Deliverance (1972) ☆ 👁

Gyilkos túra

(John Boorman)

amerikai dráma, kalandfilm, thriller

4,1
★★★★☆
275 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-08-06 01:48:59 dittike (5) #37

Nem hagy nyugodni egy ideig az biztos nálam ez a film a bosszú non plus ultrája

2019-03-16 04:58:18 tomside (5) #36

Arra riadtam fel, hogy ez a rémálom valóban brutálisan megállja a helyét mint komplex Vietnám-utaláshalmaz.
Felpontoztam ötösre, hátha így hagy visszaaludni.

2019-03-15 18:06:58 tomside (5) #35

Fhuff, nagyon kemény, nagyon jó film.
Igazi utazás, ma már semmi olyan nem készül, ami ilyen hangulatot tudna. Ma is készülnek zseniális filmek, másfélék, de ilyet màr soha nem fogunk csinálni. Ez az a kor volt, az a technika. Le lehetne másolni, de akkor sem lenne ilyen.

2018-11-27 18:06:07 critixx (4) #34

Nagyon távoli asszociáció, de most erről Tolsztoj Feltámadása jutott eszembe, mikor Nyehjudov, az aranyifjú elmegy körülnézni a saját földbirtokához tartozó faluba a szegény, éhező parasztok közé és hirtelen szembesül azzal a világgal, ami a nagyvárosi arisztokráciától a lehető legtávolabb áll.

előzmény: LockkerDee (#33)

2018-11-27 18:02:22 LockkerDee (4) #33

Amikor a nagyvárosi értelmiségiek megérkeznek a lokális kis közösség falujába, már kinézetükkel demonstrálva, hogy ők "felsőbbrendübbek" és "civilizáltabbak". Erre megjelenik a vérfertőzés következtében genetikai okok miatt elcsúfult kölyök (legalábbis véleményem szerint) és megmutatja, hogy nem is olyan vademberek. A Banjo Párbaj jelenet valami zseniális, ahogy a falusi közösség egy pillanatra mégis csak felülkerekedik a "civilizáltabb" társadalmon. Az egész film legjobb jelene és minden benne van. Az hogy egy kultúrát lenéznek csak mert máshogy élnek, csak mert hilly billyk távol a nagyvárostól és mindentől. Közben ez nem determinálja azt, hogy egyben egyszerű parasztok is.

2017-01-31 10:16:14 ChrisAdam (4) #32

Igen, tudom, hogy szűrő lett téve a lencse elé, de ezt az utómunkában egy kékes árnyalattal még meg is toldották (ami elég rendesen látszik is). Tudom, hogy elég mai nyelv ez a filterezés, de tulajdonképpen ez is az.

Tomasso: Pedig nem egy filmben alkalmazták hajdanán és talán még ma is, sajnos nem voltak olyan kamerák és lencsék, amik a low-light felvételeket jól kezelték volna.

Tenebra, nem vonom kétségbe, amit írsz, sőt. Biztos vagyok benne, hogy még a legnagyobbak között fogom említeni, mert nem mindennapi élmény, még ma reggel is az első gondolatom a Gyilkos túra körött forgott, szerintem álmaimat is befolyásolta, már ez mutatja, hogy jóval több, mint holmi kalandfilm. Elképesztően egyedi hangulata van, de nagyon idegen és frusztráló.

A filmajánlót köszi, mindenképpen listára teszem! :)

előzmény: critixx (#29)

2017-01-31 10:13:07 tomasso (4) #31

Ez az "amerikai éjszaka" elég zavaró elem volt a filmben, a nap ugyanis nem süt éjszaka. Azt hittem először hogy a felvétel hibás, aztán értetlenkedve álltam, hogy így esteledik be. Ez sokat rontott az esztétikai élményen.

2017-01-31 09:54:09 Tenebra (5) #30

Az Apokalipszis most párhuzam már csak azért is megállja a helyét, mert ezt a filmet a korszakban is a vietnami háború allegóriájaként "olvasták", mint akkoriban sok olyan alkotást, melyben a fehér amerikai férfiak csapata egy idegen területre téved, és ismeretlen ellenség támad rájuk, emiatt végig megmarad a paranoid hangulat, mint ebben.

És azzal vitatkoznék, hogy nem filmtörténeti jelentőségű a Gyilkos túra, mivel számos olyan formai (főleg elbeszéléstechnikai) megoldást vezet be egy hollywoodi (azaz fősodorbeli filmbe), amit később már adottnak vesznek. Érdekes, hogy pl. ez a "lezárás utáni jelenet" később a horrorfilmek, illetve slasherök kedvelt feature lesz (lásd a Carrie-t vagy a Péntek 13-at). De ez a narratív bizonytalanság - ami egyébként Boorman előző hollywoodi filmjére, a Point Blankre is jellemző volt már, de itt vitte tökélyre -, hogy nem vagyunk biztosak abban, hogy amit látunk, az úgy is történik, ahogy valójából. Sőt egyáltalán mi a valóság és mi a képzelet? Hol húzódik a filmben ezek között a határvonal.

Ezért érdemes újranézni a filmet. Első megtekintés után sokaknak egy zavaros kalandfilmszerűség látszatát kelti, melyet bizonyos körökben hibásan még a férfivirtus megerősítéseként is értelmeznek. Pedig, ha 2-3 alkalommal megnézzük, de alaposan megnézzük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez a film közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek első megtekintésre látszik. :D Most nem akarom a korábbi fejtegetéseimet megismételni, de legyen elég annyi, hogy azért felmerülnek kérdések azzal kapcsolatban, hogy azt a fickót öli-e meg John Voight figurája, aki az erőszakot elkövette rajtuk? Illetve hogy egyáltalán ez az egész megtörténik-e John Voight fején kívül, a valóságban is? Az utolsó utáni jelenet erre enged következtetni.

Ja, és javaslom közvetlenül ezután az 1981-es Walter Hill-féle hasonló filmet, A lápvidék harcosait. Az ennyire nem misztikus és kifürkészhetetlen, de a louisianai mocsarak is rejtenek érdekességeket. :D

előzmény: ChrisAdam (#28)

2017-01-31 07:18:26 critixx (4) #29

Az nem utólag lett "filterezve" (hála az égnek akkoriban még nem bíztak mindent agyatlanul az utómunkára mint manapság), hanem alapból egy ún. "amerikai éjszaka" (igen, innen ered Truffaut híres filmjének a címe) szűrővel lett felvéve, ami az objektív elé helyezve csinál éjszakát a nappalból.

előzmény: ChrisAdam (#28)

2017-01-31 00:38:26 ChrisAdam (4) #28

Valamiért az Apokalipszis most jutott eszembe, bár nem olyan véletlen - a folyón való veszélyes utazás és túlélés, a természet erői ellen való küzdés és közben az emberi erkölcsök 'kicsorbulása' fő gondolatvilága mindkét filmnek. De a hangulat is hasonló, rémálomszerű közeg, kihalt, lepusztult vidék - habár a két film ég és föld.
A Gyilkos túra nem filmtörténelmi mestermunka, ékkő, de rendkívül erős alkotás, ami talán nem is az első megtekintésre éri el célját. Jól teremti meg a hangulatot, tényleg egyetlen olyan snitt nincsen a filmben, amelyben a film közege olyan helyen játszódna, mely tiszta és modern. Mind-mind: a falutól, a kisvároson keresztül a természetig olyan elhagyatott, mintha egy régi rosszul alulexponált, zajos analóg fotóba bújt volna bele a történet. Természetesen nagyban hozzájárul ehhez a zseniális Zsigmond Vilmos, akinek operatőri munkája pazar. Bár az utólag filterezett nappali éjszaka eljárásmód kicsit zavart, de valamit valamiért: érthető módon nem akartak műterembe költözni az éjszakai jelenetek miatt.
A filmnek nem a története az igazi erőssége, sőt: a sztori túl sovány és néhol meghúzott, az első fél órában nem történik sok minden. Szerencsére elunni magunkat nem lehet, ugyanis olyan remek jelenetekkel van tele, mint a bendzsó-gitár párbaj. Ami igazán zseniálishoz közelivé teszi, az az erős, rendkívül sokkoló jelenetek sorozata - az erőszakolás hosszú jelenete brutális, a "hajótörés" és az azt követő nyílt törés, a hegymászás, az íj-puska párbaj és a többi...
Már éppen homlokomat csaptam volna szét mérgemben, mikor láttam, hogy nem bírták abbahagyni a filmet a végén, hanem húzták még jó tizenöt percet. Aztán rájöttem, hogy épp ez adja a dolog különlegességét, nem csak egy "Die Hard"-film, amelynek a végén a villogó rendőrautók a reménykeltő sugár örömét hozzák a stáblistával, hanem van ott egy apró nyomasztó drámai rész, ami ugyan nem tökéletes, de mégis kell, kell, hogy ránk is nehezedjen még inkább ennek a gyilkos túrának a súlya.
Nem utoljára láttam a filmet, de most jó sokáig biztos a polcon marad, IMDb vélemények közt olvastam, hogy valaki a legidegesítőbb filmnek tartja, mindezt 8 kerek ponttal. És valahol igaza van, sokféle frusztrációt életre kelt bennünk, a tág természet ellenére szinte néhol klausztrofóbikus élménnyel gazdagodhatunk, ahogy a végtelen folyón száguldunk lefele. Megmutatkozik benne ezzel karöltve a magány, az elszigeteltség, a kisváros lepusztult közege, ami szerfelett nyomasztó tud lenni. Mindez egybevetve pedig olyan élményt alkot, amire a legkevésbé a szórakoztató illik. Inkább zavaró, idegesítő, fészkelődő, nem hagyja nyugodni az embert - a lehető legjobban teszi.

Így hát jár az erős négyes, de tán lehetne ötös is. Ami nem engedi, hogy ötösre kattintsak, az a filmélmény. Mert a fent leírtakból az jön, hogy bizony, a Gyilkos túra nem jó filmélmény. Nem állok fel kellemes szájízzel a mozi elől, de ez egyáltalán nem baj.

80%

2015-10-27 16:47:48 Prüstü (4) #27

Én maximum a végén éreztem, hogy kicsit el van nyújtva. Amikor már a lélektani hatásokra fókuszált a film. Mindettől független egy igen kemény és intelligens filmnek tartom. Miután leíjazzák az erőszaktevőt, nagyon fontos kérdéseket taglal, főleg a tetteinkért való felelősségvállalásban

előzmény: zetor (#26)

2015-10-27 15:29:03 zetor (3) #26

Meg voltam győződve róla, hogy nagyon tetszeni fog, de sajnos túl sok volt benne az amúgy jól megcsinált, de érdektelen, unalmas jelenet, ami leültette a filmet (pl folyóban fuldoklás 10 percig, kétszer is.).

2014-05-17 00:21:12 Pete (5) #25

21 év után néztem újra, annak idején még az HBO-n láttam, nagy élmény volt újranézni... minden kockája tökéletes, óriási hangulatú film, hibátlan.

2011-08-31 10:14:04 Tenebra (5) #24

Egyetértek, az egyik legnagyobb film a korszakból. De talán úgy általában is a filmtörténetben. Nálam egy top 20-ban biztos benne van.

Annyira sokrétű, pedig a történet a felszínen egyszerű. Mikor először láttam olyan 16-17 évesen, akkor is tökéletesen élvezni tudtam, mert izgalmas kaland. Viszont az igazi finomságok akkor jönnek elő, ha elkezd az ember figyelni az apró részletekre: az álomszerű helyszín, a legképtelenebb helyeken fel-feltűnő szereplők, meg maga a tény, hogy a főhős minden jelenetben ott van... S mikor hirtelen felébred a végén, tényleg olyan, mintha az egész csak egy álom lenne. Abszolút többször nézős emiatt, én minden egyes újranézésnél felfedeztem valami újat benne. Pl. ma éjjel is újralestem, és feltűnt, hogy a redneck nincs is ott a sziklán, mikor felér. Vagyis nem figyelte őket senki, lehetséges, hogy az egész csak a képzelet szüleménye. S az is kérdés, hogy a redneck, akit kinyírt, egyáltalán az volt-e, akire gondolt. Lehet, hogy csal a véletlenek játéka, és megölt ártatlan embert. Habár én simán átlőném az ilyen csőbunkó redneckeket, ha ártatlanok, hanem. :D

A karakterekről meg beszélni sem kell, mind tökéletesen kidolgozott, ellentmondásos figurák. Talán csak Drew volt kicsit white knight, de a duelling banjo miatt ő is tetszett.

2011-08-16 10:00:04 diablo3 (5) #23

ez az egyik legnagyobb film a 70-es evekbol..

2011-07-22 02:08:25 slawter (5) #22

Hihetetlenül hangulatos film, mely már csak ezért is megérdemli a zseniális jelzőt és akkor még nem beszéltünk a remek fényképezésről és színészi játékról!

2011-07-22 02:04:41 slawter (5) #21

Nem visszaköszön, maximum beköszön, ugyanis az általad említett két film sokkal régebbil, mint a Deliverance.

előzmény: "L" (#10)

2011-07-08 11:59:38 lizardking (3) #20

Kissé csalódott vagyok. Egész jól indul, Lewis szövegei a természet és a rendszer ellentéteiről teljesen jók. A bendzsó-gitár párbaj pedig egészen különös hangulatú azzal a vélhetően beltenyészet miatt torz gyerekkel, vagy mi az. A hangulat tehát meg volt alapozva. Kissé leült, míg el nem értünk a bizonyos erőszakolós jelenethez, ami egyszerűen piszok megrázó és a feszült gyilkossági jelenethez. Ez a kb. 10 perc zsniális. Dörzsöltem a tenyeremet, hogy látok egy beteg, feszült és brutális thrillert. Aztán a következő gyilkosságig -ami szintén remek és idegtépő- csak úgy van a film és utána sem mutat sokat. Végül több véres rész nincs is benne. A végét is elhúzták. Szóval egyáltalán nem azt kaptam, amire számítottam, két remek jelenet és 1-2 kellemes momentum kivételével. Kár érte.

2011-04-30 08:32:54 ronin07 (?) #19

Én még szót ejtek a film mise en scene-jéről is. Álomszerű, helyenként szürreális, és ez olyan apróságokban érhető tetten, mint a templomot utánfutón szállító kocsi. De írhatom a fogatlan erdőlakó rejtélyét is. Tele van ellipszisekkel a struktúrája, így még nagyobb bizonytalanságban tart minket Boorman arról, mi történt és hogyan történt. A végén ezt a szorongató kétértelműséget ugyanúgy érzékeltetheti Lewis rémálma, mint azt az egyértelmű tényt, hogy valami végleg eltört benne. Maga a rendező amúgy, ha jól emlékszem, a természet rendjének megsértéseként elemezte a saját filmjét egy régi interjúban, és noha bár én ezt így, ebben a formában nem érzékeltem, az szerintem bizonyos, hogy a Gyilkos túra olyan film, amiben enyhén szólva nincs összeköttetés ember (a városiak) és a természet (az erdő emberei) között.

2011-04-30 00:50:53 BonnyJohnny (4) #18

És milyen az, mikor civilizált törvény híján, a természet törvényei érvényesülnek.

2011-04-30 00:41:00 Hannibal Lecter (4) #17

Nagyon jó film. Boorman a Vietnám-trauma éveiben megmutatja, hogy nem feltétlenül kell egy évtizedekig dúló, baromi mocskos háború ahhoz, hogy az amerikai átlagemberből előjöjjön az állat. Lelki terror felsőfokon.

2011-01-30 12:15:08 Prüstü (4) #16

A anális nemi erőszak rész, remélem minden értelmes gondolkodású fiatalembernél kiverte a biztosítékot, azt hiszem ezt a legszörnyűbb végig néznie egy hetero fiúnak És ez kb az 4. film amiben ezzel szembesülök : Ponyvaregény, Amerikai história X, Remény rabjai, na meg még a Fiúk nem sírnak-t is ide raknám, hisz Hilary Svank olyan magas szinten adta vissza a fiú karaktert, hogy szinte ott ütött ez a legnagyobbat.

2010-07-21 14:50:40 Olórin (4) #15

Ez mind igaz, de a néző nem tudja, nem tudhatja, hogy erre fog kifutni a film - én legalábbis biztos nem számítottam rá anno. Kicsit olyan ez, mint amikor az Alienben egymás után hullanak el a főszereplőjelöltek, hogy a szürke kis nőcske maradjon a végére.

előzmény: critixx (#13)

2010-07-21 14:49:14 puttancsospeti (?) #14

Sajnos nem láttam egészében soha ezt az alkotást de kíváncsi vagyok rá, bár Burt Reynolds-ot annyira nem kedvelem. Nem rossz színész mondjuk...

"Tulajdonképpen az ő fejlődés (vagy éppen visszafejlődés) története a Gyilkos túra."

Na igen! Épp ez a kérdés.

„Az út felfele és lefele ugyanaz”" Lehet, hogy igaza volt a Mesternek? Ha egyáltalán van fejlődés-vagy az illető mindig is olyan volt valójában...

előzmény: critixx (#13)

2010-07-21 14:40:44 critixx (4) #13

Szerintem lehetett sejteni, hogy nem a Reynolds által játszott macsó figurája, hanem a nyárspolgár Voight lesz a filmben, akinek szembe kell néznie a kihívással. Lewis karaktere pont azért van a filmben, hogy ellenpontot nyújtson Ed számára. A nagyképű macsó, aki szemrebbenés nélkül nyilaz le egy embert (persze megvan rá az oka), egy fordulattal hirtelen megnyomorodik, kiesik a körből és így a nyárspolgárnak kell átvennie az ő helyét és bizonyítania önmagának. Ed, aki a film elején egy őzet sem képes lenyilazni, nem sokkal később azzal találja szembe magát, hogy egy emberrel kell végeznie ugyanazzal az íjpuskával. Tulajdonképpen az ő fejlődés (vagy éppen visszafejlődés) története a Gyilkos túra.

Érdekes egyébként, hogy a film nézése közben teljesen látszott számomra, hogy Voight mászását "amerikai éjszakával" vették fel, és az IMDB-t olvasgatva be is bizonyosodott ez a sejtésem.

előzmény: Olórin (#4)

2009-12-16 23:21:35 depositum (4) #12

Voight - amikor kilőtte a nyílat - hátraesett, és a saját nyílvesszőjébe esett bele, az egyikbe, amelyik az íjhoz volt még rögzítve. (Erre rá lehetett jönni abból is, amikor a széttört íjat a folyóba dobta, meg az orvos is erről beszélt.) Csak azt nem lehetett látni eleinte a fénytől, hogy eltalálta-e, mert a nyílvessző átment teljesen a fickó nyakán, és csak a vessző vége állt ki a torkából.

előzmény: Kalti (#7)

2009-10-12 11:07:34 "L" (5) #10

Többször előfordult már, hogy nem tudtam mit kezdeni egy "régebbi" (értsd:80-as évek előtti) filmklasszikussal. Lám érhet még kellemes meglepetés. Jópár film jelenete(i) visszaköszön(Eden Lake, Ponyvaregény), de mégis eredetibbnek tűnik bármelyiknél.
Zsigerekig ható mestermű.

2009-10-12 11:07:34 "L" (5) #11

Többször előfordult már, hogy nem tudtam mit kezdeni egy "régebbi" (értsd:80-as évek előtti) filmklasszikussal. Lám érhet még kellemes meglepetés. Jópár film jelenete(i) visszaköszön(Eden Lake, Ponyvaregény), de mégis eredetibbnek tűnik bármelyiknél.
Zsigerekig ható mestermű.

2009-09-15 20:15:45 gringo (5) #9

Az volt az egyik legzseniálisabb jelenet, pont a zavarbaejtő mivolta miatt: ellenfényben filmezve sohasem látni, hogy ki is támad!

2009-09-15 19:26:36 acidphase (5) #8

azt a jelenetet ensem naon ertettem.... :o ugyh valaki elmagyarazhatná, lehet h nekunk nemvolt vilagos:D

előzmény: Kalti (#7)

2009-09-15 18:53:08 Kalti (5) #7

Nagyon jó film, valami elképesztő feszültséget áraszt. Zsigmond Vilmos mesteri képei, amikor alatta csak a folyó folyamatos zúgását hallod, félelmetes. Burt Reynold és Jon Voight alakítása páratlan, a játékidő első felében előbbi dominál, majd átveszi a stafétabotot az addigi szürke figura, Voight hogy megmutassa, benne is munkálkodik a túlélési ösztön, amely gyilkoló gépet varázsol a leghalvérűbb átlagpolgárból is.
Tényleg talán csak annyit lehet felróni, hogy kicsit hosszúra nyúlik az expozíció, de az erőszakolós jelenet annyira megdöbbentő, hogy utána mukkanni sem bír az ember.
Egy jelenetet viszont nagyon nem értettem:
Amikor Voight felébred a szikla tetején és a puskás fószer észreveszi őt, akkor előbb le akarja lőne az íjjal, de az visszafelé sül el (ez is érdekes), majd közelíteni kezd felé a férfi, rászegezi a puskát, majd hirtelen egy nyílvessző találja el hátulról. Mégis honnan ? Ki lőtte le ? Vagy ez csak a főszereplő képzeletének szülemény volt ?

2009-07-22 18:52:06 acidphase (5) #6

rohadt jo film volt ez..

2009-06-01 19:07:54 yuriko (?) #5

Amióta megnéztem a filmet van pár jelenet, amit nem tudok feledni. Ezek közül a legkedvesebb a, bendzsó párbaj, aminek ha nem is teljesen értem a lényegét bármikor szívesen újranézem, elképesztő hangulata van! Ha valaki véletlenül elfelejtette volna most felidézheti:)

2006-08-03 14:18:02 Olórin (4) #4

Szvsz Reynolds "eltűnése" mesteri húzás, a rendező félreállítja a "tökös macsó, ki ha én nem" karaktert, amire a néző rohadtul nem számít, mert egész addig úgy tűnik, ő a film nagyjanija, ráadásul a többiek nélküle sokkal kiszolgáltatottabbak.

2006-08-03 12:36:02 Dió (4) #3

Reynolds valóban leamortizálódott, és voltak felesleges jelenetek, ezen kívül a vége is mintha jobban el lenne húzva a kelleténél. Néhol viszont nagyon kemény, a két gyilok-jelenet elég nagy csúcspont.
70%

2005-02-28 00:15:18 azazell0 (4) #2

"nyakonöntve egy nagy adag iróniával"

Ezt kifejtnéd bővebben? Nem nagyon éreztem a filmben ilyesmit...

A fényképezés tényleg szép, jók a karakterek, viszont kár, hogy Burt Reynoldsot a film utolsó harmadában jelentéktelen mellékszereplővé fokozzák le. Meg az a csomó teljesen felesleges jelenet az elején...

2005-02-05 21:49:25 limupei (5) #1

Hát, nem csodálom, hogy ez Tarantino kedvenc filmje, és most már azt is tudom, honnan van a megerőszakolós-pincejelenet a Ponyvaregényben.
Nagyszerűen felépített thriller, nyakonöntve egy nagy adag iróniával. A színészek egytől-egyig kiváló alakítást nyújtanak, Zsigmond Vilmos operatőrnek pedig ez a legjobban sikerült munkája (pedig a többi se kutya).
El sem tudom képzelni, hogy ilyen színvonalú filmek után, John Boorman, hogy tudott így eltűnni.

95%