Adieu au langage (2014) ☆ 👁

Búcsú a nyelvtől
Goodbye to Language

(Jean-Luc Godard)

francia-svájci dráma

2,8
★★★☆☆
25 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2014-12-21 11:12:47 somogyireka (3) #18

Utánaolvastam Godardnak, hogy legyen valami fogalmam is róla, s ne írjak tök hülyeségeket. Végigvettem, melyik filmje milyen volt, hol, mit hagyott maga után. Miként kísérletezett a formanyelvvel. Ám írni érdemben csak erről a filmjéről tudok, mert ezt láttam.
És igen, a Godard-film utolsó percére ültem be, de én pont úgy vagyok, hogy abban az utolsó percben ott kell lennie az egésznek egy pillanatban is. Jó esetben egy cseppben látszódnia kell az egész óceánnak.
Ha a filmet nem is, magamat viszont értem..Engem nem érdekel a formanyelvi bravúr, sem az, milyen eszközökkel bontja meg a képet, trükköz, összevág, egybemos, kever, kavar..Megint csak a festészethez tudok visszanyúlni, azt jobban ismerem. Ott is felismerhető az elmúlt 100 évben, hogy kereste az alkotó a forma megbontását, s jutott el ma a kortárs múzeumok befogadhatatlan festményeihez, én legutóbb Cy Twombly-t próbáltam megfejteni, aztán feladtam, kiderült számomra a kriksz-krakszok mögött nincs semmi, max. egy már százszor realistán lefestett csatajelenet (6 darab 5*5méteres festményen csupa összevisszaság, mellette egy hosszú szöveg valami réges-régi csatáról...)Szóval, nagy erőkkel változnak a formák, de a tartalom ugyanaz marad, nem mond senki igazán semmi újat, max. az élet dolgait böfögi újra és újra fel. (elnézést)csak a képet töri szét, bontja le az atomig. Aztán meghal.
Nem tudom, hogy lehet frissen szólni..nem tudom, de csakis ezt keresem a saját alkotásomban is hosszú évek óta már..

2014-12-19 21:39:54 somogyireka (3) #17

(az jutott még eszembe, hej de kíváncsi lennék ezzel a filmes látással mit írnál a Hajdu Szabolcs Délibábról!?szóval picit várom)

előzmény: Adele (#15)

2014-12-19 20:52:42 somogyireka (3) #16

Nahát, te meg ki vagy itt? Végre egy új és jó hang a kt-n, és ráadásul érdemben Godardról!

Próbálom, amit írsz a festészet szemszögéből megérteni, most anélkül, hogy ismerném a Godard-filmeket.
Lebontom a képet, a sztorit, visszajutok egészen a fehér vászonig..de ott ugye nem maradhatok sem mint festő sem mint filmes..ennek okán a semmiből új nyelvet kell teremtenem, az abszolút sajátomat..Magyarul itt találja meg az alkotó a maga hangját, mely a semmiből bukkan fel, és nem mások utánzásából...és akkor én itt kapcsolódtam be, innen ismerem a rendezőt, ahol a Búcsú a nyelvtől-ben ettől a képi világtól is elköszön..

Akkor most újranézem a filmet most már magamban, talán így majd jobban látom..

Ez még nem az utolsó film...(akármilyen nagy arc is ez a Godard,meg önmagában is óriási, hogy 84 évesen forgat.)szóval, hogy nekem itt most irtóra hiányzik még valami..elkezdte a legutolsó búcsúzást, de ebben a filmben még nem fejezte be. Nem lenyugodott, nem érett meg rá, még legalább egy film kell! Nekem ez itt most akkor is zavaros, és ehhez nem kell az egész életmű ismerete.


(amúgy nagyon szeretek alkotókat a végüknél kezdeni, Tarr Bélát is a torinóival kezdtem, ott viszont biztos voltam benne, hogy nincs tovább, és maximálisan megnyugtatott, amit láttam, öröm volt elsötétülni végre a semmiben, Godardnál ilyet nem éreztem)


előzmény: Adele (#15)

2014-12-19 15:28:16 Adele (5) #15

Igen, sajnos az a baj, hogy csak a Godard-film utolsó perceire ültél be. De persze nehéz is, amikor csak két töredéket vetítettek a Godard-filmből idehaza országos forgalmazásban (anno az Alphaville - Lemmy Caution különös kalandját [mert sc-fi-nek hitték] és most pedig a Búcsú a (film)nyelvtől [mert 3D-nek hitték] c. zárlat-töredékét)... De mindenképpen egybe kell nézni az egész Godard-filmet - vagy legalábbis sokkal nagyobb részét. (Na, és persze sorrendben, hiszen először lebontja a történetet a Kifulladásigtól a Week-end - egy kozmoszban elvezett filmig, majd elkezdi magát a filmnyelvet is lebontani egészen a Minden rendben-ig, ahol jelzi, hogy ennél tovább nincsen már, nem kell "aggódni", majd elkezdi felépíteni az új filmnyelvét, amelytől most szépen elköszön! de ezt a fajta új filmnyelvet önállóan nem lehet megérteni, csak a nullponttól - persze az is nyilvánvaló, ha valaki nem Godard, akkor teljességgel sohasem tudja befogadni azt. Godard szinte az egyetlen valódi szerzői filmes rendező, aki tényleg csak magának forgat. Ennyire radikális még John Cassavetes és Michelangelo Antonioni sem volt, bár legjobban ők közelítették meg a szerzői filmet még.) Persze ez nyilván fizikai képtelenség, hiszen még a Sátántangónál is hosszabb. :-)

előzmény: somogyireka (#14)

2014-12-18 23:01:27 somogyireka (3) #14

Hát ez nagyon jó, amit írsz. Ezt kellett volna a film közben olvasnom, akkor el és befogadóbb vagyok, kellett volna valaki, aki abban a 70 percben fogja a kezem..
Picit szégyellem is magam, hogy én ezt közben nem láttam..de nem láttam..

Igen, egy nagyobb összefüggésben kellene ezt a filmet nézni, ami nekem most nem adatott meg.

(a felvetett kérdések önmagukban pompásak, talán azért nem tudtam igazán rezonálni rájuk -igyekszem azért megérteni magamat is - mert nekem nem ezek a fő kérdéseim itt az élet közepén, ja,lehet majd a végén,ha nem találom meg a nekem leglényegesebb kérdésekre a választ- majd én is visszatérek ezekhez, de azért remélem, nem)

előzmény: sleepingdancer (#13)

2014-12-18 18:40:21 sleepingdancer (4) #13

Lehet, hogy nem ezzel a filmjével érdemes kezdeni. Hogy hol van, mit akar? Csak ennek alapján tényleg nem lehet megállapítani. Még azt is mondanám, tiltakozna a kérdés ellen: sehol nincs és semmit nem akar, csak rákérdezni újból a kép csodájára, hogy az hogyan működik. De egyébként nagyjából ugyanott van, ahol az utóbbi húsz évben volt. Az utóbbi húsz éve pedig újragondolása és továbbvitele az előző negyvennek :-), Becsületére legyen mondva, hogy nem sodródik divatokkal. Ahogy Tenebra írta lejjebb, egy múltból itt maradt emlék, egy mindenkit túlélő, anakronisztikus modernista :-). Csoda hogy él és alkot és önmaga. Szerelem, halál, társadalom és politika - ezek a fő motívumai ma is, de ezek nem önmagukért érdekesek Godard-nak, hanem annyiban, amennyiben egy film konstituáló erői lehetnek, hogyan és miért vannak a filmekben. Mert végül is azt kérdezi, hogy mi a film. De valahogy mégsem életidegen filozófus, mert azért kérdez a filmről, hogy az életet jobban megértse. Szóval ez egy ilyen körmozgás nála.

És mindenféle vizuális 3D hacacáré mellett/ellenére (amik a filmről mint kommunikációs eszközről szólnak), itt valahogy szokatlanul elementáris Godard, így aztán búcsúzik is a (film)nyelvtől: az élet animális és naturálisan fizikai része érdekli (megjegyzem, kegyetlenül: egy halálközeli életkorban). Miért nem meztelen egy állat? Miért tabu a fingás? Mi az ember? Test/állatiság és kultúra/társadalmiság metszéspontján egy szerencsétlen, elfajzott állat. De ezt lehet, hogy már inkább csak én látom bele.

előzmény: somogyireka (#12)

2014-12-17 20:57:47 somogyireka (3) #12

Az első Godard-filmem, amely pont nem hozta meg a kedvem a korábbiakhoz.
Pedig szeretem a nemfilm filmeket, ahol szinte egymás hegyére-hátára dobálták a képkockákat, szeretem a nemlineáris történetvezetést, a félbehagyott mondatokat, amelyek 10 perc múlva egy másik epizódban egy másik mondatban folytatódnak tovább...de itt az első pillanattól kezdve hiányoltam a "tudatos" egymásra dobálást..Valahogy hiányzott a filmet összetartó erő, nem jött át, aki csinálta, hol van,mit akar, mire jött rá, s mire nem 84 éves korára..Na jó, az most nekem pont kevés, hogy a kutyával való barátságot idealizálja.
Csúnya leszek de inkább azt éreztem végig, a film egy zavaros elme összevisszaságát tukmálja rám..(az meg azért elég kevés a megbotránkoztatáshoz, hogy a szereplők hangosan el-elszellentik magukat..na mert épp olvastam egy kritikában, hogy határokat feszeget és megbotránkoztat..)
Innen nézve jöhetnek a gyönyörű képkockák, a Monet-festményként hullámzó víz, az aranyló falevelek a már-már kellemetlenül vakító kék ég előtt, a 3d és a 2d váltakozása..
Nem sikerült találkoznom a filmmel. Olyan ez, mint mikor egy hajó a messziben úszik el, a parton állok, hullámot sem ver, vizes sem leszek. Jött ment, elfeledem.
Azért kár.
(gyenge hármas, lejjebb azért ugye nem illik menni..)

2014-12-15 17:33:10 lonecoyote (?) #11

"Azt mindenképp értékelem benne, hogy a mára totális unalommá vált 3D-s mozit feldobta valamivel"

A 3D-s mozi volt valamikor érdekes? :)

előzmény: Tenebra (#1)

2014-12-14 22:41:12 sleepingdancer (4) #10

A "szokásos" szép és komoly Godard kollázs, jólesett nézni (nagyon érdemes 3D-ben, a maga módján látványosabb, mint az Avatar) - szöges ellentéte mindennek, amit filmnek ismerünk, de úgy ellentéte, hogy az esszenciája is. Igazából egy "releváns" észrevételem van - tudjátok sokszor van, hogy a kutya hasonlít egy emberre vagy a gazdájára, szerintem a filmben (fő)szereplő kutya Godard-ra hasonlít.

2014-12-06 22:50:23 lonecoyote (?) #9

Godard csinált nézhetetlen, elbaszott filmeket, de azon kevesek közé tartozik, aki sose felejtette el, hogy a művészetnek feladata van, nem lehet öncélú lila faszverés.

előzmény: ryood (#8)

2014-12-06 20:38:42 ryood (?) #8

ennek a filmnek olyan "művészi f...verés" szaga van..

előzmény: somogyireka (#6)

2014-12-06 20:38:03 ryood (?) #7

ezt tapasztaltam..nekem a bolond pierrot és a kis katona tetszett..

előzmény: sleepingdancer (#5)

2014-12-06 15:35:18 somogyireka (3) #6

Hu, ez engem is izgat, tudom,nem lesz könnyű dolgom vele, a trailert nézni sem csupa élvezet. Na de, ahogy mondani szoktam,nem élvezkedni jöttem (csak) ide.
Szeretem az ilyen nemfilm filmeket, mondjuk már a cím miatt is szívesen beülök a moziba, ha másért nem, hogy e búcsún meditáljak.
3d meg 2d együtt az elég izgalmas kísérletnek tűnik nekem..Persze majd utána kéne csak írnom, amikor kiderül, "honnan" is forgat, mit is akar, hol is van..ami köré egy ilyen nehezen követhető sztorit teker fel.(ja, és akkor egy Godard-filmet is megnézek végre már, jó a végével kezdeni)

2014-12-06 15:20:45 sleepingdancer (4) #5

Godard-nak az a titka, nagyon heterogén, ezért a jó filmjeit kell megnézni, kimazsolázni , megismerni. Az én kedvencem a weekend, ami úgy ahogy van, zseniális. Nagyon szeretem a hímnem-nőnemet is.

előzmény: ryood (#3)

2014-12-06 15:16:43 sleepingdancer (4) #4

Nem is értem, hogy kerül ez a hazai mozikba, vagy tíz éve semmit nem mutattak be godard-tól, de mindegy, örüljünk, hogy ez bejött. Godard ma egy modernista őskövület, se kiköpni, se lenyelni nem lehet, van egy érzésem, hogy ezzel persze tisztában van, de nagy ívben tesz az egészre. Kíváncsi vagyok a filmre nagyon.

2014-12-05 23:36:43 ryood (?) #3

uh...én már a trailert se bírtam végignézni..
(mondjuk godard sosem tartozott a kedvenceim közé..)

2014-12-02 11:49:25 Tenebra (4) #2

Ja, és ez az az igazi, köldöknézős művészfilm. Mivel, hogy szó szerint elég sokszor nézzük egy lány köldökét. Meg persze lejjebb található nyílását is... :D

Tulajdonképpen a felszínen ez a film:
1. meztelen emberek tapizzák egymást
2. egy kutya bolyong az erdőben
3. közben pedig mélyfilozófia, politika és önreflexió. :D

2014-12-02 11:34:46 Tenebra (4) #1

Újabb trollkodás Godard-tól, 3D-ben!!! :D Hozzá mérten egyszerre nézhetetlen és zseniális.

Zseniális, mert nagyon kreatívan tud bánni a 3D-vel. Pl. sokszor kell becsukni az egyik szemünket, hogy lássunk egy jelenetet. És mi váltogatunk két, párhuzams történés között azzal, hogy egyszer az egyiket, másszor a másik szemünket hunyjuk le. Nézői AKTIVITÁS.

Viszont a szokásos Godard-film ez: még így, 40 év után is Vietnam, Maoizmus, Che Gueavara, baloldaliság, Hitler, némafilm, klasszikus film stb. :D

De nagyon jó az is, ahogy a 2D-s képeket ütközteti a 3D-vel, ahogy a régi filmet vegyíti a 3D-vel. A régi film már csak a tévében megy, szemben a 3D-vel, amit a vásznon látunk. És ennek végig tudatában vagyunk, hogy látunk valamit a vásznon.

És persze Godard ellenünk is dolgozik, illetve a látványfilm ellen: a normál, 3D-s film az a 70-80 percből kb. 20-30 perc, a többi roncsolt felvétel vagy archív. :D Tehát hozzá hűen direkt megtöri a 3D-t. De a 3D-t is sokszor összezavarja, nemcsak a fent említett módon. Egymásba csúsztatja a képsíkokat, így néha nagyon kellemetlen nézni. :D

Szóval érdekes kísérlet ez egy radikális, hatvanas évekből "ittmaradt" filmestől. Azt mindenképp értékelem benne, hogy a mára totális unalommá vált 3D-s mozit feldobta valamivel, és bizonyos értelemben szembe is köpte a 3D-t azzal, hogy folyton megzavarta a 3D-s élményt.

Csak és kizárólag Godard-rajongóknak és a kísérletezés kedvelőinek javasolt. A többiek az első perc után fel fognak állni a moziban, és kimennek. :D De szerintem nem lesz rá kíváncsi senki sem az említett két nézőrétegen kívül.