85 (?) #26

Nézzük csak meg kicsit közelebbről, hogy ez a független nő hogyan viszonyul a környezetéhez.
"Isten ments, hogy a családdal utazzam, én pihenni jöttem." Egyből a mellette álló családos nő fölé helyezi magát. Ő már szintet lépett, nem akar férjjel-gyerekkel osztozni élményeken, örömökön.
A vacsoránál úgy hivatkozik a mellette ülő fiatalabb pasira, hogy "ez itt" (this one), aztán mikor ezt viccből visszakapja tőle, láthatóan megütközik ("hogy mersz velem így beszélni?" - kb így reagál). Világos, hogy nem partnerként tekint a fiúra. (Vajon hogyan folytatódott az estéjük? Mosolyogva váltak el?)
Legközelebb már egy másik férfival látjuk. "Nézd ezeket a kutyákat... és nézd ezt a pasit." Szép példányok mind, jó fogás.
A rendező nem véletlenül csempészte ezeket az árulkodó megnyilvánulásokat a filmbe. Az egyedül utazó nő egy önelégült individualista, aki többé-kevésbé mindenkit lenéz maga körül. Ebbát is, és a férfiakat is, akiket felszed. A viselkedése az önfeladással szemben a másik véglet. Nem csábítja követésre a női főszereplőt, de segít neki új fényben látni a párkapcsolatról alkotott elképzeléseit.
Amikor a buszon marad, azzal is kivonja magát a társaságból. Szerintem nem csak arról van szó, hogy nem fél, inkább nem akar vegyülni, beszélgetni a többiekkel. (Nem valószínű, hogy az összes többi utas félt, a busz elhagyása inkább egy kollektivista megmozdulás volt: tartsunk össze, menjünk együtt.) Meg így azt is láthatjuk, hogy a nő újra egyedül van. Egyébként volt egy olyan gondolatom, hogy talán a fiatal sofőrrel is lesz még egy menet.
Ha valaki ezt a felfogást szimpatikusnak találja, annak biztosan megvan rá a maga privát oka. Én kétlem, hogy az egoizmus volna a boldogság és a kiteljesedés kulcsa.

2014-10-08 23:51:54 ryood (5) #25

off: nicolas winding refn-nek a pusher trilógiájában szuperül működött, amikor az első részben még mellékszereplő mads mikkelsen a második epizódban fő-főszereplő lett, aztán a harmadik részben zlatko buric lett a központi figura, aki egészen epizódista volt az elő két részben. szóval ott remekül működö ez.
on: látom ezt a nőt annyira karizmatikusnak, hogy épülhessen rá egy film.

előzmény: somogyireka (#24)

2014-10-08 23:34:02 somogyireka (5) #24

Tudod, én is ezt írtam, hogy talán gyűjti hozzá az anyagot.Na mert ehhez kell..Azért kíváncsi leszek, a következő filmjében feltűnik-e majd..

előzmény: ryood (#23)

2014-10-08 23:29:00 ryood (5) #23

most hirtelen az jutott eszembe, tán mégis jobb, h östlund nem foglalkozott ebben a filmben többet ezzel a nővel. lehet, hogy zavaró lett volna, és elütött volna attól, amiről szól a film. igaz, így marad némi hiányérzet..de mi meg beszélünk itt róla, talán érdekesebb így. az igazán frappáns az lenne, ha egy következő filmben teljesen ráfókuszálna konkrétan erre a szereplőre/tematikára östlund.

előzmény: somogyireka (#22)

2014-10-08 23:19:46 somogyireka (5) #22

Még egy picit az egyedül utazó nőről..Azért nehéz róla írni,mert a karaktere abszolúte nem volt kibontva..A színésznő önmagában nekem nem volt szimpatikus, kicsit túl is volt játszva a szerepe. Viszont, amire utal, az számomra pompázatos dolog..naná, hogy magányos, ki nem az..(de melyik klasszikus feleség,férj nem az x év után, meg úgy általában az emberi lét egy magányos dolog, ja persze lehet itt áltatni magunkat).De az ilyen nő bátran vállalja a magányt, vagyis inkább az egyedüllétet! Sőt élvezi is azt. Bátran bele mer nézni a kútba, aki önmaga,nem egy férfitől várja a megoldást. Igaz közben reagál a fellépő helyzetekre, nem akarja megúszni az életet..De mondom, mondom..erről a nőről megnéznék egy egész filmet is, akár dokumentumfilmet is.Östlund itt nagyon kevés!!
És még egy dolog vele kapcsolatban: Ő volt az egyedüli, aki a végén nem szállt le a buszról. Ő volt az egyedüli, aki nem FÉL!! Szó szerint, aki nem FÉL,mert EGÉSZ..szóval én azért eléggé tapsolok az ilyen nőknek. És mellette talán teremnek igazi férfiak is...Más megoldást éppen a férfi-női kapcsolatra, virágzót én éppen nem látok e föld kerekén..

2014-10-08 12:51:31 zéel (4) #21

mkata: Az utolsó bekezdés telitalálat.
somogyireka: A házasság nehéz műfaj. Nem való mindenkinek. De a film szempontjából, a vége szempontjából fontos, hogy ezt a kapcsolatot milyennek minősítjük.
Ha sérülések nélkül kijönnek a lavinás epizódból, akkor ez - szerintem - egy erős, jó kapcsolat. Az más kérdés, hogy én nem nagyon hiszek a jó házasságban. De lehet ilyen. Pláne moziban. (Ezért is nem adtam rá ötöst. Nekem túl meseszerű a történet.)

előzmény: mkata85 (#17)

2014-10-08 11:27:28 ryood (5) #20

minden eszembe jutott arról a nőről, azon kívül, hogy szerepet játszana.
jaj ezek a "rendbehozott" kapcsolatok...rémálom...persze nem kell elválni, lehet másképp is tovább folytatni együtt..

előzmény: mkata85 (#19)

2014-10-08 11:25:07 mkata85 (?) #19

Biztosak lehetünk benne, hogy nem szerepet játszik ő is? Kicsit olyan ez, mint a Rorschach teszt.

előzmény: VVega (#18)

2014-10-08 11:12:19 VVega (5) #18

Már miért lenne magányos? Neki is van családja, csak most épp egyedül utazik, kalandozik. Hacsak nem értettem félre valamit :)

előzmény: mkata85 (#17)

2014-10-08 10:36:56 mkata85 (?) #17

A konfliktus miatt a házaspár mindkét tagja rákényszerül, hogy szembenézzen a saját pózaival, szerepeivel, és felülvizsgálja a másikkal szemben támasztott elvárásait. Nagyon leegyszerűsítve: a férfi érzelmileg éretlen macsó, a nő pedig társfüggő mártír. Évekig úgy tettek, mintha teljesen jól működne köztük minden, most azonban egy pillanat alatt kiderül, hogy ez csak a felszín. Mindketten hibásak, csak másképpen. (Ettől függetlenül a férfihiszti iszonyú mulatságos.)
Nem biztos, hogy együttmaradnak, de kaptak egy esélyt, hogy rendbehozzák a kapcsolatukat. Ha képesek őszintén megbecsülni és a hibáikkal együtt elfogadni egymást, még lehet közös jövőjük.
Az egyedül utazó nőről mindenki a saját értékrendje szerint eldöntheti, hogy autonóm és érett személyiség-e, vagy inkább nárcisztikus és magányos.

2014-10-08 10:31:53 somogyireka (5) #16

Annyira durva nem, hogy ez egy jó kapcsolat? Hogy már ez is elég, nem? Szóval, hogy ennyivel beérjük, mint etalonházasság? Cuki család, együtt mossák a fogukat, együtt szunyókálnak, az apuka még néha meg is kívánja az anyukát, nahát... Szóval még a szenvedély tüze sem hamvadt el... na jó, azért anyuka nem olyan lelkes... De basszus, ez két idegen, minden kínosabb témát kerülnek, semmiről nem beszélgetnek amúgy... És döbbenten nézik, ahogy zúdul rájuk a lavina... Hála Istennek, hogy jönnek ilyen lavinák, különben tényleg egy vegetáció lenne ez az egész itt, ahol ezek a párocskák a harmónia és ez előírt, örökölt törvények miatt meg akarják úszni az életet..

De végre jön a lavina, micsoda áldás ez!!

Sleepingdancerhez majd később írok, egyelőre még mindig hagyom magamban csillapodni ezt az egészet...

előzmény: zéel (#15)

2014-10-08 09:27:10 zéel (4) #15

Én hozzád hasonlóan értelmezem.
Talán csak annyival egészíteném ki (talán még nem volt róla szó), hogy a filmbeli svéd család, házaspár a ritka jó házasságok egyike. A nő, az anya határozottan család-centrikus, gyerekszerető, de a - lavinás sztori ellenére - nem vitatnám el ezeket a jellemzőket alapvetően a férfitől, az apától sem.
A lavinás sztorit láthatóan és érthetően, mindketten, különböző okokból, nehezen dolgozzák fel, de - szerintem - feldolgozzák.
A szülők közti szokatlan konfliktust még a gyerekek is érzékelik. És rosszul viselik.
De a történet vége az ő szempontjukból is megnyugvás, megtisztulás, happiend.

előzmény: sleepingdancer (#14)

2014-10-07 14:59:37 sleepingdancer (5) #14

érdekes lenne megbeszélni, ki hogyan érti/értelmezi a film végét, amiszerintem három mozzanatból áll:

a) a hegyi mentés jelenete, amikor az apa a felesége és gyerekei előtt valamennyire (?) helyreállítja a becsületét (de a nő valószínűleg direkt maradt le, szimulált, semmi baja)

b) amikor a nő lélekjelenléte és döntésképessége folytán megállítja a buszt, leszállnak az utasok

c) az utasok gyalog indulnak lefelé a szerpentinen, a feleség átadja a kislányt a rőt szakállúnak, a pasi meg, fiacskáját kézen fogva vezeti, és némi hezitálás után elfogad egy szál cigit valakitől.



Azért is gondolom ezt érdekesnek, mert egyes külföldi kritikák többféleképpen értelmezhetőnek vélik a végét, nem tudom, így van-e, viszont tény, hogy a saját értelmezésem nem egészen egyezik másokéval, akár az itt előttem szólókéval.



a) jelenetsor: itt szerintem alapvetően helyreáll a család harmóniája, a pasi végül is tényleg ügyesen megmenti anyucit. "Megcsináltuk!" - én örültem, amikor láttam ezt a trükkös megoldást. Viszont felmerülhet, hogy azért ez a "jóvátétel" érvénytelenítheti-e a korábban történteket, nem megy-e bele ezzel a pár egy hazug továbbélési stratégiába. Talán igen, de mégis inkább működőképes megoldásnak látom ezt: ha mindenki el tudja fogadni a családban érzelmileg, hogy itt helyrehozott valamit az apa, akkor tessék, jobb ha folytatják. Én eléggé megbocsátó vagyok a pasival szemben. És van itt egy kis irónia is: ha egy ilyen hamisított megmentéssel helyre lehet állítani a harmóniát, akkor nem volt ez az egész túldimenzionálva? Tényleg el kell-e várnunk a párunktól, hogy önfeláldozó, védelmező hős legyen? Ha igen mennyire?


b) jelenetsor: szerintem ez a rész az Akaratlanul problematikájára megy vissza: itt a feleség lesz a családmentő, a busz birka utasai ellenében akarattal rendelkező, autonóm, cselekvő ember. Már nem várja el, hogy más megmentse, miközben ő ment másokat.

c) jelenetsor: ez a legbizonytalanabbul értelmezhető rész, de nekem összességében pozitívan csapódik le. A pasi hagyja, hogy más vigye a lányát, szerintem nem azért, mert lemondott az apaszerepről, belátta, hogy egy gyáva szaralak, hanem fordítva, már nem érzi szükségét ezt a védelmező apa szerepet állandóan erősítgetni. És az anya sem: a papa kíséri a fiút, miért ne vihetné a lányt a barát? Mindenféle szerepekből kibújt itt mindenki, az egész menet olyan érzést kelt, hogy a bajban egymás mellé került végre színlelésmentes emberek, embertársak sétálnak le az úton. A pasi elfogad egy cigit egy idegentől, pedig előtte nem is dohányzott, mert valami átalakult benne: meri azt tenni, ami jólesik neki, vállalja önmagát. Vessük csak össze ezt a laza, cigiző pasit a film elején az erkölcsi makuláját a társaságban letagadó, a bort egy sommelier-t megszégyentő módon szagolgató "úri"emberrel.



2014-10-07 00:48:52 ryood (5) #13

..és szerintem tomason (apa) kívül utalhat még a turist tomas nagyszakállas haverjára, mats-re is..(tán őrá méginkább)
(nekem mellesleg ő volt a kedvenc karakterem a filmben..)

előzmény: somogyireka (#12)

2014-10-06 20:49:28 somogyireka (5) #12

Most már értem mind a turistát, köszi flake, mind pedig belső címet is!!Rendesen rendben van ez a film így.

2014-10-06 20:31:19 sleepingdancer (5) #11

"Force majeure" az a cím, amit a film belső főcíme és a plakátjai használnak, és szerintem ez a legjobb: nagy erő, elemi erő.

2014-10-06 20:01:17 flake (5) #10

Még messze nem láttam, de ha így random tippelnem kellene, azt mondanám, hogy az apa helyét jelöli a családban.

2014-10-06 19:58:49 somogyireka (5) #9

Most a magyar cím tényleg sokkal jobb lett,mint ez eredeti svéd..Hiába nézem a szótárat, hátha van a svéd turist szónak egy olyan jelentése is, hogy lavina..Nem is értem,mit akar Östlund a sima turistával?

előzmény: zsandar filip (#8)

2014-10-06 17:49:55 zsandar filip (4) #8

Trükkös ez a film...
Nem csak azért, mert a címe félre is vezethet akár./ Családi programként láttam apukát viszonylag kisgyerekekkel végig ülni- unatkozni, chips-ezni stb a moziban/, hanem úgy tálalja a férj - feleség, párkapcsolati drámát, csak-csak tudunk közben mégis mosolyogni a ballábas részleteken. Legalább levegőt kapni a gyomorbokszolás, egymás kikészítése közben... mert a lavina már bizony görög, s Isten tudja milyen irányt vesz.

Tipikus mai feállás. Az éretlen apa és a kényszerből két gyermek mellett már felnőtté vált anya, felelősség, kötelesség terén jóval szélesebb rálátással az élet és kapcsolati problémákra.
Természetesen tisztelet a kívételnek, de ez a film nem is róluk fest képet.
Mindenesetre valamennyi kapcsolatra igaz, hogy rendítő esemény kapcsán már a jövőben tovább együttmaradva egy új szintre lépnek, és soha nem láthatják egymást a régi tündöklésben. Szerencsés ez, - bár gyerekeink úgyis megszenvedik a vihart, tartson napokig, hetekig, hónapokig -, ha a közös erőfeszítés nem a régi sablonok mentén történik.
De az már jövőbeni történet. Itt ígéretét sem fedeztem fel.

Mielőtt bárki felróná, egyoldalúan szemlélem az eseményeket, elárulom, a kérdések felvetésének zsenialitása, hogy többszinten zajlik valamennyiünkben napok óta. Nem vagyok kivétel...és a művészet elérte célját.


Szóval, trükkös film ez.

2014-10-06 11:15:26 somogyireka (5) #7

Köszönöm a megerősítést! Napokig erről a filmről kellene beszélgetnem most..nem megy ilyen hozzászólásnyi méretben összefoglalni..majd kibontjuk még jobban!

előzmény: ryood (#6)

2014-10-06 11:07:19 ryood (5) #6

igen, szó szerinti értelemben is ott állnak a film végén a szakadék szélén, és ahogy elnéztem az utolsó snittet, ahogy gyalogolnak gyerekeiket kézen fogva vezetve együtt a többiekkel vissza a szállodába, hát azt elnézve mindenre gondoltam, de arra nem, hogy megoldódott az "ügyük"..
..és csak a pontosítás kedvéért: az a bizonyos index cikk nem akarta azt sugallni, hogy östlund a válások számát akarná növelni, csupán annyit írtak, hogy állítólag östlundnak ez (is) volt a célja a filmmel.

előzmény: somogyireka (#5)

2014-10-06 10:37:42 somogyireka (5) #5

Ez aztán a film!!!..Nagyjából leizzadtam a végére..És sokkal de sokkal többről szól,mint a férfi-nő kapcsolatáról, a válságaikról, és valahogy nem hiszek annak a cikknek,mely szerint a rendező a válások számát akarta ezzel az alkotásával növelni. Nem lehetett ilyen kevés a célja.
Ez a téma, amit feldolgoz: hogy viselkedsz vészhelyzetben, s ,hogy a fenébe is, de mindannyian a saját elcseszett ösztöneink rabjai vagyunk ez se nem női, se nem férfi, ez emberi, ez az élet igazi nagy tragédiája!!
Egy film,ahol kénytelen minden néző olyan mélyén magába nézni, ahova az ismert kutató elméjé egyszerűen nem lát le..Nem tudom, hogy viselkednék ilyen helyzetben..de vannak sajnos rossz sejtelmeim magammal kapcsolatban is.

Viszont azzal nem értek egyet, hogy ez a házaspár megúszta, kioldotta volna a nagy csomót férfi és nő között, (végén van egy ilyen félmondata a férfinek, hogy sikerült..)illetve megoldást talált volna, hogyan éljünk családban, feladatok között, miközben lenne egy saját történetünk is..Hogyan lehet egyszerre egy közösségben is helytállni és önálló lényként.
itt csak egy helyzet lett orvosolva, egy férfi és nő épp a "szakadék szélén áll", és ott ad reakciókat kemény helyzetekre, amelyre aztán pompás feloldást is ad a film vége, a férfi önmagát teljesen feladó,megadó magatartása (micsoda bátor férfi az, aki mer ennyire gyenge lenni!!)
De most szépen visszasétálnak a nyugodt északi életükbe, rendben, egy klassz kis sokkal hátuk mögött..de a mindennapokra ez nem lesz megoldás..
szóval nem kaptam választ arra, hogyan is éljük túl mondjuk a 7.évet, legyünk-e igazán őszinték, merjünk-e a saját törvényeink szerint élni,vagy bégessünk, mint a nyáj..


És igen, volt egy szál a filmben, amihez talán Östlundnak sem volt meg a anyaga..A szabad nő, aki egyedül nyaral, naná, benne ismertem magamra, számomra pont a rémálommal egyenlő az összes ilyen családi nyaralás..amikor csak tehetem egyedül utazok, szóval hallgattam volna szívesen, hogyan is él egy ilyen szabad nő, aki már lefutotta a kötelező köröket..De az a beszélgetés aztán tökre nem lett kibontva..Pedig ez lenne egy igazán érdekes mű..Végre egy sosem látott nőalak, akinek a reakció nem azok, ahogy a válságban lévő nőcik 99%-a reagál..Hátha lesz még ebből egy film, talán Östlund pont most gyűjti hozzá az anyagot!!

2014-10-03 00:19:21 sleepingdancer (5) #4

Mesteri, par excellence dramedy. Ahogy humorba tolja a legdrámaibb helyzeteket, ahogy megkoreografálja ennek a párnak a közeledéseit, távolodásait, fenntartja a többesélyes sztori iránti érdeklődést, az igazán jó. Az első optimista végkicsengésű Östlund-film, és az első humoros. De azért kérdésekkel, önmagunkkal szembesitő humor ez, ahogy a pár is állandóan a tükör előtt áll, és ahogy az egyik párkapcsolat tükröződik a másikban. Nemcsak a párkapcsolati bizalom elvesztéséről, megőrzéséről szól, hanem ezeknek a gender szerepekkel való összefonódásáról. Ez utóbbi tekintetben konzervatív, mert a "családvédelmező, hős férfi" szerep megerősítése ad feloldást. Igaz végül egy autonom, cselekvő, amolyan "férfias" nőt is láthatunk. Az egész film alaptónusát jellemzi, hogy a legnagyobb télben járunk, közben Vivaldi négy évszakából a nyár zenéjét halljuk :-)

2014-10-02 21:38:13 ryood (5) #3

nevetni mások kínlódásán, úgy igazán őszintén...önfeledten...
na ezt csak a skandinávok tudják így!
igazából magunkon nevetünk, és néha nem is tudja az ember eldönteni, hogy akkor most kínosan kéne éreznie magát, vagy lehet nevetni? netán egyszerre mindkettőt?
csak egy negatívum jut eszembe jelenleg, vagyis nem is negatívum, csak, hogy kiváncsi lettem volna még jobban arra a csajra, aki "rendhagyó" kapcsolatban él férjével, gyerekeivel...szóval marha érdekes volt a beszélgetésük ebba-val, és maradt bennem kis hiányérzet, hogy nem került később terítékre a téma..

2014-10-02 07:33:14 deathcode (4) #2

Akárhogy is igyekezhettél volna, hogy jobban elriassz a filmtől, nem sikerült volna.
Oké, néztem egy előzetest is.

előzmény: Zalaba Ferenc (#1)

2014-09-30 20:27:59 Zalaba Ferenc (4) #1

Jó kis double feature lesz ez a Holtodiglannal, már ha férfi vagy, és szereted, ha fáj.